Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

W64. május 10. 2 Vasárnap Alakítsuk ki a mindennapos munkakapcsolatot a pártszervezet és a tsz-tagság között A községekben manapság moz­” galmas politikai élet van ki­alakulóban. Az emberek mind na­gyobb érdeklődést mutatnak a társadalmi kérdések iránt, s egy­re inkább felismerik a népgazda­ság, a tsz és az egyéni érdekeik közötti összefüggéseket. Helytelen azonban, hogy néhány helyen a pártvezetőség és a tsz-tagok kö­zött a fő érintkezési felület a tsz- közgyűlés és más nagyobb ren­dezvény. A pártszervezet és a tsz- tagság mindennapos kapcsolatára van szükség, amit a pártcsoportok hivatottak megvalósítani. Tagjai az élet sűrűjében dolgoznak, a közös munka közben párton kívüli társaikkal kötetlen beszélgetése­ket folytatnak. Ennek során meg­ismerhetik véleményüket a közös ügyekről, felkarolhatják jó kez­deményezéseiket és segíthetnek gondjaikon, bajaikon. így válik lehetővé, hogy a kommunisták kellő figyelmet fordítsanak a jo­gos panaszokra és képesek legye­nek együttes erővel kijavítani a feltárt hibákat. Vajon megteremtődött-e ez a közvetlen kapcsolat az orosházi járás tsz-eiben? Erre a kérdésre keresek választ és először a tót­komlós! Viharsarok Tsz-be láto­gatok, amely tudvalévőén a megye egyik legeredményesebben műkö­dő termelőszövetkezete. A 4500 szántóegységnél nagyobb terüle­ten gazdálkodó lsz-ek kategóriájá­ban a Minisztertanács az 1963. évre meghirdetett országos ver­senyben kimagasló eredményéért vándorzászlóval és Kiváló Terme­lőszövetkezeti Gazdaság címmel tüntette ki. A párttitkár mezőgazdasági " technikumba jár, éppen Orosházán van, így Szimesok Já­nos pártvezetőségi taggal és Zele- nák Istvánnal, az egyik pártcso­port vezetőjével beszélgetek a szövetkezeti pártéletről. Zelenák elvtárs nem tud sokat mondani a pártcsoport munkájáról. A rend­szeres tevékenységük tulajdon­képpen a tagdíjfizetésre korláto­zódik. Egy környéken laknak a községben, de nem egy munkahe­lyen dolgoznak. Vein köztük, aki a kőműves brigádhoz tartozik, a másik elvtárs vagyonőr, a harma­dik háztartásbeli, a negyedik nyugdíjas. Csak ketten dolgoznak együtt a zöldségtermesztőknél. Ö maga is helyteleníti ezt a szerve­zést, mert éppen az alapvető kér­déssel, a termeléssel nem foglal­kozhatnak. L| egtudom azt is, hogy pártcso­1 1 portértekezletet nem szok­tak tartani. Az alapszervezet tit­kára tájékoztatja a pártcsoportve­zetőket a tennivalókról: mikor lesz valamilyen rendezvény, ki hogyan készüljön rá vagy egyes gazdasági kérdésekben mi a párt­vezetőség álláspontja stb. A párt­csoport tagjai úgy szereznek erről tudomást, hogy Zelenák elvtárs mindenkihez elmegy, vagy talál­kozáskor elmondja nekik. A párt­csoportnak végeredményben ön­állósága nincs, tehát nem tölti be azt a szerepet, amelyre tulajdon­képpen hivatva lenne. Az ilyen viszonyok között működő pártcso­port semmilyen befolyást nem gyakorolhat a gazdasági tevékeny­ségre, mert a helytelen szervezés miatt ez nem is áll módjában. C zimcsok János elvtárs párt­^ vezetőségi tag sem látja megoldottnak a szervezést. Bár­mennyire is fejlődik és erősödik a tsz, a pártcsoportok aktív munká­jára van szükség. Számos olyan — főként az emberek tudatában rej­lő — probléma nehezíti még az előrehaladást, ami csak a párt és a tsz-tagság állandó szoros kap­csolatával szüntethető meg végér­vényesen. Bár mind ritkábban, de előfordul, hogy egyesek a volt középparasztok ellen emelnek szót. Bennük még mindig nem az határozza meg az ember értékét, hogy mit tesz, hogyan dolgozik a közösért, hanem az, hogy mi volt. Ha a munkában előfordul valami fennakadás, a párttitkárhoz men­nek. A panaszokkal, sérelmekkel is őt keresik fel, pedig mindezek­kel elsősorban a pártcsoportoknak kellene foglalkozniuk. A osorvási Vörös Október Tsz- ben a pártélet aktívabbnak mu­tatkozik. Több gondot fordítanak itt a kommunisták a pártonkívüli- ekkel való közvetlen kapcsolat megerősítésére. A 3200 holdas tsz-ben a párt­** csoportokat lényegében bri­gádonként szervezték meg. Béres Imre, a gépműhely párt csoportve­zetője igen fontosnak tartja, hogy a kommunisták a nagyobb mun­kák megkezdése előtt tanácskoz­zanak, értekezletet tartsanak. Vi­tassák meg, hogyan tudnak a leg­eredményesebben dolgozni abban a szűkebb körben, ahol mindenki­nek azonos célok elérésére kell az erejét összpontosítania. Amit el­határoznak, megbeszélik a párton- kívüli dolgozókkal. Nem gyűlés««, hanem munka és pihenő vagy akár egy pohár sör elfogyasztása közben. Ha valakinek jobb elgon­dolása van, elfogadják. így volt ez akkor, amikor ugyanazok a traktorosok hordták ki a vetőma­got a földekre, mint, akik vetet­ték. Ez lassította a tavaszi mun­kát, pedig sietni kellett volna. Pártonkívüliek javasolták, hogy állítsanak be erre a feladatra má­sik traktorost, aki mindenhová ki­szállítja a vetőmagot. Megtörtént így naponta 5—10 holddal többet vetettek. A z a tapasztalat, hogy az em­” berek közgyűlésen, a nagy nyilvánosság előtt nem szívesen beszélnek. Munka közben azonban feloldódik a feszültség bennük. Kimondják, ami a szívükön fek­szik. A felmerült kérdésekben őszinte véleményt nyilvánítanak. Sokszor helyesen, de előfordul, hogy helytelenül. A pártcsoport tagjaira ilyenkor fontos szerep hárul. Megfelelő érvekkel, baráti módon fel kell világosítani azokat, akik nem látnak tisztán. Más meggyőzéséhez azonban szükség van arra, hogy a kommu­nisták kellően tájékozottak, kép­zettek legyenek. Maguk is higgyék azt, amit mondanak. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a tanu­lás, a szakmai és politikai tovább­képzés. Béres elvtárs maga is ezt vallja és egy kis büszkeség érezhető a hangjában, amikor elmondja, hogy a párt csoport minden tagja tanul. Medgyesi József traktoros ebben az évben érettségizik, a többiek szakmai és politikai tan­folyamon vesznek részt. Senki sem marad ki. És, ami ugyancsak fontos: a kommunisták legyenek példamu­tatók a munkában. Ez a legdön­tőbb érv minden vitában. Tekin­télyt, megbecsülést szereznek ve­le. Az emberek akkor szívesen kö­vetik őket. De a közösen végzett jó munka kovácsolja ki az őszinte, igazi barátságot is, ami pedig min­den további gazdasági siker alap­ja. Amikor erről beszélgetünk, Bé­res elvtárs Lehoczki János és Gombkötő Mihály elvtársak nevét említi meg, akik a gépműhely leg­jobbjai közé tartoznak. Az egész kollektíva becsüli, szereti őket. Oszlács Mihály elvtárs, a Isz- pártalapszervezet titkára főfel­adatként most a pártépítést jelöli meg. A párttagok átlagos életkora majdnem ötven év. A pártcsopor­tok nem foglalkoznak kellően az olyan emberekkel, akik méltóak lennének arra, hogy a párt sorai­ba lépjenek. Várják, hogy ma­guktól jöjjenek. Nem szabad fel­hígítani a pártot, de köztünk a helyük, a közösség érdekeiért dolgozni tudó és akaró férfiaknak és asszonyoknak, akik egyetérte­nek pártunk politikájával, akar­ják ezt a politikát szolgálni, s akarnak jó kommunistákká vál­ni. Szép számmal vannak a csor- vási Vörös Október Tsz-ben és másutt is olyanok, akik a közös gazdaságban végzett mindennapi munkájukkal már bebizonyították ezt. T alán nem lényeges, hogy kü- 1 lön összehasonlítást tegyünk a tótkomlósi Viharsarok és a csor- vási Vörös Október Tsz pártcso­portjainak munkája között. A kö­vetkeztetést mindenki saját maga is levonhatja: csak az a tsz-párt- csoport/tudja betölteni hivatását, amelynek tagjai együtt dolgoznak a pártonkívüliekkel és azonos cé­lok elérésére összpontosíthatják az erejüket. Mindennapos munka- kapcsolatra van szükség a párt- szervezet és a tsz-tagság között. Fontos eszköze ez minden tsz to­vábbi gazdasági megerősödésének, akár kimagasló, akár — pillanat­nyilag — gyengébb tsz-röl van szó. Pásztor Béla A televízió közvetíti a hétfői nagygyűlést A televízió hétfőn délután 16 órai kezdettel helyszíni közvetí­tést ad a Sportcsarnokból az NDK párt- és kormányküldöttség tisz­teletére rendezett nagy gyűlésről.(MTI) Udvariasságiról kitűnő! A véletlen érdekes és figyelem­re méltó epizódban részesített, amely tollhegyre kívánkozik. Útban Szarvas felé, gépkocsink­kal megálltunk a békéscsabai Le­nin úti cukrászda előtt. „Vételez­tünk”: ki cigarettát, ki meg süte­ményt vagy éppen feketét kért. Magam úgy gondoltam, hogy jó lesz egy citrom, víz helyett, a hosszúnak ígérkező útra és a cuk­rászda melletti kis maszek zöld­ségboltba vettem az irányt. He­lyesebbe:} csak maszeknak véltem, de pillantásom a kopott cégtáblá­ra esett: MÉK 3. sz. fiókja. A fe- hórköpenyes üzletvezető éppen az ajtóból szólt egy távozó asszony után, hogy fáradjon be holnap is... Nos, hát én is „befáradtam” s miután 4—5 ügyfél még előttem volt, perceken keresztül szemlé­lődhettem. A szerényen berende­zett üzletben ragyogó tisztaság, pedáns rend. Szemügyre vettem a kirakatot is, ahol szintén kato­nás rendben sorakoztak az eladás­ra kínált portékák. Arra gondol­tam, hogy kis polcokkal vagy egyéb kirakati alkalmatosságok­kal még sokkal ízlésesebbé, von­zóbbá lehetne tenni az egyébként tisztaságtól ragyogó portált. Közben folyt a kiszolgálás s " nem is akárhogyan. Egy idős bá- ij esi két kiló 'krumplit kért, még-* hozzá — tótul. Az eladó azonnal • szót értett vele. Magam is értek ! szlovákul, így a villanásnyi be- " szélgetésből megtudtam, hogy a bácsi távolabb lakik ugyan, >de - azért jön ide szívesen, mert neki könnyebben esik a tót beszéd s a boltos nagyon udvarias. Igen, ezt magam is tapasztal­tam. Figyelmessége még arra is kiterjedt, hogy közben a várako­zók ne türelmetlenkedjenek. Íme, most is: fiatal mama pöttöm kis­fiával ugyancsak burgonyát vá­sárol s az eladó egy mogyorót nyom a türelmetlen legényke ke­zébe. Ettől meg is nyugszik. Még egy vásárló van előttem, kiszólok kollégáimnak, hogy azon­nal jövök. Fejcsóválva nézem meg újra a kopott cégtáblát meg az alatta éktelenkedő, elromlott ki­rakati napellenzőt. Még egy perc, már kapom a citromot s közben szóvá is te­szem, hogy ez a tiszta, rendes, láthatóan jómenetelű boltocska több gondoskodást is megérde­melne, már ami a portált és a be­rendezést illeti. A jómodorú üz­letvezető pironkodik és tudtomra adja, ígérete van rá, hogy rövide­sen rendbehozzák a boltot. Elbú­csúzom tőle, azzal, hogy elnézését kérem, én csak az egyéni vélemé­nyemet nyilvánítottam... Még annyit: rendszeretetből, ud­variasságból, modorosságból en­nek az eladónak a magam részé­ről kitűnő osztályzatot adnék... (—sár) Egymillió forintot takarít meg ax AKOV ebben ax évben A Békéscsabai Autóközlekedési Vállalat az idén helyezte először üzembe a Szovjetunióban gyártott rezgő-elektródos alkatrészfeltöltő hegesztőberendezóst. Ennek al­kalmazásával a főleg kör alakú alkatrészeket rövid időn belül fel lehet újítani úgy, hogy az auto­mata hegesztőberendezés új felü­lettel látja el a megkopott alkat­részeket. A felújítás után ezek az alkatrészek esztergályozással könnyen alakíthatóak, s jóval tartósabbak is az eredetieknél. Az alkatrészfeltöltő hegesztőberende­zés alkalmazása anyagi vonatko­zásban is igen jelentős. A billenő rendszerű tehergépkocsi kopási ideje igen rövid s az új billenő­berendezés beszerzése nagyon költséges: egyenként 20 ezer fo­rintba kerül. Az elektródos alkat- részfeltöltők azonban minimális költséggel ezen is segíteni tudnak. A Békéscsabai Autóközlekedési Vállalat úgy számítja, hogy eb­ben az évben az alkatrészfeltöltő üzembe helyezésével egymillió forintot takarít meg. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT r azonnali felvételre keres Békéscsabán, helyi munkákon és vidéki munkahelyein, rövidebb időre szóló szerző­kőműves, ács, festő, lakatos, vízvezetékszerelő szakmunkásokat es sei valamint technikumot végzett, gyakorlattal rendelkező műszaki dolgozókat, időmérő vizsgával rendelkező teljesitményelszámolókat. 570 iTelecuki Nem kérem, nem tévedés a cím­szó: TELECUKI. Mert ugyebár, ko­rábban már feltalálták az olyan mo­zit, amelyben feketét is felszolgál­nak, vagyis az olyan eszpresszót, amelyben filmet is vetítenek. Ma már nem is tudni, melyik a helyes körülírás, de mindenesetre a kettő összeházasításából született a MO- PRESSZÓ. De halottunk már AUTÖPRESSZÖ-ról is, amit én úgy képzelek el, hogy az autó belesza­lad az eszpesszó kirakatába és kész... Ám nálunk a szakmatársítás nem ismer határt. Mint tudjuk, számos cukrászdában már korábban televí­ziót helyeztek el. így született meg tehát a TELECUKI, aminek az az előnye is megvan, hogy otthon az ember 50 forintért egy egész hóna­pig nézheti a tv-mösort, míg itt ezen összeget akár együltőhelyében is el­költheti... Szóval életrehívták a TELECU- KIT s ennek sokan örültek, néme­lyek viszont nemtetszésüknek adtak kifejezést. Ma már többnyire meg­szoktuk s örüljünk neki, hogy van. De, ha már van, nem volna rossz, ha rendeltetésének minden tekintet­ben meg is felelne. Persze, itt nem az üzemeltetéssel kapcsolatban elő­forduló hibákra gondolok (a hiba a vonalban vagy a gyártó cégben van). Csekélységről van sző. Csupán arról, hogy a tv-készülékeket a je­lenleginél mintegy 20—25 centimé­terrel magasabban kellene elhelyez­ni. Mégpedig azért, mert egy-egy jó film (ilyen is akad!) vagy sport- esemény közvetítésekor, amikor a TELECUKI valóban tele van, de kevésbé „cuki”, bizony „látási za­varok” keletkeznek (pedig a hiba nem a nézők szemében van!). Mondom, ha már van TELECUKI, hát legyen. S hogy most szóvátesz- szük ezt a sokhónapos, a maga ne­mében csekély, mégis sok bosszú­ságot okozó hiányosságot, ezért — a hiba nem a sajtóban van! —zár

Next

/
Oldalképek
Tartalom