Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-07 / 80. szám
I9©4. április 7. 2 Kedd II szovjet párt- és kormányküldöttség Kazincbarcikán és a Borsodi Vegyikombinátban A Borsod megyében tartózkodó szovjet párt. és kormányküldöttség, élén N. Sz. Hruscsovval, az SZKP Központi Bizottságának első titkárával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével és a társaságukban levő Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság póttagja hétfőn a várossá alakulásának 10. évfordulóját ünneplő Kazincbarcikára, a Borsodi Vegyikombinátba látogatott. Az üzemlátogatás után a szovjet párt. és kormányküldöttség tagjai a gyár udvarán gyűlésen találkoztak a dolgozókkal, a város lakóival. A lelkes hangulatú gyűlésen több mint tízezren vettek részt. A részvevők hosszan tartó tapssál, nagy lelkesedéssel köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt- és kormányküldöttséget, s a magyar párt- és állami vezetőket. Takács István, a Borsodi Vegyikombinát pártbizottságának titkára nyitotta meg a gyűlést. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott beszédet. Kádár János: Kádár elv társ köszöntve az üzemi gyűlés résztvevőit, örömét fejezte ki, hogy Hruscsov elvtárs és a többi kedves szovjet barátaink társaságában látogathatott el a tízéves fennállását most ünneplő Kazincbarcikára és szocialista iparunk büszkeségébe, a Borsodi Vegyikombinátba. A szocialista útra lépett magyar nép felszabadult alkotó ereje hozta létre a hatalmas Borsodi Hőerőművet is, amely ma már energiát szolgáltat az ország iparának, lakosságának, és magát Kazincbarcikát is, amely három kis településből fejlődött s ma már virágzó szocialista város — mondotta a továbbiakban Kádár elvtárs. Itt Kazincbarcikán mindenki tudja, hogy a magyar—szovjet barátság eleven, éltető valóság. A szovjet ipar szállította az igényeknek megfelelő óriás kompresszorokat. Ugyancsak a szovjet ipartól kaptuk és a szovjet szakemberek helyezték üzembe a földgázbontó berendezéseket. A szovjet és a magyar nép baráti együttműködésének ragyogó példái ezek. Az önzetlen szovjet segítséget nagyra értékeli népünk. A Szovjetunió népeiben nemcsak a munkában segítő barátra leltünk, hanem megbízható, erős fegyvertársra is, békénk védelmezőjére. Azért lehetett város Kazincbarcikából, azért épülhetett fel a Borsodi Hőerőmű és a Borsodi Vegyikombinát, azért emelkedhetett fel a nép a régi úri Magyarország elnyomásából, mert van Szovjetunió. Befejezésül éltette a kommunizmust építő nagy szovjet népet, a szocializmust építő magyar népet, és népeink megbonthatatlan, örök barátságát. (Nagy taps.) Hosszantartó lelkes ünneplés közben lépett a mikrofonhoz N. Sz. Hruscsov. N. Sz. Hruscsov: Bevezetőjében megköszönte a meleg fogadtatást, majd így folytatta: Engedjék meg, hogy mi is tolmácsoljuk önöknek, e szép város lakóinak, a kombinát dicső kollektívájának a Szovjetunió népeinek forró, testvéri üdvözletét. Az önök személyében a magyar vegyipari dolgozókat — annak a népgazdasági ágnak a dolgozóit köszöntjük —, amely kimagasló szerepre hivatott a szocializmus és a kommunizmus építésében. Elvtársak! Most mi valamennyien sokat építünk. A szocialista országok népei békés munkával fog. lalkoznak. Országainknak a gazdaság és kultúra fejlesztésében elért sikerei híven mutatják, milyen mélységesen hisznek a dolgozók a szocialista rendszer fölényében. Népeinknek nem kell háború. Mély meggyőződésünk, hogy a két rendszer békés gazdasági versenyében a szocialista országok új, igen nagy sikereket érnek el. A népgazdaság egyik legtöbbet ígérő ága a vegyipar. A tudomány és technika legújabb eredményei rendkívül megnövelték a vegyipar szerepét a társadalmi termelőerők fejlesztésében. — A kémia ma behatol népgazdaságunk minden ágába és a szovjet emberek mindennapi életébe is. Ez lehetővé teszi, hogy előre megadott tulajdonságú szintetikus anyagokkal lássuk el' a termelés legfiatalabb ágait 1— az atomenergetikai ipart, az elektronikus ipart, a sugárhajtású repülőgépipart. Ezért úgy tervezzük, hogy 1964-től 1970-ig a vegyipari termékek gyártását több mint háromszorosára növeljük. Ebben az időszakban az előző hétéves tervhez képest négyszerany- nyi vegyipari berendezést állítunk elő s körülbelül megnégyszereződik a műtrágyagyártás is. — E tervek megvalósítása nagy anyagi ráfordítást követel, de ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy meg tudunk birkózni ilyen feladatokkal, annál is inkább, mert a vegyipart a többi szocialista országgal, köztük a Magyar Népköztársasággal is szorosan együttműködve fejlesztjük. — Kedves elvtársak! Országaink, pártjaink, népeink kapcsolata igen jó, a szó igazi értelmében testvéri. Mostam találkozásaink és megbeszéléseink az önök országának vezetőivel rendkívül szívélyes, baráti légkörben folynak. Teljesen egyetértünk a kommunista és munkásmozgalom minden kérdésében. Marxista—leninista pártjaink egységesen értékelik a jelenlegi nemzetközi helyzetet. A továbbiakban Nyikita Hruscsov bírálta azokat, akik a munkásosztály világméretű győzelmét féltik a szocialista országoK jólétének emelkedésétől. Hangsúlyozta, hogy a szocializmust, kommunizmust építő százmilliók akkor nyújthatják a legnagyobb segítséget a kapitalista országok kizsákmányolt tömegeinek, ha tovább gyarapítják, gazdagítják a szocialista tábor országait. Hozzáfűzte, hogy e tábor léte mái? önmagában is közelebb hozza a kapitalista országok munkásainak, parasztjainak győzelmét. ■ A szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője ostobaságnak minősítette a vádaskodást, amely szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép békéért „könyörög” az imperialistáknak. Csak a gyengék, az erőtlenek folyamodnak imádsághoz, könyörgéshez, nekünk nincs szükségünk erre. A Szovjetunió, a szocialista országok nagyon jól tudják: ha , gyengék lennének, az imperialisták már k i robbantották volna a háborút. Az emberiség történelmében azonban először állnak úgy az ügyek, hogy a szocializmust, a kommunizmust építő népek ereje nagyobb, fegyvered jobbak, mint az imperialistáké. N. Sz. Hruscsov aláhúzta, hogy a fő kérdés a békés egymás mellett élés elvének megvalósítása, iáború nélkül akarunk élni, nem akarunk mások belügyeibe beavatkozni, s úgy tartjuk: a „ki kit győz le” kérdését gazdasági téren kell eldönteni. Meggyőződésünk, hogy az a társadalmi rendszer győzedelmeskedik, amely az anyagi és kulturális javak nagyobb bőségét adja az embereknek. Ezért győzte le a kapitalista társadalmi rendszer a feudalizmust, s ezért győzi le a kapitalizmust a szocializmus, a kommunizmus. Engedjék meg — folytatta N. Sz. Hruscsov —, hogy befejezésül még egyszer megköszönjem a testvéri fogadtatást, s igaz szívből köszöntsem mindannyiukat nagy nemzeti ünnepük, hazájuk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából. Ez a nap valameny- nyiünk közös ünnepe, az örök szovjet—magyar barátság ünnepe. (Taps.) Éljen a magyar nép és nagyszerű vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! (Taps.) , Erősödjék és fejlődjék országaink testvéri barátsága! Éljen a béke és a népek barátsága. (Nagy taps.) Az Internacionálé elhangzása után az egybegyűltek lelkes tapsaitól kísérve Nyikita Szergejevics „D oszvidanje” (Viszontlátásra) köszönéssel búcsúzott ed. (MTI) Kádár János, Dobi István és N. Sz. Hruscsov az ünnepségen. Dísziinnepség az Operaházban Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Kádár János ünnepi beszédet mond. Ünnepség Moszkvában Moszkvában az április 4-i fogadáson megjelent és felszólalt Anasztáz Mikojan elvtárs. Közös Gyakran beszélünk arról, hogy hazánk természeti kincsekben, nyersanyagokban s energiahordozókban szegény. És ez igaz is. Kevés és drága például az idehaza kitermelhető szén. A 3300 átlag- kalóriás hazai szén 94 százalékát mélyművelésű bányákból, rossz geológiai körülmények között termeljük. Bár jelentősen fokozzuk a hazai energiahordozók termelését (a kőolajtermelés 1,8-ről 3,8 millió tonnára, a földgáz 0,6-ról 4 milliárd köbméterre emelkedik 1980-ig), mégis a 20 éves terv végén a hazai szükségletnek több mint a felét import útján kell kielégi temünk. Vajon a természeti adottságok meghatározhatják-e az ország gazdasági helyzetét, fejlettségét? A felszabadulás előtti propaganda a természeti kincsek hiányával és a „csonka Magyarországgal” magyarázta a nemzeti nyomorúságot és nacionalista mederbe terelte a társadalmi feszültségeket. Ezt az érvelést már akkoriban is egyértelműen cáfolta a tőkés Svájc példája, amely még hazánknál is több anyagból szorul behozatalra, iparilag pedig köztudottan igen fejlett. A szocialista világrendszer kialakulása és a hazánkban végbement mélyreható társadalmi változások nyomán eddig ismeretlen lehetőségek tárultak fel. Szerény nyersanyaghelyzetünk ellenére fejlett népgazdaságot teremthetünk, ha számolunk hazai adottságunkkal, és jól beilleszkedve a baráti országok gazdasági közösségébe, fejlesztjük a munkaigényes feldolgozó iparágakat. Ezért fordítunk megkülönböztetett figyelmet a műszer, a híradás- technikai ipar, a szerszámgép- gyártás és a vegyipar fejlesztésére. A magyar ipar e kívánatos szerkezeti átalakulását, a munkaigényesség növekedését jelzi az a tény, hogy amíg 1938-ban egy tonna magyar exportáru körülbelül másfél tonna import fedezésére volt elegendő, jelenleg egy tonna áruexportért több mint három tonna súlyú importárut szerzünk be. Pedig a lehetőségeink kihasználásának még csak az elején tartunk. Tulajdonképpen az ország lehetőségeit ma már nem is Ítélhetjük meg elszigetelten, függetlenül a szocialista országok közös erőfeszítésétől. A szocialista országok ugyanis együttesen már gazdagok természeti kincseikben. A különböző ércek és energiahordozók területileg persze egyenlőtlenül oszlanak meg, végeredményben azonban jól kiegészítik egymást. A közelmúltban elkészült a KGST-országok első geológiai térképe és ugyancsak első ízben összeállították a részvevő országok hosszú távlatú emÉBfctikai mérlegét. A felmérésből kiürül, hogy a kőszénkészletek legnagyobb része Lengyelországban és Csehszlovákiában található, az NDK-ban viszont a bamaszénte- lepek számottevőek. Az európai népi demokratikus országok részére kincseinek 85 százaléka Lengyelországban, az ólomérc- készletek 76 százaléka és a cink- érckészletek 82 százaléka Bulgáriában és Lengyelországban van. Az alumínium alapanyaga a ba- uxit. A népi demokratikus országok bauxitvagyonának 95 száza - léka hazánkban található. A világ legnagyobb vasérckészletei a Szovjetunióban vannak: csupán a felkutatott mennyiség mintegy 90 milliárd tonna.
