Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

MM. május 4. 5 Hétté Öregek, fiatalok ajkáról együtt száll a dal Kettős jubileumot ünnepeltek a pns%tasaőlősi iskolában Puszta szőlős fél ezer lakosú helység az orosházi járásban, a Pusztaföldvár, Kardoskút, Kasza­per alkotta háromszög legközepé- ben. Luc- és borókafenyők illat­felhős díszőrségében áll az ünne­peltek egyike, a fellobogózott is­kola. Odaérkezésünk pillanatában kezdődött a fennállásának 80. és úttörőcsapata megalakulásának 15. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség. A megyei, járási és a helyi KISZ, tanácsi, illetve oktatási szervek képviselői előtt, szülők és nagyszámú érdeklődő karéjá­ban sorakoztak fel a kisdobosok és úttörők, jókedvű tavaszi szél lobogtatja nyakkendőiket, csattog­tatja zászlóikat. Beszédek, üdvöz­lések, szavalatok hangzanak, ber­reg a televízió filmeseinek a ma­sinája, mert ők is eljöttek ide. Az országban minden esztendő­ben jubileumi ünnepségek tízei, százai vannak. Ez is egy a sok kö­zül A helybeli öregekkel, fiata­lokkal beszélgetve azonban az ő keresetlen szavaikból mindaz elő­kerekedik, ami a pusztaszőlősi eseményt oly helyi ízűvé és ugyan­akkor más tájak lakóit is érdeklő jubileummá teszi. A ma puszta­szőlősi iskolásai csók és ölelés kí­séretében virágcsokorral és aján­dékcsomaggal kedveskednek a tegnap iskolásainak, a 40—60 év­vel ezelőttieknek, akik kikerülve a padokból, cselédemberekként élték egyhangú, robotos életüket. — Hiába fogott az eszünk, mi, akkoriak csak elemit járhattunk, nem volt tovább. Csupán a mun­kára mondhattuk, hogy a miénk, semmi egyébre — mondja az ál­talánosan tudott, de mindig döb­benetesen ható igazságot az egy­kori parasztproletári sorsról az egyik mellettem álló öregiskolás, a 64 esztendős Nagy Sándor bá­csi. Kezében reszket a tulipán meg a gyöngyvirágcsokor. A Békés megyei Természetbarát Szövetség állandó nyári tábort létesít Szanazugban A Békés megyei természetbarát körökben nagy jelentőségű és ed­dig hiánytpótfló terv megvalósítá­sára került sor. A szövetség 200— 250 fő befogadóképességű, állan­dó nyári sátortábort állít fel a Körös-vidék legromantikusabb és egyben nyári fürdési, üdülési le­hetőséget is biztosító helyén, Szanazugban. A tábor szálláslehe­tőségeit — megfelelő jutányos té­rítés mellett — elsősorban a szer­vezett természetjárók vehetik igénybe, valamint egyéb kirándu­lók, nyaralók. A tábor minden esztendőben májustól szeptembe­rig lesz üzemben és Békéscsaba, Gyula városokhoz való közelsége folytán kiválóan alkalmas lehető­séget nyújt hétvégi pihenésre. Ugyancsak ezzel kapcsolatban kerül sor Békés megye első jel­zett turistaútjának a kiépítésére, illetve kijelölésére is, amely tu­risztikai élményeket nyújtó terü­leten, Békéscsaba városától kiin­dulva, a Körös-parton a Veszely- hídig, innét a pósteleki, dobozi er­dőn keresztül, a Kettős-Körös gát­ján vezet el Szanazughoz. A mintegy 12—15 kilométeres útvo­nal jelzését a szövetség túraveze­tői tanfolyamának hallgatói ké­szítik el társadalmi munkában. A jelzés színe: sárga csík. Ez az útvonal alapvető részét fogja képezni a megyében később kiépítendő és góccal a Körösök erdővidékére támaszkodó turista- út-hálózatnaik. r-s—1> Beszélgetésünkbe kapcsolódik a 82 éves Goldberger Mihály bácsi is, aki még ma is fiatalos erővel bognárkodik mint szövetkezeti ember és Gulácsi Mártonnéval, Sándor Jánossal, Telep Erzsébet­tel (a lánykori nevén mutatkozik be a visszaemlékezés hatására) együtt bizonygatják, hogy a Zi- chyek és Wenckheimek földes- uraskodása idején nekik örülniük kellett, hogy egyáltalán iskolája van a pusztának. Elérzékenyülten emlékeznek Szathmári tanítóra, aki 40 esztendeig volt. itt a cselé­dek, béresek gyerekeinek nemcsak nevelője, hanem második édesap­ja is. Mintha az öregek arabusul be­szélnének a régmúltról, olyan csodálkozva és értetlenül állják körül őket a mai „elemisták”, a kis Dávid Irénke meg a hetedikes Szabó András és a többiek. Irén- kének az édesapja, Dávid József kertészeti brigádvezető is itt van. Mikor körülményei és családja hogyléte felől érdeklődünk, ma­gától értetődő természetességgel közli, hogy egészség és megélhe­tés, minden a legnagyobb rend­ben. Két lánya már kijárta a szö- lősi iskolát. A legnagyobbik közü­lük 26 esztendős, férjnél van. Most vesznek egy Trabantot, könnyebb úgy a közlekedés... A délutáni vidám sportvetélke­dő után tábortűz következett vol­na, de a megeredt eső fedél alá kergette az ünneplőket. Ez azon­ban nem akadályozta őket abban, hogy öreg és fiatal ajkáról együtt szálljon a dal, s a táncos lábak is vidáman ropták a csárdást, no meg a divatos táncokat. H. R. Kedvezőbb légkör alakul ki a kultúrmunkáboz Lapunk január KM számában „Mi az igazság Telekgerendá­son?” cím alatt Obuch Jenőnek, a telekgerendósi MEDOSZ mű­velődési otthon igazgatójának a munkáját, tevékenységét bírál­tuk meg hét személy — köztük a község vezetőinek — véleménye alapján. Szavaikat a cikk több esetben szó szerint is idézte. A bírálat sok olyan kérdést ve­tett a felszínre, amelynek tisztá­zása után most már megteremtő­dött a kedvező légkör az eredmé­nyesebb kultúrmunkához. Külö­nösen ki kell emelnünk a Felső­nyomási Állami Gazdaság MSZMP végrehajtó bizottságá­nak gyors segítségét. A bírálat nyomán néhány héttel előbbre hozott ülésén megvitatta a műve­lődési otthon igazgatójának tevé­kenységét és megfelelő határoza­tokat hozott. Ezek közül is első­sorban azt említhetjük meg, hogy az eddig nem működő kul­turális bizottságot aktivizálta. A bizottság nemcsak az állami gaz­daság dolgozóiból tevődik össze, hanem a községből is vannak vá­lasztott tagjai. Többek között a községi párttitkár és a művelő­dési állandó bizottság egyik tag­ja, akiknek joguk, sőt kötelessé­gük a művelődési otthon irányí­tásában való közreműködés. Ha, a kulturális bizottság most már rendszeresen teljesíti a meg­bízatását, vagyis megteremtődik a kollektív vezetés, akkor bizo­nyára sok vitás kérdés elkerül­hető lesz, ami azelőtt a művelő­dési otthon munkájával - kapcso­latban a község vezetőiben fel­merült. Igen helyes a végrehajtó bi­zottság határozatának az a pont­ja, amely a társadalmi kulturális bizottságnak javasolja, hogy ha­vonként rendszeresen tartsa meg az összejöveteleket és készítsen munkatervet. Az utóbbi az ápri­lisi ülésen már meg is történt. Nem szükséges a határozat töb­bi pontját felsorolni, elég ha megemlítjük, hogy azok lénye­gében a művelődési otthon min­den tevékenységére kiterjedő ja­vaslatokat tesznek. Támpontot nyújtanak Obuch Jenő kultúr­igazgató munkájához, aki maga is érzi, hogy így eredményeseb­ben tud dolgozni. Sok olyan terv készült azóta, ami ezt már bizo­nyítja. Ezek között említhetjük, hogy a művelődési otthon művé­szeti csoportja a jövőben a ta­nyavilágot is felkeresi, ahol jól előkészített műsort ad. Ezzel bi­zonyára szorosabb kapcsolat ala­kul ki majd a művelődési otthon és a telekgerendása Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet között is. Pásztor Béla Megyénk pedagógusai közül félezren tanulnak tovább A Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány múlt év júliusában megvitatta Békés megye közoktatási, szakemberképzési helyzetét. Határo. zatban szabta meg a legfontosabb fel­adatokat, kiemelve az oktatás szemé­lyi és tárgyi feltételei megteremtésé­nek a fontosságát. A határozat tükré­ben visszatekintve a második ötéves terv eddig eltelt esztendeire, az álta­lános és középiskolai nevelőellátottság érdekében az érettségizett, képesítés nélküli nevelők egész sora vált felső­fokú tanintézetek levelező hallgató­jává. Ebbe a képzési formába a múlt év­ben 45, ebben a tanévben pedig 50 tanuló kapcsolódott be. (Az 1961— 65-ös tanévben újabb 50 hallgató be­iskolázása történik meg.) A megyénkben működő pedagógu­sok közül — az előző éveket is bele­számítva — jelenleg a Szegedi Tanár­képző Főiskola levelező tagozatán 342, óvónőképzőben 57, tanítóképző­ben 50, egyetemen pedig 93, összesen tehát több mint félezer hallgató tanul. Látogatóban az orosz nyelv tanításának mesterénél... ■ ■ "■ ■■ r 111 A „Holnap folytatjuk“ gyulai sikeréről (Tudósítónktól) A második világháborúban tanúsí­tott magatartásáért való felelősség kérdésével ma angol, francia/ német filmek és több magyar színdarab is foglalkozik. Ezek között Dobozy Im­re: „Holnap folytatjuk” című szín­műve szókim omlásával, társadalmi életünk éles illusztrálásával emelke­dik ki, amit Miszlay István hitelesen vitt át a Jókai Színház kitűnő prózai gárdájával a gyulai színpadra is. Izgalmas volt az a lélektani párbaj, amit az író, a rendező, s a művész­gárda a gyulai előadáson vívott a kö­zönség megfelelő hangolása érdeké­ben, hogy beleélje magát a színpadi eseményekbe. A drámákkal szemben „allergiás” gyulai közönség a máso­dik részben már teljesen benne volt a színpadon folyó küzdelem minden hullámzásában és nyíltszíni tapsok­kal jutalmazta Bíró József és Körösz- tös István őszinte szenvedélytől izzó j alakítását. A záró vastaps viszont egyformán köszöntötte Szoboszlai Sándor, Gyurcsek Sándor, Valkay Pál és Dánffy Sándor, valamint Szentirmay Éva azonos értékű alakí­tását. Suki Antal fekete függönyháttérre alkalmazott jelképes díszletei és me­rev vonalú fémbútorai szerves részei­vé váltak Dobozy Imre mélyenszán- tó drámájának, amelynek főhősével talán nem mindenben, de a többi, ma is élő figuráival nagyon egyetér­tettünk. Dr. M. Gy. Lövészverseny Kötegyánban Habóczki Sándor, a kötegyáni KISZ-szervezet agitációs propa­ganda vezetője a helyi MHS ke­retén belül fél évvel ezelőtt lö­vészklubot szervezett. Jó szerve­ző munkájának eredményekép­pen harminc fiatal végezte el a tóvésztanfoiyamot. Legtöbben a Vörös Csillag Termelőszövetke­zet kiszesei közül jártak el a klubfoglalkozásokra. A napokban lövészversenyen mutatták be a fiatalok, hogy mennyire sajátí­tották el a céllövés tudományát egy fél év alatt. Megyénk városaiban és falvai­ban egyre több felnőtt igyekszik megtanulni a felszabadítók nyel­vét. Tanfolyamokon ismerkednek az orosz nyelv sajátosságával, ne­hézségeivel, szépségével s kirán­duláson, tanulmányúton haszno­sítják a tanultakat. Meglátogattuk az orosz nyelv tanításának egyik nagy mesterét, Pribolyszky Mihály békéscsabai tanárt, aki a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság klubjában épp egy kezdő csoporttal foglalkozott. Kíváncsiak voltunk, milyen ered­ménnyel tanulnak a felnőttek? — Aki hozzánk beiratkozik, az őszintén szeretné megtanulni az orosz nyelvet — magyarázza hatá­rozottan az orosz tanár. — Tizen­két éve tanítom ezt a nyelvet. Emlékszem a „hőskorra”, amikor maga a tanár alig egy-két lecké­vel járt előbb a tanulónál. Ez azonban a múlté. Magunk is ál­landóan továbbtanulunk, tanfo- : lyamot, esti egyetemet végeztem én is, sőt jártam kinn a Szovjet­unióban egy hónapig s ott igen sokat gyakoroltam. Annak idején a hadifogságot is ott töltöttem, már akkor is sok rám ragadt. Csa­bai születésű lévén, szlovákul jól beszélek s könnyebb volt megér­teni az oroszt is. Elmondotta azt is Pribolyszky tanár, hogy egy tucat év alatt le­galább 3500 diákot és felnőttet ta­nított orosz nyelvre. A jelenlegi kezdő csoport például igen aktív és szépen halad. Egyik a nyelv­tanban otthonosabb, a másik az olvasásnál használ tökéletes kife­jezést, de akad, akinek a beszéd is igen jól megy. Dr. Vajda Ti- borné például az ősszel iratkozott be. Igen jól érti a nyelvtant és pontosan olvas. Szépen halad Tóth Anna is, Darabos Magda pedig ide is eljár, más csoportba is s már egészen jól beszél, fordít. Azt már a tanulók mondották el, hogy Pribolyszky tanár úr ki­váló módszerekkel tanít. Felhasz­nálja a magnetofont, szemléltető eszközökkel könnyíti a nyelvi ne­hézségek átvészelését. Fáradhatat­lan a magyarázatban s méltán hívják az orosz nyelvtanítás mes­terének. Ary Róza A kezdő csoport orosz leckét hallgat magnetofonról, s Pri­bolyszky Mihály tanár magyarázza a nehezebben érthető részeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom