Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-30 / 125. szám

2M4. májú*, 30. 3 Szombat Megújhodik a Begécs WMi Évezredekig egy lapos, különböző vízinövényekkel benőtt, csaknem másfél ezer holdas terület éktelenkedett Biharugra határában. Ta­valy tavasszal 15 lánctalpas traktor vontatta földláda jelent meg, hogy milliónyi hal és több ezer kacsa neveléséhez alkalmassá tegyék a begécsi határrészt. Még csak a feladat elejénél tartanak. Két nagy té azonban üzemel ez év tavasza óta. Nemcsak több tízezer hal- ivadékot, hanem csaknem kilencezer kacsát is kitelepítettek már a gazdaság dolgozói. A begécsi határrész arculatát nemcsak a halas­tavak, hanem gazdasági épületek és lakások teszik széppé, meg- kapóbbá. Hatalmas terményraktárak, műtrágya-tárolók is épülnek. A Biharugrai Halgazdaság az idén háromezer mázsányi halat és ugyanennyi kacsát ad a népgazdaságnak, egy év múltán, amikor teljesen üzembe állítják a begécsi új halastavakat is, ennek csak­nem a dupláját. .^•••••■••■■»»■■■■■■■■■■••■■■aBBaaBaBBBaaBI>aAaaBaai'aiiaBBBI,BB*BHaBall*BaaMa>ailllaMaJIII,KII>1' Tegyék gazdaságosabbá az öntözést! A második ötéves terv eiteit három esztendejében megyénk ön­tözéses termesztésében valóságos forradalom zajlott le. Tizenhétezer holdról csaknem 50 ezer holdra növekedett az öntözött terület. Ebben az évben csaknem 700 ön­tözéses szakmunkás dolgozik a közös gazdaságokban. Tavaly ösz- szesen 191 esőztető berendezést kezeltek. Ezek üzemeltetésében az országos átlagot, amely 900 óra körüli, 200-nál is többel túltelje­sítették. A felületi öntözőtelepek és az egynyári öntözésre fogott földek hozama jelentősen nőtt. Szemes kukoricából 7,5, silókuko­ricából 75, lucemaszénábÓL 16, ve­gyes zöldségből pedig ugyancsak 16 mázsával növekedett a termés­hozam. Ezek az eredmények összessé gében az országos szint felett áll­nak. Megyénk mezőgazdasága az utóbbi 10 esztendőben — az or­szág megyéi közül — hét alka­lommal nyerte el a Legeredménye­sebben öntöző megye címet. Az erőfeszítések, amelyeket a megye vezető szervei három év alatt az öntözés fejlesztésére tettek, példá­sak. A Földművelésügyi Miniszté­rium legutóbbi kollégiumi ülésén ezeket elismerték • Két dolog vetődik fel az újabb eredmények kovácsolásánál: van­IEezőgiaz(!aság:i újítások, feltáratlan területek Technikai forradalom zajlik, a mezőgazdaságban is tág tere van az újításoknak. Virágzik az újí­tási mozgalom. Az eddigi tapasztalatok szerint az elfogadásra beküldött vagy már bevezetett mezőgazdasági újítások döntő többsége műszaki jellegű, gépesítéssel kapcsolatos problémát old meg. Az kétségte­len, hogy a gépesítés, a műszaki kérdések megoldása iránt van még a legnagyobb érdeklődés. Ebből helytelen lenne arra követ­keztetni, hogy csak ezen a terü­leten van lehetőség az újítások kidolgozására, bevezetésére. A mezőgazdasági termelés szer­teágazó és igen sokrétű. A nö­vénytermesztés, az állattenyész­tés és az egyéb üzemágak terü­lete várja az ötletes, új megol­dásokat. A különböző üzemágak- ban számtalan megoldatlan fel­adat kínálkozik az újítók számá­ra a munka termelékenységének növeléséne, a ráfordítások csök­kentésére. Nem is beszélve a ter­mesztési technológia, az állatte­nyésztés és az állati termék elő­állítás és feldolgozás gazdasá. gosabb, termelékenyebb megoldá­si lehetőségeinek felkutatásáról. Az 1964. évi újítási feladattervekben nem is kis számmal szerepelnek az ilyen jellegű megoldásra váró problémák. íme, néhány ezek kö­zük Megszerkesztésre vár többek között egy olyan sertésetető vá­lyú, amely szóródásmentesen nemcsak nedves, hanem száraz tara etetésére is alkalmas és ez­által helyettesítheti az önetetőt. Vegyünk egy példát a növényter­mesztés területéről is, ahol az újítás a jobb agrotechnikai meg­oldást szolgálja. Igen fontos len­ne pl. az aprómagvak vetésénél a sorhenger használata. Olyan sorhenger kidolgozására lenne te­hát sürgősen szükség, hogy az a régebbi típusú vetőgépekre is fel­szerelhető legyen. Legtöbb mezőgazdasági üzem­ben megoldatlan még az Istállók és ólak olcsó, biztonságos fűtése, a majorok belső szállításainak (ta­karmány, trágya, termékek) me- chanizálása, a dűlőutak gépi szál­lításokra való alkalmasabbá té­tele stb. Oldalakon át lehetne ezeket a lehetőségeket sorolni, de atsz-ek és állami gazdaságok dol­gozói maguk is meglelik ezt. ha egy kicsit ilyen szemmel körül­néznek a gazdaságban. íme néhány újítási probléma és lehetőség a sok közül. Ügy véljük jogos az a kívánalom, hogy az újítás klasszikus terüle­tét nem elhanyagolva, foglalkoz­zanak az újítóink többet az agro- teohnológia, az állattenyésztés, üzemszervezés problémáival. Az újítás tevékenységéről szól­va, sok problémával találkozha­tunk. Gyakori a huzavona éfflbí. rálás és illetékesség körül. Az újítók közül sokan bizonyos mértékig megmagyarázható szán­dékkal, javaslataikat nem az üzemükhöz nyújtják be, ahol a megvalósításra elsősorban sor ke­rülhet (gépállomások, állami gaz­daságok, egyéb vállalatok), hol­ott a címzettek elsősorban ezek lfennének. A legtöbb javaslat ugyanis a minisztériumhoz ési itt elsősorban az Állami Gazda­ságok Főigazgatóságához és a Gépállomás és a Gépesítési Fő- igazgatósághoz érkezik be. A meg­magyarázható szándék, amire cé­loztunk az, hogy az újítók ilyen módon a javaslat azonnali elfoga­dását, elterjesztését remélik a minisztériumoktól. A minisztéri­umhoz küldés másik oka, sajnos, sok esetben az is, hogy az alsóbb illetékes szervek, üzemek így sza­badulnak meg a munkától, hogy az illetékességet a minisztérium­ra hárítják, holott a beérkezett javaslatok elbírálása és megvaló­sítása az üzemek hatáskörébe tartozik. Az üzemekben kidolgozott újí­tások jelentőségét nem szabad le­becsülni, hiszen ezek kisebb-na- igyobb mértékben hozzájárulnak az üzem gazdálkodásának ered­ményességéhez. Természetesen csak akkor, ha be is vezetik, al­kalmazzák. Az egyik Pest megyei tsz brigádvezetője két kiselejte­zett fogatos vetőgépből sorvonal­zót szerkesztett. A gép teljesítmé­nye 20 hold. Állítható a sortá­volság, nyomjelzőt is szereltek rá. A fogatos sorvonalzóval egy erőgépet szabadítottak fel, csök­kent a taposási kár. A gép előnyei nyilvánvalóak, helyes lett volna, ha a tsz vezetősége jutalmazza az ötletet. Ha ebben az esetben újí­tásról nem is beszélhetünk, al­kalmazása haszonnal jár az üzem számára. Feltétlenül jutalmat ér­demelt, volna a brigádvezető, amely nemcsak munkájának elis­merését jelentette volna, hanem ! újabb ötletekre, gazdaságosabb megoldások kidolgozására is ser- I kentené. Fontos tehát, hogy az üzemek . vezetői foglalkozzanak a javasla­tokkal, sőt adjanak segítségeit a megvalósításhoz, támogassák, ösz­tönözzék az újítókat. A fejekben maradt, az íróasztalokban elfekvő javaslatoktól nem nő sem a mun­ka termelékenysége, sem a termés­hozam és nem csökken az üze_ melés, a ráfordítás költsége sem. í. T. e lehetőség öntözőfürtök építésé­re, a meglevők bővítésére, vagy az öntözésfejlesztésben a minőségre törekvést tűzhetjük napirendre. Héhány évvel ezelőtt a Körö­sök völgyében az öntözés korlát­lan lehetőségei kerültek szóba. Ez abban az időszakban volt, amikor a megye tanácsi szektorában egye­dül a rizs termesztésére fordítot­tak gondot. Ez a terület abban az időszakban sem volt 7—8 ezer holdnál több. Nyáron a Körösök vize a tengert táplálta, s ki tudja másodpercenként hány köbméter víz vetődött át a békésszentandrá- si duzzasztón. Ebben az éviben ismét tovább növekszik majd az öntözött terü­let. A Gyulai Vízügyi Igazgatóság kikotortatta a Gyepes csatornát, a Holt-, Sebes-Köröst és az Élővíz- csatornát, hogy 25—35 százalékkal több öntözővizeit kapjon a mező- gazdaság. A csatornák és a holt­ágak valamint a Hármas-Körös jelenlegi vízkészletéből a megyé­ben további 10—12 ezer hold fog­ható öntözésre. Az országos prog­ram az öntözéses termesztés nagyütemű fejlesztését irányozza elő. A Békés határában épülő duz­zasztómű összes papírmunkái el­készültek. Ez a munka 20—30 millió forintot köt le a népgazda­ság erőforrásaiból. A Tisza II. vízlépcső építési »munkáinak is jó ütemben halad az előkészítése. Vízügyi szakembereink szor­galmasan dolgoznak megyénk ön­tözéses gazdálkodásának jövőjén, közöttük az igen jelentős mak­kosháti víztároló programján is, mert fantáziát látnak 22 ezer hold kiváló termőképességű szabadkí- gyósi, űjkígyósi és békéscsabai föld öntözésében. Ezek után az a követelmény, hogy a szövetkezetek továbblép­jenek az öntözővíz gazdaságos fel­használásában, valamint a talaj­erőgazdálkodásban, hogy a mező­gazdaság ezen üzemága magas jö­vedelemmel jelentős értékeket produkáljon. Arról van s2ó, hogy a 7,5 mázsa szemes kukorica több­letért nemigen gazdaságos öntöz­ni, a silókukorica és a vegyes­f zöldség, továbbá a lucemaszéna j szerény többlethozamáról nem is ; beszélve. | Megyénk az 1963. évi eredrné- I nyéknél jóval többre képes. A feltétel csupán annak megértése, hogy az öntözővíz nem pótolhatja a talaj tápanyagát, csupán felold­ja, a növény számára hozzáférhe­tővé teszi mindazokat a vegyüle- teket, amelyekre azoknak szüksé­gük van. A szakemberek éppen ezért hangoztatják a szervesanyag fokozott pótlását és a műtrágyák használatának fontosságát. Az ön­tözéses üzemágat egyáltalán nem lehet a vak tyúk is szemet talál elvre építeni. Nem szabad megen­gedni a szervesanyag pótlásának elhanyagolását és a műtrágya egy­oldalú használatát, a talajszerke­zet romlását, a szikesedésre haj­lamosság kifejlődését. Az eddigi­eknél több istállótrágyát kellene az öntözött földekre szállítani. Ta­valy holdanként mindössze 30 má­zsa istállótrágya és 230 kiló ve­gyes műtrágya jutott ezekre a te­rületekre. Ez igen kevés! Szövet­kezeti szakembereinknek kissé jobban mérlegre kellene tenniük az istállótrágya kezelésének és felhasználásának fontosságát. Hz öntözéses termesztés sikere, gazdaságossága azonban nemcsak a tápanyag biztosításán múlik. Az öntözés idejének meg­választása, az öntözésre használt víz mennyiségének meghatározá­sa s nem utolsósorban e munka gyakorlati megvalósítása egyálta­lán nem olyan feladat, amelyre felkészültség nélkül bárki is vál­lalkozhat. Még legalább további 700 ön­töző szakmunkás és a második műszakhoz 200—250 jól képzett gépész, száznál több technikus és mérnök kaphatna munkát me­gyénkben. A távlat néhány éven belül 100 ezer holdnál is több szántóföld öntözése. A közös gaz­daságok, az öntözéses termesztés szervezői, e munkához értő tudo­mányos kutatók és a szakigazga­tásban dolgozók, az igen tekinté­lyes tanácsadó gárdával együtt képesek a soron következő felada­tok megoldására. Dupsi Károly Divatbemutatót rendeztek és új falatozót adtak át Kondoroson Jól sikerült divatbemutatóval egybekötött műsoros estet rende­zett a Kondorosa Földművesszö- vetkezet. A legkülönbözőbb mé­retben, színben és választókban helyben beszerezhető férfi, női és gyermek nyári ruhákat a kondo­rosa lányok mutatták be. A műso. ros esten fellépett neves magyar- nóta-énekesiek éjfél utánig szóra­koztatták a községbelíeket. A szünetben könyvtombola sorsolás is volt. * Ünnepélyes külsőségek között nyitották meg Kondoroson, az újonnan létesített földművesszö­vetkezeti „Jegenye Falatozó”-t. A ' megnyitás napján — a helyi jel­legnek megfelelően — birkapör­költ vacsorát rendeztek. B. I. £ R T E S I 1 1 s ff MEGNYÍLIK JÜNIUS HO 1-ÉN KORSZERŰEN BERENDEZVE, A MODERN KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN, A SZARVASI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET KEZELÉSÉBEN, A MANGOLZUGI STRANDRÉSZEN A cS irál t} ” falatozó. ÁLLANDÓAN KAPHATOK: frissensültek, hideg-meleg ételeik, v jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-különlegességek, valamint presszókávé. HA JÖL AKARJA ÉREZNI MAGÁT, FELTÉTLEN KERESSE FEL ÖN IS! SZARVASI FMSZ VEZETŐSÉGE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom