Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-11 / 84. szám
Szombat mi. április it „Az újítás és a minőségjavítás édestestvérek'' Űjitóankét a Békéscsabai Kötöttárugyárban Lapunk szerdai számában jelzést adtunk arról, hogy a Békéscsabai Kötöttárugyárban nagyszabású újitóenkét megrendezésére készülnek. A tanácskozás iránti érdeklődést csalt fokozta az, hogy április 1-től bevezették az „újítók lottóját”, amelytől az újítómozga. lom további jelentős terebélyese- dését remélik. Az ankéten a kötöttárugyári kollektíván kívül részit vett számos meghívott ruhagyári vendég is. Kovács György elvtárs, a gyár újítási előadója tartott beszámolót a mozgalom tavalyi és idei első negyedévi eredményeiről (ezekről szerdai cikkünkben már részletes tájékoztatást adtunk). A beszámolóból ezúttal is M kell emelni azt a tényt, hogy a tavaly megvalósult 38 újítás egy évre előkalkulált gazdasági eredménye 317 ezer forint, a kifizetett újítási díj pedig/ eléri az 54 ezer forintot. Figyelemre méltó megáfflapítáj sa a beszámolónak az, hogy az előző évekhez hasonlítva nem emelkedett ugyan a benyújtott újítások száma, ha viszont az újításokat az elért gazdasági eredmények tükrében elemezzük, megállapít, hatxj», hogy egyre inkább tért hódítanak a műszakilag jól megalapozott, gazdaságossági számításokkal alátámasztott javaslatok. A mozgalom még intenzívebb felkarolását célzó intézkedések köHuszonnégy óra alatt 123 vagon rakomány érkezett a gyulai állomásra Kétszázhatvan vagon szén agy hónap alatt — Három vasárnap 22 vagon téglaberakás társadalmi munkában (Tudósítónktól) Teljes a tavaszi forgalom a gyulai MÁV-állomáson. Huszonnégy óra alatt, vasárnap estéitől hétfő estig 123 befutó kocsi érkezett. A kirakás elleni panaszok részben csökkentek, sokat segít, hogy rakodógépet kapott az AKOV, de még így is további gond az éjszakai ki- és emiatt a kara reggeli berakodás. Az érkező anyagok zöme építési anyag, sóder, kő, cement, sok vagon árvízvédelmi célokat szolgáló anyag is érkezett az utóbbi napokban, azonkívül különböző anyagok a vállalatok és termelőszövetkezetek részére. Érdekes adat: márciusban 260 vagon szén érkezett városunk lakossága részére. Üjság még a gyulai állomáson, hagy három egymás után következő vasárnap a KISZ-fiata. lak, a MÁV & az AKÖV dolgozói társadalmi munkában 22 vagon téglát ráknak be. A tavasz folyamán új épületei kap az IBUSZ-pavilon a kerítésen kívül, alapját már le is rakták, megérkezett a sárga sóder is a pályatest rendbehozására. Csak az a sajnálatos, hogy az annyiszor és joggal kifogásolt illemhely ködül nem történik semmi, pedig az állomásfőnökségnek p - - , [ is ez egyik legnagyobb gondja. C-iS3l£ 3. tanácsnak 5 És a Sarkadi Cukorgyár is el/takal ríthatná már az általa igénybe * vett rakterületet, amire a rendei- ! kezeseken kívül többszöri ígérete hisznek? Gyurka, teljes nevén Szovszkl - jg kötelezi. György, Békéscsaba, Szentmiklós, t Tanya 289/1. sz. alatti lakossal vára- £ kozom a csabai városi tanács egyik ; irodájának előszobájában, ö egy arcképpel ellátott igazolványt akar aláíratni és lebélyegeztetni. A szöveg úgy szól: „Igazoljuk, hogy ... szám alatt lakik és önálló keresettel nem rendelkezik”. Tehát azt kell bizonyítania, hogy 6 még eltartott, ■ akkor autóbuszon kedvezményesen utazhat a lakhelyéről az lakó- • lába és vissza. Hiába Írja rá az iga- | zolványra az Iskola igazgatója, hogy S aa általános iskola VI. osztályába ; jár» attól ö még gyanús marad. • Csak a tanácsnak hisznek, annak a S bűvös bélyegzőnek. Az iskolának ; nem, sem pedig Gyurka személyé- | nek. Mert ugyebár az embernek ! káprázhat a szeme, vagy rossz le- ; hét a szemmértéke. Titokban talán ; dolgozik ez a nagy legény, még ha S bajusz sem pelyhedztk az állán... Ezért áll most tehát Szovszkl ; György 12 éves, Tanya 289/1. szám ! alatti lakos velünk együtt a tanács : egyik irodájának előszobájában és ■ abban reménykedik, hogy az a szem- ; üveges néni, akihez nemsokára be- j jut majd, biztosan szó nélkül alá- S írja és Gyurkára nézve lebélyegzi ; az igazolványt. Mert ő maga az élő j dokumentum. Aki róla feltételezi, S hogy az Iskolábajárás meUett má- ■ sodállásként valahol még dolgozik, { az nagyon téved. Szorgalmasan ta- ! nul. Ahogy követelik. De a 8-as AKÖV felsőbb szerve, ■ amely mindmáig nem vette számi- S tásba, hogy nálunk a nyolc általá- S nos Iskola elvégzése kötelező és ■ még az óvodások részére is tanácsi • Igazolást követel a kedvezményes J utazáshoz, bizony mintha elmaradt ; a fejlődéstől. «or. ■ Béla Ottó aött — a már említett „újítók lottóján” kívül — szerepel az isi, hogy a gyárban ezentúl hetenként újító klubnapot tartanak. Egy-egy ilyen klubnapon esténként 4—5 újító és egy-egy jól képzett műszáki vezető vesz majd részt. Egy-egy ilyen megbeszélésen elmélyüléssel foglalkoznak az újítási feladattervvel, s annak megvalósítási lehetőségei veL A nagy tetszéssel fogadott bet számoló után Lévai Kálmán főmérnök elvtára tartott előadást Újítók szerepe a műszaki fejlesztésben címmel. Hangsúlyozta többek között, hogy a minőségjavítás és az újítás testvérfogalmak, hiszen napjainkban az újítások többsége a minőség jelentős javítására irányul. Figyelmeztetett, hogy egyesek csak új gépek beállítása révén tudnak műszaki fejlesztési: elképzelni, holott e feladat ugyanúgy vonatkozik a meglévő géppark korszerűsítéséire is. Ugyancsak fontos feladat a technológiai folyamat korszerűsítése, a műszakiak átképzése az új gépekre, valamint az ún. „irányított” tapasztalatcserék rendszeresítése. Az előadássorozat harmadik pontjaként Újítások gazdaságosságának elemzése címmel Józsa Lajos üzemgazdász elvtárs szólalt fel. Kiemelte, hogy nemcsupán a vállalat, de személy szerint az újító érdéke is, hogy a benyújtott javas, lat műszakilag kellően dokumentálva és megalapozottan véleményezve legyen. Csakis így lehet ugyanis megbízható gazdaságossági számításokat végezni. De fontos ez nemcsak anyagi vonatkozás- ban, de erkölcsileg is, hiszen egy minden szempontból megalapozott javaslat elejét veszi az esetleges későbbi jogvitáiknak, meg nem értéseknek s így megóvja az újítókat az elkedvetlenedéstől. Az előadásokat számos hozzászólás és élénk vita követte, ami szintén azt mutatja, hogy a gyárban egyre nagyobb megalapozottságot, megbecsülést nyer az újító. mozgalom. Kazár Mátyás Nyereségrészesedés—üzembővités Körösladányban (Tudósítónktól) Kis üzem a Körösladányi Fém-, Fa- és Vegyipari Ktsz. Az elmúlt évben mindössze 57 volt a termelőlétszám. Ennek ellenére jeközött, társasivacsorával egybekötve. A ktsz ebben az évben jelentős összeget fordít az üzem bővítésére. Miután az ez évi termelési ■ Ubből a kemény gimüiepéoybál lesz a híres körösladányi cement- ragasztó? — kérdezik a kevésbé hozzáértők. lentős eredményeket értek el. Készárutermelésük 8 millió 86 ezer, a javítás-szolgáltatási termelési értékük pedig 800 ezer forint volt, s ezzel az éves tervüket 106 százalékra teljesítették. A szövetkezet dolgozóinak átlagos tervfeladatokat megkapták, vállalták, hogy azt jelentősen túlteljesítik. Többek között az árutermelési tervet 200 ezerrel, a lakossági javítási tervet 15 ezer forinttal, ugyanakkor legalább három százalékkal túlteljesítik az ez évre Az üzem egyik büszkesége, a nátxlumszulfáit készítése. Ennek gyártási módját is igyekeztek megismerni a vendégeik. évi keresete a tervezett 18 360 forint helyett kereken 19 ezer forintot tett ki, de ezt megtetézte az a 188 ezer forint, amit nemrégiben nyereségrészesedés címén osztottak ki ünnepélyes keretek tervezett egy főre jutó 166 ezer forint termelési értéket is. A nyereségrészesedést osztó ünnepi közgyűlésen számos meghívott vett részt, akiknek bemutatták az üzemet. M. K. Nyikolaj Toman: CB Hajsza a Uísé-itd után — Ügy van — felelte O&zipov. — Kózép-Ázsiát, Közel, és Közép-Keletet jól ismeri. — Tehát nyugodtan szerepelhetne mint keletkutató történész is? — Szerintem igen — bólintott Oszipov. — Annak idején, amikor az Intelligence Service-nél dolgozott, különböző régészeti expedíciókban vett részt Irán és Afganisztán területén. Természetesen eközben nem annyira az ősi leletek feltárásával foglalkozott, mint inkább a szovjet—iráni és szovjet—afganisztáni határon levő erőditmény ekkei. Ugyanakkor számos keleti nyelv, például a türfc és iráni nyelv szakértője is. Oroszul tökéletesen beszél. — Ügy látszik ez a Kísértet Lawrence ezredes babérjaira pályázik— mosolyodott el Szabiin tábornok. — Minden bizonnyal. Amikor az angoloknak dolgozott, azok már második Lawrence-nek tartották. ö pedig egyidőben nekik is, a fasiszta Németországnak is, meg talán még egy harmadik államnak is dolgozott. — Tehát könnyebb felsorolni azokat, akiknek nem dolgozott, mint azokat, akiknek dolgozott — nevetett Szabiin. — Legalább tudjuk már, milyen nemzetiségű? Oszipov ezredes vállat vont. — Ha a neveiből ítélünk, amelyeket annak idején viselt, akkor igazi kozmopolita. A Cristoph név, amelyet egy időben viselt, angol vagy amerikai származásról tanúskodhatna. De később annyiféle német, francia, olasz nevet vett fel, hogy legtöbbjére bizonyára már ő maga sem emlékszik.1 Csupán a Kísértet fedőnév maradt rajta mai napig. — Ügy rémlik, hogy nálunk 1943-ban járt — mondta Szabiin s azokra a munkatársaira gondolt, akik kétvállra tudnák fektetni ezt a veszélyes ellenfelet. — Igen, a háború alatt — felelte Oszipov és eszébe jutott, mennyi álmatlan éjszakájába került azokban a napokban a Kísértet utáni hajsza. — Akkoriban a náci katonai hírszerzésnek dolgozott és, sajnos, sikerült büntetlenül kereket oldania, jóllehet már a nyomában voltunk. — Ennek a Muhtarovnak tehát át kellett adni az új adóvevőt a Kísértetnek és a rendelkezésére állni? — Igen, ha a Kísértet és Zsi- jenbajev egy és ugyanaz a személy — válaszolt kitérően. Oszipov. — Egyszóval még nem lehetünk teljesen bizonyosak afelől, hogy éppen a Kísértettel lesz dolgunk? — Teljesen persze nem, de a valószínűsége nagy — fölélte Oszipov most már megszokott óvatosságával. — Ítéld meg magad: a nemrég elfogott Ralph Clayton nemzetközi ügynök vallomása szerint a Kísértetet szovjet Közép-Ázsiába tették át. Nagyjából az Akszakalszk-járást jelölte meg. Ebben a körzetben felfedezünk egy illegális adóállomást s megfejtünk egy rádiógramot, amely szerint segítséget küldenek az egyik titkos ügynöknek. Rábukkanunk a segítőtárs nyomára is, aki a moszkva—akszakalszki vonaton utazik. Megállapítjuk, hogy adó-vevő készüléket visz főnökének és egy új rejtjel-rendszert, vagyis éppen azt, amelyről az elfogott rádiógramban volt szó. Azt is megtudjuk, hogy olyan címre akart menni, amely valóban létezik Akszaikalszkban... (Folytatjuk)
