Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-24 / 120. szám

1964. május 24. 3 Vasárnap JóminőségQ szénát készítenek A békéscsabai Petőfi Tsz-ben gépesítették a lucerna betakarí­tását: fűkaszákkal vágatták le, két Malederrai szedették fel a rendről és négy zetorvontatású pótkocsival hordták a hideg­levegős szárítókazalba. A szövetkezetben a második hidegle­vegős szénaszárító berendezés most a kaszálás megkezdésekor készült el. *•«§»« ••■••••■••••••••••••••■•< Befejezték a szőlő első kapálását, palántálják a dohányt a csorvási tsz-ekben Csak az öregek maradnak? A csorvási termelőszövetkeze­tek tagjai az elmúlt hetekben példát mutattak a tavaszi mun­káikban. A cukorborsót minden­hol megsarabolták, s a Kossuth Tsz-ben a 10 hold szőlő első ka­pálását is már május első heté­ben befejezték. A tsz kertészeté­ben jelenleg a paradicsompalán­tát ültetik. Az idén. 10 holdon termelnek paradicsomot s eddig négy holdra ültették ki a palántá­kat. Megkezdték a dohány palán­tázását is, melyből 1964-ben 7 holdon termelnek. A lucerna ka­szálását 117 holdon befejezték. Jó eredményeket ért él az Ady Termelőszövetkezet is a tavaszi munkákban. Megsarabolták a 130 hóid borsót, s a 300 hold lucerná­ból lekaszáltak 170 holdat, má­jus 14-ig. A szövetkezetben két Ze- tor fűkaszáló vágja a lucernát. A cukor répa-egyelésben naponta 100—120 szövetkezeti tag dolgo­zik. „A tsz-tagség 47 százaléka, vagyis 243-an 60 éven felüliek”... Egyszerű statisztikai adat, de ez a két szám sokat mond. Bár csu­pán egy tsz-ről, a csorvási Vörös Októberről ad képet, azonban a község vezetői szerint minden szövetkezetben tapasztalható, hogy egyre kevesebb a fiatalok száma, s az idősek javára emel­kedik a százalékarány: Hol vannak a fiatalok? Népes a határ, dolgoznak az emberek. Csendesen szöszmötöl- nek a répával, nincs hangos be­széd, vidám kacagás. Az idős em­ber munka közben inkább gondo­lataiba mélyül, nem sokat beszél. A Vörös Október Tsz répaföüd- jén idős emberek dolgoznak. Sö­tét ruhájuk összeolvad a föld szí­nével. Csak imitt-amott piroslik, szinte hivalkodón virít egy-egy fejkendő, jelezve: gazdája fiatal. A közelben fekete ruhás idő­sebb asszony dolgozik. Arcán fá­radtság. Közeledik a nap vége, ilyenkor már nem hajol úgy a derék és az asszony szánté kúszva halad a soron. Amott ősz hajú férfiak kis csoportja. Lassan, ko­mótosan mozognak. Nem könnyű már a munka túl a hetvenen. Kresnyák András 79 éves, Andó Mihály 81, harmadik társiuk 76. Hasonló a kép távolabb is. Be hát miért? Hol vannak a fiatalok? A kérdésre mindegyik másképp válaszol. Egyben azon­ban egyezik a véleményük: — Nem volna szabad ezt meg­engedni. Ha többet törődnének a fiatalokkal, akkor nem hagynák itt a szövetkezetei —1 mondják. — Tavaly külön prémiumot is kaptak, három mázsa kukoricát fejenként, az idén nem..: Iga­zuk van, hogy elmennek, mert a gyárban rendszeres fizetést kap­nak. A fiatalok öltözködni, szó­rakozni akarnak, ehhez pedig pénz kell. Biztos pénz, és nem is kevés! A tsz vezetőinek olyan le­hetőségeket, körülményeket kel­lene teremteni, ami vonzaná a fiatalokat, éreznék a megbecsü­lést és nem vágynának el. Nem lehet mindenért az időjárást okolni — Tavaly kevesebbet fizettünk a tervezettnél és az előző évinél — mondják az irodán. — Egy munkaegységre mindössze 19 fo­rint jutott. Különösen a búza ter­metit keveset. Az olasz három mázsát, a Bezosztája nyolcat hol­danként. Nem volt eső. A mi te­rületünket valahogy mindig elke­rülte. Csak búzából 3500 'mázsa kiesésünk volt. A kukorica a ter­vezett 18 mázsa szemes termés helyett 14 mázsát adott holdan­ként. Kevesebb jutott hát a ta­goknak is. Ez igaz, de mindent azért még­sem lehet az időjárásra kenni. A répaföldön dolgozók véleményé­ben sok igazság van. — Sohasem dolgoztunk még ilyen rosszul megmunkált föld­del — mondották a kinti beszél­getéskor —, tessék megnézni, mi­lyen göröngyös. Az ember keze, lába, dereka, minden poncikája sajog, amikor este hazatér..; Az idő pedig kedvezett, miért nem lehetett jobban megmunkálni a talajt? így a répa sem fejlődik. Hogyan akarnak ebből kihozni 160 mázsát holdanként? ... A 120- at sem adja meg — hangzott a méltatlankodás többek ajkáról. Fuccs a prémiumnak, ami a 160 mázsán felüld termésátlagért járna. Csoda-e hát, ha az itt levő tagok hangulata nem éppen a legjobb? A vezetésben, a szerve­zésiben is hiba van. Mit tettek azért, hogy a fiatalok ne menje­nek csapatostul a városba, üze­mekbe? Nem sokat. A tsz jövője nem lehet közömbös a vezetőknek, de a tagoknak sem Oszlács Mihály párttitkár kese­rűen számol be a jelenlegi álla­potról: — Két évvel ezelőtt külön ifjú­sági brigádunk volt. Ötven-hat- van fővel. Tavaly már csak mun­kacsapatokra jutott. S az idén?... Kik is dolgoznak a növényápo­lásnál? — fordul a többiekhez, aztán ujjain számolja: — Ancsin Mari, a három Tóth lány és... — mivel tovább nemigen jut, hoz­záteszi: — még vagy ketten-hár- man. Nem akarnak itt maradni. Sok oka van ennek. — Sorolja: közel van a Békéscsabai Kon­zervgyár és az Orosházi Üveg­gyár. Sokan oda mennek, még ha azonnal nem is kapnak munkát. Kaszai Ica oéldául csak augusz­tusra szerződött le, s addig ott­hon marad. Tavaly még mint családtag a tsz-ben vállalt mun­kát. Bencsik Erzsi, Fecz Kati a pa­mutszövőbe jelentkezett ipari ta­nulónak. A fiúk közül többen in­kább az építőiparhoz mentek dol­gozni, vagy betonjárdát raknak a faluban. — Ironikusan jegyzi meg a végén: — Nálunk a csalá­dokban aztán igazán érvényesül az ipari és mezőgazdasági mun­kások összefonódása. A szülő ugyanis mezőgazdasági, a gyerek pedig már ipari munkás. Sajnos, a legtöbb szülő igazat ad gyerme­kének és elő is segíti, hogy a gyárba kerüljön, mondván: ne túrja a földet, mint én. Igaz, nagy a vonzóereje a közeli városok üzemeinek, de ha a tsz ve­zetői a tények megállapításán és néhány kisebb kedvezményen kí­vül többet tennének azért, hogy a fiatalok a tsz-ben maradjanak: akkor nem kellene ilyen szomorú statisztikát jelenteni. Vajon az újkígyósa Aranykalász Tsz-be miért mennek vissza a korábban elvándorolt fiatalok? — Ez még közelebb van Csabához. — Csu­pán azért, mert a tsz vezetősége minden lehetőséget biztosított ar­ra, hogy a fiatalok jól érezzék magukat, ne kívánkozzanak el. Jó lenne a csorvásiaknak is egy kis tapasztalatcsere más szövetkeze­tekkel. Bizonyára találkoznának olyan módszerrel, amit hasznosí­tani tudnának saját szövetkeze­tükben. A fiatalok elvándorlása ugyanis nem lehet közömbös a tsz vezetőinek, de a tagságnak sem. Kasnyik Judit lista és kapitalista országoknak. A szocialista országoknak béke kell az építőmunkához. A forradalmat különben sem lehet exportálni, mert az, hogy hol győz a szocialis­ta forradalom, attól függ, hol jön­nek létre a forradalom objektív és szubjektív feltételei, vagyis hol éleződnek ki az osztályellentétek a végsőkig olyan mértékig, hogy az­után már csak a forradalom kö­vetkezhet. Következésképpen a forradalmat senkire, egyetlen népre sem lehet kívülről ráerősza­kolni, minden népnek magának kell eldöntenie, milyen társadalmi rendben kíván élni. A békés egymás mellett élés politikája természetesen a külön­böző társadalmi rendszerű orszá­gokra vonatkozik és nem jelenti gyarmattartók és gyarmatok, ki- zsákmanyolók és kizsákmányol­tak békés egymás mellett élését. A Szovjetunió és minden szocialista ország fegyveres segítséget, politi­kai és gazdasági támogatást nyújt a felszabadult országoknak és a felszabadulásukért küzdő népek­nek. Mindez egyúttal részben már választ ad arra a kérdésre is, hogy osztályharc-e a békés egymás mel­lett élés politikája. De lehet erre a kérdésre bővebben és részlete­sebben is válaszolni. Osztályharc, mert a béke lehetővé teszi, hogy a szocializmus országaiban sikere­sen folyjék az építőmunka, lehe­tővé teszi a békés versenyt. Ez erősíti a szocialista világrendszert, a szocialista világrendszer erősö­dése pedig közelebb hozza a szo­cializmus világméretű békés győ­zelmét. A békés egymás mellett élésért, a békéért vívott küzdelem szűkíti az imperializmus bázisát, a világra gyakorolt befolyását és fokról fokra elszigeteli az imperia­lizmust. A leszerelésért azért küz­dünk, hogy ne legyen fegyver az imperialisták kezében, ne tudja­nak fellépni a függetlenségük­ért küzdő népek ellen, ne tudja­nak beavatkozni a népek függet­lenségi harcába. Osztályharc, mert ha érvényesül a békés egymás mellett élés politikája, ha normá­lis a viszony a különböző társa­dalmi rendszerű országok köpött, ha a burzsoázia kénytelen lemon­dani a háborús készülődésről, ak­kor meg lehet gátolni a kapitalista országok közéletének níilitarizáló- dását, fasizálását. és lehetővé vá­lik, hogy demokratikus erők, az osztályharc erői szabadabban mo­zogjanak. És végül a békés egy­más mellett élés politikája, a béke teszi lehetővé, hogy támogatni tudjuk a gyarmati népeket nem­zeti függetlenségi harcukban, ön­álló gazdasági létükért folytatott küzdelmükben. A szocializmus képes arra, hogy békés versenyben legyőzze a kapi­talizmust. Ehhez azonban az kell, hogy a szocialista társadalom minden területen bebizonyítsa fö­lényét, de mindenekelőtt legyőzze a legfejlettebb kapitalista országo­kat az egy főre eső termelésben. Ez az, ami vonzóvá teszi a szocializ­must, ez ösztönzi a kapitalista or­szágok munkásosztályának a szo­cializmusért vívott harcát. A békés verseny politikáját csak azok ta­gadják, akik nem bíznak abban, hogy a szocializmus békében is le tudja győzni a -kapitalizmust, nem bíznak magában a szocializmus­ban. A békés egymás mellett élés po­litikája az elmúlt években számos fényes győzelmet aratott. Az em­beriség háború nélkül vészelt át számos súlyos, olykor már-már végzetesnek látszó nemzetközi válságot. Minden józanul gondol­kodó ember tudja, hogy ezt a Szovjetunió, a szocialista országok sikeres, következetes békepolitiká­jának köszönheti. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát, a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai nyilat­kozatát az élet teljes mértékben igazolta. Ha ma enyhültebb nem­zetközi helyzetről beszélhetünk, akkor ezt a nemzetközi erőviszo­nyok helyes elemzésének és az ebből eredő helyes gyakorlati po­litikának, a békés egymás mellett élés mai viszonyokra alkalmazott politikájának köszönhetjük. , Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. AU. Építőipari Válla­lat azonnal felvesz budapesti munka­helyekre — jó kereseti lehetőséggel — kőműves szakmunkásokat, férfi se­gédmunkásokat, ÉM vizsgával rendel­kező könnyűgépkezelőket, női segéd­munkásokat kőművesek mellé (18 éven felül) és, kubikosokat. Munkás- szállást, napi kétszeri étkezést és munkaruhát biztosítunk. Vi­dékieknek tanács-igazolás, szakmun­kásoknak szerszám szükséges. Jelent­kezés: Bpest, V. Kossuth Lajos tér 13—15, földszint. 172 A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) Békéscsaba mellett 2 fő* hálózati villanyszerelőt, 1 fő víz­vezetékszerelőt és 2 fő mezőgazdasági gépjavításban jártas lakatost keres felvételre. Jelentkezés a gazdaság fő­mérnökénél. Felvétel esetén útikölt­séget térítünk. Felsőnyomási Állami Gazdaság, Telekgerendás. 202 Felveszünk azonnali belépésre kő­műves szakmunkásokat. Fizetés épí­tőipari norma szerint. Munkásszállás és étkezés biztosítva. Jelentkezés a gazdaság igazgatójánál. Biharugrai Halgazdaság. 953 Felveszünk azonnali felvételre több éves gyakorlattal rendelkező mély- és magasépítési műszaki ellenőrt, és magasépítésben gyakorlott techni­kust. Fizetés kollektív szerint. Je­lentkezés a gazdaság igazgatójánál. Biharugrai Halgazdaság. 953 Képesített könyvelői oklevéllel ren­delkező dolgozót azonnali felvételre keres a Békési Gépállomás statiszti­kus, illetve üzemgazdász beosztásba. Fizetés megegyezés alapján. Érdek­lődni a helyszínen: Gépállomás, Bé­kés. 82439 AZ ÖRKI ÖRMÉNYKÜTI KERÜLETE univerzális viíianyszerelőt KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés a kerület központjában. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 98567

Next

/
Oldalképek
Tartalom