Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-10 / 58. szám
1964. március 16. Redd Kubai fiatalok Három Budapesten tanuló ku-| Ycart Emelia kubai lány Del- bai egyetemista érkezett március' gado Orlandoval együtt még csak 7-én, szombaton, az esti órákban 1 öt hónapot töltött hazánkban, s Békéscsabára, a Sebes György j ezt az időt a nyelv tanulására for- Közgazdasági Technikum KISZ- j dltották. Ezután járnak majd a szervezetének meghívására. A fia- gyógypedagógiai főiskolára, illettal vendégek — Martinez Ricardo, Ycart Emelia és Delgado Orlando — megérkezésük után magyar—kubai barátsági esten vettek részt a Fegyveres Erők Klubjában. Martinez Ricardo, aki már két és fél éve hazánkban tartózkodik, ismertetést tartott hazájáról, Kuve a közgazdasági egyetemre. Martinez Ricardo pedig már másodéves a műszaki egyetem gépészmérnöki karán. Iskoláik elvégzése után visszatérnek szülőhazájukba, s ott hasznosítják magyarországi tanulásuk során szerzett ismereteiket. A vendégek vasárnap délelőtt Megyeszerle megünnepelték a nemzelközi nőnapot ba történetéről, majd a Csabait- I röyid városnézésen vettek részt teremben rendezett vacsora után, | Me*’tc?intet.t®k a J 1 technikumot, visszatérve a Fegyveres Erők i Klubjába, beszélgetésre került sor A három hazánkban tanuló ku- a kiszistákkal. A három • kubai da' fiatal vasárnap délelőtt 11 vendég megismerkedett a békés-. órakor utazott vissza Budapestre, csabai fiatalokkal | V. Z. Az asszonyokat és lányokat, a dolgozó nőket, az édesanyákat — időseket és fiatalokat — ünnepelték mindenütt az országban, üzemben és gyárban, hivatalban és a tsz-ekben, városon és falun egyaránt. A nemzetközi nőnap 54. évfordulója alkalmából megyénkben is ünnepségeket tartottak. Bár a tavasz virágaiból még alig-alig láttunk az elmúlt napokban. a nőnapra azért csupán a békéscsabai virágboltból háromezer csokor hóvirágot, 1100 csokor közgazdasági ( ibolyát, 200 darab üvegházi szegfűt, 300 vágott cikláment és 900 különböző cserépvirágot, vásároltak ebből az alkalomból a nők köszöntésére. Még hétfőn délután is sűrűn nyílott a virágbolt ajtaA jószomszédság jegyében MÍ tagadás, ritkán fordul elő, hogy két város pártbizottságának,; tanácsának, Hazafias Népfront-bizottságának irányítói, felelős vezetői „beszéljük meg közös dolgáinkaf’-alapon egy fél napot oldott légkörű eszmecserével, a két város örömének, küzdelmének, hétköznapi életének elemzésével töltsenek el. Pedig nem haszontalan dolog az ilyesfajta összejövetel. Jóízű beszélgetésre, a kapcsolatok közvetlenségére hangol, segítséget ad a másnapi, har- madnápi teendők felismeréséhez, előkészítéséhez, okos végrehajtásához. Tanulni lehet egymástól vezetési módszert, problémaérzékelést, „műhelytitkokat” lehet elmondani ,és megszívlelni, segítséget lehet kérni és adni, szóval, nem vész kárba egy perc sem azok idejéből, akik évek, évtizedek óta fokozott közéleti tevékenységgel, szenvedéllyel áldot- tak-vertek,, s városunk szebb hétköznapjaiért munkálkodnak. Hogy az elmúlt másfél évtizedben jóformán egy ilyen baráti, elvtársi találkozóra sem került sor megyénkben, arról a városok vezetői tehetnek. Bizonyára nem tartották szükségesnek a közeledést, közvetlen kapcsolatépítést, lekötötte őket „saját-, portájuk” ezernyi gondja-nyűge, nem nagyon voltak kíváncsiak a szomszéd életére. Legfeljebb értekezleten találkoztak egymással, felszínesen ismerték egymás búját- baját Né!lány hele megtört a „jég”. Megtört, éspedig Békéscsaba és Gyula vezetőinek közös felismerése nyomán. A két szomszédváros „atyái” egy fél nap erejéig félretettek minden apró-cseprő ügyet, hogy beszélgethessenek egymással. Békéscsabán került sor az összejövetelre. Érdemes kibeszélni, hogy miről esett szó ezen a baráti hangú, jószomszédi megértéssel, egymást becsüléssel telített rendezvényen. Aki most azt várja, hogy a régi ellentéteket feszegették, az mélységesen csalódik. A vezetők nem - érdemesítették szóra a régi, oktalan viszályokat, felelőtlen emberek kijelentéseit, arcokat bíborba öntő indulatok okozóit. De elítélték a „kivagyiságot”, poeskondi ázást, lelket, önérzetet, tisztességet karcoló szavak kiejtő- it, s amellett kardoskodtak, hogy küzdenek az esetlegesen felbukkanó egészségtelen megnyilvánulások ellen. Nincs semmi szükség a túlzó, önző lokálpatriotizmusra, ellenben mindkét város sokat nyer, ha összehangoltan, egymást segítve, támogatva fejleszti ipa- ! szétszórt papír, hulladék, a letört rát, kulturális életét, közlekedését, mezőgazdaságát. I megértés szellemében született az a döntés, hogy a Békéscsabai Konzervgyár előkészítő telepet létesít Gyulán a női munkaerőgondok enyhítésére. Nagy szükség van egy ilyen telepre, hiszen több száz asszony és leány elhelyezkedését, tisztes keresetét biztosítja. Sok szó esett a találkozón a virág, letaposott fűsziget, lenne aki rápirítama a rendetlenekre. Nos, ilyen kérdések körül zsongott a beszéd. A nézetek, vezetési módszerek, meglátások összeegyeztetése a vártnál is jobban sikerült. Mindannyian azzal a jó érzéssel álltak fel az asztaltól a megbeszélés végén, hogy érdemes volt számba venni a sikereket, nehézségeket, teendőket. A vezetők mindig tanulhatnak egymástól, ezúttal sokat tanultak, személyekulturális életről. Mindkét város sen is közelebb kerültek egymáshíres együttessel rendelkezik, ám kölcsönösen még egyszer sem adtak műsort A jövőben többször találkozhatnának Gyulán is, Békéscsabán is a művészetet értő, kedvelő, becsülő emberek örömére. A két Hazafias Népfront-bizottság vezetője megígérte, hogy magára vállalja a kapcsolatteremtés szorgalmazását, „műhelygondját”. Persze, a témák sorából nem maradt ki a közlekedés sem. Régi gond a vasúti közlekedés nehézkessége. Sok az utas, különösen nyáron, kirándulóidőben, a kocsi viszont kevés. A vezetők úgy döntöttek, hogy kérni fogják a Szegedi MÁV Igazgatóság illetékeseit a Békéscsaba—Gyula közötti járatok sűrítésére, a kocsik számának növelésére. Emellett a 8-as számú AKÖV vezetőivel is tárgyalnak busz-ingajárat beállítása végett. Ezzel csökkenne a vasúti zsúfoltság, kevesebb panaszt, kifakadást lehetne hallani a munkásoktól, diákoktól. Szóba keriilta két város parkosítása is. Az kétségtelen, hogy Gyula „külcsíne” barátságosabb, mint Békéscsabáé. Eddig több gondot fordítottak rá. Békéscsaba felzárkózása megkezdődött. Az utóbbi néhány évben rengeteg pénzt áldoztak a megyeszékhelyen virágra, kőcsészékre, ápolásra, sokkal többet, mint az ötvenes évek közepéig. Mindkét várost széppé, vonzóvá kell tenni — hangsúlyozták a beszélgetők, s azon töprengtek, hogy nem lenne haszontalan dolog a kertészek, városszépítésen munkálkodó szakemberek többszöri találkozását nyélbe ütni. Több szem többet lát, több ötlet születhet és indulhat el a megvalósulás ösvényén... És még valami nagyon fontos: az, hogy az iskolákban a nevelők, s otthon a szülők többet foglalkozzanak a gyerekekkel, jobban neveljék őket a park, a virág, a tisztaság szeretetére, megbecsülésére. Ha egy-egy iskola úttörőcsapata védnökséget vállalna egy-egy park felett, kevesebb lenne a hoz. „Jégtörésre” már nem lesz szükség, de a jövőbeni találkozásokra annál inkább. A gondokat, problémákat hozó hétköznapok sokaságát megszakító jóízű, mélybeásó beszélgetéseik új erőt, értékes segítséget adnak mindig a vezetőknek. ló lenne, ha kibővülne a „kör” és Orosháza is bekapcsolódna e beszélgetések sorába. Mindhárom város lakossága nyerne a jószomszédsággal. Pallag Róbert ja, sokan még ekkor is vásároltak virágot, hogy örömet szerezzenek az ünnep síteknek. Díssűnnepsóg Békéscsabán Március 8-án, vasárnap délelőtt Békéscsabán a rendkívüli zord időjárás ellenére is zsúfolásifi megtelt a Szabadság filmszínház, itt tartották a nemzetközi nőnap alkalmából a díszünnepséget. Kendra János megnyitója után Klaukó Mátyás elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében megemlékezett a nemzetközi nőnap 54. évfordulójáról, beszélt a nőnap jelentőségéről és Clara Zetkinről, akinek javaslatára 1910-ben március 8-át ünneppé nyilvánították. Azóta ezt a napot a nők felemelkedéséért, egyenjogúságáért vívott harc jegyében tartják meg világszerte és hazánkban is. A magyar nők felemelkedéséről szólva elmondotta Klaukó elvtárs, hogy hazánkban a nők a férfiak egyenjogú és rangú küz- dőlársad a szocializmus építésében. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben, a pedagógiai és egészségügyi pályán, a kutatómunkában és vezető beosztásban is bebizonyították, hogv méltó társai a férfiaknak. Ebben a példamutatásban helytálltak a Békés megyei asszonyok és lányok, s köztük a békéscsabaiak is. A város üzemeiben, vállalataiban 47 szocialista brigádban összesen 700 nő dolgozik. A termelőszövetkezetekben pedig különösen az 19fi3-as évben mutatkozott meg, milyen sokat ér a nők munkája. Klaukó elvtárs beszédének végén Clara Zetkin egyik versét idézte, mely a nők összefogásáról szól, majd további munkasikereket kívánt Békéscsaba nődolgozóinak. A beszéd után kedves epizód tette emlékezetessé a résztvevőknek a békéscsabai nőnapi ünnepséget. Klaukó elvtárs egy gyönyörű piros szegfűcsokrot nyújtott át Gyebnár Jánosnénak, a nőtanács városi titkárának, ezzel mintegy szimbolizálta a város asszonyainak és lányainak köszöntését. Az MSZMP városi bizottsága dísztáviratban üdvözölte Békéscsaba asszonyait, dolgozó nőit, s ezt a táviratot az ünnepségen olvasták fel. Mint minden alkalommal, most is kedves és megható jelenet volt az úttörők bevonulása, akik virággal köszöntötték az ünnepség résztvevőit. Ünnepi kultúrműsor, dicsérő oklevelek és jutalomtárgyak átadása a nőnapi gyűléseken Hasonlóan meleg hangulatú ünnepség zajlott le szombaton Orosházán a Petőfi Művelődési Ház színháztermében, ahol szintén Klaukó Mátyás elvtárs mondott ünnepi beszédet. Az ünnepség második részében a Petőfi Művelődési Ház kultúrcsoportja, a zeneiskola növendékei színvonalas műsorral szórakoztatták a közönséget. Gyulán Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP ágit. prop. osztályának vezetője köszöntötte a város asszonyait és lányait. Battonyá- nak kedves vendége volt a megyénkben már jól ismert Turpo- nyi Júlia, a Magyar Nők Országos Tanácsa kulturális osztályának vezetője. Szarvason Kovács Ferencné, az MSZMP megyei ágit. prop. osztályának munkatársa mondott ünnepi beszédet. Több helyen tárgyjutalmakat és dicsérő okleveleket adtak át a legjobban dolgozó aktíváknak. Máshol a helyi földművesszövetkezet a nemzetközi nőnap ünnepi gyűlésein adta át a baromfitenyésztésben kiváló eredményeket elérő asszonyoknak a tárgyjutalmakat. A legtöbb helyen az úttörők és a művelődési otíhonok kultúr- csoportjai szórakoztatták a gyűlések résztvevőit, Medgyesegyházán pedig nagyszabású nőnapi bált rendeztek. K. J. A kenyérgabona termesztésének néhány időszerű kérdése megyénkben A kenyér az egyik legfontosabb növény-terület növelésére fordí- népélelmezési cikk. Az ember na- tották. ponta többször is igénybe veszi Az átlagtermések sem megfele- táplálkozásához. Ezért van a búza lően alakultak. Országosan 1931— vö gondokat, országos és megyei szinten is megfelelő intézkedéseket kellett tenni a kenyérgabona termesztése, betakarítása, tárolása és felhasználása érdekében. Az elmúlt év őszén mezőgazdasági üzemeink dolgozói, vezetői megtették az első határozott lépést a nagyobb búzatermés sikeréért. Az termesztésének nagy jelentősége 1940 között 7,9 p/kh. Ugyanebben *s viszonylag kedvező __iT„ „„ DÁ,„Í.. ___?óu__o „ feltételeket teremtett az eddigiekné l jobb átlagtermésekhez. Milyen tényezők mutatják, hogy jobb a helyzet a búzatermesztést, felhasználást illetően, mint egy optimális megfelelő általában, Békés megyének pedig az időben Békés megyében 8,4 kiemelkedő szerepe, mert a leg- mázsa, 1962-ben 9,6 mázsa, 1963- nagyobb vetésterülettel rendelke- ban 10,1 mázsa. Ez azt mutatja, zik a többi megyékhez képest, hogy nem fordítottunk kellő gon- (Tanácsi és állami gazda ág dot e nagyon fontos növény tér- , , 207 000 kh.) Az ország búzavetés- mesztésére. A. termesztésben ke- cvvtd korábban, területének 10—11 százaléka me- vésbé érvényesült a személyes Nagyobb területen, gyénkre esik, a termésnek pedig anyagi érdekeltség. időben, klímánknak 9—10 százaléka. Az utóbbi 2—3 évben jelentős biztonságosabb fajták, nagyobb A Magyar Szocialista Munkás- búzatermcshozam-kiesés volt a vetőmag- és műtrágya-adaggal párt Központi Bizottsága ez év kedvezőtlen időjárási viszonyok derült a búza elvetésre. Jól telel- február 21-i ülésén — a mezőgaz- következtében. 1963-ban mintegy tek a vetések, a téli kemény hidaság helyzetéről s a további fel- 70 millió forint bevétel kiesése hegben végig hótakaró borította, adatokról hozott határozata ki- volt a megye termelőszövetkeze- A ^li fejtrágyázás elvégzéséhez mondja: „A növénytermesztésben teinek. jobb feltételek vannak. A vegyaz a legfontosabb feladat, hogy az A lakosság száma növekedett, szeres gyomirtást nagyobb terüle- ország kenyérgabona-szükségletét Az életkörülmények javulása azt ten tudják elvégezni. A betakarí- teljesen hazai termésből elégítsük eredményezte, hogy a dolgozók táshoz több gép áll rendelkezésre, ki.” Ennek biztosításához megje- nem szűkölködnek kenyér dolgá- A kenyérgabona felhasználása telöli a szükséges eszközöket is. ban. mint 20 évvel korábban. rén is van előrehaladás. A terme- Az utóbbi időben sok emberben Egyes emberek — akik kenyér- lőszövetkezetek az 1964. évi terve- felmerült, hogy miért vannak gabonával rendelkeznek — a szű- ikben a 230 kilogrammos 1 főre gondjaink a kenyérgabonát illető- kös takarmányhelyzetre való hi- eső kenyérgabona-osztást terve- en. Ennek okai nagyjából a követ- vatkozással, háziállataikkal is je- zik. A vetőmag, biztonsági tarta- kezők: lentős mennyiségű búzát feletet- lék. szociális alap biztosításán feA kenyérgabona vetésterülete nek. lül lévő mennyiségre értékesítési csökkent. Országosan 1931—1940 Ilyen helyzetben kényszerült az szerződést kötnek az állammal. ország arra, hogy a tőkés piacon A búzatermesztésnek több fon- drágán, de mégis beszerezze a tos szakasza van, mindegyik sza- szükséges kenvérgabona-mennyi- kasz feladatait pontosan végig séget. kell vinni ahhoz, hogy az emberiTekintetbe véve az e téren le- leg számolható eredmény megleátlagához képest több mint 1,5 millió kát. holddal. Megyénkben ugyanebben az időben 116 000 kh- al. A felszabadult területet ipari növények, s néhány takarmány-
