Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-06 / 104. szám
MW. május 6. 5 Szerfis Megyei bábfesztivál Lököshássán Május 2-án, a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya, a KISZ Békés megyei Bizottsága és a Népművelési Tanácsadó közös rendezésében Lököehá- zán tartották meg az első Békés megyei bábjátékos fesztivált. Már jóval a műsor elkezdése előtt megtelt a művelődési otthon nagyterme, főleg kicsinyekkel, de nagyon sok felnőtt is helyet foglalt a nézőtéren. Lenkefi Konrádnak, a békéscsabai „Napsugár" bábegyüttes vezetőjének megnyitó szavai után kezdetét vette a bemutató. Először a végegyházi művelődési otthon bábszakkörének tagjai — Amóczky Józsefivé vezetésével — mutatták be a Bátor lovacska című bábjátékot, majd a mezőkovácsházi művelődési otthon csoportja — Tóth Zoltánná irányításával — adta elő Ha mindenki lusta volna című jelenetet A mezőberényí úttörők Rou Zsuzsannát vezetésével a „Legnagyobb öröm”, míg a békéscsabai úttörő- ház bábszakkörének tagjai Men- gyán Mária irányításával a Beképzelt kakas című darabot „hozták színre”. Az orosházi Petőfi Művelődési Ház bábcsoportja Institor is Gyuláné rendezésében Dudás József: Két párosító című illusztris játékát mutatta be. A tükrös-rajzóit figurákkal és az elhangzott néhány régi magyar népdallal maradandó élményt szereztek a közönségnek. A műsorban utolsóként mutatkoztak be az országszerte ismert békéscsabai bábosok. A „Napsugár”- együttes tagjai a már sok sikert megért produkcióval, a „Vásár”- ral szerepeltek. Ezzel a bábjátékkal készülnek a május végén Karlovy Vary-ban megrendezendő bábfesztiválra is, ahol hazánkat a pécsi együttesein kívül ők képviselik. A bemutatónak nagy sikere volt, egy-egy bábjáték előadása után percekig zúgott az elismerő taps. A közös ebéd után a megyei fesztivál résztvevői az általános iskolában megbeszélést tartottak. Itt Séd Teréz, a Népművelési Intézset munkatársa értékelte a csoportok produkcióit. Elmondta, hogy a bábjátszásnál nagyon fontos a szép és helyes magyar beszéd, s ezt valamennyi csoport jól művelte. Felhívta a bábosok figyelmét a térmozgás fontosságára, és hogy a kellékekkel szabadabban játszanak. A rövid konzultáció után az első megyei bábfesztivál résztvevői kerámiavázát kaptak jutái, múl, s azzal búcsúzták: viszontlátásra egy év múlva! <d. s.) HOL, HOGYAN, MIVEL tölti szabad idejét ifjúságunk? Hagyomány-indító KISZ-napot rendeztek a Békéscsabai Ut-, Híd- és Vízműépítési Technikumban A napokban nagyon érdekes, egésznapos programú rendezvény zajlott le a Békéscsabai Üt-, Hides Vízműépítési Technikumban. Az iskolai KISZ-szervezet vezetőségének kezdeményezésére a tanári kar és a tanulóifjúság tartalmas, színes KISZ-napot tartott, első ízben a technikum történetében. A program szerint a nap délelőtt fél 9 órakor iskolagyűléssel kezdődött a technikum udvarán. Üdvözlés, szavalat hangzott el, majd a KISZ-titkár: Szlávik Lajos idézte fel a KISZ-szervezet — tanév eleje óta végzett — munkáját. Mozgalmi dalok éneklése után Kruchió Gábor KlSZ-segítő- tanár jutalomkönyvet, oklevelet nyújtott át a legjobb huszonnégy kiszistának. Tíz órakor négy érdekes kiállítást nyitottak meg. A gyűjtők kiállításán a narancspapírtól a bélyegig, a pénzérmétől a díszhalig rengeteg apróságot vonultattak fel. A fotókiállításon a fotószakkör termeléséből válogatott képeket lehetett látni. Ezek mellett a földméréstani eszközöket és gyakorlati munkáikat; a maketteket állították ki a diákok. A kiállítások nyitásával egy- időben a tornateremben nemes vetélkedés kezdődött a legügyesebb sportolók részvételével. A fiú tornászcsapat bemutatóját a tanárnők—diáklányok, valamint a tanárok—diákfiúk izgalmas röplabda-mérkőzése követte. A délután a vidám vetélkedés jegyében telt el. Tréfás játékokat rendeztek, majd a technikum és a Rózsa Ferenc Gimnázium csapata szellemi öttusázott az udvar árnyas fái alatt. Az udvaron felállított szabadtéri színpadon háromnegyed 6 órakor a kollégium irodalmi színpada adott műsort. A napot vidám hangulatú lampionos bál zárta, ahol a városi KISZ-bizottság zenekara működött közre. A nagyszerűen sikerült KISZ- napot ezután minden évben megrendezik a technikum tanárai és diákjai. Mindig május első szombatján kerítenek sort a félig tréfás, félig komoly rendezvény lebonyolítására. Csakis önömmel lehet üdvözölni a technikum kiszistáinak kezdeményezését. Egyrészt az iskolai KISZ-élet élénkítéséhez járulnak hozzá az effajta színes, érdekes, lányoknak, fiúknak egyaránt tetsző, vonzó rendezvények, másrészt a közösségi élet formálódását, az egymás-megismerést szolgálják biztatóan. Követésre méltó igyekezetükért dicséret illeti az iskola tanárait és diákjait. Valahányszor a kezem ügyébe kerül egy igényesnek ígérkező társadalomvizsgáló irodalmi szociográfia — légyen az a falusi, városi élet mozdulásainak tükre vagy más természetű, valóság-töltésű helyzetelemzés — belső izgalommal, türelmetlenséggel igyekszem a végére érni. Állítom, hogy manapság rengetegen cselekszenek hasonlóképpen. Hazai vonatkozásban az irodalmi szociográfia reneszánszának vagyunk tanúi, figyelői, ami felettébb örvendetes dolog. A sokszempontú vizsgálódással önmagunkhoz közelitünk, saját gondjainkat, örömünket, kétségeinket vehetjük számba, felkészülésünk a holnapra körültekintőbbé válik a teendők ismeretében, értésében. A minap, amikor megismerkedtem a KISZ Központi Bizottsága fiatalok között végzett vizsgálódásának értékelésével, valamint ha- J tározatával a szabad idő felhasz- I nálását illetően, a fentebb említett izgalom oldódott fel bennem. Bár egy értékelés és határozat nem sorolható a szociográfia műfajkörébe, alapossága, szókimondása, részleteket is fontosnak tartó igényessége a figyelmet vonzó elemzések közé emeli. Olyan témát feszeget, amii mindenkit érint, gondolkodásra, felismerésre, cselekvésre késztet, amihez mindenki hozzászólhat. A szabad időről van szó. A művelődés, a pihenés, a szórakozás idejéről, amiért ma már nem kell harcolni, mert törvény biztosítja, de amivel nem tud gazdálkodni okosan számtalan fiatal. A KISZ vezetői időt szakították arra, hogy megközelítően hű képet tárhassanak a közvélemény elé, persze leginkább a fiatalok élé. Elismerés illeti a fáradozást. Ilyen jellegű vizsgálat még nem világított rá az eredményekre és fogyatékosságokra fiataljaink körében a felszabadulás óta. Mit hozott felszínre ez az igaz- ság-vallató vizsgálódás? Mindenekelőtt azt, hogy mit tett eleddig és mit tehet a KISZ. Kétségtelen az, hogy mozgalmai (Ifjúság a szocializmusért, Szakma Ifjú Mestere, József Attila Olvasómozgalom stb.), rendezvényei százezreket mozgattak és mozgatnak meg. El kell ismerni azt az embernevelő, jellemformáló igyekezetei, Kicsit zavarba jövök... A csorvási vasútállomáson reggel mindig nagyon sok az utas. Szinte városias a forgalom. Állok a tömegben a kellemes tavaszi napsütésben, s várok ja Szeged felé haladó vonatra. Két 16—18 év körüli lány áll mellettem, s talán azért, hogy elüssék az időt, vagy azért, mert nagyon fontosnak tartják, megtárgyalják az elmúlt esti randevújukat. Az egyik szőke és kék szemű, a másik gesztenyésbarna, nyúlánk, nyílt tekintetű. Mindkettő szép, olyan, amilyen csak ebben a korban tud lenni a lány. — Na mondd, hogy volt? — kérdi a szőke, kék szemű. — A megbeszélt helyen találkoztunk. Igaz, jó negyedórát késtem, de megvárt — válaszolta a barna. — És aztán? — Sétálgattunk. Szívtuk a jó tavaszi levegőt. Elbeszélgettünk. Pista értelmes, rendes fiú. Nagyon szeret engem, azért én őt talán még jobban. De ezt csak neked mondom. — Megcsókolt? — Én nem akartam. Tudod, azért olyan jólesik csókolódzni'... Kicsit zavarba jövök ... — És ti hói voltatok, mit csináltatok? — kérdezi a barna. — Mi nem sétáltunk. A téren üldögéltünk a kis padom. Tudod, ahol szoktunk, a fa alatt. Az a Bandi kedvenc helye. — S téged megcsókolt? — Nem. — Miért? A kék szemű lány enyhén elpirul, s önérzetesen így szól: — Nem engedtem... Még jobban zavarba jövök... L. K ami egyre inkább jellemzi tevékenységét. Helyenként a színes, tartalmas ifjúsági élet hozzásegíti a fiatalokat tudásuk gyarapításához, látókörük tágításához, szabad óráik okos kihasználásához. Ám — s ezt vallja meg a KISZ KB — egyelőre szó sincs arról, hogy a KISZ erőteljesen tudná alakítani az idő kihasználását, különösen falun. Kénytelen beérni a részlet- eredményékkél, a szabad idő töredékének kitöltéséhez képes segítséget nyújtani. A szabad idő mértéke A 14—26 évesek többsége tanul, iskolában, tanfolyamon, vagy dolgozik. Az iparban, kereskedelemben, közlekedésben dolgozók általában négy-öt órai napi szabad idővel rendelkeznek. A falusi fiatalok szabad ideje meglehetősen rapszodikusan alakul, a fiatal házasoké csökkenő tendenciát mutat, különösen az asszonyoké a gyerek jelentkezésével. Átlagosan 3—4 őrá az az időmennyiség, mely szabad időnek vehető naponta ifjúságunk körében. Hogy hasznos eltöltése anyagi kérdés is, az nem vitás. A vizsgálat örvendetes megállapítása az, hogy az egyénenként szükséges költőpénz előteremtése nem olyan nehéz probléma. Akik dolgoznak, azok helyes beosztással mindent elérhetnek, amit realitással kitervelnek. A tanulóknak már jobban fogukhoz kell verni a garast, hiszen túlnyomó többségük eltartott. Az olvasásról Nos, ezek előrebocsátása után röviden-tömören nézzük a tényeket. Először is az olvasást. Milliók kedvenc, értékes időtöltése. A könyvhöz — olcsóságánál fogva — nem ördöngösség hozzájutni, s rendelkezésre állnak a könyvtárak is. A fiatalok leginkább a klasszikusokat és a régi magyar írók műveit forgatják. A hazai és külföldi kortárs irodalmi hatása egyelőre gyenge. Kevés ismeret- terjesztő műre fanyalodnak rá. Az olvasómozgalom követelményei nem lelkesítenek különösebb búvárkodásra. A könyvtárak propagandája — főleg falun — gyenge. Az újságolvasás rendszeresebb, de ez természetes is. A filmet, ahogy ömlesztik, úgy kénytelen elfogadni az ifjúság. Egyelőre kevés a filmismeret, értékelés, nézésre-értésre nevelés. A filmviták kis rétegekre redukálódnak le. Az eddiginél több mai témájú, az ifjúság életével, útkeresésével, morális fejlődésével foglalkozó alkotás kellene. A színház hatása egyelőre gyenge. Ebben része van a műsorpolitikának is, a propagandának is. A zeneórtés alacsony fokú. A klasz- szikus és modern komolyzene a legkevésbé érthető művészet a fiatalok nagy többségére nézve. A könnyűzene viszont banális, émelyítő, ritkán csillannak fel igazi értékei. Inkább talpalávalónak felel meg, mint a zenei műveltség gyarapításának. A képzőművészet, tői idegenkednek a fiatalok, félszegen közelítenek megismeréséhez. Ami a táncot illeti: egyre népszerűbb. Ez az életkor sajátosságából adódik. Itt a mozgáskultúra csiszolása elengedhetetlenül fontos. A sporttal töltött idő még mindig kevés fiatal programjába van beiktatva. Többen sportolnának, ha a „szabad” sportlétesítményekből nem volna oly nagy hiány. Gátló tényező a sportszerek drágasága is. Régi nóta, hogy a fiatalok nem élnek a turisztika lehetőségeivel. Etekin- tetben van mit tanulni a német, lengyel, szovjet fiataloktól. Mit kellene tenni? Nagyjából ezek azok az ismérvek, melyek a valóságot körvonalazzák. Ezekre reagálva transzformálta határozatba elgondolásait a KISZ Központi Bizottsága. Kifejti, hogy milyen segítséget vár az állami és társadalmi intézményektől, alapszervezeteitől. Az új lakótelepekre ifjúsági klubokat, sport- és játéktereket kér, az ifjúsági házakat klubházakká kell átrendezni, a belkereskedelemtől szeszmentes szórakozóhelyeket kér, a Turistaházakat Kezelő Vál. lalattól olcsóbb, több férőhelyes táborokat. A könyvkiadás irányítóitól az ifjúsági irodalom értékesebbé fejlesztését, a rádiótól, televíziótól színvonalas, nevelő jellegű műsorokat igényel. Ami a KISZ-szervezeteket illeti: több kezdeményezésre buzdítja ezeket a KISZ KB. Eleven, mozgalmas, vonzó programok kellenek minden klubban, alapszervezetben. Ismertetni a határozatot A határozat megismertetésére megyénkben még ebben a hónapban sor kerül megyei aktíván, ifjúsági gyűléseken. Ezek az ö&z- szejöveteiek lehetőséget biztosítanak a megyei helyzet felmérésére, a lehetőségek számbavételére. Csakis úgy lehet eredményes a fiatalok szabad idejének jobb fel- használására indított „hadművelet”, ha társadalmi üggyé válik, ha minden állami, társadalmi szerv segítséget nyújt a KISZ- nek. Paliag Róbert Vénusz Vénusz Vénusz PORSZÍVÓVAL KÖNNYŰ A TAKARÍTÁS! OTP-HITELLEVÉLRE IS VÁSÁROLHATÓ! Ára: 1400,— Ft. 3627
