Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
1964. május 21. 3 Csütörtök Év végéig túlteljesíti hízott szarvasmarha átadási tervét a Hidasháti Állami Gazdaság Az áruértékesítési terv teljesítésében az idén is igen jó eredményeket ért el a Hidasháti Állami Gazdaság. Hízott sertésből, szarvasmarhából és baromfiból az eddig esedékes tervet jelentősen túlteljesítette. Az évi terv szerint 3800 mázsa hízott sertést kell átadni, ami 3414 sertést jelent. Az eddig esedékes 580 helyett 923-at adott le a gazdaság, 1208 mázsa súlyban. A szarvasmarhaexport-tervét is folyamatosan teljesíti. Az első szállítmány 84 hízott szarvasmarha volt 514 mázsával. A másodikat május 19-én indították útnak Olaszországba és a Német Szövet, ségi Köztársaságba. Ezen a napon 126 kiváló minőségű export- szarvasmarhát vagon íroztak be. Belföldi fogyasztásra pedig május 20-án 14 szarvasmarhát szállítanak, 87 mázsában. Előzőleg már 11-et szállítottak le. A részarányos terv 150 szarvasmarha volt, ezzel .szemben 230-at adtak át. A gazdaság vezetői úgy tervezik, hogy októberig teljesítik az egész Csökkentik a baromfitenyésztés önköltségét Az orosházi Törekvés Termelő- szövetkezet gazdái elhatározták, hogy az idén lényegesen csökkentik a baromfitenyésztés önköltségét Addig, amíg az elmúlt évben az értékesített mintegy tízezer baromfinál az egy kiló hús előállításához négy kiló abraktakarmányt használtak fel, 1964-ben ezt a mennyiséget fél kilóval csökkentik. Az előirányzott száz mázsa baromfihúsnál ez lényeges költségmegtakarítást jelent. Ugyanakkor elhatározták a tsz gazdái, hogy az idén terven felül 3200 pulykát nevelnek fel és értékesítenek. Ezzel mintegy 300 ezer forint többletjövedelemhez juthat a gazdaság. évi tervet, vagyis 307 hízott szarvasmarhát adnak át, év végéig pedig 50-nel teljesítik túl az évi tervet. Baromfiból a tervezett 1,13 kilogramm átlagsúly helyett 1,30— 1,43 kilogrammos csirkéket adtak át eddig. Évi tervük a rántani való csirkéből 26 130, összesen 295 mázsa. Eddig 5532-t adtak át, 84 mázsa súlyban. Ebből is 50—60 mázsával túlteljesítik évi tervüket. A gazdaság tenyészállatokat is ad át a társgazdaságoknak. Te- nyészkoca-süldőből 1070 átadása az évi tervük. Ebből a Derekegyházi Állami Gazdaságnak már 400 kocát szállítottak le, mégpedig egy hónappal korábban, igy elősegítették, hogy ez a gazdaság hamarább állíthatja be a tenyészkocá- kat. K. J. A 101-ESEK Furcsa látvány a répaföldön: az a látszat, hogy a nagyszénási Dózsa Tsz-ből eltűntek a fiatalok. Ugyanis csupa idős ember egyeli a répát. Nincs közöttük hatvan évnél fiatalabb. Tenyerük .érdes, kézfogásuk kemény. A barnára cserzett bőrük szinte pergament- szerű, arcukon mély barázdák, s hajuk fehér. Mindez tiszteletet ébreszt az emberben. Tiszteletet, az elmúlt dolgos és nehéz évekért amit végigküz- döttek és a mostani munkáért, amit vállaltak a közösben. Ök az „öreg” brigád. De mindenki 1 Öleseknek nevezi munkacsapatukat. Hogy ragadt rájuk a név? Ki tudja. Talán a régi idők — amikor egy században katonáskodtak .— emléke tapasztotta rájuk. A tény, hogy így becézik őket. Nem is haragszanak érte, hiszen a répaegyélés, kukorica- kapálás közben vagy a pihentető cigarettaszünetben sok szó esik közöttük az együtt töltött katonaHatvan termelőszövetkezet ezerkétszáz holdon termel dohányt az idén megyénkben * Megyénk termelőszövetkezetei között szép számmal akad olyan, ahol nagy mennyiségben termelnek dohányt. Az újkígyósi Aranykalász, a nagyszénási Dózsa és Lenin, a méhkeréki Balcescu Tsz már hírnevet szerzett jó minőségű termékeivel. Az idén a békéscsabai és battonyai körzet együttesen hatvan termelőszövetkezettel kötött szerződést dohánytermelésre. A békéscsabai körzethez tartozó szövetkezetek 866 hold, a battonyai körzethez tartozók pedig 335 hold termésére kötöttek szerződést. A jó időt kihasználva minden szövetkezetben az elmúlt hetekben megkezdték a dohánypalánták kiültetését. A terület 30 százalékán május 14-ig elültették a palántákat. A 15-én hullott e9Ő után még jobban megindult a munka. A terv szerint a kisebb területen termelő szövetkezetek május végére befejezik a palánták kiültetését. Előreláthatólag csupán az újkígyósi Aranykalász és a méhkeréki szövetkezethez hasonló, nagy mennyiségben termelő tsz-ek maradnak le a munkával. A szövetkezetek 80 százalékában géppel végzik a palántálást. Van olyan tsz is, mint a pusztaottlakai és a medgyesbodzási Egyetértés, ahol az elmúlt évben kézzel palántátok, az idén viszont géppel dolgoznak és ez lényegesen meggyorsítja a munkát. már, ha valóban korszerű színvonalon kívánjuk kielégíteni a növekvő hazai igényeket. Képzeljük csak el, a korszerű tudomány és technika jelenleg körülbelül egymillió fajta gépipari termékfélét és körülbelül kétszázezer féle vegyi és műanyagot ismer. Ezek korszerű színvonalon tartásához, fejlesztéséhez több mérnökre és technikusra lenne szükség, mint ahány munkást iparunk egésze jelenleg foglalkoztat Arról nem is szólva, hogy e termékek gyártása csak a korszerű gépek és berendezések, automaták és gépsorok alkalmazásával növekvő sorozatnagyságban gazdaságos. Igényeink, szükségleteink a tudomány és a technika viharos iramú fejlődésével együtt növekednek. Nevetséges dolog tehát a hazai vagy a világpiac viszony, lagos szűküléséről beszélni. Sokféle igény maradt kielégítetlen a bei- és külkereskedelemben, miközben egyes vállalatok rendeléshiány miatt nem tudták tervüket teljesíteni, termelésüket növelni. A szüntelen fejlődő tér. melés, gyarapodó életünk napról napra űj igényeket támaszt. Ezek a megújuló, növekvő új szükségletek ugyanakkor ösztönzőleg hatnak a termelésre. Jelenleg az ipar és az egész népgazdaság fejlődésének meggyen, sítása azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a szükségletek változásához. A közmondás azt tartja: ajándék lónak ne nézd a fogát. De ha már valamiért pénzt adunk, bizony, hogy alaposan körülnézünk. Ha egy ruhát, cipőt vagy televíziót vásárolunk, számtalan tényezőt mérlegelünk. Döntésünket befolyásolják a rendelkezésre álló termékek hasznos tulajdonságai, minősége, a tetszetős, divatos forma, a választék, az ár egyaránt. S ha milliókat vagy százezreket áldoznak bonyolult termelőberendezésekre, az igények még összetettebbek. Nem veszik meg például tőlünk még féláron sem külföldön az olyan konzervgyári gépsort, amelynek kiszolgálásához ötször annyi ember kell, mint amennyit a technika mai állása megengedne. Nincs más megoldás, minthogy a termelő üzemek is alaposan megfontolják, mire fordítanak munkát és anyagot. Megkülönböztetett gondosságot igényel a gyártás előkészítő szakasza, a termék tervezése, fejlesztése, a munkafolyamatok korszerűsítésé, a lelkiismeretes minőség. Szó sincs arról, hogy ma már nincs mód a versenyre. Ellenkezőleg. Minden üzem, ha akarja, ha nem, benevez a versenybe, s a piaci üzletfeleken kívül komoly versenytárs a tudomány, a technika haladása, az idő. S e versenyben minden osztálynak, műhelynek, brigádnak meg kell találnia a helyét, feladatát. Aj rendelőt pénzéért magas színvo. ■nalon szükséges kiszolgálni, iga. zodva ízléséhez, apró módosító igényéhez, a néha nagyon is sürgős szállítási határidőhöz. Nélkülözhetetlen a rugalpiasság a termelő munkában. Előfordul, hogy egyes nyugati cégek olyan rövid időre vállalják komplett berendezések, például vegyi üzemek szállítását, amennyi nálunk egyedül az anyag legyártásáhozés biztosításához szükséges. Nem is szólva a tervezésről, a gyártás és a kooperáció hosszadalmas, nehézkes útjairól. A termelés nálunk nem öncél, nem is profit kedvéért, hanem a szükségletek kielégítéséért van. Érdemes tehát alaposan tanulmányozni a piaci viszonyokat, a fogyasztó, a rendelő igényeit A kapacitások kihasználása, az ipar töretlen, gyors fejlődési üteme csak ezen az úton biztosítható. Kovács József évekről, a századról, az akkori ifjúságról, s feleleveníti^ közös emlékeiket. A megalakulás története rövid: maguk akartak különválni a fiataloktól. — Nem bírjuk mi már olyan iramban, mint ők — mondták —, de dolgozni azért akarunk. Engedjék meg hát, hogy külön munkacsapatot alakítsunk. — Szín Ferenc brigádján belül így lett tehát még egy: az öregeké. Bár a létszám csak egy munkacsapatnak felel meg — tizennégyen vannak —, brigádnak titulálják őket; Az „öreg” elnevezés rájuk illik, hiszen a legifjabb is — Jónás Mihály csapatvezető — 66 éves. Marcsák György és Kovács Pál 76, a többiek évszáma sem sokkal kevesebb. S bár a munka nem halad oly gyorsan, mint a fiataloknak, a szorgalom sokat pótol. Az öreg brigád minden tagjától szorgalomból példát vehetne sok fiatal. Kora reggel, a megadott időben pontosan gyülekeznek a nyárfás út sarkán, ahonnan a tsz kocsija viszi őket a földekre, munkahelyükre. Este pedig utolsónak teszik le a szerszámot a kezükből. Kivétel nélkül, rendszr résén kijárnak dolgozni. Az idé pénzbeli elszámolás van a tsz ben, s munkájukkal, szorgalmuk kai el tudjál^ érni azt, hogy nyugdíj melle szép összeget ke ressenek. A tsz vezetősége törődik az idő- agokkal. Ezt »bizonyítja az is hogy segítette a külön munkácsi! pat megalakítását, s kocsit bizto sít, amely naponta kiviszi őket a röldekre, ne kelljen sokat gyalogolni. Ezenkívül más lehetősége is biztosít az idősek foglalkoztatására. A kertészetben dolgozik özv. Kunstár Jánosné és Árv: Jánosné. Tavaly mindkettőjüknek több mint 200 munkaegységük volt. A gyümölcsösben az idősek a ládajavításnál segédkeznek. Az éjjeliőri munkaköröket és nyáron a túzőrséget is idős tagok töltik be. Az éjjeliőrök havonta 800—1000 forintot kapnak. A megbecsülés pedig azzal is kifejezésre jut, hogy immár három éve minden évben megszervezik az öregek napját a tsz idős tagja részére. Kasnyik Judit A Szakma kiváló tanulóinak versenyén Országosan is elsőnek rendezte meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazda- sági osztálya a Szakma kiváló tanulója címért indított versenyt. A baromfitenyésztésben dolgozó fiatalok közül tizenkettőn álltak rajthoz a szabadkí- gyósi mezőgazdasági technikum tangazdaságában, hogy pártatlan bírák döntsék el, kik a szakma megyei legjobbjai. K. Elek Teréz, a szeghalmi Rákóczi Tsz-ből érkezett. Timkó Béla, a mezőgazdasági technikum és tangazdaság igazgatója a törzsbaromfi neveléséről kérdezte. A talpraesett válasz a tanuló jó felkészültségét bizonyította. 'W "- -t i Sajben Ilonának, a mezőmegyeri Béke Tsz tanulójának sem volt könnyű dolga. Hankó Mihály gazdasági tanár, a baromfitífusz felismeréséről és a megelőző védekezésről kért tőle feleletet. Közben a vérvizsgálatot is meg kellett csinálnia.
