Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-11 / 84. szám

1984. április 11. 3 Szombat Dollár a levegőben Mindig tudtam, hogy a hazai táj levegője drága, de hogy ennyire értékes, arra' gondolni sem mertem. Megyénk egyik vezető mezőgazdasági szakte­kintélye éppen a múlt héten fi­gyelmeztetett erre, amikor a mezőkovácsházi járás egyik la­kújának füstölgő kéményére, és a rendben sorakozó cirokszár- kúpokra mutatott. Ez az a nagy kincs! Ez nem kevesebb, mint egymillió dollárt érő nemzett vagyon, az amit évente a mi me­gyénk lakossága — főként a ci­rok őshazájában — a kéményen kiereszt, vagy éppen a tábla vé­gén felgyújt. Egymillió dollár sok pénz! Hirtelen nem is lehet számba venni, hogy mi mindent kap­hatna a cirokszárból nyert cel­lulózéért az ország, ha gyára­ink feldolgoznák. A túlzott rizskultusz világá­ban, amikor a megyébe« 8—10 ezer holdem termett a hurkába- való, Szolnokon papírgyárat építették a rizsszalma feldolgo­zására. Ebben az évben rizsből alig termelnek 3—4 ezer holdat a megyében. Mégsem győzi az ipar a rizsszalma feldolgozását. Dunaújvárosban is készült szal- macellulóze gyár, s ezt az igazi jelentős létesítményt akkor emelte a népgazdaság, amikor szalmát ide csak visítva tud ad­ni a mezőgazdaság. Több tsz ál­lattenyésztésében — a háztáji gazdaságokról nem is beszélve — napjainkban alomgond van. Ugyanakkor az állategészség­ügyi szolgálat ma már princel! az embereket, s azt bizonygatja, hogy a tiszta alom milyen elő­nyös hatással van a tehenek közérzetére, a tejtermelésre, a malaoelhullás megakadályozá­sára. A friss alomtól nagymérték­ben függ a naponta értékesítés­re kerülő tej mennyisége és a sertéslétszám növelésére fordí­tott erőfeszítés. Mindebből kö­vetkezik: annak ellenére, hogy a Dunaújvárosi Szalmacellulóze Gyár az ország szalmatermésé­nek egy-két százalékát dolgoz­za csak fel, mégis választanunk kell a több tej és a karaj, vala­mint a szalmából nyerhető cel­lulózé értéke között. Mi termé­szetesen a tej és a karaj mel­lett tesszük le a voksot azzal a kiegészítéssel, hogy a cellulóze- gyártást jelentékenyen lehetne növelni a cirokszár feldolgozá­sával. Tudomásunk szerint Csepelen értik ennek a módját, tehát még úttörőmunkára sincs szük­ség, csak a termelés színvona­lán kellene finomítani, esetleg tovább adni, hogy a Békés me­gyében értéktelennek minősí­tett cirokszárat az ipar dollárrá változtassa. Ne a levegőben érezzük az értéket, hanem — ezzel a tartalékkal — a nemze­ti jövedelem alakniásán! Dupsi Károly Készenlét és számbavétel Battonya körzetében A Battanyai Gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben már mindenhol hozzáláttak a ta­vaszi munkákhoz. A borsó 80 szá­zalékát vetették eddig eL, a cu­korrépa vetésével is jói halad­nak. A következő héten már a kukoricát vetik. Április 8-án a gépállomáson az agronómusok részére megbeszélést tartottak az időszerű feladatokról. Még egy­szer számba vették a teendőket, meghatározták azokat a munká­kat, amelyeket az időjárás április második felére zsúfolt. Megálla­pították, hogy a termelőszövetke­zetekben és a gépállomáson jói felkészültek a tavaszi feladatok ellátására. Legtöbb szövetkezet az oda helyezett traktorok- második műszakját megszervezte. Szövet­kezeti tagok ülnek a ©spállomási gépeken. Részletesen megvitatták a ku­korica vetésével kapcsolatos ten­nivalókat és a vegyszeres gyom­irtás elkezdését. öntözés fejlesztése jó ütemben halad. Bár a lucerna kiváló szá­razságtűrő képességgel rendel­kezik, amit egyébként az is bi­zonyít, hogy .a legnagyobb szá­razságot is túléli és az első eső nyomán azonnal kihajt, a ma­gas termés elérése céljából ott, ahol erre lehetőség van, öntözni kell. A lucerna öntözésekor ar­ra kell vigyázni, hogy a talaj nehogy hosszabb ideig elvize- sedjen, mert így annak állapota egészségtelen lesz a lucernára nézve. Az öntözővizet úgy kell szabályozná, hogy azt a talaj' rövid időn belül el tudja nyelni. Némelyik gyakorlati és szak­ember úgy vélekedik! hogy a lu­cernának nincs olyan mérték­ben szüksége tápanyagra, — an­nak utánpótlására —, mint az egyéb növényeinknek. Határo­zottan ki kell mondani: a lucer­na ugyanúgy megköveteli a jó táperőben lévő talajt és a mű­trágyázást, mint a többi növé­nyeink. Ha ezt nem tudjuk biz­tosítani, akkor nem várhatunk jó terméseredményt. Itt csak az a körülmény jöhet számításba, hogy a lucerna a többi növény­nyel szemben a betakarítás után nagy mennyiségű olyan anyagot hagy a talajban, amit az utána következő növény felhasznál, és termését n-öveli. Az arankairtás módszerével már nagyon sokat foglalkoztak. Vannak jól bevált módszerek, csak éppen nagyon sok helyen esc egyszerűen nem használják. Az aranka irtásét közüggyé keli tenni, elérni azt, hogy minden tsz-bén egyidöben védekezzenek e növényi kártevő ellen. Igen sok határozat (minisztérium!, tanácsi) született, amely kötele­zővé teszi az aranka irtását, nemcsak a lucerna-táblákon, ha­nem más területeken is. Ezek a határozatok jogot adnak állam­hatalmi szerveinknek az anan- kairtást elmulasztók anyagi fe­lelősségre vonására. Ügy gon­dolom, hogy eljött az ideje, hogy ezeknek a határozatoknak az illetékesek érvényt szerezze­nek, és még határozottabban tegyék „anyagilag érdekeltté” az irtás elmulasztóit. Ez az „anyagi érdekeltség” sókkal hatható­sabb lesz, ha nem az adott nagy­üzemet fogja érinteni, hanem konkrétan a mulasztókat. Lucernatemrnesztésünk egyik legfelelősségteljesebb mozzana­ta a betakarítás. Ebben igen fon­tos szerepet játszik a kaszálás idejének helyes megválasztása, hiszen ettől függ az, hogy mi­lyen mennyiségű fehérjét tu­dunk betakarítani. Ezzel kap­csolatban a szarvasi ÖRKI sok évi kísérleteinek alapján meg­állapította, hogy a legjobb ka­szálási idő az, amikor a lucer­na a bimbózás kezdetén van. A korábban kaszált lucernák fehérjetartalma minden eset­ben alacsonyabb. A következő igen fontos moz­zanat az időbeni betakarítás, mert, ha a lekaszált lucernát so­Miként' fejlődnek a szovjet—magyar mezőgazdasági kapcsolatok? E kérdésre Borisz Bogdanov, a Szovjetunió földművelésügyi mi­nisztériumának szakértője a kö­vetkezőket felelte: — A fejlődés igen sikeres, még­pedig a barátság és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében. Szé­les körűek a kapcsolataink, ez nem kétséges. Átadjuk egymás­nak a mezőgazdaság különböző kérdéséből készül t műszaki do­kumentációkat. Eljuttatjuk egy­máshoz a legújabb tudományos szakirodalmat. Vetőmagmintákat cserélünk, továbbá oltványokat és dugványokat. A szovjet intézetek delegációi és szakemberei szíve­sen utaznak Magyarországra. A fogadtatásuk minden esetben meghatóan baráti és őszinte. A szovjet és a magyar szakemberek nem titkolják eredményeiket Ez a kölcsönösség sok új és nagy si­ker szülője. — Például? — kérdezzük. —1 Nos, Magyarország olyan bú. zaiaj tá kát kapott tőlünk, mint a Bezosztája 1„ a Bezosztája 4., a Szkoraszpelka 3., a Risza-Uzrost és a Dubrovszkij 129. De csak jót lehet hallani a Vnámk 1646 és a Vflümfc 6540 napraforgó, valamint a Lorch-burgonya magyarországi szereplésétől is. Ezek a kultúrák Nagyobb kocalétszám A csorvósi Petőfi Termelőszö­vetkezetnek egyik legjobb jöve­delemforrása a sertéstenyésztés, hiszen ennek az ágazatnak fej­lesztését a helyi adottságok is le­hetővé teszik. A közös gazdaság szakvezetői négy gondot fordíta­nák arra, hogy az évtől évre nö*. vekvő mennyiségű hízott sertés előállításán túl a kocalétszám is gyarapodjék, mert így saját te­nyésztésiből előteremthetik a szükséges bízó alapanyagot. Az idén hetvenről kilencvenötre emelik a kocák számát. káig a területen hagyjuk, akkor fékezzük a következő termés fejlődését. Ott, ahol még nem jutottak odáig, feltétlenül ta­nulmányozniuk kell a lucerna hideglevegős szárítását. Ugyan­is, ha a táblán renden várják meg, míg a lucerna úgy meg­szárad, hogy kazlazni lehessen, az összeszedés és behordás kö­vetkeztében a lucerna levelei­nek nagy részét a területen hagyják, arra a mérések szerint 55—30 százalékos fehérjevesz­teséget jelent. A fehérjeellátás döntő fon­tosságú az állattenyésztés to­vábbi fejlődésében. Ahhoz, hogy több húst. tejet stíb. tud­junk adni a népgazdaságnak, és ahhoz, hogy a húsboltok előtt megszűnjön a sorbaállás,, arra van szükség, hogy mezőgazdasá­gi üzemeink tovább fejlesszék állatállományukat, aminek leg­fontosabb feltétele az, hogy biz­tosítani tudják a szükséges fe­hérjemennyiséget. A fehérje biztosításának egyik feltétele a jó, magas termést biztosító lu­cerna. Ebben a kérdésben leg­fontosabb teendő — megjavíta­ni a jelenlegi állományt —- és a következő telepítéseket is úgy végezni, hogy azok minél na­gyobb termést tudjanak biztosi, tani. Szűcs Mihály mezőgazdasági tudományok kandidátusa, as MSZMP me­gyebizottságának előadója nem jelentéit télén mértékben ter­jedtek ei Magyarországon. — És mit hasznosít a szovjet mezőgazdaság? — Például a nagyszerű magyar őszi árpát, a Béta 40-et, továb­bá a Pannónia elnevezésű őszi bükkönyt. Ez utóbbit jelenleg a Balti-tenger mellékén, Ukrajná­ban, Belorussziában, a sztavropoli területen és a Kárpátom-túl vetik. Kiválóan terem a Martonvásári hibrid kukorica. Sikeres kísérle­tezések folynak a Kisvárdai rozs- fajtával és a Hegari cirokkal. — Mi a véleménye a magyar agrokémiáról? — Nálunk, a Szovjetunióban, igein nagyra becsülik a magyar tudósok agrokémiai eredményeit. Nagyon hasznos az az eljárás, amelyet a mész és a gipsz együt­tes felhasználásával dolgoztak ki a szikes talajok feljavítására. Egerszegi Sándor módszere a la­za, homokos talajok termőerejé­nek növelésére kitűnő. Csak tel­jes elismeréssel szólhatunk azok­ról a gyomirtószerekről és eljá­rásokról, amelyek révén biztosít­ják a kukorica egészséges fejlődé­sét. És jó eredményt értek el az állattenyésztésben is azzal, hogy az állatok fejadagjához ásványi, vitaminos és antibiotikumos táp­anyagokat kevernek. Borisz Bogdanov így fejezte be nyilatkozatét: —- Kapcsolataink teljességét bi­zonyítja az is, hogy kicseréljük tenyészállatainkat s az állatorvo­si eszközök cseréje is állandó. Mindkét állam mezőgazdasági tu­dománya és termelési tapaszta­lata drága kincs. Ezeknek kölcsö­nös felhasználása — hatalmas hozzájárulás mindkét ország to­vábbi gyors ütemű mezőgazdasá­gi fejlődéséhez. — APN — A kitüntetett íőmolnái A békéscsabai István-malom- ban hengerszékek, síksziták jel­legzetes malmi zöreje fogad, őr­lik a búzát. A garaton gyorsan ömlik a zsákokba a hófehér liszt, amely miután „elfoglalta helyét” méltóságteljesen megpihen. A hengerszékek működését egy 40 év körüli, középmagas férfi ellen­őrzi. Ö a főmolnár már nyolc éve. Szarvas György csendes, szűk­szavú ember. Nem szeret magáról beszélni. Munkájának él, s épp­úgy dolgozik most is, mint a ki­tüntetése előtt. Hazánk felsza­badulásának 19. évfordulóján a Munka Érdemérem bronzfokoza­tát kapta. — Váratlanul ért, amikor meg­hallottam a hírt. Nem számítot­tam rá. De annál jobban esett, amikor Dobi elvtárs a Parlament­ben átadta a kormánykitüntetést Amikor befejezi az ellenőrzést, az irodájába invitál. A szűk he­lyiségben egy asztal és két szék. Leülünk. Naplójába az elmúlt napi eredményeket beírja, miután ezzel is végzett, folytatja a be­szélgetést. — Ne haragudjon, de annyi a munkám, hogy télegzeni is alig tudok. — Szeretnénk megismerni önt. Mondjon valamit magáról. — Nem vagyok én híres ember — s elmosolyodik. — De ha any- nyira érdekli az elmúlt huszonöt év, akkor írja.., Szarvas György nem akart mol­nár lenni. Csak a kényszerűség vitte a Braun-féle gőzmalomba. Otthon kellittt a kenyér, s itt fi­zetségül a tanulóidő alatt búzát kapott. 1949-tól dolgozik jelenlegi munkahelyén, a szakmában pe­dig már negyedévszázada. 1961 szeptemberéig az István- malom gőzzel működött, s a na­gyobb teljesítmények eléréséért villamosították. Igein, részt vettem a munká­ban én is — válaszolja. — Én dolgoztam ki az új őrlési techno­lógiát, ami azt jelenti, hogy hu­szonnyolc hengerszékkel ugyan­annyit őriünk, mint negyven- nyolccal. — Mpst is egy újításon dolgo­zom. Növeljük a szitafclületet és a segédberendezéseket. így lehe­tővé válik, hogy a malom napi teljesítménye két vagonnal nö. Június elsejéig elkészülünk az átalakítási munkákkal, s a telje­sítményünk ekkor már napi 24 vagon lesz. Szarvas elvtársnak nem ez az első kitüntetése. Többszörös újí­tó és több ízben kapta meg a Ki­váló Dolgozó címet, valamint mi­niszteri kitüntetésben is részesült. Amíg beszélgettünk, az ajtó jó néhányszor kinyílt. Ha valamelyik dolgozónak erre vezetett az útja, akkor okvetlenül beszólt: „Gra­tulálunk Gyurikám!” S neki ez a félmondat mindannyiszor nagyon jól esett. A becsületesen és hallat­lan szorgalommal dolgozó főmol­nár megérdemelte a kitüntetést. S ha nem is mondja és mutatja, de belül' jóleső büszkeség fogja el, amikor elválunk. Az Országos Gabonatröszt összes dolgozói kö­zött csak egyedül kapott ilyen el­ismerést. , Gratulálunk, s további eredmé­nyes munkát kívánunk az István- malom főmolnárának. • Dékány Sándor Gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező vizsgázott autódaru-kezelőt 6 tonnás autódarura, azonnal felvesz békéscsabai vállalat „JOGOSÍTVÁNY 66829” jeligére, Magyar Hirdető, Békéscsaba. 66829

Next

/
Oldalképek
Tartalom