Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
W64. május 10. 2 Vasárnap Alakítsuk ki a mindennapos munkakapcsolatot a pártszervezet és a tsz-tagság között A községekben manapság moz” galmas politikai élet van kialakulóban. Az emberek mind nagyobb érdeklődést mutatnak a társadalmi kérdések iránt, s egyre inkább felismerik a népgazdaság, a tsz és az egyéni érdekeik közötti összefüggéseket. Helytelen azonban, hogy néhány helyen a pártvezetőség és a tsz-tagok között a fő érintkezési felület a tsz- közgyűlés és más nagyobb rendezvény. A pártszervezet és a tsz- tagság mindennapos kapcsolatára van szükség, amit a pártcsoportok hivatottak megvalósítani. Tagjai az élet sűrűjében dolgoznak, a közös munka közben párton kívüli társaikkal kötetlen beszélgetéseket folytatnak. Ennek során megismerhetik véleményüket a közös ügyekről, felkarolhatják jó kezdeményezéseiket és segíthetnek gondjaikon, bajaikon. így válik lehetővé, hogy a kommunisták kellő figyelmet fordítsanak a jogos panaszokra és képesek legyenek együttes erővel kijavítani a feltárt hibákat. Vajon megteremtődött-e ez a közvetlen kapcsolat az orosházi járás tsz-eiben? Erre a kérdésre keresek választ és először a tótkomlós! Viharsarok Tsz-be látogatok, amely tudvalévőén a megye egyik legeredményesebben működő termelőszövetkezete. A 4500 szántóegységnél nagyobb területen gazdálkodó lsz-ek kategóriájában a Minisztertanács az 1963. évre meghirdetett országos versenyben kimagasló eredményéért vándorzászlóval és Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címmel tüntette ki. A párttitkár mezőgazdasági " technikumba jár, éppen Orosházán van, így Szimesok János pártvezetőségi taggal és Zele- nák Istvánnal, az egyik pártcsoport vezetőjével beszélgetek a szövetkezeti pártéletről. Zelenák elvtárs nem tud sokat mondani a pártcsoport munkájáról. A rendszeres tevékenységük tulajdonképpen a tagdíjfizetésre korlátozódik. Egy környéken laknak a községben, de nem egy munkahelyen dolgoznak. Vein köztük, aki a kőműves brigádhoz tartozik, a másik elvtárs vagyonőr, a harmadik háztartásbeli, a negyedik nyugdíjas. Csak ketten dolgoznak együtt a zöldségtermesztőknél. Ö maga is helyteleníti ezt a szervezést, mert éppen az alapvető kérdéssel, a termeléssel nem foglalkozhatnak. L| egtudom azt is, hogy pártcso1 1 portértekezletet nem szoktak tartani. Az alapszervezet titkára tájékoztatja a pártcsoportvezetőket a tennivalókról: mikor lesz valamilyen rendezvény, ki hogyan készüljön rá vagy egyes gazdasági kérdésekben mi a pártvezetőség álláspontja stb. A pártcsoport tagjai úgy szereznek erről tudomást, hogy Zelenák elvtárs mindenkihez elmegy, vagy találkozáskor elmondja nekik. A pártcsoportnak végeredményben önállósága nincs, tehát nem tölti be azt a szerepet, amelyre tulajdonképpen hivatva lenne. Az ilyen viszonyok között működő pártcsoport semmilyen befolyást nem gyakorolhat a gazdasági tevékenységre, mert a helytelen szervezés miatt ez nem is áll módjában. C zimcsok János elvtárs párt^ vezetőségi tag sem látja megoldottnak a szervezést. Bármennyire is fejlődik és erősödik a tsz, a pártcsoportok aktív munkájára van szükség. Számos olyan — főként az emberek tudatában rejlő — probléma nehezíti még az előrehaladást, ami csak a párt és a tsz-tagság állandó szoros kapcsolatával szüntethető meg végérvényesen. Bár mind ritkábban, de előfordul, hogy egyesek a volt középparasztok ellen emelnek szót. Bennük még mindig nem az határozza meg az ember értékét, hogy mit tesz, hogyan dolgozik a közösért, hanem az, hogy mi volt. Ha a munkában előfordul valami fennakadás, a párttitkárhoz mennek. A panaszokkal, sérelmekkel is őt keresik fel, pedig mindezekkel elsősorban a pártcsoportoknak kellene foglalkozniuk. A osorvási Vörös Október Tsz- ben a pártélet aktívabbnak mutatkozik. Több gondot fordítanak itt a kommunisták a pártonkívüli- ekkel való közvetlen kapcsolat megerősítésére. A 3200 holdas tsz-ben a párt** csoportokat lényegében brigádonként szervezték meg. Béres Imre, a gépműhely párt csoportvezetője igen fontosnak tartja, hogy a kommunisták a nagyobb munkák megkezdése előtt tanácskozzanak, értekezletet tartsanak. Vitassák meg, hogyan tudnak a legeredményesebben dolgozni abban a szűkebb körben, ahol mindenkinek azonos célok elérésére kell az erejét összpontosítania. Amit elhatároznak, megbeszélik a párton- kívüli dolgozókkal. Nem gyűlés««, hanem munka és pihenő vagy akár egy pohár sör elfogyasztása közben. Ha valakinek jobb elgondolása van, elfogadják. így volt ez akkor, amikor ugyanazok a traktorosok hordták ki a vetőmagot a földekre, mint, akik vetették. Ez lassította a tavaszi munkát, pedig sietni kellett volna. Pártonkívüliek javasolták, hogy állítsanak be erre a feladatra másik traktorost, aki mindenhová kiszállítja a vetőmagot. Megtörtént így naponta 5—10 holddal többet vetettek. A z a tapasztalat, hogy az em” berek közgyűlésen, a nagy nyilvánosság előtt nem szívesen beszélnek. Munka közben azonban feloldódik a feszültség bennük. Kimondják, ami a szívükön fekszik. A felmerült kérdésekben őszinte véleményt nyilvánítanak. Sokszor helyesen, de előfordul, hogy helytelenül. A pártcsoport tagjaira ilyenkor fontos szerep hárul. Megfelelő érvekkel, baráti módon fel kell világosítani azokat, akik nem látnak tisztán. Más meggyőzéséhez azonban szükség van arra, hogy a kommunisták kellően tájékozottak, képzettek legyenek. Maguk is higgyék azt, amit mondanak. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele a tanulás, a szakmai és politikai továbbképzés. Béres elvtárs maga is ezt vallja és egy kis büszkeség érezhető a hangjában, amikor elmondja, hogy a párt csoport minden tagja tanul. Medgyesi József traktoros ebben az évben érettségizik, a többiek szakmai és politikai tanfolyamon vesznek részt. Senki sem marad ki. És, ami ugyancsak fontos: a kommunisták legyenek példamutatók a munkában. Ez a legdöntőbb érv minden vitában. Tekintélyt, megbecsülést szereznek vele. Az emberek akkor szívesen követik őket. De a közösen végzett jó munka kovácsolja ki az őszinte, igazi barátságot is, ami pedig minden további gazdasági siker alapja. Amikor erről beszélgetünk, Béres elvtárs Lehoczki János és Gombkötő Mihály elvtársak nevét említi meg, akik a gépműhely legjobbjai közé tartoznak. Az egész kollektíva becsüli, szereti őket. Oszlács Mihály elvtárs, a Isz- pártalapszervezet titkára főfeladatként most a pártépítést jelöli meg. A párttagok átlagos életkora majdnem ötven év. A pártcsoportok nem foglalkoznak kellően az olyan emberekkel, akik méltóak lennének arra, hogy a párt soraiba lépjenek. Várják, hogy maguktól jöjjenek. Nem szabad felhígítani a pártot, de köztünk a helyük, a közösség érdekeiért dolgozni tudó és akaró férfiaknak és asszonyoknak, akik egyetértenek pártunk politikájával, akarják ezt a politikát szolgálni, s akarnak jó kommunistákká válni. Szép számmal vannak a csor- vási Vörös Október Tsz-ben és másutt is olyanok, akik a közös gazdaságban végzett mindennapi munkájukkal már bebizonyították ezt. T alán nem lényeges, hogy kü- 1 lön összehasonlítást tegyünk a tótkomlósi Viharsarok és a csor- vási Vörös Október Tsz pártcsoportjainak munkája között. A következtetést mindenki saját maga is levonhatja: csak az a tsz-párt- csoport/tudja betölteni hivatását, amelynek tagjai együtt dolgoznak a pártonkívüliekkel és azonos célok elérésére összpontosíthatják az erejüket. Mindennapos munka- kapcsolatra van szükség a párt- szervezet és a tsz-tagság között. Fontos eszköze ez minden tsz további gazdasági megerősödésének, akár kimagasló, akár — pillanatnyilag — gyengébb tsz-röl van szó. Pásztor Béla A televízió közvetíti a hétfői nagygyűlést A televízió hétfőn délután 16 órai kezdettel helyszíni közvetítést ad a Sportcsarnokból az NDK párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendezett nagy gyűlésről.(MTI) Udvariasságiról kitűnő! A véletlen érdekes és figyelemre méltó epizódban részesített, amely tollhegyre kívánkozik. Útban Szarvas felé, gépkocsinkkal megálltunk a békéscsabai Lenin úti cukrászda előtt. „Vételeztünk”: ki cigarettát, ki meg süteményt vagy éppen feketét kért. Magam úgy gondoltam, hogy jó lesz egy citrom, víz helyett, a hosszúnak ígérkező útra és a cukrászda melletti kis maszek zöldségboltba vettem az irányt. Helyesebbe:} csak maszeknak véltem, de pillantásom a kopott cégtáblára esett: MÉK 3. sz. fiókja. A fe- hórköpenyes üzletvezető éppen az ajtóból szólt egy távozó asszony után, hogy fáradjon be holnap is... Nos, hát én is „befáradtam” s miután 4—5 ügyfél még előttem volt, perceken keresztül szemlélődhettem. A szerényen berendezett üzletben ragyogó tisztaság, pedáns rend. Szemügyre vettem a kirakatot is, ahol szintén katonás rendben sorakoztak az eladásra kínált portékák. Arra gondoltam, hogy kis polcokkal vagy egyéb kirakati alkalmatosságokkal még sokkal ízlésesebbé, vonzóbbá lehetne tenni az egyébként tisztaságtól ragyogó portált. Közben folyt a kiszolgálás s " nem is akárhogyan. Egy idős bá- ij esi két kiló 'krumplit kért, még-* hozzá — tótul. Az eladó azonnal • szót értett vele. Magam is értek ! szlovákul, így a villanásnyi be- " szélgetésből megtudtam, hogy a bácsi távolabb lakik ugyan, >de - azért jön ide szívesen, mert neki könnyebben esik a tót beszéd s a boltos nagyon udvarias. Igen, ezt magam is tapasztaltam. Figyelmessége még arra is kiterjedt, hogy közben a várakozók ne türelmetlenkedjenek. Íme, most is: fiatal mama pöttöm kisfiával ugyancsak burgonyát vásárol s az eladó egy mogyorót nyom a türelmetlen legényke kezébe. Ettől meg is nyugszik. Még egy vásárló van előttem, kiszólok kollégáimnak, hogy azonnal jövök. Fejcsóválva nézem meg újra a kopott cégtáblát meg az alatta éktelenkedő, elromlott kirakati napellenzőt. Még egy perc, már kapom a citromot s közben szóvá is teszem, hogy ez a tiszta, rendes, láthatóan jómenetelű boltocska több gondoskodást is megérdemelne, már ami a portált és a berendezést illeti. A jómodorú üzletvezető pironkodik és tudtomra adja, ígérete van rá, hogy rövidesen rendbehozzák a boltot. Elbúcsúzom tőle, azzal, hogy elnézését kérem, én csak az egyéni véleményemet nyilvánítottam... Még annyit: rendszeretetből, udvariasságból, modorosságból ennek az eladónak a magam részéről kitűnő osztályzatot adnék... (—sár) Egymillió forintot takarít meg ax AKOV ebben ax évben A Békéscsabai Autóközlekedési Vállalat az idén helyezte először üzembe a Szovjetunióban gyártott rezgő-elektródos alkatrészfeltöltő hegesztőberendezóst. Ennek alkalmazásával a főleg kör alakú alkatrészeket rövid időn belül fel lehet újítani úgy, hogy az automata hegesztőberendezés új felülettel látja el a megkopott alkatrészeket. A felújítás után ezek az alkatrészek esztergályozással könnyen alakíthatóak, s jóval tartósabbak is az eredetieknél. Az alkatrészfeltöltő hegesztőberendezés alkalmazása anyagi vonatkozásban is igen jelentős. A billenő rendszerű tehergépkocsi kopási ideje igen rövid s az új billenőberendezés beszerzése nagyon költséges: egyenként 20 ezer forintba kerül. Az elektródos alkat- részfeltöltők azonban minimális költséggel ezen is segíteni tudnak. A Békéscsabai Autóközlekedési Vállalat úgy számítja, hogy ebben az évben az alkatrészfeltöltő üzembe helyezésével egymillió forintot takarít meg. A BÉKÉS MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT r azonnali felvételre keres Békéscsabán, helyi munkákon és vidéki munkahelyein, rövidebb időre szóló szerzőkőműves, ács, festő, lakatos, vízvezetékszerelő szakmunkásokat es sei valamint technikumot végzett, gyakorlattal rendelkező műszaki dolgozókat, időmérő vizsgával rendelkező teljesitményelszámolókat. 570 iTelecuki Nem kérem, nem tévedés a címszó: TELECUKI. Mert ugyebár, korábban már feltalálták az olyan mozit, amelyben feketét is felszolgálnak, vagyis az olyan eszpresszót, amelyben filmet is vetítenek. Ma már nem is tudni, melyik a helyes körülírás, de mindenesetre a kettő összeházasításából született a MO- PRESSZÓ. De halottunk már AUTÖPRESSZÖ-ról is, amit én úgy képzelek el, hogy az autó beleszalad az eszpesszó kirakatába és kész... Ám nálunk a szakmatársítás nem ismer határt. Mint tudjuk, számos cukrászdában már korábban televíziót helyeztek el. így született meg tehát a TELECUKI, aminek az az előnye is megvan, hogy otthon az ember 50 forintért egy egész hónapig nézheti a tv-mösort, míg itt ezen összeget akár együltőhelyében is elköltheti... Szóval életrehívták a TELECU- KIT s ennek sokan örültek, némelyek viszont nemtetszésüknek adtak kifejezést. Ma már többnyire megszoktuk s örüljünk neki, hogy van. De, ha már van, nem volna rossz, ha rendeltetésének minden tekintetben meg is felelne. Persze, itt nem az üzemeltetéssel kapcsolatban előforduló hibákra gondolok (a hiba a vonalban vagy a gyártó cégben van). Csekélységről van sző. Csupán arról, hogy a tv-készülékeket a jelenleginél mintegy 20—25 centiméterrel magasabban kellene elhelyezni. Mégpedig azért, mert egy-egy jó film (ilyen is akad!) vagy sport- esemény közvetítésekor, amikor a TELECUKI valóban tele van, de kevésbé „cuki”, bizony „látási zavarok” keletkeznek (pedig a hiba nem a nézők szemében van!). Mondom, ha már van TELECUKI, hát legyen. S hogy most szóvátesz- szük ezt a sokhónapos, a maga nemében csekély, mégis sok bosszúságot okozó hiányosságot, ezért — a hiba nem a sajtóban van! —zár