Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
t 1SM. április 18. Szombat MiMbiri~rrri i > i ■ ■ .r nn^^gnsMT, mr, H CMH *~tfVYVHV5 Gengszterek és filantrópok Ki gondolhatott gyilkosságra ? Szatirikus lengyel bűnügyi tilm, kitűnő színészi alakításokkal. (Bemutatja a köröstarcsai Nemzeti mozi, 1964. április 18-tól 19-ig.) v Jegyzetek Spáda Ildikó haláláról Március 15-ről 16-ra virradóra Spáda Zoltán né gyulai lakos, egyedül tartózkodván házukban Ildikó nevű hatéves kislányával, megölte gyermekét. A gyilkosságot a következő módon hajtotta végre: Sp£da Ildikónak anyjw altatót adott, majd egy néhány napja ebből a célból vásárolt borotvakéssel elvágta az alvó gyerek nyakát. Miután a kislány elvérzett, Spáda Zoltánná a holttestet megmosdatta, felöltöztette — sapkát, sálat, rózsaszín teddybeer kabátot adott rá —, s a konyhában egy ágyra fektette. Ezután nagy mennyiségű orvosságot szedett, megvagdosta ereit, s betakarva magát, halott gyermekének háttal egy fotelágyba feküdt... Hétfőn hajnalban P. Róza, Spádáék mindennapos bejárónője nyitott először a konyhába, ahol a gyilkos asz- szony ezzel fogadta: ,,Rózsika, meg- pltem a kislányomat, szóljon a rendőrségnek, hogy vigyen engem el*. K. Józsefné szomszédasszony szerint a mentők, s a rendőrség megérkezéséig a gyilkos maga elé nézett, s csupán egyszer szólalt meg: — Szegény kislányom, te lettél az én áldozatom! * * * A gyermekgyilkosság híre — amelyet néhány hete lapunkban is olvashattak — mindannyiunkat megdöbbentett. Nem sóikkal a bűntény után két napot töltöttem Gyuláin. Eeszéltem a szomszédokkal és az ismerősökkel, átnéztem a rendőrségi tanúvallomásokat, felkerestem az ideggyógyász szakorvost, akinek osztályán Spáda Zoltánná megfigyelés alatt volt. Minden egyes mozaikdarabka, de az egésszé rakodott történet is főként egy szempontból érdekelt: meg lehetett volna-e akadályozni? Ki tudhatta előre? Szögezzük mindjárt az elején le: a gyilkosságot senki, hiszen sem a férj, sem a szomszédok, ismerősök nem jövendőmondók, de nem lett volna jós még az a gyámügyi előadó, kerületi tanácstag vagy gyermek- és ifjúságvédelmi bizottsági tag sem, aki körülnézett volna Spádáék háza táján — ha idejében jelzi valaki, hogy Spáda Ildikót pszihopata anyja abnormálisán neveli. Ezt a jelzést viszont elmulasztották megtenni — aíkik megtehették volna. Valóban mulasztásról lenne szó? Feltétlenül! Mulasztott elsősorban a gyermek apja, aki bár csak hét végén jár haza, láthatta, műsora Aiprltis I8-án, este 7 órakor: HOLNAP FOLYTATJUK József A.-bérlc!, Április INI, 19.SO-kor Kondoroson: DANKO PISTA ÁPRILIS 18. Békési Bástya: Boccaccio 70 II. Békéscsabai Brigád: Kandúr és a sisak. Békéscsabai Szabadság: A pénz- csináló. Békéscsabai Terv: Elektra. Gyomai Szabadság: 80 nap alatt a föld körül. Gyulai Erkel: Űri muri. Gyulai Petőfi: Robin Hood új kalandjai. Mezőkovácsházi Vörös Október: Mr. Hobbs szabadságra megy. Orosházi Béke: Szerencsés bukás. Orosházi Partizán: Amikor jön a macska. Sarkadi Petőfi Egy ember, aki nincs. Szeghalmi Ady: Kéz kezet mos. A tv műsora április 18-án, szombaton 9.55—10.25 Iskola tv. Gyárlátogatás. (Ism.) 17.18 Hírek. 17.25 Reggeltől-reggelig... Egy nap a hamburgi kikötőben. NSZK kis- film. 17.50 Ki miben tudós? Kémiai döntő. 18.50 Interpelláció. Közvetítés az Újvárosháza nagyterméből. Riporter: Szepesi György. 19.20 Esti mese. 19.30 TV híradó. 19.45 Hétről hétre... 19.55 TV-Magazin. 20.25 Vendéglátó: Prága. Szórakoztató műsor a Julius Fucik parkból. 21.45 Sodrásban. Beszélgetés az új magyar filmről. Vitavezető: Kürti László. 22.15 Tv-híradó. 2. kiadás. (MTI) R román televízió mai műsorából 18.00 A televízió híradója. 18.10 Gyermekek és iskolások számára: A szívtelen kiskakas. 18.45 Az állatok életéből (IX). 19.15 Könnyűzene. 19.50 Térkép előtt. 20.00 John Galsworthy: Első és utolsó. 20.40 Zenés balett műsor. Befejezésül: hírek, sport, időjá- angcientés. Tsz-gazdák az iskolapadban A füzesgyarmati Aranykalász Tsx-ben a szakmunkásképzés nem másodrendű feladat Aligha akad a megyében termelőszövetkezet, ahol ne hallottak volna a mezőgazdasági szakképzés jelentőségéről. Mind több helyen fordítanak egyre nagyobb gondot arra, hogy idővel senki se akadjon a tagság szorgalmas, munkabíró tömegéből olyan, akinek semmilyen mezőgazdasági szakismeret sincs a birtokában. Vannak azonban szövetkezeteink, ahol már ennél is jóval előbbre léptek, mint például a füzesgyarmati Aranykalász Tsz- ben. Ott ugyanis a mezőgazda- sági szakmunkásképzés a tervezés szerves része. Tablók a klubban Megható látni a tsz-iroda épületében lévő klubterem falait, melyeken tenyérnyi hely sincs üresen, oly sűrűn sorakoznak a különböző tanfolyamot, szakiskolát végzettek tablód, lányok, fiúk, nők és nem egy esetiben meglett férfiak arcképei, ünnepélyes záróvizsgák fotói. Nem hirtelen felbuzdulás, hanem módszeresen végzett több évi iskolázások fényképes dokumentumai ezek. Szőke János, az Aranykalász Tsz elnöke, Bucsi Imre párttitkár és bárki, akihez ott ebben a kérdésben fordultunk, olyan magától értetődő természetességgel beszélt a szövetkezetiek rendszeres tanulásáról, akár a termésről /agy az időjárásról. Megemésztett, megszokott téma ez náluk. Holott a kezdet mögött nem évtizedek, csupán évek vannak. Az első szakmunkásképző tanfolyam 1960-ban kezdődött és három évig tartott. Növénytermesztési ágazatból állt. Negyvenketten végezték el eredményesen. Rá egy esztendőre, azaz 1961-ben már a következő I. évfolyam is elindult útjára. Ennek hallgatói — ugyancsak negyvenketten — idén tavasszal vizsgáztak, ök sem hoztak szégyent a szövetkezetre! Jól végzett valamennyi. Pedig a résztvevők nem fiatalok, hanem sok egyéb gonddal, problémával is felmál- házott felnőttek voltak, Hetenként kétszer Érdekes, hogy a tantárgyak előadóinak nagy része „kebelbéli”: a szövetkezet elnöke, a főagronó- mus, a tsz mezőgazdasági szakembere. A növénytermesztés gépeit például a tsz egyik gépszakértője ismertette. A tanmenet irányát alkotó központi tantervet A szövetkezeti kultúrterem egyben tanterem is. Képünkön az egyik felnőtt tanuló fajsúlymérésí gyakorol, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya szolgáltatta, s a szövetkezetben bontották le órákra, a legmegfelelőbb időbeosztásban. A szaktanfolyam felügyeleti szerve a Békési Mezőgazdasági Szakiskola. A tananyag heti két alkalommal egész tanévre összesen 150 óra. A tanulásnál, az elméleti mellett 20 óra gyakorlati munkát is előírtak, aminek a hallgatók kint, a területen tesznek eleget. Télen a gyakorlati munka például a növénytermesztés gépeinek megismerése, műhelygyakorlat formájában. A végzettek három esztendő tanulmányai alapján tesznek szakmunkásvizsgát Közülük kerülnek ki a munkavezetők, birgádvezetők, telepvezetők „utánpótlásai”. Volt idő, hogy egyidőben három osztály Is tanúit Most, április végén, legkésőbb május elején állattenyésztési szakiskola nyílik a tsz-ben. Ez azért történik ilyenkor, mert a növénytermesztőkkel ellentétben, az állattenyésztési munkakörben a dolgozók nem télen, hanem nyáron szabadabbak és áprilistól július végéig, augusztusig tanulhatnak. A nők is tanulnak? A kérdésünkre, hogy miért kevés a szakképzősök közt a nő, a válaszok különbözők és bizonytalanok. Erősen állítják azonban, hogy az állattenyésztői szakon már nők is lesznek, mivel a szövetkezet baromfigondozóként nőket foglalkoztat. A tsz-ben, a Békési Mezőgazdasági Szakiskola felügyelete alatt két — 3 éves — kihelyezett kertészeti osztály is működik. A tanárok egy része az Aranykalászból és a Vörös Csillagból való szakember, más része a füzesgyarmati általános iskola tantestületének tagja. Az utóbbiak tanítják a közismereti tárgyakat, ^bbe az iskolatípusba csak szer- ődéskötéses tanulók járnak. Az első 3 évet végzett csoport júniusban tesz szakmunkásvizsgát. A szövetkezetben a növénytermesztési és állattenyésztési szakképzést, s a különböző tanfolyam- szerű képzést az 1964/65-ös gazdasági évben tovább bővítik, hogy idővel minden szövetkezeti tag szakmunkás-bizonyítvánnyal, szakképesítéssel rendelkezzék. A sikerben — az eddigi eredmények alapján — nem kételkednek. Ahol a tagság ilyen széles körű, mély és rendszeres tud ásáyara pításban részesülhet, ott egyre új erők szabadulnak fel s még nagyobb, szebb virágzás várható! Huszár Rezső Kép: Faragó Zsuzsa1 hogy a nem dolgozó, társadalomtól és kortól elszakadt, öngyötrő, és én-központú anya beteges, néhol szertelen durvaságba átcsapó, ugyanakkor ragaszkodó majom- szeretettel neveli félre a gyermeket. A férj sokszor ordítozott durván feleségével, sokszor megfenyegette az asszonyt, hogy kivéteti kezéből a gyereket. Csak az az egyetlen ésszerű megoldás nem jutott az eszébe, hogy valóban elmenjen egy erre illetékeshez: „Kérem, vizsgálják felül, hogy a feleségem — aki kikapcsoltatja a villanyt a lakásból, mert hátha belecsap a villám, aki halotti ruhát készíttetett magának, s azt fűnek, fának mutogatja — alkalmas-e gyereknevelésre?” És a többiek. A bejárónő, aki nap mint nap tapasztalta azt a zárt, hisztériás légkört, amelyben a kislány nevelkedett. Spádáné mesél neki Ildikó és saját maga betegségeiről, amely miatt közeli halált jósol magának, s remény, télen életet gyermekének. Ildikóra az állandó és egyetlen téma, a betegség témája annyira hat, hogy visszatér játékaiban: a babáit kötözi, ápolja, orvosi műszerekkel vizsgálja... Közvetlenül a gyilkosság előtt Spádáné mindennap arra kéri a bejárónőt, maradjon estig, mert fél, szorong... Nem lehetett volna szólni a körzeti védőnőnek, a kerületi tanácstagnak?... S a környezet, a szomszédok, az ismerősök, kik tudták: ha a gyerek kiszalad a háziból, Spádáné brutálisan megveri. Kik láthatták, hogy az anya azelőtt is mindenki előtt visszatetsző, különc viselkedése egyre gyanúsább színezetet' ölt. Akik előtt kijelentette: „Nem bírok élni, valami más megoldást kell keresnem!” Vagy: „Most már nincs más megoldás, minthogy én is és a gyerek is meghaljunk!” A barátnő, akivel tanúként aláírat egy nyilatkozatot, hogy halála után egy debreceni krematóriumban égessék él. M. Jánosné, akinek arra céloz, hogy beteg gyermekét kiveszi Isten kezéből. Az orvosoknak, akik közül — még a környező községekben is — legalább tízet látogatott, nem tűnt fel semmi gyanús az asszony viselkedésében? S a lelkipásztorának? Mind. nek, akik tudták, hogy ez a lehetetlen teremtés annyira abnormális, hogy saját házőrző kutyájának állítólag szétverte a fejét! A pesti rokonoknak, kiknek megírta: készül leszámolni a férjével és saját magával is, ezért a gyereket rájuk bízza... Ki gondolhatott gyilkosságra? Ki tudta volna megakadályozni? Hja, ha minden különc, öngyilkosságot emlegető, bogaras ember magánéletébe beavatkoznánk! Azt gondoltuk magánügy, nincs közünk hozzá! — Szinte hallom a válaszokat. Valóban nem számíthatta ki előre senki a tragédiát, mely sok pszihés és egyéb tényező szerencsétlen összejátszásából született. De, ha nem is történik gyilkosság, vajon milyen embert nevel ez a fentebb bemutatott nő a lányából — saját maga és a társadalom számára? Márpedig ez utóbbi mérnem Spádáné szent és sérthetetlen magánügye volt! Egyén és társadalom viszonya, magánügy és társadalmi ügy fogalma a valóságban megváltozott korunkban, rendünkben. Változzon most már meg az emberek tudatában is, mindenkinél, mindenhol! S egyes látható, tapasztalható jelenségeknél az elbírálásban, a választóvonal kijelölésében egyedi és kirívó példaként, de figyelmeztessen a hatéves Spáda Ildikó halála. Padányi Anna
