Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-06 / 55. szám

STCML március 0. 5 Péntek Tanácsaink pénzügyei Mind több szó esők a tanácsok önállóságáról, az igazgatási mun­ka hatékonyságáról és a tanácsi bevételeik növeléséről. Kenyér István pénzügyminisztériumi osz­tályvezető mindezzel kapcsodat- ban válaszolt kérdéseinkre. — Köztudomású — kezdtük az interjút —, hogy a kulturális ki- j adásoknak több mint 55 százaié- ' ka, az egészségügyi és szociális kiadásoknak pedig 25 százaléka, továbbá a lakosság mindennapos •idetét szolgáló kommunális ren­deltetésű összegek a tanácsok költségvetésében is szerepednek. Vajon, milyen ütemben növeked­nek ezek az összegek és végső fö­löm mekkora összeget lehet a szóban lévő feladatok megvalósí­tására fordítani? — A tanácsok, az érvényes ren­delkezések szerint, kiadásaikat levételeik arányában tervezhetik meg — hangzik a válasz. — Te­hát, a tanácsok növelhetik kiadá­saikat bevételük emelkedése ese­tén. A vonatkozó jogszabályok ke. rétéi között a tanácsok rendelkez­nek többletbevételeikkel. Szüksé­ges tehát felkutatni, hogy a bevé­telek fokozásának milyen reális .lehetőségei vannak? — Milyen tanácsi bevételek le­hetségesek? — A tanácsok irányításával dolgozó vállalatok befizetései, a helyi intézmények különféle jö­vedelmeinek egy része és az adók folynak be a tanácsokhoz. A vál­I dili az autóbuszon Délután negyed hat volt. Békés­csabán, az erzsébethelyf körjárat autóbusza beállt a Szent István téri tndulóstandra. A nagymama — 70 év körüli, barázdált arcú, töpörödött anyóka — elbúcsúzott a három uno­kától. Reszkető kezével még egy­szer megsimogatta a buksi fejecs- céket, aztán felkászálódott a buszra. A legnagyobb unoka — 9—10 éves kisfiú — még utánaszólt: — Aztán gyere el holnap is, nagy­mami! Szelíd fejbólfntással válaszolt, az­tán az ablakból integetett, míg csak be nem kanyarodott a busz a Ta- ta&csköztársaság útjára. A kővetkező megállónál helyes csitri lányka szállt feli „lovagjával’*. A „hölgy” alig tizenhat éves, fiúja legfeljebb egy-két évvel több. Ked­ves, derűt fakasztó látvány volt, ahogy a kislány szertelenül csivi- telt, a legény meg komolykás arc­cal hallgatta. Orrán vastag keretes ablaküveg szemüveg ült. Ügy érzé­keltem ez egészen felnőttes külsőt kölcsönzött neki. A két fiatal a nagymama ülése mellett állt meg. Az idős asszony szeretettel simogatta végig őket te­kintetével. Talán éppen arra gon­dolt, hogy az ő kis unokái is éppen ilyen élénk, kedves, folyton- csipogó fiatalok lesznek... A busz felkanyarodott az új hídra. S ekkor olyan dolog történt, amitől a nagymama szeretőn dobogó szí­vében talán egy világ omlott össze. Pedig csak egy mondat volt az egész. A kislány a temetőre mutatott: — Itt van elásva a nagymutter — mondta, olyan szenvtelenül, érzé­ketlenül, mintha csak azt monda­ná: homályos az ablaka. Am ettől a nagymama szeme is elhomályosult. Érzékeny szívébe mintha tőrt döftek volna. Arcáról, mint valami nyitott könyvből, le le­hetett olvasni a hirtelen kedélyvál­tozást. Biztosan tovább fűzte a gon­dolattársítást: mi lesz, ha az ö kis unokái is majd így vélekszenek ró­la? Pedig ő nagyon szereti őket... Az ablak felé fordult, minthacsak valami fontos néznivalója akadna odakint. Kicsiny vállai megremeg­tek. Csak én láttam: a nagymama fürt** (—zár) | Utlűti nyereségbefizetések a tér. melés bővítése révén növelhetők. Céltudatos és részletes elemzések révén kell felkutatni, miféle ter­mékeiket és cikkeket tart szüksé­gesnek a lakosság, és ugyanakkor miféle termékek és cikkek terme­lésének növelése kívánatos a nép. gazdaság és a helyi igények kielé­gítése szempontjából. Több me­gyében, például kevés a szabás­sal, varrással, a javítással és a lakás karbantartásával foglalkozó vállalatok száma. Vannak azután bizonyos közszükségleti cikkek, amelyeket helyileg gazdaságosab­ban lehetne előállítani, mint a nagyvállalatok keretében. A vál­lalati bevételek növelhetők a költségszint csökkentése révén is. Ez a munka jobb megszervezést, a belső szállítások racionalizálá­sát, az egyes üzemek egyenletes és jobb kihasználását, az állásidők csökkentését feltételezi. Növelni kell a készletek forgási sebessé­gét Szükséges tehát, hogy ezek­kel a problémákkal a tanácsok végrehajtó bizottságai és szak­igazgatási szervei foglalkozzanak, s elemezzék a legfontosabb gazda­sági mutatók alakulását — A tanácsi vállalatok pénz­ügyi tevékenységén kívül milyen lehetőségek kínálkoznak még a bevételek növelésére? — A tanácsi építőipar elapró­zottságának megszüntetése szin­tén új bevételek forrása lehet Ne tartson sokáig a kivitelezés, ne kis részletekben szállítsák az anyagot, csökkentsék a fuvar- költséget és az anyagveszteséget A munkahelyek szétszórtsága, persze, nem mindig a vállalatok hibája. De a vállalatokat irányí­tó szervek sok segítséget nyújthat, nak a munkák koncentrálásához, a jobb munkafeltételek megte­remtéséhez, az átfutási idő csök­kentéséhez. Vannak azután még tennivalók a tanácsok felügyelete alá tartozó különböző intézmé­nyek háza táján is. Az intézmé­nyek bevételi jogszabályokon ala­pulnak s a költségvetésben ennek megfelelően szerepelnek. Szinte általános tünet: a külön­böző intézmények vezetői a költ­ségvetési tárgyalásokon kardos­kodnak a feladataik ellátásához szükséges kiadások elfogadtatásá­ért — ez a törekvés nem kifogá­solható —, ugyanakkor azonban másodrendű kérdésként kezelik a bevételek gondos, alapos tervezé­sét; majd az előírt összegek év közbeni beszedését. Kevés gondot fordítanak a bevételi hátralékok megszüntetésére, új jövedelmi források feltárására. Az intézmé­nyek vezetőinek ez az egyoldalú szemlélete joggal kifogásolható, mert a gyorsabb fejlődésre és a további célkitűzések megvalósí­tására csakis a bevételek növedé- : se ad lehetőséget. — A tanácsok nem hagyhatják figyelmen kívül a különféle adó­bevételek előírását és a behajtá­í sót sem. Az ilyen jövedelmeknél is következetesen vizsgálni kell, hogy az adó befizetésére felszólí­tottak maradéktalanul eleget tesznek-e kötelezettségeiknek? — A bevételek teljesítésének vizsgálatára a márciusban tartan­dó megyei tanácsülések kiváló le­hetőséget teremtenek. A tanácsok ugyanis március hónapban tár­gyalják meg az 1963. évi költség- vetésük végrehajtásáról szóló je­lentést. Ezzel kapcsolatosan nem­csak azt kell megvizsgálni, hogy a különféle vállalatok és intézmé­nyek bevételi kötelezettségeiknek hogyan tettek eleget, hanem azt is: milyen intézkedések szüksé­gesek az idei bevételi tervek tel­jesítéséhez, illetve túlteljesítésé­hez. Különös jelentőséget ad e munkának az, hogy az idén a ta­nácsi szerveknek is komoly erőfe­szítéseket kell tenniük a kormány | által elrendelt takarékossági in- I tézkedések végrehajtására — fe- j jezte be nyilatkozatát Kenyér István. Békés Attila FIGYELEM! Tégla cserép a békéscsabai téglagyárból családi kislakásépítéshex tengelyen azonnal ELSZÁLLÍTHATÓ L o. hornyolt szalagcserép 1000 db-onként II. o. hornyolt szalagcserép 1000 db-onként L o. 253-as szalag- vagy Bohn 1000 db-onként II. o. 253-as szalag- vagy Bohn 1000 db-onként L o. magasított tégla 1000 db-onként Kifizetése az alábbi TÜZÉP-teiepeken történhet: 1430,— Ft 1282,— Ft 1573,— Ft 1416,— Ft 775,— Ft Békéscsabai Gyulai Orosházi Békési 1303-as telep 1307-es telep 1309-es telep 1312-es telep Szarvasi Gyomai Mkovácsházi Sarkadi Szeghalmi 1318-as telep 1314- es telep 1315- ös telep 1316- os telep 1317- es telep 66428 ÚTTÖRŐKARNEVÁL Jól sikerült járási úttörő expedíciós karnevált rendeztek a kö­zelmúltban Szarvason, me’yen mintegy 1103 úttörő vett részt, nagyrészt ötletes űrhajós jelmezekben. Képünkön a karnevál- hercegnő és karnevál hercege szemléli a jelmezeseket. JlebúiitjáU a Qleuizetit Mi legyen vele? Helyén marad? Lebontják? Nem kis fejtörést oko­zott a főváros vezetőinek a ITsm- zeti Színház sorsa. Tegyük szí­vünkre a kezünket: igaz, hogy a sokat megénekelt Nemzeti-sarok, beleértve a híres „randevúzó órát” és a színházat is, olyannyira j a szívünkhöz nőtt? Bizony ez az I igazság, fis megszületett a hatá­rozat Keményen, talán kissé zor­dan hangzott: még ez évben le­bontásra kerül a Nemzeti Szín­ház. Sajnáljuk is, meg nem is. Az emléke miatt igen, de a jövőjéért csak irigyelhetjük, öreg már az épület, meg is fáradt. Hiszen már amikor építették sem az örök időknek tervezték. Meg aztán ki­nőtte a főváros. Egyre kevesebb már benne a hely. Estéről estére sokan kívül rekednek. Egyre töb­ben érkeznek autóval a színházba. Sajnos, már jelenleg sem kielégí- tőek a parkírozási lehetőségek a Nemzeti körül. Igaz, néhány évvel ezelőtt toldozták-foldozták, de hiába, mert „többe kerül így a leves, mint a hús”. Most hát ki­mondták a végső ítéletet. De nézzük az irigylósreméltó jövőt. Az öreg épület helyén mo­dem aluljáró lesz. Egyelőre nem terveznek új házakat a régi ala­pokra. A földalatti egyik megállójának vasbeton-gyűrűje néhány év múl­va már óriási forgalmat bonyolít le. Lehet, hogy éppen a színpad helyén lesz a lejáró mozgólépcső­je. Mint a gomba friss zápor után, úgy szaporodik Budapesten az autóforgalom. Egyre többször ke­letkezik forgalmi dugó. A Nem­! zeti előtti gyalogosforgalom már most is maximális, az áteresztő I képesség határán áll, kell az új, j modem megoldás. Ezért tervezik, j hogy vagy a Rákóczi utat bújtat* ' ják a Lenin körút alá, vagy a nagy forgalmú Lenin körút kerül a Rákóczi út alá. Ez már végre világvárosi képet ad majd Buda­pestnek. Hisz Európa-szerte a két­szintes közlekedés bizonyult a legjárhatóbb útnak. Hogy a város­kép is szépüljön, ezért csinosítják, tatarozzák a környező házakat, valószínűleg az „elaggott” Rókus Kórházat is lebontják. A felszaba­dult hatalmas területeken a város centrumához méltó parkírozóhe­lyeket létesítenek. Rövidesen befejeződik a Erzsé- bet-híd építkezése és átadják a forgalomnak Európa egyik leg­szebb hídját. Sok Budára igyekvő gépkocsi veszi majd igénybe ezt az útvonalat és ezzel jóval na­gyobb teher nehezedik majd a Rákóczi útra, amit csakis több szintes közlekedéssel lehet meg­oldani. Biztos büszke lenne az új for­galmi csomópontra az öreg Nem- ! zeti Színház, ha akkor még oda j láthatna. Röviden, ilyen sok oka van a lebontási határozatnak. . Akik aggódnak, azoknak meg­nyugtatásul csak ennyit: lesz újra Nemzeti Színház. Szebb, moder­nebb, mint a régi, méltóbb nem- J zeti színjátszásunk hagyományai­hoz és jövőjéhez. ... S hogy ezután éneklik-e majd, hogy „hétre ma várom a Nemzetinél” kedves dallamait, az még szó szerint értve is a jövő zenéje. Regős István Járási szakszervezeti nap Sarkadon A közalkalmazottak megyei szakszervezete, valamint a Sar­kadi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szervezésében március 14-én járási szakszervezeti napot rendeznek Sarkadon, melynek ke­retében Káplár Károly, a sar­kadi járás vb-elnöke tart előadást a mezőgazdaság időszerű kérdé­seiről. A szakszervezeti tagok fel­adatait Szegvári Pétemé doktor, orosházi járást vb-titkár fogja megjelölni. Mintegy kétszáz fő részvételére számítanak a szer­vezők. A járási szakszervezeti na­pon jelen lesz Huber Lajos elv­társ, a közalkalmazottak szak- szervezetének elnöke is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom