Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-15 / 112. szám

1964. május 15. 5 Péntek Elkészült a TIT békéscsabai szervezetének 1964-65. évi munkaterve Az ismeretterjesztés tartalmi és szervezeti színvonalát keil emelni rint. (Július 15-én például az Érettségi előtt A MÁV békéscsabai leánykollégiumának érettségire készülő hallgatói a kollégium könyvtárának meghitt sarkát találták legalkalmasabbnak a nagy vizsgákra való felkészüléshez. Makarenko-emlékünnepség Battonyán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai szervezeté­nek elnöksége szerdán, május 13- án délután 5 órakor tartotta meg a küldöttgyűlés utáni első ülését, az Értelmiségi Klubban. Az ülés napirendjén az 1964/65-ös munka­terv megvitatása szerepelt. A TIT alapszabálya szerint a társulat feladata „a lakosság, kü­lönösen a munkások és parasztok körében a tudományos ismeretek terjesztése a tudomány minden ágában.” Erre a feladatra a váro­si szervezet ezúttal is úgy kíván felkészülni, hogy újabb évi mun­katervét az elnökség ülésén vitá­ra bocsájtja. A vita célja, hogy a lehetőségeket az eddiginél is fo­kozottabban és tervszerűbben ki­aknázva valósítsák meg az előbb Békés megye három városa: Békéscsaba, Gyula és Orosháza általános iskoláinak alsótagozati nevelői impozáns kiállítást állí­tottak össze az általuk készített szemléltető eszközökből a békés­csabai úttörőházban. A több száz érdekes, hasznos és újszerű szem­léltető eszközt bemutató kiállítást a három város iskolaigazgatói, alsó tagozati munkaközösség ve­zetői és nevelői május 14-i to­vábbképzése alkalmából rendez­ték be, elsősorban tapasztalatcse­re céljából. * A kiállítás megnyitása előtt Béres Istvánná, a gyulai II. sz. általános iskola nevelője ismer­tette a környezetismeret tanterv szerinti megvalósítása során szer­zett tapasztalatait és módszereit, majd a továbbképzési napra érke­zett Faragó László, a Művelődés- ügyi Minisztérium főelőadója, dr. Szabó Ödönné, A tanító munkája című szakmai folyóirat felelős szerkesztője és Bakos Aladámé, a lap szerkesztője jelenlétében Nagy Ferenc, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője nyitotta meg a kiállítást. — Alsó tagozatos nevelőink kö­rében az iskolareform és annak megvalósítása, az új tantárgyak oktatása nagy érdeklődést váltott ki — mondotta többek között. — Örömmel láttuk, hogy megnöve­kedett feladatok végrehajtása ér­dekében sok nevelő igyekszik új eljárásmódot alkalmazni, maga A kereskedelem a fürdőidény legfontosabb kellékeiből a tava­lyinál jobb ellátást, bővebb vá­lasztékot ígér. Csupán női fürdő­ruhából több száz féle színben, mintában 35 féle fazon jelent meg az üzletekben. A női fürdő­ruhák többsége az európai divat­nak megfelelően kétrészes, bikini fazon. Az igényeket követve eb­ben az évben a nagyobb, a 3-as és a 4-es számokban is készítet­tek kétrészes „extra bikinit”. Igen változatos a fürdőruhák anyaga, zömében azonban olcsó vászonból szaténből, kartonból és szatén- kartonból, pikéből készültek. Ér­dekes, hogy az elmúlt idényben tnég hihetetlenül divatos Lastex említett általános feladatokat. Az ülésen elfogadott terv több újszerű vonást is tartalmaz. Min­denekelőtt nagyobb gondot fordí­tanak a szervezet belső életének fejlesztésére, az állami, mozgalmi és tömegszervezetekkel való kap­csolat mélyítésére, az együttműkö­désre valamennyi ismeretterjesz­tési ágban. Ezt elsősorban úgy kívánják elérni, hogy az elnökség és a szakcsoportok nagyobb ön­állóságot kapnák, ezzel is lehető­séget nyújtva a hasznos kezdemé­nyezések kibontakozására. A továbbiakban rögzítették, hogy a városi elnökség negyed­évenként tart ülést, melyen az ügyvezető elnökség beszámol a végzett munkáról, egy-egy főre előre meghatározott napirend sze­alkotta szemléltető eszközöket ké­szíteni, illetve azokat eredménye­sen használni. Azt is tapasztaltuk, hogy az új tantárgyak tanítása so­rán sok ötlettel gazdagították a kartársak az oktató-nevelő mun­kát, a pedagógiai tevékenységet. Ez ösztönzött bennünket arra, hogy megrendezzük ezt a tapasz­talatcserét célzó szemléltető esz­köz kiállítást, három városunk alsótagozatos munkaközösségei részvételével. A kiállítás megren­dezésével az is célunk — folytat­ta —, hogy segítséget adjunk az 1964 szeptemberében bevezetésre kerülő tantárgyak tanításához. — A szándék nemes, a törekvés dicséretet érdemel és követésre méltó — mondotta befejezésül, majd megnyitotta a kiállítást. A továbbképzési napon részt ve­vő pedagógusok a kiállítás meg­tekintése után a békéscsabai II. sz. általános iskolában bemutató tanításon vettek részt Deák Fe- rencné tanítónő osztályában, dél­után pedig meghallgatták Faragó László A gyakorló órák szerepe című előadását és több konzultá­ciós kérdésre kértek választ az előadótól. A három város alsó tagozatos nevelőinek továbbképzési napja jól sikerült, a kiállítást pedjg — melyet dr. Somogyi Istvánná szakfelügyelő irányításával állí­tottak össze — a tervek szerint egy hasonló, megyei kiállítás alapja lesz majd. kott, mert a Lastex kemény, ké­nyelmetlen, s mindezeken kívül még kényes is. A múlt évben már az idény kez­detére elfogyott a gyermek für­dőruha. Az idén a 6—16 éves ko­rig gyermek és bakfis fürdőru­hából kétszeres mennyiséget, ösz- szesen 370 000-et kaptak a boltok. A férfiak és a fiú gyermekek ré­szére úszónadrágból csaknem félmilliót hoznak forgalomba. A nyári női öltözet elengedhe­tetlen kelléke ma már a halász­nadrág. Nemcsak vászonból, ha­nem a jobb minőségű, erősebb ballonból is készítik e kelendő cikket. (MTI) 1963/64. évi ismeretterjesztő mun­káról, valamint az 1964/(>5-ös is­meretterjesztés előkészítéséről; az egyes szakcsoportok által készí­tett munkatervekről; és a TIT or­szágos küldöttgyűléséről.) Fontos pontja az elfogadott munkaterv­nek az, hogy a városi ügyvezető elnökség minden hónapban egy­szer ülésezik, a városi elnökség pedig a szakcsoportok részvételé­vel félévenként egyszer klubvitát rendez. Ezen az ismeretterjesztés módszerének elvi és gyakorlati kérdéseit beszélik meg. Az első ilyen klubvitára 1964. október 21- én kerül sor. Részletesen foglalkozik a TIT békéscsabai szervezetének évi munkaterve az ismeretterjesztés tartalmi és szervezeti színvonala emelésének problémáival, és ki­mondja: „A fejlődés megköveteli, hogy a TIT tagjai állandóan ké­pezzék magukat, hogy az ismeret- terjesztés közvetlen segítse elő a város dolgozói előtt álló termelési, kulturális, társadalmi, politikai feladatok megvalósítását.” Ezt szolgálja az is, hogy az 1964/65. évi ismeretterjesztő előadások te­matikáját az egyes szakcsoportok által beadott javaslatok figyelem- bevételével témákra csoportosítva állítja össze az elnökség, és ponto­san meghatározza, hogy azok kö­zül milyen munkaterületre milyen témát javasolnak. Az összeállítást a szerződések megkötésének idejét megelőzően legalább két héttel kiküldik az ismeretterjesztő elő­adásokat szervező üzemek, tsz-ek, ktsz-ek stto. részére. Újszerű még a békéscsabai szer­vezet munkatervében, hogy meg­kezdik az iparban, a mezőgazda­ságban, a kulturális és társadal­mi életben felmerülő problémák tudományos vizsgálatát; ebben el­sősorban a különböző szakcsopor­tok kapnak feladatokat. „A bíróság az alperesi vállalat igazgatójának 1962. április 17-én kelt elsőrendű felperessel szem­ben hozott 1/1962, valamint az 1962. április 18-án kelt másod­rendű felperessel szemben ho­zott 2/1962. számú fegyelmi ha­tározatát — az orosházi járási közös egyeztető bizottság 10/14/ 1963. E. B. számú határozatára kiterjedően hatályon kívül he­lyezi. A vállalat igazgatóját új fegyelmi eljárásra és új határo­zathozatalra utasítja...” Az ítélet indoklását tizenegy oldalon keresztül nehéz lenne ide másolni, hiszen a jogszabá­lyok ismerete ebben az esetben csak a bíróságot kötelezte arra, hogy ítéletét ilyen hosszan indo­kolja. Mind azok, akik ezt az ügyet ismerték, vagy megismerik, arra az egyszerű igazságra jöhet­nek rá, hogy néha még él és hat közöttünk letűnt korok szelle­me: „Ne szólj szám, nem fáj fe­jem ...” Vagy talán így: „Mond meg az igazat, betörik a feje­det .,.” Lássuk azért a történetet dió­héjban. Z. István és felesége a Csongrád megyei Tejipari Válla­lat gyopárhalmi üzemében doi­(Levelezőrik írja.) Battonyán, a pedagógus párt- szervezet és a Hazafias Népfront kpzségi szervezete Makarenko ha­lálának 25. évfordulója alkalmá­ból emlékünnepséget rendezett. Az ünnepség előadója, Gémes Ist­ván gyermekotthoni igazgató méltatta a híres szovjet pedagó­gus munkásságát, jellemformáló tehetségét és pedagógiai időszerű­ségét. Gémes István előadása goztak. Látták már 1961-ben, majd 1962-ben is, hogy az üzem­ben egyesek — jogászi formulá­val élve — megkárosítják a tár­sadalmi tulajdont. Arról is tu­domást szereztek, hogy az üzem vezetője és egyes beosztott dol­gozók között enyhén szólva nem­csak munkatársi kapcsolat ala­kult ki. Elhatározták, hogy az üzemben észlelt visszaéléseket és lazaságokat tudomására hoz­zák a vállalat központjának, de valamit sejtve jelentették azt az orosházi rendőrségnek is. Ne gondolja senki, hogy a fel­jelentés nyomán az igazságosz­tás szelleme hatotta át a vállalat központjának dolgozóit, hanem a legközelebbi kiszállás alkalmá­val inkább a feljelentés módját kezdték kutatni és megsértették az 1957. évi IV. törvény 65. pa­ragrafusának első bekezdésében foglaltakat, amely. kimondja, hogy a vizsgálatot végző szerv: „nem' fedheti fel a bejelentő sze­mélyét, ha ezt a bejelentő kéri, vagy ezt az ügy érdeke kívánja”. o Amikor a gyopárhalmi üzem­vezető tudomást szerzett a beje­lentésről, s a vizsgálatról a vál­lalat igazgatójával egyetértésben arra biztatták a Z. Istvánokkal együtt dolgozókat, hogy őket — mint összeférhetetleneket — az üzem kollektívája zárja ki! Erről után Engi Illés, az I. sz. általá­nos iskola igazgatója beszélt nemzetközi kérdésekről, a béke­mozgalom eredményeiről. Az emlékünnepség résztvevői örömmel üdvözölték a Szovjetunió kezdeményezéseit, melyekkel a béke megőrzésére, egy új világ­háború kirobbantásának megaka­dályozására törekszik. Adelmann Erzsébet tanár, Battonya gyelmivel 1962. április 17-én el­küldték mindkettőjüket az üzem­ből. Az elbocsájtás után Z. Ist- vánék felkeresték az ügyészsé­get és kérték, hogy folytassanak le vizsgálatot ügyükben. Most nehéz lenne részletezni a vizsgá­latokat, a lényeg az, hogy 1962. április 17-e óta a bíróság ítéleté­ig két esztendő telt el. Vajon lehet-e igazságot szol­gáltatni Z. Istvánnak és felesé­gének? A bírósági ítélet első fo­kon megtette ezt. De vajon as igazságnak miért szükséges két esztendő, hogy felszínre kerül­jön? Miért lehet hivatalos szer­veinknél még mindig lélekteie- nül, formai okokra hivatkozva csak aktaként kezelni ügyüket, s nem vizsgálni mögötte az em­bert? A két évi idegeskedést nyilván Z. Istvánéknak nehéz lesz felejteni. Ritkán van alkalom tettenémi a lélektelenséget, a bürokráciát; sokszor homályban maradnak azok, akik szenvednek miatta. A Z. Istvánék ügyében hozott bíró­sági ítélet nemcsak a Csongrád megyei Tejipari Vállalat vezétőit figyelmezteti, hanem mindazo­kat, akik emberekkel foglalkoz­nak, akik ügyeket intéznek.^ Dóczi Imi« Szemléltető eszközök impozáns kiállítása Békéscsabán Jól sikerült Békéscsaba, Gyula és Orosháza alsótagozatos nevelőinek továbbképzési napja Másfél millió fürdőruha Megbukott a Lastex fürdőruha gyakorlatilag megbu­(s. e.) ^AAAAAAA/VWN^A/VWWA/WVWVW^WAiWVWWWWWWWVVWV^A/WNAAA/VKAA.^^ „Mondj igazat...” jegyzőkönyvet is vettek fel és fe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom