Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
1964. május 7. 4 Csütörtök Hogyan hajtják végre a munkavédelmi előírásokat? Látogatás az Orosházi Vas-és Kályhaipari Vállalatnál flZ Orosházi Vas- és Kályha- ipari Vállalat munkáslétszáma az elmúlt években rohamosan nőtt, a házak közé ékelt öt üzemének a területe azonban még ma is akkora, mint tíz évvel ezelőtt volt. A fejlesztést az adott viszonyok között kellett megoldani. Emiatt természetesen zsúfoltság van mindenütt, ami nemcsak a munkát hátráltatja, hanem a balesetveszélyt is növeli. Fokozottabban szükséges tehát a munkavédelmi előírások betartása. Lantos János hat éve tölti be a vállalatnál a szakszervezeti megyei bizottság társadalmi munka- védelmi felügyelői tisztségét. Jól ismer minden üzemet, de ismeri az embereket is. Egy-két évvel ezelőtt még sokat kellett vitatkoznia a vezetőkkel és a dolgozókkal egyaránt, akik csak másodrendű kérdésnek tekintették a munkavédelmet. A tervek minden áron való teljesítésére törekedtek, nem vették számításba, hogy sokszor a balesetek miatt kiesett munkanapok hátráltatják legjobban a tervszerű munkát. Elég sok baj volt ilyen vonatkozásban a vállalatnál. Csak tavaly kezdett józanabb szemlélet kialakulni. Bár 43 baleset történt és 3158 volt a kieső órák száma, de már ez csökkenést jelent az előző évekhez képest. Az érlelődés folyamata majd az idén hozza meg az eredményt. Az eddigiek legalábbis ezt bizonyítják. Március végéig mindössze 16 kisebb baleset E A ES ■ 1 b rr o p r Mr t O r a ■ s ) k V r a e • J M á 1 t minden színben átfestjük a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz mezőberényi telepén, Kossuth tér 9. Telefon: 55. fordult elő, a kieső órák száma pedig nem érte el a százat. Április balesetmentes hónap volt. Elősegíti a munkavédelmi rendszabályok hatékonyabb végrehajtását a SZOT elnökségének határozata a szakszervezetek munka- védelmi tevékenységéről, amely ez év április 1-én lépett érvénybe. Mit tartalmaz a SZOT határozata? Erről beszélgetünk Lantos Jánossal, akinek a válaszai arról tanúskodnak, hogy minden kérdésben jól tájékozott. Alaposan, áttanulmányozta a határozat pontjait, s imeri azokat a kötelességeket, amelyek rá hárulnak, így kezdi: — Egy új gép sem helyezhető addig üzembe, amíg a vállalat a munkavédelemre vonatkozó óvórendszabályoknak nem tesz eleget. — Megakadályozhatja az üzembe helyezést? — Ha a véleményemet nem veszik figyelembe, jegyzőkönyvet készítek, s azt elküldöm a szak- szervezetek megyei bizottságának, amely a továbbiakban megteszi a szükséges lépéseket. — Mi az elíárás, ha valaki nem használja a részére kiadott védőeszközt? — Először figyelmeztetjük. Ezt úgy kell érteni, hogy — havi váltással — nyolc munkavédelmi őr van a vállalatnál, akiknek ugyan-’ csak kötelességük az ilyen szabálytalanságok megszüntetése. De vonatkozik az előírások betartásának ellenőrzése minden vezetőre és dolgozóra egyaránt. Ha a szabálytalanságot elkövető a figyelmeztetés után sem hajlandó a védőeszközt használni, kiállítjuk a munkából. Aznap nem dolgozhat. — Mi történik akkor, ha a dolgozó azért szenved balesetet, mert a vállalat nem biztosított védőeszközt vagy megfelelő szerszámot a munkájához? — A dolgozó betegsége idejére száz százalékos munkabért követelhet a vállalattól. Ez elég súlyos dolog és bizonyára sok vitára ad lehetőséget. A vita azonban elkerülhető lesz, ha a jövőben mindenütt kellő gondot fordítanak a felelősség megállapítására. Mert eddig bizony ilyen vonatkozásban is előfordult hanyagság és csak bejegyezték: „A baleset a dolgozó hibájából történt.” — Persze ennél sokkal lényegesebb a baleset megelőzése. A művezetők kötelesek biztonsági vizsgát tenni. Nekik kell megteremteniük a feltételeket a munkához. Ha a dolgozó hibájából mégis baleset történik, akkor — ha indokoltnak látszik — az igazgató fegyelmi fele- lősségrevonást alkalmazhat. Lantos János igen fontosnak tartja a dolgozók nevelését, a testi épségüket, egészségüket védő előírások betartására. Minden félévben üzemrészenként — filmvetítéssel egybekötve — balesetvédelmi oktatást tartanak a vállalatnál. A falakon elhelyezett plakátok is a balesetek megelőzésére figyelmeztetnek. De a beszélgetésünk során is felvetődik ez a kérdés. flZ éV elején minden vállalat munkavédelmi intézkedési tervet készített. Ebben meghatározták azokat a feladatokat, amelyeket az adott viszonyok között — a lehetőség határain belül — végre kell hajtani, hogy egészségesebb, biztonságosabb körülményeket alakítsanak ki. Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalatnál minden dolgozót bevontak ebbe a munkába. A vállalat vezetői üzemrészenként tárgyaltak velük. Meghallgatták a véleményüket, javaslatukat. Az intézkedési terv ösz-j szeállítása ennek alapján történt,/ amit a megyebizottság jóváhagyott. Főként az öntödében, de a többi üzemrészben is van elég tennivaló. Persze, minden terv annyit ér, amennyi megvalósul belőle. fl vállalatnál jó irányban végbemenő változás nagyrészt Lantos János szakszervezeti társadalmi munkafelügyelő érdeme, aki évek óta önzetlenül és következetesen küzd azért, hogy dolgozó társai számára a lehetőségekhez mérten megfelelő körülményeket teremtsen és mindenkivel megértesse: a munkavédelem a tervszerű munka alapvető feltétele. Törekvését még jobban elősegíti most mér a SZOT elnökségének határozata. Ez pontosan megjelöli azokat a feladatokat, amelyek e nemes cél elérésében a szakszervezetekre hárulnak. Pásztor Béla Cikkeink nyomán... 17,4 millió forint beruházási keretet biztosítottak az építőipari szövetkezeteknek A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége válaszolt lapunk március 12-i számában megjelent Száznegyvennyolc OTP-iakást építenek ebben az évben a ktsz-ek című cikkre. A válaszlevelet kivonatosan ismertetjük: „Az OKISZ a párthatározat szellemében megteszi a lépéseket az építőipari feladatok megvalósítására és megadja — a lehetőségek keretein belül — mind az anyagi, mind az erkölcsi támogatást a szövetkezeteknek, illetve a szövetségeknek 1964 évre országosan 17,4 millió forint beruházási keretet biztosítottunk az építőipari szövetkezetek részére kb. 400 darab különböző típusú építőipari gép beszerzése céljából. Ez a keret az 1963. év 4,5 milliójával szemben komoly lehetőségeket biztosít a célgépesítéshez. Ebben az évben a szövetkezeti ipar munkáját elősegítő létesítmények és szociális igények kielégítésére 171 millió forintot biztosítottunk ..Majd végezetül a jelzett cikkünkben érintett TD/6-os daruhiánnyal kapcsolatban ezt írják: „Az OKISZ illetékes osztályai az Építésügyi Minisztérium anyagellátó szerveivel karöltve vizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen blokktermék bevezetése a legalkalmasabb a társasházépítkezésekhez és abból áll-e megfelelő mennyiség rendelkezésre. A kiválasztott blokktermék biztosítása után válik lehetővé annak tervezői és gépkiszolgálási betervezése.” Kísérjék figyelemmel a bedolgozók keresetét... Az április 16-án megjelent Sértődöttség című cikkre a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségétől kaptunk választ: „Igaz — írja többek között a levél —, hogy a szövetkezetekben, különösen a részlegvezetők nem kísérik figyelemmel a keresetek, bérek alakulását, mert, ha ezt megtennék, kevesebb ilyen irányú panasz merülne fel. Az is igaz, hogy egyes cikkek megrendelésének csökkenése esetén a munka igazságos elosztása, annak arányosítása már eleve csökkentöleg hat a bedolgozók átlagkeresetére. Írásuk alapján a szövetségiünkhöz tartozó szövetkezetek vezetőinek figyelmét ismételten felhívjuk arra, hogy a bedolgozó tagok keresetét kísérjék figyelemmel és biztosítsák azt a szintet, — amely szükséges a betegbiztosításhoz...” Ipartelepítési terv készül Orosházáit Orosházán — mint más, nagyobb fejlődés elé néző városban — ipari regionális vizsgálat történik, amelynek célja a folyamatban levő és távlati tervben szereplő ipari létesítmények területének a kijelölése. Megállapítják, hogy mit lehet az üveggyár környékén telepíteni és hol van alkalmas hely további üzemek létesítésére. Az Építésügyi Minisztérium a munka irányításával a VÁTERVet bízta meg, amely ezt a feladatot egy tervező kollektívával karöltve hajtja végre. A telepítési terv kidolgozásánál három szempontot vesznek figyelembe: csak közúti vagy (legalább napi 5—6 vagon forgalom esetén) vasúti szállítást is, végül pedig földgázt igényel-e az üzem, vagy raktár. Ezzel lehetővé válik, hogy a beruházásokat — amelyekre főképpen a harmadik ötéves tervben kerül sor — időben készítsék elő. Nyikolaj Toman: (JZi) Uaí&za a UUíúei Harmadszor is elnyerte a szocialista címet az orosházi taxis brigád Az orosházi taxis brigád tagjai — Molnár Antal, Ujj Antal, Kunos András, Csepregi Lajos, Di- mák Ferenc, Tóth Imre, Pusztai Pál, Varga György — harmadszor is elnyerték derekas helytállásukkal a Szocialista brigád címet, s így e megtisztelő kitüntetésnek most már örökös birtokosaivá váltak. E kis kollektíva idei első negyedéves tervét 110 százalékra teljesítette, s ezzel a vállalatnak 57 ezer forint többletet forgalmazott. Mindezt úgy érték el elsősorban, hogy gondosan óvták a rájuk bízott kocsikat, lehetőleg minden javításit maguk igyekeztek elvégezni, hogy ezzel is csökkentsék a kocsikiesést, másrészt pedig az amúgy is túlterhelt javítóműhelyt megkíméljék a többletmunkától. De mindezeken kívül jellemző a taxis brigád tagjaira az utazókö- i zönséggel szemben tanúsított udvariasság és szolgálatkészség is. Eómregény Fordította: Sárközi Gyula Szerette tömi a fejét a mondatfoszlányokon, amelyeket az éterből „csípett el”, amikor komótosan ráhangolta magát a szükséges hullámhosszra. Érdekes dolog elképzelni, miről is beszél, énekel, olykor még kiabál is az emberiség az éterben. Sok mindent hallhatott az ember a fülhallgatókban, amikor gyötrő órákat töltött szolgálatban, a készülék mellett várva az adást. És nemcsak az emberek hangja, a zenefoszlányok is meséltek a rádiósnak, hogyan élnek az emberek, md foglalkoztatja őket. A morzejelek tücsökciripelése is sok mindenről mesélhet: szerencsétlenségről a tengeren, végrehajtott feladatokról, időjárásjelentésekről. Hallatszottak a rádiótávíró hangjai, amelyek a titkok fő hírvivői voltak. Kereskedelmi jellegű, rejtjelzett jelentéseket közöltek, szolgálati utasításokat, titkos ügynökök jelentéseit, s megbízóik titkos utasításait adták. Malinovkin már rég megszokta ezeket a dolgokat, és elég könnyen tájékozódott a nyugtalan éterben. Ujjával óvatosan csavargatta a hangológombot, és hol jobbra, hol balra tolta a világító skálán a kereső vékony szálát. Ma azonban csak azok a morzejelek érdekelték, amelyek az egyik rövidhullámú sáv határai között hallatszottak. Immár néhány perce feszülten hallgatja a fülkagylóból hallatszó hangokat, a legcsekélyebb neszt elfogja az éterben, de úgy látszik, hogy senki sem akar ezeken a hullámokon jelezni. Éjfél után két óra volt mór, amikor Malinovkin úgy gondolta, hogy Jersovnak valószínűleg nincs szüksége vagy lehetősége, hogy rádiókapcsolatot teremtsen vele. Mindenesetre kis ideig még ügyeletet tartott, közben minduntalan figyelte az Aszkár Sandarbekov féle házat. Egy gépkocsi zörgött el az ablak előtt és néhány pillanatra bevilágította Malinovkin szobájának falait. Aztán ismét sötétbe borult minden. Sőt még a Sandarbekov ház is felolvadt benne. Csak a csillagok sziporkáztak a fekete égbolton ugyanolyan élénk fénnyel és komótosan változtatták helyüket a háztetők fölött. Ideje volna már visszatérni Jersovnak.., De lehetséges, hogy Zsijenbajev újabb feladatot adott neki, s valahová elküldte. Avagy valami történt véle?... Malinovkin nem tudott már többé nyugodtam ülni a rádió mellett. Közelebb vitte az ablakhoz és csaknem ráhasalt az ablakpárkányra^ Majd, mikor
