Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-16 / 88. szám

1961. április 16. 3 Csütörtök Vetik a szabadföldi uborkát a Szabadkígyósi Tangazdaságban A kertészetéről országosan hí­res Szabadkígyósi Tangazdaság­ban szerdán hozzáfogtak a sza­badföldi uborka vetéséhez. E fon­tos csemegéből az első termése­ket primőrként értékesítik — azért iparkodnak a vetésével — a többi termésből pedig saját tartósító üzemükben savanyúságot készíte­nék. Egyébként a szabadföldi kertészetbe kiültették a korai ká­posztát hatvan holdon; befejez­ték a cukorrépa vetését s hozzá­láttak a kuköricavetéshez. A fej­trágyázást búzaföldön és lucer­nán határidőre befejezték: A ^Jzabadkígyösi Tangazdaság határában az utóbbi óvek leg­szebb búzavetése zöldell és. a ta­vasziak kitűnően előkészített magágyba kerülnek. Tízezer baromfit, 250 hízott sertést adott át eddig a dombegyházi Petőfi Tsz A dombegyházi Petőfi Terme­lőszövetkezetben az elmúlt évben jelentősen túlteljesítették a hí­zott sertés átadási tervet. Az 1963-as évre betervezett 1200 hí­zott sertés helyett 1800-at szállí­tottak le. Az idén hasonlóan 1200 a tervük, s eddig már 250-et ad­tak át a felvásárló szerveknek. Júniusig 800-at szállítanak le, s ezzel meg akarják előzni azt, hogy az év utolsó hónapjaiban gondjaik legyenek a szállítások­kal. Jó eredményeket értek el a ba­romfitenyésztésben is. Április 10- ig összesen 10 ezer csirkét szállí­tottak le 80—110 dekás súlyban. Év végéig összesen 25 ezer csir­két akarnak felnevelni ebben a szövetkezetben. A héten újabb naposbaromfi-szállítmány érke­zik, s mintegy 15 ezer csirkét ne­velnek az elkövetkező hetekben. A vázolt betakarítási módszer követelményei: a lucerna víztar­talma 35—40 százalékos legyen. Csak a harmat vagy az eső fel­száradása után szabad rendsod­rózni, rakodni és behordani. A betakarítás és a szárítás jó mun­kaszervezéssel zökkenőmentes legyen. A szárítóberendezés lé­tesítése és működtetése az elő­írásnak megfelelően történjen. Több szövetkezetben az el­múlt évben alapvető hibákat kö­vettek el a betakarítás során. Ilyenek voltak: telepítéskor a lucernaterület nem megfelelő előkészítése, rossz vagy rosszul kezelt fűkasza, késői vágás, nem megfelelő és elkésett rendsodró­zás, helytelen munkaszervezés miatt egyes munkafolyamatok elhúzódtak és emiatt mind mennyiségben, mind béltarta­lomban károsodott a széna. A korszerű gépi betakarítás csak nagyon pontos szervező munkával hozza meg az ered­ményt. Megyénk állami gazda­ságaiban 1963-ban átlagosan 25,5 mázsa lucernaszéna termett, a szövetkezetekben pedig 17,6 má­zsa. A két szektor közötti ter­méskülönbség az állami gazda­ságoknál alkalmazott korszerű Fényképezőgéppel a határban Amerre járunk, mindenütt né­pes a határ. Itt lovasfogatok so­rakoznak egymás után, távolabb­ról gépzúgás hallik: vetőgépet, boronát, tárcsát vagy éppen mű- teágyaszórót — attól függően, hol, milyen munka folyik — von ma­ga után. Az üdezöld táblák de- jűs hátteret alkotnak a fekete szántóföldön hajladozó piros, fe­hér, tarkakendős és -ruhás asszo­nyok, lányok sokaságának. Hagy­mát dugdosnak, burgonyát ültet­nek. « A jó időt várva, türelmetlenek­ké váltak az emberek, és az első melegebb napsugár kiesailogatta őket Ez a türelmetlenség most erény, mert ösztönzi az embereket a gyorsabb, jobb munkára. Se­rénykednek mindenütt és százává dolgoznak kint a határban. Ezt láttuk utunkon, amint kint jártunk. Meg-megálltunk az or­szágút mentén néhány percre, A battonyaiak vetik a cukorrépát. A szemenként! vetés hogy elbeszélgessünk az emberek­kel s fényképeken is megörökít­sünk egy-egy pillanatot a seré­nyen folyó munkából. Battonyán, a Vörös Október Tsz vezetői úgy szervezték mega munkát, hogy a talajelőkészítést azonnal kövesse a vetés. Két gé­pet láttunk, amint tárcsát von maga után, a harmadik pedig megkönnyíti a répaegyelést. már a vetőmaggal telt gépet. Kora hajnaltól késő estig szorgal­masan dolgozik itt Harmati Ist­ván, Marosán László és Oláh Jó­zsef traktoros, valamint Holecska Antal vetőgépkezelő. Harmati Istvánnak és Marosán Lászlónak ez a tavasz egyébként vizsgát is jelent. Gyakorlatból vizsgáznak most, a télen ugyanis traktoros­betakarítási módszereket dicséri elsősorban. A lucemaszéna korszerű ké­szítésével a béltartalma jelentő­sen növelhető — főleg az emészthető fehérje —, bizonyít­ja az alábbi számítás is. Ha a szövetkezetek 50 ezer hold lu- cernaterületüikön alkalmazzák a korszerű betakarítás módszereit és ezzel a széna átlagtermését 20 mázsára növelnék, az emészthe­tő fehérjetartalomnak csak egy százalékos növekedése is három­ezernél több fejőstehén évi fe­hér j eszükségletét fedezné, ami 9,6 miilió liter tejet jelentene! Másik fontos szálastakarmány­növényünk a silókukorica és en­nek más növényekkel való ke­veréke. Ma már mondhatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink széles körben alkalmazzák a si­lózás módszerét. Azonban két alapvető problémával itt is ta­lálkozunk. Egyik: a rendelkezés­re álló betakarító gépek mun­kájának a szervezése. Sajnos, még mindig nincsenek kialakít­va — mindenütt — a komplex silózó brigádok, nem megfelelő a silókombájnok és a kiszolgáló gépek aránya és így tovább. En­nek következtében hosszú ideig tart 1—1 silógödör megtöltése, mely végül is egyrészt a talpon álló takarmány elvénüléséhez, valamint a gödörben lévő takar­mány minőségi romlásához ve­zet, Másik: kevés a megfelelő nagy teljesítményű silókombájn. Egyes gazdaságokban a 250—300 mázsa zöld tömeg betakarítása kis teljesítményű gépekkel nagy nehézségeikbe ütközik. Helyes lenne, ha a betakarító gépek konstrukciója követné azt az igénybevételt, melyet az egyre növekvő átlagtermések támasz­tanak. Nagyon helyes az a kezdemé­nyezés — az állami gazdaságok és a szövetkezetek részéről —, mely szerint gépparkjuk kihasz­nálására a munkák időbeni el­végzésére egymást kisegítik. Ezen együttműködésnek egyik fontos része lehetne a silózó gé- j pék kölcsönös használata. Szálastakanmány-növényeink gépi betakarítására a lehetősé­gek szerint a tsz-ek fordítsanak nagy gondot, mert ezzel is biz­tosítani tudják a fejlődő állat­állománynak a mennyiségileg több és minőségileg jobb takar­mányt. Molnár Lajos tanfolyamra jártak, és itt mutat­ják meg, mit tanultak. Zúgnak a gépek, az emberek beszédétől hangos a mezőkovács­házi határ is. Lovasfogatokon és pótkocsit vontató Zet arakon hordják ki a vetőmagot a földe­A faluban a házak között is akad munka bőven. A községi ta­nács és a földművesszövetkezet együttesen nyújt segítséget a ker­ti gyümölcsösök ápolásához Per­metezik a fákat, hogy egészsé­ges gyümölcsök teremjenek. Permetezik a gyümölcsfákat ken dolgozóknak. Az országút most különösen forgalmas. A falu közelében sűrű csoporttal találkozunk. Vannak vagy szá­zan. Asszonyok és lányok ültetik a dugványrépát. Pár dűlővel ar­rébb speciális vetőgépet látunk. Az Űj Alkotmány Termelőszövet­kezet az idén próbálja ki először a cukorrépa szemenkénti veté­séit. Kevesebbet kell majd hajla­dozni az asszonyoknak a répa egyelésénél. Az idén 80 holdon vetik el így a cukorrépát. Hazafelé gép zúg el a fejünk fe­lett Sárga testén villan a nap­fény. Ismerősek ezek a gépiek ma már a falusi ember előtt. Most a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban szórják a műtrágyát A két repülőgép naponta ezer hold ka­lászost fej trágyáz, s itt összesen 3500 hölcLnyi területre szórják lei a tápanyagot. Ha itt befejezték, folytatják máshol. Ök is járják a határt. Kasnyik Judit Fotó: Kocziszky László CSAN AD APÁCAI KÖZSÉGI TANÁCS eladásra felkínálja a malom leállításából fennmaradt berendezési tárgyakat, gépehet és szerszámokat9 valamint használt és űj állapotban levő különféle anyagokat. Eladás mind közületek, mind magánosok részére. — Részletes felvilágosítást és leltár-megtekintést a községi tanács bármikor készséggel ad. — Ügyintéző: Kiss István. Telefon: 1. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom