Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-28 / 123. szám
1*64. május 28. 6 Csütörtök irn > Útban Párizs felé Tudomány — Technika A Hold és a földi élet írta: V. Feszenkov, szovjet akadémikus : Lengyel film, főszereplői: Barbara Krafftowna, és a híres lengyel színész, Zbigniev Cybulski. (Bemutatja a battonyai Alkotmány mozi, május 28-tól 29-ig.) A Föld és a Vénusz annyira szomszédos egymással, hogy az ember azt várná: ez a két bolygó hasonlít a legjobban egymásra. Am a Föld és a Vénusz fizikai sajátosságai rendkívül módon eltérnek egymástól. Vajon miért? És miért van az, hogy bolygónkon tengerek és óceánok képződtek, hogy másodlagos légkör jelent meg, végül pedig kialakult az élet, míg a Vénuszon mindez másként van? Ezekre a kérdésekre válaszolt V. Feszenkov szovjet akadémikus, akinek írását az APN sajtóügynökség bocsátotta rendelkezésünkre. Nemrég megállapították, hogy a Vénusz felszínének hőmérséklete mintegy 300 Celsius fok. A kutatókat teljesen váratlanul érte, hogy a hőmérséklet azonos a bolygónak mind a Nap által megvilágított, mind pedig árnyékban lévő oldalán. Ennek a jelenségnek csak az lehet a magyarázata, hogy a bolygót valami belülről hevíti, musora Május as-án, 20.0« órakor Csaba- csűdön: SUSMUS MÁJUS 28. Békési Bástya: Nyáron egyszerű, íékéscsabai Brigád: Karambol. Békéscsabai Szabadság: Majdnem bal- Ket. Békéscsabai Terv: A szélhámoslő. Gyomai Szabadság: A gyilkos és i lány. Gyulai Petőfi: Szigorúan tit- cos. Mezőkovácsházi Vörös Október: kegyetlen éjszaka. Orosházi Partizán: Dunai kirándulás. Sarkadi Petőfi: Ditár és szerelem. Szarvasi Táncsics: ..ejtőn. Szeghalmi Ady: Boccaccio TO. A tv műsora május 28-án, csütörtökön 15.55 A nyugodt nap éve. Az Infcervízió műsora Moszkvából. 17.23 Hírek. 17.30 Orosz társalgás haladóknak. 17.50 Házunktája. A méhészek tavaszi feladatai. 17.55 A jövő hét műsora. 18.10 Kicsi- nyék műsora. Csiribiri majális. 18.40 Csak Ön után! Magyar kisülni a helyes közlekedésről. 18.55 Télesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Barangolás az ünnepi könyvhétéin. 20.30 Gengszterek és filantrópok. Magyarul beszélő lengyel film. 21.55 Építőművészet — 1964. Beszélgetés a Nemzetközi Építész Szövetség budapesti üléseinek résztvevőivel. 22.10 Tv-híradó — 2. kiadás. (MTI) fl román televízió mai műsorából 18.00 TV-Híradó. 18.10 Iskolások műsora. 18.40 Hangszerszólók. 19.15 A Kaid (francia ülni Fer- nandellel). 20.45 A televízió postája. Befejezésül: hírek, időjárásje- ientcs. Megkezdődött az idegenforgalom Néhány nappal ezelőtt tanulmányi kiránduláson járt Gyulán a hódmezővásárhelyi köz- gazdasági technikum U/h osztálya Bense Pál tanár vezetésével. A diákok jó hangulatban érkeztek Gyulára és a húsüzem, később pedig a József- szanatórium megtekintése után a várat is felkeresték. Jobboldali képünkön a diákok egy csoportja a várfal-sétányon, lenti képünkön pedig Tóth Ilona, az osztály egyik tanulója látható, amint éppen jegyzeteket készít arról, amit a híres középkori várban hallott. vagy pedig a felületén rendkívül intenzív a légtömegek áramlása. Gondoljuk csak meg, hogy ez a 300 Celsius fok olyan hőmérséklet, amelyen könnyen olvad az ólom. Nyilvánvaló, hogy ez a ma gas hőfok kizárja bármiféle szerves élet lehetőségét. Műszerekkel megállapítást nyert, hogy a Földdel ellentétben a Vénusznak nincs mágneses tere, amely a cseppfolyós állapotú központi magmával kapcsolatos. Másfelől, az az úgynevezett napszél, amely az ionizált részecskéket hordja, a Vénusz körzetében nem változik. De nem változik a Vénusz körzetében a kozmikus sugárzás intenzitása sem. E rejtélyes bolygó körül nem lehet fellelni olyan porfelhőnek még a legcsekélyebb nyomát sem, amely legalább távolról emlékeztetne a Földünk körüli kozmikus porfelhőre. A Vénusz tömegénél és helyzeténél fogva a naprendszer bolygói közül a leginkább hasonlít a Földre. Miért, hogy ez a bolygó, amely a Földdel egyidőben, azonos anyagfelhőből képződött, mégis annyira különbözik a mi égitestünktől, hogy nincsen rajta élet? A Vénusznak soha nem volt holdja, nem úgy, mint a Földnek. Márpedig bármilyen különösen hangzik is, éppen a Holddal kapcsolatos, hogy Földünkön megjelent a szerves élet. A Hold biztosította, hogy Földünk az eredeti anyaghalmaz gyors forgása ellenére is stabil maradjon. Enélkül bolygónk nem alakulhatott volna szilárd és egységes tömeggé, amelynek felületén a nehézkedési erő számottevően meghaladja a centrifugális erőt. Földünknek létezésének első időszakában négy—ötórás volt a tengely körüli forgásideje. Később éppen a Hold hatására a földi napok hossza fokozatosan mind nagyobb lett. A Hold eltávolodott Földünktől, s napjainkban is tovább távolodik, amit közvetlen csillagászati megfigyelések bizonyítanak. Ezeket a megállapításokat nemrégiben igazolták a koráit thikro- struktúrájának elemzései is.' A korállok miikrostruktúrája ugyanis, akárcsak a fák évgyűrűje, lehetőséget nyújt arra, hogy 1 nyomon kövessük rajtuk a földi napok hosszának törvényszerűségeit. Az elemzések során kitűnt, hogy a kaembrium idején egy év több mint négyszáz napig tartott. Ebből viszont az következik, hogy egy-egy nap hossza csupán mintegy húsz óra volt. A Vénuszon azonban egészen másként alakult a helyzet. Miután ennek a bolygónak soha nem volt holdja, forgási időtartama mindig igen nagy^úolt. Ma megállapított tény, hogy napjainkban a Vénusz tengely körüli forgási időtartama száz földi napéval egyenlő. Tehát a Vénusz sokkal lassabban forog, mint a Föld. Ez döntő különbség a két bolygó között, ami keletkezésük körülményeivel függ össze. Ezeknek a körülményeknek az elemzése révén fogalmat alkothatunk arról, hogy ezek a viszonyok hogyan hatottak a bolygók fejlődésének más elemeire. Napjainkban a kozmogöndának bizonyítékok állnak rendelkezésére, hogy a naprendszer bolygóinak és magának a Napnak a keletkezési folyamata meglehetősen gyorsan ment végbe. Feltételezhető, hogy azok a részecskék, amelyek végül a Vénuszt alkották, körpályán mozogtak. Ezek a részecskék csekély viszonylagos sebességgel és még csekélyebb pályamozgási energiaveszteséggel egyesültek. Az eredmény: meglehetősen hideg bolygótömeg képződött, amelynek forgási nyomatéka igen csekély. A későbbiek során azonban radioaktív bomlás hatása következtében a Vénusz felmelegedett, sőt ebben a Földet is túlszárnyalta. Nézzük meg, mi történt a Föld esetében? A bolygó kialakulása előtti időből származó por. és gázfelhőtömörülések minden bizonynyal nyújtott ellipszispályán mozogtak eredetileg, s így számottevő szögben és nagy viszonylagos sebességgel találkoztak egymással. Ez tehát már a kezdet kezdetén odavezetett, hogy a jövendő Föld egész tömege erősen felmelegedett. De ugyanez okbői a Föld forgása már eredetileg is gyors volt. A két bolygó további fejlődése eltérő módon ment végbe. Földünk, miután jelentősen felhe- vült, hamarosan elveszítette eredeti légkörét. Később azonban másodlagos légkört képzett, amelyben nagy mennyiségű vízpára volt. A nehéz elemekből alakult kd a Föld központi magja. A könnyebb szilikátok és a velük lekötött radioaktív elemek a külső rétegekbe kerültek. Az eredeti félhevülés után a Föld lehűti és egymilliárd év múlva már szilárd kéreg képződhetett rajta. Nem így a Vénusz. Ez e bolygó eredetileg hideg testként képződött, nem veszítette el eredeti légkörét, tehát másodlagos légkör sem képződhetett rajta vízpárákkal, mint a Föld esetében. Feltételezhető, hogy a Vénusz radioaktív elemei ezért továbbra is egyenle tesen maradtak elosztva a bolygó egész tömegében. Finnek következtében az anyagában végbemenő radioaktív bomlás odavezetett, hogy a Vénusz sokkal jobban felmelegedett, mint a Föld. A Vénusz felszíni rétegei szárazak és élettelenek maradtak. Ezek a rétegek igen nagy hőfokra melegedtek fel, függetlenül a Nap melegétől. Ezt bizonyítják a legújabb asztrofizikai kutatások is. Hűvös övezet1 ’ a Napban Firenzében, a CO&PAR nemzetközi űrkutatási bizottság évi konferenciáján egy amerikai és egy olasz tudós, név szerint dr. Armin Deutsch és* dr. Guglielmo Righini bejelentette, hogy felfedezett egy újfajta fényt, mely arra mutat, hogy a Nap 1 650 000 fokos koronájában létezik egy „hűvös övezet”. A felfedezésre annak a spektrogram- nak az elemzésével jutottak, amelyet tavaly július 20-án teljes napfogyatkozáskor egy DC—6 sugárhajtású repülőgépen, valóságos „repülő obszervatóriumon” készítettek. A gép 12 800 méter magasságban repült Kanada fölött. A különleges fénysugárzás bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a Napot körülvevő gázokban — amelyekről eddig azt hitték, hogy egyöntetű hőmérsékletűek: — helyenként „hűvös foltok” képződnek. A két csillagász szerint a j elenségről egyelőre nem lehet kimerítő magyarázatot adni. Feltehető, hogy a fény eredete ma még ismeretlen jelenségek következménye. A Nap körüli „hűvös foltok” feltételezhetően calciumot tartalmaznak, mégpedig viszonylag alacsony, „mindössze” 11 ezer fok Celsius hőmérsékleten.
