Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-05 / 103. szám
békés mm Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. MÁJUS 5., KEDD Ara 66 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM I Rémet jövő kovácsa | Huszonöt lány rákapcsolt | Szépen SZÓI a Végegyházi rezesbanda... | A megyei 1. osztály eredményei FELELŐSSÉG A gyerek kimegy a térre játsza. m, mielőtt megtanulja a leckét. Amikor hazajön, már öreg este van, vacsorázni, lefeküdni kell — elmarad a tanulás. Másnap feleltetik, s „bezúg”. Szülei felelősségre vonják: Miért nem tanultál, miért játszottál helyette!? Felelőtlen vagy!. s. Már pendelyes korban nevelik a homo sapiens! a felelősség tudatára. „Ha valamit csinálnod kell, tedd azt legjobb tudásod szerint”, „Te látod a kárát, ha felelőtlenül végzed a munkádat”, „Megnő emberi büszkeséged, ha nyugodtan, a jó munka tudatában tekinthetsz vissza arra, amit tettél.” És se szeri se száma az ehhez hasonló nevelő hatású mondatoknak. Felelősséggel tenni valamit, nem más, mint a meggyőződés forrásából fakadó tudatos cselekedet, amely mindig célirányos, s ezért mindig határozottságot fejez ki. Sokféle felelősség van. Az apa felelős gyermekeiért, a gyermek saját magaviseletéért, mindenki saját tettéért. Mindez, személyes felelősség. S van társadalmi felelősség. A kettő ugyan nem választható ei, sőt kiegészíti egymást, ám a társadalmi felelősség mégis elsősorban azt jelenti, hogy saját tetteimmel mások, az egész közösség érdekeinek használnom kell, ellenkező esetben önző, csak a saját magam dolgaival törődő, s embertársaim gondjaival szemben közömbös vagyok. A társadalmi felelősség a szocialista tudatforma kategóriájába tartozik, s széleskörű elplántálása mintegy lépcsője annak, hogy a közösségi szemlélet magasabb fokára jussanak el az emberek. Mondhatnánk úgy is: elemi követelménye, első feladata a szocialista tudatformálásnak. A gyerek felnő, s elfelejti sokszor az iskolás évek intelmeit, tanulságait. Megfeledkezik arról, hogy milyen rossz volt „bliccelni” az órák alatt, amikor nem tudta a leckét. Vagy, ha nem sikerűit kibújni a felelés alól, milyen szégyenérzet vett rajta erőt a többiek előtt. A békéscsabai vásártéri építkezés egyik szocialista címért versenyző brigád vezetője mondotta a minap: „Bizony vannak még olyanok, akik nem szégyenük rossz cselekedetei két, akik felelőtlenül hagynak ott egy munkát, pedig tudják, hogy az nem tökéletes, javítani kellene még rajta valamit, de azt remélik — hátha nem veszik észre a műszakiak az épületátadásnál ...” Az állam a dolgozók pénzéből milliárdokat áldoz különböző épít. kezésekre, hogy javítsa népünk életkörülményeit. E beruházások között az építőipari vállalatok nyereséges gazdálkodásából származó összegek is szerepelnek, melyeket főként forgalmi adó formájában von le államháztartásunk a nagy, közös asztal terítékköltségeinek fedezésére. Következésképpen annak a munkásnak a forintjai is az állami beruházásban vannak, aki műszakja után felelőtlenül hagyja ott a munkáját. Ez az ember saját pénzét nem fekteti be eredményesen, A múlt rendszerben sem volt elfogadható, hogy valaki fogyatékosán adjon át egy építésszerelést, selejtes árut gyártson, vagy egyéb módon okozzon kárt felelőtlenségével. Az ilyen munkásnak előbb-utóbö kapun kívülre tette a szűrét a tőkés vállalkozó. Most, amikor a munka eredményét nem egyesek, hanem az egész nép élvezi, százszorosán fontos a felelősségteljes munka. Ez társadalmi érdiek, de egyéni érdek is, hiszen a minőséget legtöbb helyen, küjön is jutalmazzák. A kettő egyébként sem választható el egymástól. A személyes magatartás ugyanis ezer szállal kapcsolódik a környezethez, jó vagy rossz hatást vált ki a munkatársak között, lassítja vagy gyorsítja a termelőmunkát, ami már népgazdasági érdekeket érint. De nézzük meg közelebbről. Ha egy művezető hétről hétre halogatja valami — akár csak néhány embernek fontos — doiog elintézését, ez szintón kihat e néhány ember munkájára. E hatás forrása pedig a művezető felelőtlensége. Ugyanígy vagyunk az alaptalan ígéretek hatásával is. Egyik tanácsi vállalatnál a termelés szervezettebbé tételére szükség volt műszaki vezetőre s elvileg a régi fizetés meghagyásával helyeztek át oda valakit. Ám hónapok teltek, s mégisem intézték el, hogy az illető megkapja az ígért dotációját. Az állandó „szóval-kifizietóst” végül is megunta, s most el akar menni a vállalattól. Miért, mikor ott szükség volt és van is rá? Mert felelőtlenül ígértek neki olyat, amit nem tudnak teljesíteni. „Nem vagyok már gyerek, ha nem ígérnek, megértettem volna, hogy etny- nyiért és ennyiért kell ellátnom a munkám.” — mondotta ez az elvtárs, Pedig mégiscsak azt kell mondanunk — sértődés né essék —, hogy a társadalmi felelősségtudatot a felszabadulás utáni ifjú húsz évünkkel (tehát még csak úgy, mint félig felnőttek), most tanuljuk, terjesztjük, igyekszünk mélyíteni magunkban és embertársainkban. Még bennünk van és sokszor győzedelmeskedik szemléletünkben a sízűklá tókörűséggel i párosult, rosszul értelmezett egyéni érdek, s elnyomja a közösségi szellemet. A felelősség apró-cseprő dolgokban még sántikál bennünk. S főleg ott, ahol nem ismerve fel a politikai feladatokat, utánabiceg a szocialista tudat kialakítására törekvő munka is. Ez a politikai munka pedig nem jelent mást, mint azt, hogy adott esetben ne menjünk el türelmes szó nélkül a felelőtlenségek mellett. Varsa. Dezső Német párt- és kormányküldöttség érkezik hazánkba Az MSZMP és a magyar kormány meghívására a Német Demokratikus Köztársaságból a napokban párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba. Ez a baráti látogatás fontos esemény a két testvéri ország kapcsolatainak történetében. Jelentőségét mutatja a többi között az a tény is, hogy a Német Demokratikus Köztársaságból ilyen magas szintű párt- és kormányküldöttség étidig még nem járt a Magyar Népköztársaságban. Külön pártküldöttség élén Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára 1959 novemberében, illetve decemberében részt- vett az MSZMP VII. kongresszusán, mintegy viszonozva a Kádár János vezette magyar pártküldöttségnek az NSZEP V. kongresszusa alkalmából 1958 júniusában az NDK-ban tett látogatását. Az NDK külön kormánykCídötit- sége pedig eddig csak egy alkalommal kereste fel hazánkat: 1950-ben ezt a küldöttséget Waí- tér Ulbricht mint az akkori ideiglenes kormány miniszterelnökhelyettese vezette. A mostani küldöttségben együttesen ott lesznek a Német Szocialista Egységpártnak és az NDK kormányának a vezető reprezentánsai. (MTI) Túlteljesítették a cukorrépavetési tervet megyéik termelőszövetkezetei A kukorica 95 százalékát vetették el — Jól hasznosították az őszi munkaszervezési tapasztalatokat Megyénk 182 termelőszövetkezetéből április 30-ig 153 teljesen befejezte a tavasziak vetését, ezzel teljesítette május 1 tiszteletére tett vállalását. A cukarrépatervet 3,6 százalékkal túl is teljesítették megyénk szövetkezetei, s összesen 28 ezer holdon vetettek cukorrépát. Csupán a kukorica vetésében van még lemaradás, főleg a Körösök menti árterületen vagy ott, ahol a talajvíz miatt nem tudtak rámenni a földekre. Ennek ellenére a megye történetében az 1964 az első olyan év, amikor a kukorica, a legfontosabb takarmánynövény, csaknem 100 százalékosan és időben a földbe került. Április 30-ig ugyanis 160 513 hóidba vetették ei termelőszövetkezeteink a kukoricát. Ezzel a megyei tervet 95 százalékra teljesítették. Van azonban még olyan járás is, ahol sem a talajvíz, sem más természeti akadály nem indokolja a lemaradást. Az orosházi járás termelőszövetkezetei — Orosháza kivételével — mindössze 81, Gyula város termelőszövetkezetei pedig 83 százalékra teljesítették a kukorica vetéstervet. A tavaszi munkákkal kapcsolatban a tapasztalat az, hogy a megye termelőszövetkezeteiben, az előző évekhez képest lényegesen jobb eredményeket értek él, s becsülettel helytálltak mind a szövetkezeti tagok, mind a vezetők. Az idén tavasszal ugyanis 320 ezer hold földbe kellett elvetni a magot, s ezt lényegében teljesítették szövetkezeteink. Még az időjárás okozta kiesést is pótolni tudták. Ez nemcsak a megnövékedefct lmunkakedvnek tudható be, hanem annak is, hogy a termelőszövetkezetek vezetői jól hasznosították a tavalyi — az őszi betakarítási munkáknál szerzett —szervezési tapasztalatokat. Az idén is nagy gondot fordítottak arra, hogy minden erőt igénybe vehessenek és a.gépek kapacitását jól kihasználják. A vetés mellett így tudtak nagyobb eredményeket elérni a fej trágyázásnál és a vegyszeres gyomirtásnál is. Az idén 177 447 hold őszi kalászost fej- trágyáztak és még soha nem fordult elő az, hogy annyi vegyszeres gyomirtást végezzenek el megyénkben, mint az idén. Most a növényápoláson a sor. Jelenleg a borsó és a cukorrépa sarabolása tart. Eddig 1480 hold borsót ,és 2855 hold cukorrépái saraboltak. K. J. WWWWWVWVWVWWVWWWVVWWVAWWWAAAVWWWW^WAAAAAW. Dolgozik a vezető nélküli traktor Jól sikerültek a próbák az Albert István tanár konstrukciója alapján készült, traktorra szerelhető, automatikus vezérlő berendezéssel. A sikeres próbák után még az idén megkezdik az újítás sorozatgyártását. Albert István és Kiss Imre szerelő megbeszéli a további teendőket, közben a traktor vezető nélkül dolgozik. mm Foto—Hadas János Sete*
