Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-19 / 91. szám

»64. április 19. 5 Vasárnap-\ Vessed, — nem ... Ülésezett a megyei áruforgalmi bizottság Ülést tartott e héten Békéscsa- | bán a megyei áruforgalmi bizott­ság, s megtárgyalta a boltvezetők egyes problémáit, valamint a me­gyei vendéglátóipar jelenlegi helyzetét. Megállapították, hogy a megyei kiskereskedelem szervezett piac­kutatást nem végez. (Kivétel a békéscsabai Körös Állami Áru­ház, amely levelezőlapon méri fel a közönség igényeit.) A kereslet hullámzását azonban a kiskeres­kedelem számontartja, és sokszor kívülálló okokon múlik, ha nem tudja az igényelt cikkeket forga­lomba hozná. Például tavaly a gyulai illatszerbolt időben meg­rendelte a fürdőszezon előtt az úgynevezett kínai sarukat, de az ipar nem szállított azokból. A munkaügyi kérdésekről tár­gyalva az értekezleten felhozták, hogy megyénkben aránylag ke­vés a szakképzett kereskedelmi dolgozó. A tanulók oktatása, az utánpótlás képzése megfelelő, de kifogásolható, hogy a jelenlegi bérezési rendszer nem eléggé ösz­tönző: a nagyobb szakképzettsé­get és több fizikai munkát igény­lő területeken, így a vasműszaki boltokban a dolgozók ugyanany- nyi fizetést kapnak, mint például a könnyebb ruhaipari szakma el­adói. Gondot okoz az öt évi gya­korlati időre vonatkozó rendelke­zés is. A vállalat ugyanis a jól dolaszó fiatal segédeknek nem adhat magasabb fizetést, s így azok, nem látva perspektívát a kereskedelemben; gyakran más területen helyezkednek el. A boltok készletgazdálkodásá­ról szólva megállapították: az üzletvezetőket akadályozza meg- j rendeléseikben, hogy a nagyke­reskedelmi vállalatoknak nincs mintatermük, így a megrendelés- nél csak a raktárakból lehet vá­lasztani — sok esetben, például az üvegárunál becsomagolt árut (!). A kiskereskedelem nagy mér­tékben ki van szolgáltatva a he­lyi nagykereskedelem készletének, s különösen a BŰTORÉRT-nél — ahol még a raktál k megtekinté­sét sem engedélyezik (!) — a ve­szed, — nem veszed elv érvénye­sül. A megyei boltokat vizsgálva, legtöbb hiányosságot a szűk, kis területű raktárakra vezethetjük vissza. A kiszolgálás színvonala általában megfelelő, kivéve a bú­torboltokat, amelyekben bemuta­tó üzlethelyiség nincs, s a vevők sok időt töltenek a raktár megte­kintésével. A békéscsabai OFO- TÉRT-boltban a helyiség kicsi­sége miatt rendszeres a sorban állás és a vevők, eladók között a vita... Az értekezleten szóltak ar­ról, hogy a kiszolgálás színvonala emelhető többek között a bolti adminisztráció csökkentésével, ahogyan az megtörtént egyes új kiszolgálási formában üzemelő boltokban az úgynevezett tételező pénztárgép beállításával, amely által az adminisztráció könnyeb­bé vált, mivel nem kell blok­kolni, napi összesítőt vezetni, egyeztetni stb. A megyei áruforgalmi bizott­ság ülésén megtárgyalták vendég­látóiparunk jelenlegi helyzetét, színvonalát. Földművesszövetke­zeti és állami vonalon egyaránt tapasztalható fejlődés. A községi lakosság is mind jobban igénybe veszi a vendéglátóipart, például csak cukrászati termékekből az egy falusi lakosra eső forgalom egy év óta 35 százalékos emelke­dést mutat. A hálózatfejlesztés igyekszik lépést, tartani a fejlő­déssel, a növekvő igényekkel. Ta­valy a második félévben Magyar­bán hegyesen szövetkezeti kisven­déglő, Bánkúton, Pusztaföldvá­ron, Nagybánhegyesen pedig fa­latozó létesült. Jelenleg Méhkeré­ken, Bélmegyeren, Füzesgyarma­ton és Mezőhegyesen épül fmsz vendéglátóegység. Az állami vendéglátóiparban tapasztalható fejlődést híven szemlélteti a statisztika. Az elő­fizetéses étkeztetés, az 1959. évit 100 százaléknak véve alapul, 1963- ban 345 százalékra futott fel. A tavalyi kávéfogyasztás két és fél­szerese az 1959. évinek. A gyü­mölcslé és hűsítőital forgalma­zásban megyénk állami vendég­látóipara első lett a mezőgazda­sági megyék közötti versenyben. Ugyanakkor a szeszfogyasztás csökkent... Az állami vendéglátó- ipar még ez évben megnyíló új létesítménye lesz a békéscsabai, Bánszki utcai presszó és a Vá­sártéri kisvendéglő. A megyei áruforgalmi bizottság értekezletén határozatok születtek a felvetett kérdések megoldására, így többek között, hogy a jövő­ben felülvizsgálnák és módosíta­nák a kiskereskedelmi bérezési kategóriákat, hogy a nagykeres­kedelmi vállalatoknál mintater­met hoznának létre. E határoza­tokat jóváhagyás végett felter­jesztették a Belkereskedelmi Mi­nisztériumba; P. A. A harmincadik szélesvásznú mozi „Jii Leiz cZLoitka lena? Segít a Tyereskova-brigád ff Lapunk március 20-i számában „Mi lesz Ilonka sorsa?” címmel Lipták Ilonka körösi adányi ta­nuló gondjairól írtunk. Azóta jó pár levél érkezett szerkesztősé­günkbe. Ilonkától is, aki a többi között ezt írja: ....Sírva olvastam f el édesanyámnak a cikket, saj­nos, minden szava igaz...” Dékány Mihály csorvási lakos így ír leve­lében: „...Attól függetlenül, hogy rokkantsági nyugdíjból élek, el­határoztuk kislányommal, , hogy ötven forinttal besegítünk Ilonka ballagó ruhájába...” Rostás Ferenc elvtárs, a Gyulai Szabóipari Ktsz vezetője szemé­lyesen keresett meg, s kért, hogy Ilonka ügyében látogassak el hozzájuk... * Ha az ember belép a Gyulai Szabóipari Ktsz-be, megtorpan egy pillanatra. Varrógépek soka­sága „kerreg” versenyt egymás­sal. Szabászollók csattognak köz­be ritmusbontó szertelenséggel. Rostás elvtárs leméri még egy szabvány-kötény mintadarabját, aztán fordul felénk. De csak egy pillanatra: csicsergő gyermekára­dat zúdul be, iskolások; üzemlá­togatásra jöttek. — Tessék csak velük foglalkoz­ni először — mondjuk. —• Tulajdonképpen Marosánné az illetékes Ilonka ügyében — kalauzol bennünket, s az egyik ajtóra mutat. Marosén Jánosné, a ktsz tíz ta­gú Tyereskova-brigád vezetője először hellyel kínál, azután szó­lal meg; — Kézről kézre adtuk az újsá­got, mindenki elolvasta a cikket, s akkor határoztuk el: segítünk ezen a kislányon. Bár tudnánk, hogyan kellene elintézni a to­vábbtanulását, abban is segíte­nénk! — Tehát megajándékozzák! — Bevallom, ez nekünk is gon­dot okoz. Nem szeretnénk, ha Ilonka azt hinné, hogy holmi ala­mizsnát akarunk neki adni... Mi a munkánkat úgy végezzük, hogy elnyerhessük a Szocialista bri­gád címet. A szocialista szó pe­dig azt is jelenti, hogy segítsünk azon, aki rá van arra utalva. Bri­gádunk egyik tagját, Bányai Bé- lánét a férje kiviszi motoron Kö- rösladányba, megismerkednek a kislánnyal, mértéket vesznek ró­la... — S aztán? — Aztán csinálunk egy szép matrózruhát: blúzt meg rakott­szoknyát. A maradékból, munka­idő után... Igazán kibírjuk, ha csakugyan olyan jó tanuló. — Olyan jó tanuló... — Nyárára pedig két—három ízléses kartonruhát tervezünk és készítünk számára. — Ez természetes — jegyzi meg Papp Mihály elvtárs, a ktsz párttitkára, aki eddig hallgatagon figyelte a beszélgetést. * „Természetes...” Igen, nálunk lassan természetessé válik, hogy segítünk azokon, akik egyedül nem tudnak megszabadulni gond­jaiktól. S Lipták Ilonka tovább­tanulása? Ismerjük a körösladányi köz­ségi tanács vezetőségét, az is- kola igazgatóját: biztosan meg- I oldják Lipták Ilonkának ezt a gondját is. j) Ternyik Ferenc nyílik meg megyénkben Kilencszázezer forintos költség­gel újították fel az okányi mozit. Megjavították a világítást, kényel­mes ülőhelyeket helyeztek el a né- | zőtéren, s az elavult, rossz gépi berendezést kicserélték. A nézőte­ret is kibővítettek: - 200 helyett 273 a terem befogadóképessége, j A megye harmincadik széles­vásznú filmszínháza felújításának közel egymillió forintos költségeit j 500 ezer forint értékben a KÖFÁ- ból fedezték. A gépi berendezést | a megyei moziüzemi vállalat vá- j sárolta 400 ezer forintért. A fel- | újított filmszínházat április 21-én nyitják meg ünnepélyes keretek között, utána a Gróf Monte Christo című filmet mutatják be. Szakszervezeti Könyvtárosok Konferenciája április 23-án Április 23-án a Békás megyed szak- szervezeti könyvtárosok konferenciáit tartanak Békéscsabán, aiz SZMT szék­házénak nagytermében. A konferen­cián Farkas János, az SZMT kultu­rális, agitádós és propaganda bizott­ságának vezetője beszél a Békés me­gyei szakszervezeti könyvtárak mun­kájáról és feladatairól. A beszámolót vita követi, majd délután, körülbelül 2 óra tájban osztják ki az arra érde­mes szakszervezeti könyvtárosoknak eddigi jó munkájuk jutalmát. A konferenciára a könyvtárak ve­zetői mellett meghívták a tanácsi könyvtárhálózat és a népművelési munka más területein dolgozók kép­viselőit is, hogy a szakszervezeti 1 könyvtárosok minél hasznosabb ta­pasztalatokat gyűjthessenek a mun­kájuk módszereit, eredményeit fel­mérő konferencián. Gyógyszertárvezetők értekezlete — képekben A tanácskozás közben: dr. Ür- mössy Attila tartja előadását, mellette dr. Palovits Gyula igazgató. Mint már lapunkban beszámol­tunk róla, a múlt hét végén két napon keresztül tanácskoztak me. gyénk gyógysaertárvezetői. Ta­pasztalatcsere céljából részt vett az értekezleten Nagy László, a Szabol cs-Szatmár megyei Gyógy­szertár Központ igazgatója, vala­mint két vezető munkatársa is. A tanácskozáson Sildi Ernő megyei főgyógyszerész az egészségügyi felvilágosító munkáról, dr. Palo­vits Gyula a gyógyszertár központ múlt évi munkájáról, dr. Ürtnős- sy Attila a központ gazdasági helyzetéről, dr. Bogét tli János vállalati főgyógyszerész a szakmai feladatokról, dr. Palovits Gyvláná és Dobróczkt M. László a szak­mai továbbképzés helyzetéről szá. molt be. A két napos munka során szakmai vetélkedőt is rendeztek a gyógyszerészek munkájában előforduló komplikáltabb receptek elkészítéséről. Képünkön Dócs Jánosné és Tóth Józsetoé első, illetve második helyezettek. A gyógyszertár központ kultúrgárdája az első napi munka után kellemes műsorral szórakoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ké­pünkön a központ énekkara. Küldjön külföldre könyvet barátainak boltunkból. Idegen nyelvű könyvek nagy választékban kaphatók ax Állami Könyvterjesztő Vállalat Antikvár Boltjában. Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8. Telefon: 20—36 80267

Next

/
Oldalképek
Tartalom