Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-30 / 125. szám
WM. május 30. 5 Szombat Kora-bronzkori temetőre bukkantak Battonya határában Battonya-Gödrösön újkori telep rejtőzik a földben Hz ismeretterjesztés fii feladatai Békés megyében Ügy kezdődött ez az ásatás, mint annyi más. A battonyad Vörös Október Termelőszövetkezet homokbányájában a homdkíbáaflapján a korai bronzkorszak idejéből származónak jegyeztek fel. Különös érdekessége volt ennek a sírnak, hogy abban hatalmas foA föld elszíneződéséből újabb sírra következtetnek. (A kép bal oldalán dr. Gazdapusztai Gyula professzor.) A Tudományos Ismeretter" jesztő Társulat Békés megyei Szervezete tartalmi munkájának fő célja a sokoldalú szocialista ember képzése, aki magasfokú szocialista tudattal, korszerű, a társadalom igényeit tükröző általános műveltséggel rendelkezik, s ezek birtokában képes a szocialista társadalom népgazdasági feladatait elvégezni. Erre társulatunknak megvan minden lehetősége, erre késztetik történelmi hagyományai, tagjainak tehetsége, önfeláldozó tettei. Amikor 125 évvel ezelőtt a magyar tudósok, értelmiségiek létrehozták a Természettudományi Társaságot, az volt a céljuk, hogy a tudományokat, az ismereteket a legszélesebb körben átadják népinknek, emeljék műveltségi színvonalát. A társulat több mint egy évszá- i zados tevékenysége során hűen teljesítette feladatát. A szocialis-l ta társadalomban tovább nőtt a| jelentősége. Ma már a magyar értelmiség valamennyi rétegének bevonásával a felnőtt lakosság szakmai, világnézeti, általános j műveltségben ismeretei továbbképzésének alapvető szervezete lett nyász, Alexa János sírokat talált. Elmondta többeknek, köztük Széli Imre gépésznek is, aki már más szemmel nézi az ilyesmit, és nem hagyta veszendőbe menni a sok régészeti kincset: írt a szegedi múzeumnak, hogy jöjjenek ki, érdekeset láthatnak. A szegedi múzeumban éppen nem volt szabad régész, átszóltak az egyetem régészeti tanszakára, melynek vezetője, dr. Gazdapusztai Gyula azonnal vállalkozott, hogy leutazik Battonyára és megnézi azokat a sírokat így is történt és két egyetemista „segéderővel”, Varga Annamáriával és Petrován Istvánnal hamarosan megérkezett a színhelyre. A szövetkezetiek nagy szívességgel fogadták és mindent elintéztek, hogy megkezdhessék a tudományos munkát Már a második napon megtalál, ták az első háborítatlan sírt, melyet a mellette talált mellékletek Vigyázat, veszélyes! Az esős napok egyikén Békéscsabán, a Zrínyi utcán végighúzódó kanális vize úgy megduzzadt, hogy kisebb folyónak Is beillett. A látvány egy 19£2-ben történt epizódot juttatott eszembe. Vasárnap délután hazafelé tartottam a város szivéből. Mikor a Serényi és Zrínyi utca kereszteződéséhez értem, segélykiáltásokat hallottam: — A fiam! Egyetlen fiacskám! Mentsék meg, emberek! Jaj! Már nem is látom... Rohanni kezdtem a hang irányába. Kétségbeesett anya topogott a folyő- vá dagadt kanális partján, az úttest alá vezető átereszből ugyanakkor egy csuromvizes fiatalember bukkant elő, karján egy áléit fiúcskával, akinek ruhájáról gyászos színben csörgött alá a bűzös mocsárié. Hárman ott nyomban felélesztéséhez fogtunk, úgy, miként ezt vízből mentettekkel tenni kell. Szájából dőlt a kanális undorító vize ... Itt élő öregek sokszor mesélnek hasonló esetről, melyek közül nem egy tragédiával végződött. Ennek ellenére a kanális még mindig fedetlenül, tátott szájjal várja újabb áldozatait, a partján játszadozó gyerekeket. A környéken nincs játszótér, a lánykák, fiúcskák az életveszélyt jelentő kanális partján han- cúroznak, ráadásul a benne folyó szennyvíz párolgása, kigőzölgése az egészségre is káros. Valamit tenni kellene sürgősen, hiszen emberéletekről van szó. lyamj kavicsókat, köveket is léitek, tucatszámra. — Ez meglepő, és az alföldi kora-bronzkori sírokban egyáltalán nem fordult elő eddig — mondja dr. Gazdapusztai Gyula profesz- szor. — A kérdés nyitott: a sír tartozéka volt-e ez a rengeteg folyami kő vagy más építmény maradványa? Különben a sírban egy zsugorított női csontvázat találtunk és 2 edényt, aránylag ép állapotban. Később elmeséli, hogy a batto- nyai határban rengeteg feltárásra váró régészeti lelőhelyről tudnak már eddig is. Ezen a helyen, a Vörös Október Tsz homokbányájában csak egy hétig dolgoznak a régészek,- később azonban szeretnének visszatérni ide, hiszen a környék lakói elmondták, hogy 1906-ban, amikor a kovácsháza—battonyai út épült, igen sók koponyát, emberi csontot találták itt. A Zámbory-csárda udvarán is előkerült egy teljesen ép sír abban az időben; ez a csárda kb. 100 méterre van a homokbányától. — Egy nagykiterjedésű kora- bronzíkori temető széliében vagyunk — tájékoztat még dr. Gazdapusztai Gyula — feltétlenül hasznos lenne, és egyelőre meg sem határozható tudományos értékű, ha az egész temetőt feltárhatnánk. Ezenkívül azonban feltárásra vár még Battonya ún. Gödrös-részén egy újkőkori telep is, mely szintén egyedülálló ezen a környéken, gazdagságát illetően is. A két esztendővel ezelőtt napfényre került békéssámsoni 2300 éves vaskori temető mellett ez a battonyai is nagy figyelmet érdemel: bizonyára megfelelő anyagi erőforrások is születnek majd teljes feltárására. Megyénk múltja, már eddig is gazdagon feltárt régészeti különlegességei csak tovább gazdagodnának. (s. e.) Adataink azt bizonyítják, hogy a fenti célok jegyében dolgoztunk: 1961-ben 3112 előadást tartottunk 173 129 hallgatónak, 1963- ban pedig 3990 előadás hangzott el 206 290 hallgató előtt. Növekedett az adott gazdasági feladatokat közvetlenül szolgáló előadás sok száma is: 1961-ben 282 agrár- tudományi, 202 műszaki előadást tartottunk, 1963-ban 464 agrárti*- dományi és 260 műszaki előadást. Ismeretterjesztő munkánk része szocialista társadalmunk fejlődését segítő általános társadalmi nevelőtevékenységnek, tehát feladataink, funkcióink is határozott körvonalat kaptak. A kötetlen formájú, látvá" nyos rendezvényeken túl, melyek elsősorban az ismeretek iránti érdeklődés-felkeltést szolgálták, az ismeretek pótlására, kiegészítésére törekszünk. Munkánkban feltétlenül tekintetbe kell vennünk azt az emberanyagot, amelynek a tudás kincseit átadjuk. Nem homogén tömegről van szó, hanem különböző érdeklődésű, érdekeltségű emberekről, akiknek a tudomány és a kultúra szerteágazó területeit más-más fokon, szinten kell ismertetnünk. A statisztikai adatok szerint megyénkben sokan nem végezték el az általános iskolát, nem kapták meg az általános műveltség alapvető elemeit. Ezeknek a dolgozóknak hiányos ismereteit, tudását akarjuk pótolni akkor, amikor megszervezzük a különböző falusi, üzemi előadássorozatokat, ezt a célt szolgálják a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák — sajnos, meglehetősen kevés számban — a természettudományi és társadalomtudományi alapismereteket elemző előadásai. C gyes szakterületeken dolgo” zók ismereteit a speciális szaksorozatokkal (mezőgazdasági, műszaki, közgazdasági, egészségAZ ÜJKlGYÖSI FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZET azonnali belépéssel szakképzett cukrászt felvesz. Előző munkahelyről igazolás és erkölcsi bizonyítvány szükséges ügyi, zenetörténeti stb. sorozatok) egészítjük ki, bővítjük. E célból számos szakakadémiát is szervezünk. A belkereskedelmi akadémiák a földművesszövetkezetek dolgozóinak kereskedelmi tudását korszerűsítik, egészítik ki. A KI- OSZ természettudományos akadémiái a kisiparosok körében elősegítik a természettudományos világnézet tudatosítását. Az ülnökakadémiák a szocialista jog alapvető kérdéseinek ismertetésével hozzájárulnak a jogi fogalmak tisztázásához; ezen ismeretek gyarapításával fontos társadalmi feladatot teljesítünk: elősegítjük a törvényfcség betartásának alkalmazását. Az általános és középiskolában tanuló felnőtt dolgozók számára rendezett konzultációkkal, kísérletes estekkel elősegítjük a tanult iskolai anyag (kémia, matematika, fizika, helyesírás stb.) készséggé való fejlesztését. A fenti feladatok elvégzésén kívül nagy gondot fordítunk a korszerű ismeretanyag átadására. A forradalmi gyorsasággal fejlődő technikai és tudományos vívmányok ismertetése fontos része társulatunk munkájának. A világűr meghódításának kísérletei, az új csillagászati, fizikai tudományos eredmények, a kibernetika témái szerepelnek elsősorban előadásainkon. Az új agrotechnikai eljárások, az agrártudomány, az agrokémia, az agrobiológia legújabb eredményeinek ismertetése hozzájárul megyénk mezőgazdaságának korszerűsítéséhez. Jelentős helyet foglalnak el ismeret- terjesztő tevékenységünkben azok az előadások, amelyek a társadalomtudományokat tisztítják meg a személyi kultusz tévedéseitől, vulgarizálásától (történelmi, filozófiai, nemzetközi ankétok, előadói konferenciák). indezekkel tehát a dolgozók ismereteinek korszerűsítését, a szakismeretek bővítését segítjük. Azt a többletet adjuk, amelyet a különböző szakoktatási formák csak érintenek vagy éppen a tánterv, a szakoktatás célzatossága következtében az iskolai, a tanfolyami anyagban nem szerepelnek. Jelentős társadalmi szolgálat tehát, hiszen bővíti az ismeretek körét, összefüggéseket teremt az egyes tudományágak között, az ismeretek újabb és újabb speciális területére nyit kaput, továbbtanulásra, szakmai képzésre serkent, a különböző rétegek szintjének megfelelően, érdeklődési körére való tekintettel általánosan emeli dolgozóink tudását, ismereteit. Az ismereteket átvevő kör nagymértékben kiszélesedett. Az ismeretterjesztésben résztvevők döntő mértékben munkások és dolgozó parasztok (1963-ban a 206 290 hallgatóból 26 553 volt munkás és 122 887 volt dolgozó paraszt). Űj területet jelent a tanyai ismeretterjesztés, melynek jelentősebb sikereit az orosházi és a gyomai járásban tapasztaltuk. Az ismeretterjesztésbe bekapcsolódott új rétegek közül jelentősebbek a belkereskedelmi dolgozók, a háziasszonyok, a kisiparosok; ide sorolhatjuk a cigányok közt folyó ismeretterjesztést és a nemzetiségieknek tartott előadásokat. Egy-egy szakterületen is — az „ömlesztett” előadások helyett — a foglalkozási rétegeket, csoportokat vesszük figyelembe; a termelőszövetkezetekben például külön-külön tartunk tsz- akadémiai előadásokat növény- termesztőknek, öntözésben dolgozóknak, állattenyésztőknek, baromfitenyésztőknek, kertészeknek stb. A számok és más felmérő ada” taink azt tanúsítják, hogy az ismeretterjesztés érdekében aktivizálódtak a helyi vezetők. Ahol a helyi állami és gazdasági vezetés felismerte az ismeretterjesztés nagymérvű hatását a termelékenység alakulására, az emberek tudatának fejlesztésére, ott a TIT munkája a megfelelő helyen van. A biharugral termelő- szövetkezet akadémiáján a termelőszövetkezet elnöke és vezetőségi tagjai aktívan részt vesznek, a sarkadi járási tanács elnöke egyike a legaktívabb előadóinknak, az eiekd Lenin Tsz akadémiájának előadói a tsz agronómu- sai, a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeti vezetői az országjáró túráink tevékeny szervezői, a Békéscsabai Pamutszövő igazgatója külön értekezletet hívott össze a gyár munkásakadémiája tematikájának megvitatására stb. Néhány gazdasági vezetőtestület meg nem értése, közömbössége azonban még mindig gátja az ismeretterjesztő tevékenység teljes kibontakozásának. A fejlődés azonban azt bizonyítja, hogy a helyi vezetők már belátták: az ismeretterjesztés az egész társadalomra ható tevékenység, társadalmi ügy. Dr. Krupa András a TIT Békés megyei titkára f I Ne felejtsétek el a tanítás befejezése előtt az iskolában befizetni a tanuló balesetbiztosítás S forintos díját. A biztosítás a szünidőben is érvényes! Kóté Sándor
