Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

IfM április 26, 6 Vasárnap CSALÁD-OTTHON »wwwwv A méz fogyasztásának módjai „miért” korszaka Százezer Minden egészségesen fejlődő gyermek életében, van egy sza­kasz, amelyet teljes joggal nevez­hetünk a kérdezgetés vagy a százezer amiért” időszakának. Rendszerint a harmadik életévvel kezdődik és tart még a hetedik életévben is, s vaflijuk meg, nem kevés félnőtt bosszúságára. Pe­dig a gyermek kérdezősködő ked­vén egyetlen felnőttnek sem vol­na szabad fennakadnia, mert a beszédkészség kialakulása után a dések: a „ki ez?”, „mit csinál?” s főleg a „miért?”. Anyai vagy apai türelem legyen a talpán; amelyet nem fáraszt el és merít ki a gyermekből ömlő kérdések lavinája. Nemrégen egy rövid ideig tartó villamosúton az alábbi párbeszédet figyeltem meg anya és óvodáskorú gyermeke között: „Ez mi?” — Ez egy bácsi; „Mit csinál?” — Seper. — „Miért se- per?” — Hogy tiszta legyen, az utca. —■ „Miért?” — Mert az a jó, ha az utca tiszta. gének á kialakulása, fejlődése megsínyli. A kíváncsiságot el keíl tüntetni a gyermekek bűnlajstro­máról. Az a gyermek, aki 3—7 éves korában nem kérdezget ren­geteget vagy kérdéseire nem kap szíves, megbízható feleleteket, nemcsak szellemi, hanem érzelmi szempontból is háttérbe kerül azokkal szemben, akiknek szülei mindig fáradhatatlanul megadják kérdéseikre a szükséges íelvilágo. sítást. A gyermek biztonságérze­tét, boldogságát növeli az, ha ér­zi, hogy mindig, mindenféle kér­déssel bátran fordulhat szüleihez, megkapja a felvilágosítást és so­hase nevetik ki *csacsisága” miatt. Már csak azért ts fontos az, hogy a gyermeket 3—7 éves korá­ban gyakran vegyék körül nála tapasztaltabb, vele szívesein fog­lalkozó felnőttek, hogy különösen szülei minden nap együtt töltse­nek vele bizonyos időt, melyben aztán minden gátlás nélkül felte­heti az őt érdeklő kérdéseket. Csak így mélyülhet el a szükséges mértékben a szülők és gyermeke­ik közötti egészséges érzelmi kap. csolat, a csak így érhetik el a szülök azt, hogy gyermekeik első­sorban mindig hozzájuk fordulja, nak f el vi Iá gosí tásért, bármilyen kényes kérdések foglalkoztassák is őket. Ha az egyébként egészsé­ges gyermek nem kérdezősködik szüleitől, ez annak a jele, hogy a szülőik elvesztették gyermekük bizalmát, s ő most minden bit zonnyat más. nehezen ellenőrizhe­tő forrásból szerzi be ismereteit s ezzel egyidejűleg ki is vonja ma­gát a szülök ellenőrzése és irá­nyítása alól Az a szülő, aki a százezer miért korszakában nem válaszolt gyermekeinek türelme­sen és a valóságnak megfelelő tartalommal, nem várhatja azt, hogy majd később, a serdülés sok problémát felvető szakaszában bi­zalommal forduljon hozzá gyer­meke. „A méz, mint általános gyógy­szer” címmel a Népújság március 1-i számában cikkem jelent meg, melynek alapján többen az iránt érdeklődtek, hogy milyen módon és mértékben fogyasszalak mézet úgy, hogy az szervezetükben a legjobb hatást fejtse ki? Sok évszázados tapasztalat, hogy a méz rendszeres fogyasztása az emberi szervezetet a betegsé­gekkel szemben ellenállóvá teszi. Ebből egyenesen következik, hogy he csak akkor éljünk vele, mikor már betegek vagyunk, hanem minden időben. A kívánt hatás eléréséhez, vagyis a jó közérzet megteremté­séhez naponta egy evőkanálnyi (4 —5 dekányi) méz már elegendő. Ennyit a két éven felüli gyermek­nek is adhatunk. Azonban, ha többet fogyasztunk, hatása még jobb! Torok, légúti, tüdő és egyéb megbetegedés esetén reggelente, étkezés előtt felnőtteknek egy evő-, gyermekeknek egy kávéska­nállal adva igen jótékony hatású. Azonban éhgyomorra, illetve gyo- morsavtúltengés esetén ajánlatos tejbe keverve fogyasztani, mivel a tej a gyomorsavat leköti, Vannak orvosok, tudósok, akik szerint 8—10 deka méz napi fo­gyasztása 4 legmegfelelőbb. A köz­Amíg nem késő — Sajnos, meg kell mondanom, hogy állapota igen súlyos — mondta páciensének az orvos. — Nincs valaki/ - 'akivel találkozni szeretne, amíg nem késő? — Van — válaszolta nagy ne­hezen a beteg. — S ki az? — Egy másik orvos — hangzott a felelet. Relativitás Az asszony lelépett a pontos mér­legről. ■— Nos? — kérdezte a férje. —- Mennyivel vagy nehezebb a kel­leténél? felfogás és tapasztalat szerint azönban annyi ehető belőle, amennyi csak jólesik. Más élel­miszerekkel ellentétben ugyanis a méz az egyetlen, melynél nem fe­nyeget a gyomorrontás veszélye, mivel — mint azt említett cik­kemben írtam — az emésztőszer­veket nem terheli felesleges mun­kával, mert azonnal emésztődik. Természetesen, ha rendszeres fo­gyasztását tervezzük, jobb kis ada­gokkal kezdeni. A mézevés egyik igen kedvelt módja, főként gyermekeknél egy kávéskanálnyinak belekeverése a reggeli tejbe, kávéba, kakaóba. Este, lefekvés előtt, ha a valódi vagy gyógyteánkat mézzel édesít­jük, idegrendszerünk megnyug­szik, jólesik az alvás. Akad olyan szakvélemény is, mely szerint mindegy, hogy milyen módon vesszük magunkhoz a mézet, az a fontos, hogy a gyomrunkba kerül­jön, s kifejthesse áldásos hatását. Amennyiben közvetítő étel, ital útján nyeljük le, ügyeljünk arra, hogy a méz sose kerüljön túl forró élelmiszerbe, folyadékba, ugyanis plusz 60 Celsius fokon felül legér­tékesebb alkotórészei megsemmi­sülnek. Szilágyi Sándor méhész — Semmivel sem — felelte az asszony. — Ha a táblázatnak hin­ni lehet, csupán 15 centiméterrel kellene magasabbnak lennem. Közel jár az igazsághoz Az orvosi Kivel konzultált, mi­előtt felkeresett? A beteg: A gyógyszerészünkkel. Az orvos (gúnyosain): Képzelem, milyen ostoba tanácsokat adott! A beteg: Azt ajánlotta, hogy Ön­höz forduljak. ;.Miért rosszai: a magyar flknek?^ — olvasom áz együk tavaszi fümúj- doruség címét a ■Sényfcépes reklám könyvjelzőn. A cím alatt: ;,Magyar Brávóí Mar meg 1« van magyaráz­va? l>e, nicsaik, mellette egy másik Mm címe: ;,Gól büntetésből Ajaj! Ez marinem is gálj hanem — öngól.« Két csitri lányka „társalgására,; fi­gyeltem fel az utcán: — Nem nagyon hülye a frizurám? — A dehogy! Inkább az, ami alatta van. „ s A bűvész és a főikönyvelő közölt az a különbség, hogy az előbbi sze­reti a közönségsikert, míg az utóbbi mutatványai közben igyekszik mel­lőzni a nyilvánosságot, » Egy bánatos tv-tula jdonos mono­lógja: „Még hogy nálunk nem gyár­tanak hordozható televíziót?! De még mennyire! Méghozzá nagy képernyő­sét! Alig két hónapja vásároltam egyet s azóta is hordozhatom a szer­vizbe meg vissza!, * Az utas és a kalauz közötti kibé­kíthetetlen ellentét sok vicctémát ké­pezett már. A minap egy epizód meg­győzött arról, hogy e téren is van már előrehaladás. Jegyet vált egy utas: — Bocsánat, hogy csak tízfilléreseim vannak. Ígérem, hogy legközelebb százassal fizetek... . — kazár — tárgyakkal vafló szakadatlan ba bí­rálás, „manipulálás”, próbálgatás és cselekvés meilleitt a gyermek éppen « •kérdezgetést használja fel legnagyobb eredménnyel isme­reteinek, tudásának gyarapításá­ra. Legelőször a „mi ez?* *, „hát ez mi?” kérdések jelennek meg a kérdezget» gyermek szótárában. Ha egy szétnyitható, úgynevezett „leporelló” képeskönyv kerül a kezébe, amely állatokat ábrázol, a kisgyermek fáradhatatlanul kér­dezgeti, hogy melyik micsoda, mindaddig, irrig pontosan meg nem tanulja s számtalanszor eil nem ismételi az egyes állatok ne­vét. S milyen boldogéira a szemé­be« óriási tekintélyt jelentő szü­lők, felnőttek elismerik friss? tu­dását. Aztán fokozatosan felsorakoznak a többi, tájékozódást jelentő kér­Bak tér itt in fa ló baktériumok Dr. Heinz Siolp nyugatnémet tudós olyan baktériumokat fede­zett fel, amelyek, más baktériu­mokkal táplálkoznak". Eddig úgy tudták, hogy egyrészt bizonyos' vegyianyagok; például antibio­tikumok, ölnek baktériumokat, továbbá egyes vírusfajták —■ az úgynevezett bakteriofág vírusok — amelyeknek .gyógyászati fel­használása azonban eddig még nem sikerült. Dr. Siolp most felfedezett egy baktérium fajtát is, amely hosz- saú ostoros farkával közlekedik, — éspedig a többi baktériumnál jóval gyorsabban, — nekiütközik kiszemeli ■ bak térium á l doza tónak, es forgó mozgással belefúrja ma­gát. A támadást követő öt percen beiül a baktérium-, .áldozat” fel­dagad és fél óra múlva teljesen felemésztődik. Amikor a kíváncsiságot kielé­gítő válaszokkal befejeződött a beszélgetésnek ez a szakasza, a gyermek megpillantotta a lottójá­ték ismert reklámját, a malacon lovagló gyermeket. Nyomban új kérdezősködés kezdődött ilyenfor­mán: „Mi az ott?’: — Egy gyerek. „Mit csinál?” — Lovagol egy ma­lacon. „Miért?” — Mert szeret malacon ülni. — „Mi van a kezé­ben?’? — Sorsjegy. „Nyert?” — Biztosan nyert, mert örül. A pillanatnyilag befejezett kér- déssorozatokat mindaddig új és új követte, míg le nem szálltak a villamosról. A mama — nagyon helyes érzékkel —azt tette, amit a szülőknek ilyenkor ten­niük kell. Szívesen és fel­tétlenül válaszolni keli a gyermek minden kérdésére, még a nehéz és kényes kérdéselv­re is. — A gyermekeket általában kielégítik az egyszerű válaszok is, csak az a fontos, hogy minden I' kérdésre a tóle telhető legigazabb | választ adja a felnőtt, s mindig | a- kérdező gyermek szellemi spin* j vonalának,-kiváncsiságanak meg- j féfelfí AfcilWf. *f*fyermeke féjíődé-1 ! séf akadályozza meg az a szülő, aki türelmetlenül belefojtja a gyermekbe a kérdéseket vagy a kérdezosködést lezáró ».azért, mert”, „hallgass már!”, vagy ép­pen ;,íogd már be a szád!” felki­áltással oltja el a gyermek bátor­ságát és tudásszom ját. A megismerésnek, a tudásvágy, nak a kérdésekben megnyilatko­zó. szükségletét súlyos melléfo­gás elnyomni, mert az ilyen eljá­rást a gyermek egész személyisé­Mesterséges szaruhártya Dr. Harsányt István Hm * szem szaruhártyája gyulladás, fertőzés vagy sérülés következtében kárt szenved» elhalt személyek szaru- hártyájának átültetésével bizonyos esetekben helyre tudják állítani a bajt. Az átültetés azonban olyankor sikertelen, amikor a beteg szervezete nem hajlandó az idegen szövetet asz­Eat a veszélyt csökkenti, vagy eset leg teljesen kiküszöböli a nem élő szö­vetekből, hanem műanyagból készült *saruhártya alkalmazása. Dr. Manuel A. Torres Mexico City-i szemorvos meglepő eredményeket ért el olyan sxamhártyávai, amelyet pla­tina és üveg ötvözetéből készített. Ed­dig több esetben tudta majdnem vagy teljesen megvakult betegek látását erőse« megjavítani — kilenc esetben W •eáaalékban visszaadni, Csodálatos, A kartársak tartózkodóan viselkednek velem szemben, legjobb barátaim, arcán bizonyos idegenkedést.veszek észre. Nem tudóm miért. Olyan ember* vagyok, aki mindig kimondja, amit gondol. Mégy ha olykor* valaki meg is haragszik érte. Sokkal, jobb így; mintha valaki . rágalmaz, a dolgokat ösz- szekuszálja, a - szavakat fél- reniagyarázza. Ismerem és megvetem az effajta embe­reket. Egy héttel ezelőtt, reggel találkoztam a főnökkel a folyosón. Behívott az iro­dájába; segítsek feldolgoz:•* ni egy-két iratot, s később megkérdezte tőlem, mi új­ság az intézetben, mit hallani? e-i Erélyes és nagy szer­vező tehetség vagy. A ha­jót,, mint mondani szok- ,m tűk; biztos kézzel vezeted. | I r-» Nem rólam van szó. A többiqkről mit beszélnek. =a A helyettesed nem tet­szik. Fúr téged. Azt mond­jai hogy parancsolgatsz és semmibe veszed az embere­ket. Azt hajtogatja, hogy­ha ő nem itt lenne, ez az egész kóceráj összeomlana. =h Azt hiszed... igent mást kellene a Megfelelő állás írta: C. N. Constantinica ‘helyébe tenni. A saját em­beredet. Azaz egy szilárd ■akaratú, elvi alapon álló, kitűnő kvalitásúi férfit. Délben a helyettessel dol­goztam néhány probléma megoldásán, Mint mindig, nyíltan, őszintén beszéltem, persze, inkább csak célzá­sokat tettem, semmint a teljes igazságot fülébe rág­tam. rH Jobban kellene vigyáz­nod —i mondtam neki. « Mit akarsz ezzel mon­dani? — A főnök... Éppen ina voltam vele együtt és a találkozásunk nem volt minden okulás nélkül. Miféle okulásról be­szélsz? =? Azt hiszem, te lennél itt az ideális igazgató, ki­nek van itt az intézetben olyan felkészültsége, mint neked és kiben rejlik any- nyi energia? A főnök azzal henceg, hogy ő csinál min­dent, a többi nem ér sem­mit. Gondolom nem lenne rossz. fes Micsoda? s= - Ha mindenről tudo­mást vésziéi és igyekszel igazgató lenni. A te képes­ségeid mellett ez nem prob­léma. Neked viszont olyan emberre van szükséged, aki minden erejét az intézetnek szenteli; szilárd, szolid el­vei vannak.. m Másnap a felvonóban ta­lálkoztam a főkönyvelővel. Szó esett erről is, arról is és persze rátértünk a mun­kára. Miről is beszélhet­nénk másról, mikor min­den gondolatunk, mint fe­lelősségérző embereknek, az intézet körül forog. ' w Te is azt hiszed — mondtam —, hogy az igaz­gató és a helyettese között van valami? Az én orrom valami büdöset szagol. í-* Én azt hiszem, jól meg­értik egymást, feleli. Látszólag igen. De a látszat néha csal. Valami készül. Itt a pillanat. ~ Miféle pillanat? Hogy előre lépj. Né­hány elszánt férfi van itt... Milyen másképpen menné­nek a dolgok az intézet­ben. De hát ezekkel a főnö­kökkel A következő napon ta­lálkozom az alap szervezet; vagyis az intézet párttitká­rával. Jó fiú. Nem merev. Ellenkezőleg. A beszélge­tést szokás szerint most is én akartam elkezdeni: Ez­úttal azonban legnagyobb meglepetésemre megelő­zött. —= Jó . reggelt. Ahogy rád nézek, azt gondolom, már Ideje volna, ha te is elő­lépnél. Egy ember, akinek szilárd elvei vannak, nyílt: és határozott. Igazad van. Én ilyen ember vagyok. Mikor isko­lába jártam... —í Nem látok a státusban olyan állást, mely annyi kiváló tulajdonságot hasz­nosítani tud. Szervezni, kel­lene... w Mit, mit? =h Például mit szólnál ahhoz, ha szerveznénk egy állást ezzel a címmel: „Ve­zérigazgatóság a kollégák fúrására és fűrészelésére”. Ide kineveznénk. téged. Nem kellene hozzá semmi­féle káder, semmiféle se­gédszemélyzet. Egredül dolgoznál, mégpedig kitű­nően. (Ford.: Hegedűs Nándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom