Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-29 / 99. szám
HM. április 29. 5 Szerda Egészséges öílet vált valóra Szállóige, hogy messziről jött ember azt mond, amit akar. Egy, régebben telerótt jegyzetfüzetemre bukkantam. Ebben is messziről jöttéknek a szavai sorakoznak, mégsincs okom kételkedni azok igazában. Szegedi jogászok, bölcsészek, pedagógiai főiskolások, felsőfokú mezőgazdasági technikumok hallgatói, vagy harmincán, járták másfél hónappal ezelőtt megyénket és ötös csoportokban — önként vállalt népművelési gyakorlatként — 9 község iskolán kívüli művelődését tanulmányozták. Tíz napot töltöttek így el. Első látásra, hallásra, olvasásra érthetetlennek tűnik ez az egész „vállalkozás”. Mi keresnivalója lehet egy kulturális akcióban például jogásznak és mezőgazdásznak? A fiatalokat erre az útra bocsátó egyetemek, főiskolák és a vendégül látó Békés megyei tanács, annak művelődésügyi osztálya azonban nagyon is tudatosan válogatta így össze őket. A felsőfokú iskoláinkból kikerülő értelmiségiek zömmel a falvakba kerülnek, ott gyümölcsöztetik tudásukat. Cseppet sem árt tehát, ha egy részük már most, tanulmányi ideje alatt terepszemlét tart a művelődés ügye szempontjából is abban a világban, ahová előreláthatólag kerül. Ezek első fecskéi voltak az említett fiatalok. Vajon ők, a „messziről jöttek”, miként látták abban a néhány Békés megyei községben az iskolán kívüli népművelés helyzetét? Az Újkígyóson járt csoport tapasztalata a következő: a községben igyekeztek teljesen belehelyezkedni az ottani életbe és kultúréletbe. A művelődési otthon volt a „támaszpontjuk”. Onnan rajzottak ki család- látogatásokra, előadások tartására, termelőszövetkezetekbe, az ifjúsági szervezetbe. Idejük lejártakor azt szűrték le tapasztalatként, hogy népművelés dolgában a termelőszövetkezet, a KISZ és a művelődési otthon működik ugyan, de nem összefogva. A KISZ egyébként sem produkál e tekintetben sokat, a művelődési otthon igazgatójának pedig nincsenek aktívái és ezért mindent maga végez, ami nem nagyon viszi előre a munkát. A pedagógusok részéről is kevés a bekapcsolódó. A Mezőkovácsházán járt csoport tapasztalata sem ad okot nagy optimizmusra. Szerintük az értelmiségiek elzárkóznak a falusi népművelésben való rendszeres részvételtől. A párt- és tanácsi dolgozók nem fognak össze e tekintetben a helyi értelmiséggel és mindhárom részről közömbösek a járási művelődési ház élete iránt, meghívásaira nem reagálnak. Ebben hibás maga az otthon A Tatabányai Szénbányászati Tröszt összes üzeme földalatti és külszíni muiilíavállalókat vesz fel 18-tól 45 éves korig. Jelentkezni lehet: a Tatabányai Szénbányászati Tröszt munkaügyi osztályán. Kereset teljesítménybérezés alapján történik. 2640 is, leszűkült kultúrtevékenysége miatt s a kapcsolatteremtés elhanyagolása miatt. A csoport tagjai 200 családot látogattak meg, hOigy kulturális körülményeik felől érdeklődjenek. Sok családnál azt hitték, adóellenőrökkel van dolguk s ezért alig nyilatkoztak. Szomorú igazolása ez annak, hogy népművelők eddig nem keresték még fel őket, ilyen látogatás idegen volt előttük. A fiatalok ugyanakkor a népművelési autóval jártak Urbán- pusztán is, végignézték a könyv- kölcsönzést. A pusztaiak megrohanták a gépkocsit és úgy vitték a könyveket, mint a cukrot. A Körösladányt tanulmányozók olyan tapasztalatokkal távoztak onnan, hogy „valami van, de nem az igazi”. A művelődési otthon társasjátékos és szakköri életet él. Tartalmasabb programja is lehetne. A tsz- ekben van KISZ-szervezet, de inkább csak vegetál. Az is igaz viszont, hogy Ladányból az utóbbi években sok fiatal vándorolt el más tájak, ipari területek felé. A falulátogató egyetemisták, főiskolások eleki csoportja vendégként részt vett a községi tanácsülésen. Ott hallották, hogy az írás- tudatlanság felszámolása érdekében a tanácstagok mindegyike felkutatja a maga területén, kerületében az analfabétákat. A látogatók egyik jogász tagja az ottani vegyesipari ktsz-ben munkajogi előadást tartott, sok kérdésre válaszolt, s az egyik dolgozó bonyolult ügyét később Szegeden megkonzultálta egyik professzorával. A fiatalok megállapították, ami egyébként már köztudott a megye művelődési köreiben, hogy az eleki művelődési ház jól tevékenykedik. MezSberényben a pedagógusok jóvoltából magas az ének- és zenekultúra, melynek szíve a művelődési otthon. Azonban a nevelők nemigen kapcsolódnak az iskolán kívüli népművelési munkába. A herényi értelmiség általában inkább a tévé mellett ül. A fiataloknak sem jut eszükbe, hogy községük kulturá- lódásáért többet tegyenek. Más, jobb szórakozás híján a lakosság társadalmi életet élni kívánó része szombat délután és vasárnaponként a cukrászdában és kocsmákban tölti idejét, egymásról beszélgetnék. A jelentős számú cigányság a kulturálódás peremén él. Sarkadon megragadta a fiatalokat, hogy a cukorgyárban 28 szocialista brigád dolgozik! Azt is észrevették, hogy a járási művelődési ház korszerű és jól felszerelt, az esti levelező hallgatóknak korrepetálást tartanak benne, viszont a mezőgazda- sági szakkörben nincs élet, a helyiségek kihasználása- gyenge, és a vezetőség nem tudja teljesen összefogni, megtartani a közönséget. Gyomán az tűnt fel a „kutatóknak”, hogy a járási művelődési ház milyen közvetlen kulturális kisugárzással van nemcsak a községre, hanem az egész járásra. Kitűnő társadalmi aktívái vannak, és egybehangolt terv alapján működnek együtt a községi és járási művelődési szervekkel. KISZ kulturális megmozdulás kevés van GyoTudósítás az orvosok és gyógyszerészek első csabai klubestjéről mán. A könyvtárban főleg a fiatalok olvasnak. Sok a cigányolvasó is, ami igen örvendetes, Vésztőn az értelmiség nagy aktivitással vesz részt a helyi művelődésért folytatott küzdelemben. A szakmunkásképzésbe 150 embert vontak be rövid idő alatt. Az iskolán kívüli népművelésnek jó vezetője van Kiss József tanár személyében. Árnyoldal viszont az, hogy a 12 ezer lakosú község könyvtárában mindössze tizennégyen forgatnak mezőgazdasági szakkönyvet. A községvezetés 42 tagja közül 12 a beiratkozott könyvtári olvasó. Tapasztalat még, hogy a vésztői tsz-ekben kevés a szakember. A másik, hogy a tsz-klu- bokban nincs élet és a KISZ tevékenysége alig észlelhető. Battonyán korszerű művelődési otthon működik, melyben ének-, tánc- és zeneegyüttesek, szakkörök tevékenykednek, a látogatottság azonban inkább az otthon vasárnapi zenés, italos szórakozási lehetőségei alkalmával nagy. Egy ottani legényke a szegedieknek így vallott: nekem annál jobb az itteni mulatság, mennél jobban berúghatok. Tanulság: a művelődési otthon ne legyen italbolt! A szegedi fiatalok 10 napos tapasztalatszerzési ideje természetesen igen kevés volt ahhoz, hogy észrevételeik alapján ilyen vagy olyan irányban végleges és döntő jelentőségű megállapításokat tehessünk a népművelés különböző részletkérdéseiben. ízelítőnek és tettre serkentőnek azonban igenigen jó volt ez a kirándulás. Huszár Rezső Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy ki vagy kik voltak a felvetői, de maga a gondolat régi keletű: miként más dolgozó rétegeknek, akként az orvosoknak, gyógyszerészeknek és más egészségügyi dolgozóknak is elkelne egy hely itt Békéscsabán, ahol havonta egyszer-kétszer egybegyűlnének, és klubszerű együttlétben, szakmai kötöttségektől mentesen tölthetnék estjüket. A gondolat megvalósításának évek óta akadálya volt a megfelelő helyiség hiánya. Egy hónapja tán, hogy Csaba szívében, a Szent István tér 8. alatt megnyílt a TIT és a ME- TESZ közös használatára az az emeletrész, melyben értekezletekre, ismeretterjesztő • előadásokra és klubéletre egyaránt alkalmas helyiségeket alakítottak ki. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei egészség- ügyi szakosztálya és városi egészségügyi szakcsoportja szervezésében és közreműködésével április 27-én este, bensőséges kis megnyitó után, az értelmiségi klubhelyiségben megkezdődhetett a klubélet. A meglepően korszerű klub- és bárhelyiség kultúrát és kényelmet nyújtó környezete és hangulata hamar elnyerte a sűrűn érkező vendégek tetszését. Dr. Boros Imre szülész főorvos, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke, keresetlen szavakkal köszöntötte a megjelenteket s kérte, érezzék jól magukat, hiszen minden eszköz és kényelem rendelkezésre áll ahhoz, hogy kellemesen töltsék el az estet. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyi klub nem zárt testület, hanem nyitva áll más értelmiségiek előtt is, azonban elsősorban érthetően azt a célt szolgálja, hogy orvosok, gyógyszerészek és más egészségügyi dolgozók ne csak szakmai síkon találkozzanak. Különösen hasznosak lesznek a klubestek olyan értelemben is, — mondotta —, hogy a fiatal szak- és munkatársak az idősebbekkel, az újak a régiekkel közvetlenebb közelségbe kerülhetnek, jobban megismerhetik egymást. A közvetlen hangú megnyitó után hamarosan családias légkör alakult ki. Kedélyesen beszélgető csoportok ülték körül az asztalokat. Előkerült a kártya, a sakk, másutt jóízű tréfák poénjei csattantak hangos kacagástól kísérve. Látni, érezni lehetett, hogy Csaba társadalmi életében ismét történt valami, ismét olyasmi valósult meg, ami magában véve nem nagy dolog talán, de ez a kicsi is hozzájárul a város közösségi szellemének további kialakításához, bensőségesebbé tételéhez. Hogy így történhet, abban nem kis szerepe van a már említett dr. Boros Imrén kívül dr. Pirityi Károlynak, a városi kórház igazgatójának, a TIT városi elnökének, dr. Péterfy Gábornak, a Tüdőgondozó Intézet szakfőorvosának, a városi TIT egészségügyi szakcsoportja vezetőjének és dr. Dávid Ferencnek, a megyei Gyógyszertári Központ vezető szakfelügyelőjének. A nyitány mindenképpen jól sikerült. Kellő biztatás, arra, hogy a minden hónap utolsó hétfőjén sorra kerülő szabad klubest továbbra is népes és látogatott lesz: —hr— Néhány hónappal ezelőtt Legkedvesebb verseim című összeállításukkal mutatkoztak be Békéscsabán az Építőik Juhász Gyula Irodalmi Színpadának tagjai, s hétfőn, április 20-án már második produkciójuknak tapsolhatott a Trefort utcai színházhelyiséget zsúfolásig megtöltő közönség. A Klasszikus esten a világ drámairodalmának kiemelkedő alkotásaiból láthattunk részleteket. Ennyire átfogó jellegű műsor esetében hallatlanul nehéz, csaknem lehetetlen feladat a színpadra kerülő művek mindenkit kielégítő megválasztása; ebben az esetben azonban teljességgel sikerült. A közönség ismerős ismeretleneket láthatott a színpadon ■ a színházi sikereknek mindig ez az egyik legfontosabb összetevője. ,A másik pedig az előadók munkája. Az est szereplői — a gimnázium és a vízműépítési technikum diákjai — valamennyien jól oldották meg feladatukat. Legjobban talán az erkély-jelenet tetszett a Rómeó és Júliából. Dudás Katalin és Nagy Antal játékát finomság, báj, valami kedves naív- ság tette élményszerűvé, (azt a pluszt kaptuk tőlük, amit „felnőtt” színészektől — legyenek akár a legkiválóbb művészek is — sohasem várhatunk: a veronai szerelmesek gyermeki őszinteségét) Semmivel sem volt gyengébt Gátvölgyi Éva Johanna-monológja Shaw drámájából és Gazsi Erzsébet Elektra-produkciója. Mindkettőjük főerénye az őszinte pátosz és a játszott figurában való mélységes hit. Nagy és megérdemelt sikert aratott A makrancos hölgy híres kettőse. A játszók fiatalos szertelenséggel, bővérűén komédiáztak. Ritkán sikerülő szerencsés pillanat volt, amikor Kata (Borbély Eszter) dühében Petruchióhoz (Szentmiklósi Lajos) vágott egy széket — a nézőtéren egy másodpercre mindenkiben meghűlt a vér — aztán Petruchió boszorkányos ügyességgel elkapta és angyali nyugalommal, kedves szemtelenséggel ráült, mondván: „Azért mégis a feleségem leszel!” Tehetséges, rokonszenves volt a többiek munkája is: Dusik Jánosné, Honvéd Saroltáé (Az ember tragédiája), az összekötő szöveget is író Okolicsányi Zsolté (Hamlet), a narrátoroké és a Bevezető előadóié. Külön dicséret illeti Kollár Lászlót, az egyszerű és ötletes díszletekért. Az előadás egyetlen „felnőtt” résztvevője Szoboszlai Sándor, a Jókai Színház tagja Júlia — Dudás Kati, Rómeó — Nagy Antal. volt, ő vezeti az együttest s a mostani előadás is az ő kitűnő rendezői-pedagógusi munkájáról vall. Érdeklődéssel várjuk a fiatalok következő produkcióját, a mai versekből, dráma- és regényrészietekből, novellákból álló Modem estet. Daniss Győző Jelenet „Az ember tragédiája' véd Sarolta ’-óói. Szentmiklósi Lajos, Holies Dusik János. i
