Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-12 / 109. szám

mm. májas is. 5 Ke'! ti / ff'oiytatás a 2. oldalrót) Mént — önökkel együtt részt ve­hetünk: ezen az impozáns 'barátsá­gi nagygyűlésen, amely nagysae- f»en deMooetrálja népeink tönek_ véseinek egységét Áted-jök Önöknek a Német De- rnnfcratiteus Köztársaság dolgozói­nak testvéri harcos üdvözletét akik nagyra értékelik a magyar nép kiváló teljesítményeit és büsz­kék arra, hogy ilyen jé és hő ba­rátaik vannak. A mai nagygyűlés pártjaink és államaink testvéri összefogása, a marxizsTRis-teninizaniJS szelleme halja át. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Minisztertanács elnökének, kedves Kádár elvtár­sunknak a beszámolója teljes egé­szében megegyezik felfogásunkkal. Országainkat — amelyeket ne­héz harcok árán a Szovjetunió szabadított fel — a megbonthatat­lan barátság szálai fűzik a dicső­séges szovjet néphez, annak veze­tőjéhez, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjához, élén a lenini politika következetes harcosával, N. Sz. Hruscsov elvtárssal. Országaink a Varsói Szerződés tagállamai közé tartoznak, és szorosan együttmű­ködnek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. A barátság és összeforróttság szelleme hatotta át azokat a tár­gyalásokat is, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt és az önök államának vezető képviselőivel folytattunk. Minden megvitatott kérdésben egyetértésre jutottunk. Tárgyalásaink ismételten meg­mutatták, hogy alapvető ér­dekeink azonosak, és egysé­gesek vagyunk a marxizmus- leninizmus elveinek megvé­désében, a dogmatizmus és a revizionizmus ellen, és együt­tesen sikeresen haladunk a szocializmus útján. 1959-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának vendégeként jártam utoljára ha­zájukban. Gratulálok azokhoz a nagy sikerekhez, amelyeket azóta elértek. Ezek annak a felismerés­nek a helyességét tanúsítják, hogy a nagyobb jólét elérésében és a ka­pitalizmussal folytatott gazdasági verseny megnyerésében döntően fontos az anyagi termelés kiszéle­sítése és tökéletesítése. Országaink gyors fejlődésének fontos tényezője a kölcsönös gaz­dasági kapcsolatok sokoldalú ki­bontakozása. Példaként megemlíthető a váci Dunai Cementmű felépítése — amellyel lehetővé válik a magyar cementgyártás lényeges növelése ■—, két nagy erőmű komplett ka­zánberendezései, és egy szinteti­kus fonaigyártó-berendezés szállí­tása a Német Demokratikus Köz­társaságból. Országunk megszokott utcaké­péhez hozzátartoznak az Ikarus autóbuszok, nagy építkezéseinken magyar1 dömperek dolgoznak. Más­részt az általunk szállított „Tra­bant” és „Wartburg”-autók nélkül már nem lehetne elképzelni a ma­gyarországi utcaképet. A magyar paprika korábban teljesen isme­retlen volt nálunk, ma pedig már népszerű és kedvelt élelmiszer. A magyar bornak hasonlóképpen sok kedvelője van a Német De­mokratikus Köztársaságban. Csak üdvözölhetjük, ha nyu­gatnémet turisták, s köztük szá­mos dolgozó látogat el a Magyar Népköztársaságba. Számos nyugat­német dolgozót gondolkodóba ejt majd, vajon nem lenne-e jobb, ha Nyugat-Németországban is meg­valósulna a nép önrendelkezési joga, amely szerint a nagyüzemek vezetését saját kezébe veszi, a há­borúra uszító sajtókonszernek ha­talmát eltávolítja és a szakszerve­zetek a nép javára átveszik a nagy szanatóriumok és üdülők irányí­tását. Párt- és kormányküldöttségünk Európa legsajátosabb országé­Vagygyűlés a Sportcsarnokban bői érkezett önökhöz. Ez Német­ország — amely két világháborút rotebarüott ki — és ahol most két áharai léteeüc. Az egyik monopol- kapfteíhsfca társadalmi berendez­kedésű, a másik szocialista társa­dalmi rendszerű állam. Eddig a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában, Berliniben született minden olyan konstruktív javaslat, amely a békét, a német kér­dés megoldását szolgálja. Béniin nyugati részében azon­ban még fennáll az USA, Anglia és Franciaország megszállási rend­szere. Európában csak a két né­met állaimmal nem kötöttek bé­keszerződést.. A nyugatnémet ál­lam vezetői elutasítják a német békeszerződést, mert Németország 1937-es határainak visszaállítását és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a NATO-ba való be­kebelezését követelik. Ha a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia által aláírt pots­dami egyezményt tekintjük, a Né­met Demokratikus Köztársaság jog szerinti állam, mert csak eb­ben az állaimban valósították meg e jelentős nemzetközi jogi doku­mentum elveit. Mivel még nincs békeszerződés és a két német ál­lam között nincsenek normális kapcsolatok, nincs biztosítva a normális forgalom. Étihez jön még a háborúnak egy csomó maradvá­nya, amelyek diszkriminálják a Német Demokratikus Köztársaság lakosságát. Bár a bonni kormány igényt tart arra, hogy egész Németország nevében beszéljen — szövetségben az imperialista nyugati hatalmak, kai — kettészakította Németor­szágot és létrehozta a bonni külön államot, hogy megakadályozza egész Németországban a demok­ratikus fejlődést. Túltette magát a nyugatnémet munkások, parasz­tok és más dolgozó rétegek több­ségének akaratán, akik új utat népgazdaság nem fejlődhet a nemzetközi megkötöttség keretei­ben. Éppen a szocialista feltéte­lek között vezet a termelőerők gyors fejlődése a gazdasági élet növekvő intemacionalizá] ásóhoz. Internacionalista kötelességünk, hogy a nagy egész érdekelt min­dig szem előtt tartsuk, mert ugyanakkor ez a legjobb útja an­nak, hogy nemzeti érdekeinket megóvjuk. Miben áll az NDK nemzeti po­litikájának lényege? A béke biz­tosításában, a leszerelés révén és a két német állaim kormánya, va­lamint az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus között az egyenjogúság alapján folytatott tárgyalások útján a normális kap­csolatok helyreállításában. Az NDK az értelem és jóakarat szellemében javaslatokat intézett a bonni kormányhoz. Javasolta, hogy mindkét né- . met állam mondjon le az atomfelfegyverzésről, bele­értve a sokoldalú atomhad­erőben való részvételt is, hogy kezdjék meg a fegyver­kezés befagyasztását, és hogy a két német állam kormánya tárgyaljon a kapcsolatok nor­malizálásáról. A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának, állam­tanácsának és kormányának poli­tikája teljes egészében, megfelel a Szovjetunió nemzetközi politiká­jának és a Magyar Népköztársa­ság kormánya békepolitikájának. A nemzetközi helyzet fejlődése teljes egészében igazolja az 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkoza­tokban foglalt megállapítások he­lyességét: tekintettel a szocialista országok befolyására és erejére, megvan a lehetőség a háború ki­törésének megakadályozására és a békés egymás mellett élés végle­ges győzelmére. A nemzetközi erőviszonyok ha­tására az imperialista államok fe­lelős politikusai kezdik felismerni, hogy a vitás nemzetközi kérdése­ket békésein kell megoldani. Né­hányon felismerték azt a veszélyt, hogy korszakunkban minden há­ború atomháborúhoz vezethet, amely őket és társadalmukat elsö­pörné a földről. Ezért az imperia­lista országok uralkodó osztályai­nak józanul gondolkodó képvise­lőiben erősödik az a hajlandóság, hogy néhány lépést tegyenek az enyhülés felé, s ugyanakkor az Egyesült Államok vezető képvise­lői által kiagyalt recept szerint váltakozva folytatják az együtt­működés és a konfliktusok politi­káját A békét fenyegető veszély még nem szűnt meg! Sajnálatos, hogy abban a hely­zetben, amikor a békeharc erőit új eredmények elérésére kell tö­möríteni, a kínai vezetők kalan- dorpólitiká jukkái nagy károkat okoznak a béke, a demokrácia és a szocializmus ügyének. Határo­zottan visszautasítjuk azt a politi­kát, amely arra irányul, hogy a kommunista világmo^galom fő irányvonalát a kispolgári naciona­lizmus és nagyhatalmi sovinizmus antimarxista platformjával he­lyettesítsék és szétszakítsák a kommunista világmozgalmat. A Szovjetunió Kommunista Pártját, a Központi Bizottság első titkárát, ( Hruscsov elvtársat és a párt bé­Hétfőn befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság párt. és kormányküldöttségeinek tárgyalá­kepolitikáját ért rágalmazó táma­dásokat nem kevésbé határozottan visszautasítjuk! Bennünket a barátság őszint*' szálai fűznek a Szovjetunió Kon munista Pártjához és Nyik: Szergejevics Hruscsov elvtársim/. A Szovjetunió Kommunista Pártja volt és marad a kom­munista világmozgalom él­csapata! A Német Szocialista Egységpár — hasonlóképpen, mint a Szov­jetunió Kommunista Pártja, p Magyai1 Szocialista Munkáspá: és más marxista-leninista pártol — "azt a fő irányvonalait kövei: amelyet a moszkvai tárgyalásoké, kollektiven kidolgoztak, közösen elhatároztak, amelyet széleskörű tapasztalataink igazoltak és ame! harcunk során is helyesnek bizo nyúlt. Következetes békepol i1 i - kánk a Német Demokratikus Köz társaságban és a Magyar Népköz- társaságban, a szocializmus építé­sében elért sikerek, mindkét or­szág szilárd nemzetközi helyzete erről tesz bizonyságot. Kedves magyar Barátaink! Kívánjuk önöknek, a főváros dolgozóinak és az egész magyar népnek, hogy további nagy sike­reket érjenek el a szocialista épí­tőmunkában. A Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói testvéri szövetségben harcolnak Önökké a közös célokért. Hosszan zúgott a taps Walte i Ulbricht beszéde után. A lelkes hangulatú barátsági ■ nagygyűlés Venéczi János zárszava után az Intemacionálé hangjaival ért vé­get (MTI) gyaláson részt vettek a küldött­ségek tagjai és szakértői. (MTI) WWWWWVAWVWWVW Befejeződtek a magyar és a német párt- és kormányküldöttség tárgyalásai sai. A szívélyes, baráti légkörű tár. akartak járni és egységes, béke- szerető demokratikus Németország létrehozására törekedtek. Amint látják, a Német Szocia­lista Egységpárt, a demokratikus Németország Nemzeti Frontja és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya rendkívüli feltételek kö_ zött vívja harcát a békéért és a szocializmusért. Ennek ellenére si. került elérni, hogy ma a Német Demokratikus Köztársaság terü­letén már majdnem ugyanannyit termelnek, mint amennyit 1936- ban egész Németország termelt. Kedves Barátaink! Kedves Elvtársaik! 'Gazdasági és kulturális fejlődé, síink programjába Német Szocia­lista Egységpárt VI. kongresszu­sán határoztuk meg. Ez a program behatolt dolgozóink szívébe és agyába, iránytűvé vált, amely pon­tosan megjelöli az utat és a célt. A Német Demokratikus Köztár­saságnak szilárd, korszerű szocia­lista ipari állammá való fejlődése sarkallatos kérdés az imperialista és militarista Nyugatnémet Szö­vetségi Köztársasággal folytatott vitában. A KGST-ben a szocialista országok gazdasági együttműkö­désének elmélyítését nem utolsó­sorban ezért tartjuk olyan feladat, nak, amelyre valamennyi testvér, pártnak állandóan a legnagyobb figyelmet kell fordítania. Minden szocialista államnak kötelessége, hogy saját lehe­tőségeit a legnagyobb mér­tékben kihasználja és terme­lőerőit a lehető leggyorsabban fejlessze. Minden egyes ország azonban csak úgy tudja maximálisan kihasznál­ni lehetőségeit, ha egyidejűleg minden olyan előnyt kihasznál, amely a szocialista világrendszer létezéséből adódik. A korszerű A N A T O d i ó h é m I *b n ©Belgium ©Danis ©Görögország ©Hollandia ©Luxemburg ® Német Szövetségi Köztársaság ©Olaszország ©Törökország ED Német Demokratikus Köztársaság [3 Lengyel- ország Q] Csehszlovákia ED Magyarország 13 Románia SÍ Jugoszlávia Hl Bulgária 13 Albánia Alapító okmányát az Egyesült Álla­mok, Kanada, továbbá tíz európai ka­pitalista ország (a brüsszeli paktum tagjai, valamint Dánia, Izland, Norvé­gia, Olaszország és Portugália) 1949 áprilisában írta alá. Érvényessége 20 évre szól, s létrehozóinak elképzelése szerint az észak-atlanti térség „védel­mét” szolgálja. 1951-ben Görögországot is felvették a NATO-ba annak ellené­re, hogy mindketten 1500—2000 fern tá­volságra fekszenek az Atlanti-óceán­tól. Tíz évvel ezelőtt a revansista po­litikát folytató Német Szövetségi Köz­társaság is belépett e katonai szövet­ségbe. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai bizonyos számú katonai erőt bocsátot­tak a szervezet katonai parancsnoksá­gának rendelkezésére. A közös pa­rancsnokság alatt álló NATO-erők lét­száma jelenleg 2,5 millió fő. A NATO- államok a szövetség keretein belül — saját katonai kiadásaiktól függetlenül — évenként összesein mintegy 60—68 i, milliárd dollárt fordítanak katonai cé­lokra. Az egyes államok súlyát jól jellemzi részesedésük a NATO költ­ségvetéséből. A teljes kiadás majdnem egyharmadát a gazdaságilag, politikai­lag, katonailag legerősebb ország — az Észak-atlanti Szövetség vezetője — az Amerikai Egyesült Államok fede­zi. A Német Szövetségi Köztársaság — egyre növekvő szerepének megfelelő­en — jelenleg a költségek egyötödét, Franciaország 12 százalékát, Nagy-Bri­tannia 10,5 százalékát téríti, a fenn­maradó összeget pedig a többi állam fizeti. Az Észak-atlanti Szövetség tagjainak számos külpolitikai jellegű probléma — mint például a szocialista országok­kal folytatott kereskedelempolitika kér­dései, a gyarmati rendszer összeom­lása következtében kialakult új poli­tikai helyzet stb. — mellett a szövet­séget közvetlenül érintő belső prob­lémákkal is szembe kell néznie. Helyi jellegű — de a NATO egész déli szár­nyát érintő kérdés Görögország és Törökország viszonyának fokozatos ki­éleződése a ciprusi probléma követ­kezményeként. A katonai szövetség egészét érinti viszont Franciaország nyílt kihívása Nagy-Britannia és külö­nösen az USA vezető szerepe ellen. E belső feszültséget illusztrálja az a tény is, hogy Franciaország nemrégi­ben gyakorlatilag valamennyi hadi­tengerészeti egységét a. NATO közös parancsnokságának hatásköréből ki­vonta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom