Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-06 / 55. szám
I9M. március 6. 9 Péntek Űj feladatokra készül a Gyulai Állami Gazdaság Sled a határ a Gyulai Állami Gazdaságban. A mezőgazdászok nap mint nap bejárják a határt, elégedetten szemlélik az őszi vetéseket A növények megkapták a fejtrágyát s a márciusi napfény hatására jól értékesítik a tápanyagot Gondosan kijavított gépek, nemesített vetőmagvak várják a jó időt, hogy a jó hírnévhez méltóan, idejében és kifogástalan minőségben földbe kerüljön minden tavaszi mag. A Gyulai Állami Gazdaság ugyanis eddig kétszer nyerte el a SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlaját s az elmúlt évet is kiváló eredménnyel zárták. A 6700 holdas gazdaság terven felül csaknem kétmillió forint nyereséget adott a népgazdaságnak. Az állattenyésztők és a növénytermesztők egyaránt kitettek magukért. A Szocialista brigád címért küzdő növénytermesztők például a gondjaikra bízott területről 300 mázsán felüli cukorrépatermést takarítottak be, kukoricából pedig májusi morzsoltban számítva az átlag meghaladta a 30 mázsát A tehenészek tavaly hetekkel, némelyek pedig hónapokkal előbb teljesítették az éves tervet. A gyümölcsösben holdanként 216 mázsa exportra alkalmas szép alma termett, ami európai viszonylatban kimagasló eredmény. Az idén még jobb eredmények elérésére törekszenek. Erre meglesz a lehetőség, mert összeforrott törzsgárda dolgozik együtt s alaposan ismerik egymást, a határt, a talaj- és az éghajlati viszonyokat Tudják, hogy melyik dűlőbe mit érdemes vetni, s táblánként milyen módszert kell alkalmazni. A Gyulai Állami Gazdaságban a dolgozók 90 százaléka* 8—10 éve állt munkába Szilágyi János igazgató például a gazdaság megalakulása, Pepó Pál íőagronómus 1950 óta, Tamay Ferenc főkönyvelő és dr. Ladányi Mihály állatorvos pedig 1957 óta irányítja a munkát a maga területén. A gazdaság eddig 10 dolgozónak építtetett kényelmes szolgálati lakást, saját költségen pedig újabb húsz dolgozó épített Az egykori szikes legelő helyén szép központ alakult s egyre tovább épül. A nyáron befejezik az új üzemi konyha és étterem építését, korszerű munkás- szállást rendeznek be az időszaki dolgozók számára. Tizenegy szocialista brigád dolgozik ebben a gazdaságban, s 1964-ben állattenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt összemérik erejüket: ki tud többet és olcsóbban termelni — Ary — Csabaesndi Icszerelok léhánv bénél ezelőtt két csa- bacsűdi fiatalember szerelt le a néphadseregből. Valószínű, hogy gondjuk azonossága hozta össze őket, amikor katonás határozottsággal bekopogtattak a Lenin Tsz elnökének ajtaján. — Kerüljetek beljebb — fogadta őket a náluknSl nem sokkal idősebb Szkűenár Pál. — örülünk, hogy megjöttetek, kell a munkaerő, az idén nagy terveink vannak. A két fiatalember összenézett. — Mi tulajdonképpen... — kezdi Mitnyan György.» — Rendben van — vág közibe az elnök — pénz is lesz. Az igazgatóság napokon belül tárgyalja, hogy nektek egy kicsit több előleg jusson. Megfériiasodtatok — lép melléjük — kinőttétek az inget, nadrágot, kabátot. Különben már beszélgettünk arról, bogy-mint tudnánk benneteket idehaza tartani. Van-e valamilyen óhajotok? — veti rájuk kíváncsiskodó tekintetét. Mitnyan társa, Lakó Mihály felé fordul. Valamit mondani akar, de nem jön ki sző a száján. Enyhén megremeg az ajka. Az elnök hajt neszei. — Nos hát, ki vele! Mit akartok csinálni, hol akarjátok az életet folytatni? laké nagy óvatosan néhány lépést hátrál. Mitnyan odaáll a fal mellé, megtámasztja a vállát. Lesüti a fejét, csupán értelmes arca az egyetlen áruló jel, valamin nagyon gondolkodik. — Megmondom ón — mondja nyögdécselve — hisz’ szóból ért az ember. El akarunk innen menni. Az elnök kezéből kiesik a ceruza. Az adminisztrátor ujjai megdermednek az írógép betűkarjain. Egy idősebb ember, aki a kályha mellett ül, s várja, hogy nyug- díjkérelmóhez az elnöktől tanácsot kérjen, kivörösödik. Tágra nyüt fakó szeméből a munka és a föld szeretete sugárzik. Még ó is dolgozni akar, annak ellenére, hogy nyugdíj-ügyben járkál. Indulatosan félemeli a térdén nyugvó kezét, de csakhamar erőtlenül vissza is engedi. A nyomasztó csendben csak a tekintetek cikáznak egyik arcról a másikra. A fiatalok két gond között vívódnak: menjenek vagy maradjanak? M;*nyan megemeli tekintetét. — Nekünk azt mondták odabent, ha el akarunk menni a tsz- ből, akkor az Isten sem állhat utunkba! Ram akarunk mi utatokba állni — így* az elnök. — De azért ezt jól meg kell gondolni. Tudtommal mindketten tsz-tagok vagytok. Sem nekem, sem pedig az igazgatóságnak nincs joga, hogy távozástokra engedélyt adjunk. Ebben az ügyben egyedül csak a közgyűlés dönthet.. Az elnök közelébb lép. sebb az évődés? Egy percig se higgyétek. Ha van szorgalom, márpedig itt, nálunk, Csabacsű- dön van, akkor a mi földünk valamennyiünket eltart. Ha jól dolgoztok, idehaza is megkereshetitek a havi 1300-at. Máshol sem igen kapnátok többet. Szakma nélkül nemigen lehet több. Ha idehaza maradtok, néhány hónap alatt szakmát is tanulhattok. Mitnyan köhint egyet. — Nekem ugyan ne fesse, hogy milyen jó a tsz. 1962-ben kint fagyott meg a répa, pedig akkor is sokan voltak. Jó termés volt. mégis eladósodott a szövetkezet. Iz elnök tromfol: — Tavaly- egyenesbe hoztuk a szekeret. A csaknem egymillió forint mérleghiányt kikapartuk a földből, a takarmányhelyzetünk is jobb a tavalyinál, 2,8 millió forinttal növeltük a tiszta vagyont. Sorolhatnám tovább az eredményeket, az állatelhúllás megakadályozásától kezdve a prémium kifizetéséig. Tavaly ősszel mindent betakarítottunk. Jó tapasztalatokat gyűjtöttünk, az ide munka szervezéséhez. A két fiatal egy ideig némán | állt, s már éppen elmenni készültek, amikor az elnök így szólt: — Az idén nagy kereseti lehetőség kínálkozik. Dolgozzatok itt egy évet, majd eldönt hetitek: 4 mezőgazdasági gép ellátásról nyilatkozik Kopácsi Ernő, az Agrotröszt igazgatója Rövidesen beköszönt a tavasz. Szerte az országiban nagy a készülődés. Nehéz kérdést tesznek fed egymásnak az embereik: lesz-e elegendő munkagép? Erre a kérdésre kerestük mi is a választ, amikor meglátogattuk Kopácsi Ernőit, az Agrotröszt igazgatóját — Az Agrotröszt jelenlegi szervezetét 1961-ben hozták létre azzal a céllal, hogy zavartalanabb legyen a mezőgazdaság erőgép, pótalkatrész és műtrágya ellátó, seu A md alapvető feladatunk a mezőgazdaság fejlesztésének elő. segítése. Egy állandóan fejlődő, mechanizálódó, kemizálódó, szövetkezeti átalakuláson átment mezőgazdaság gépi szükségletét kell biztosítanunk. — Milyen nehézségek okoznak gondot a munka- és erő- gépettátás terén? — Azt hiszem, elsőiként említhetem a rendkívül nehéz szervezési lehetőségeket. Olykor felülmúlja erőnket az évi szükséglet felmérése. Csaknem négyezer termelőszövetkezet és állami gazdaság gépparkjának problémája nyomja a vállunkat. Sajnos — nem is ritkán — a huszonnegyedik óráiban fut be vállalatunkhoz az igénylés, amikor már semmilyen pótrendelési lehetőségünk nincs. A tervgazdálkodás ránk is vonatkozik. Az Agrotröszt ezért legalább másfél évvel előbb köteles leadni a rendelést a gyártó iparnak és a külkereskedelemnek. Ennek következtében fordul elő, hogy nemegyszer képtelenek vagyunk kielégíteni a szükségletet. — A tavaszi nagy földmunkák idejére és az aratásra milyen és hozzávetőlegesen mennyi munkagépre számíthat a mezőgazdaság? — Általában derűsebben tekintünk a tavaszi munkálatok elé, mint az elmúlt években. Derűsebben, mert országos szinten gondolkozva is számottevő gépparkerősödéssel számolhatunk. Néhány adat azt hiszem szemléletesebben bizonyíthatja eipfc. 1964. február 20-ig már a gazdaságokba került 720 darab új traktor, ebből előszállításként az elmúlt év végéig mintegy 400 darab megérkezett. Rendkívül nagy jelentőségű, hogy 400 darab szervestrágya-szó- ró gépet a jugoszlávok határidő előtt szállítottak, és így ezek már részt vehettek a januári-februári És bár a végére maradt, de nem jelentősége miatt, 10 ezer darab új pótkocsit kap a mezőgazdaság a szállítási nehézségek megoldására, illetve csökkentésére. Ezután csupán egy kérdésre keressük a választ. Vesztegelnek-e tétlenül, alkatrész után szomjazva az idén is gépek, vagy várhatóé téren javulás? — Nehézségek sajnos, még ebben az esztendőben is lesznek. — De miért is akartok tulajdonképpen kilépni? Van-e már új munkahelyetek, s legalább szétnéztetek-e idehaza? — Élrt szeretnénk a magunk életét — buggyan ki Mitnyanból. — így már mindjárt más. De milyen lenne a ti „magunk élete?” A családi otthon helyett albérlet, jobbik esetben munkás- szállás. Két konyha, mert ott is meg itthon is van kötelezettség. Ez mind kiadás. Az igaz, hogy mi sem élünk gond nélkül, de gondoljátok, hogy máshol kevejó-e a szövetkezet, megtaláltátok- e számi tástoka t ? Szétnézünk, maid azután döntünk; maradunk-e vagy megyünk — szólalt meg Mitnyan. Ezzel elindultak a rögösre fagyott úton. Február végét mutatta a naptár. A fold hótakaróját foltossá tépdeste a tél végi napsugár. A két fiatal dűlőről dűlőre, tanyáról tanyára, egyik baráttól a másikhoz ment, hogy a megváltozott körülményekből megállapítsák, érdemes-e Csabacsűdön maradni, lesz-e jövőjük a faluban? Dupsi Károly I trágyaszórásban. Év végéig mint- 1 ! egy ezer új traktor könnyíti meg a mezőgazdaság gondjait — Lesz-e elegendő vetőgép? Különösen nagy érdeklődéssel várják a földeiken a cukorrépa' szemenként! vetőgépet — Szinte szükség szerint fedezni tudjuk az igényeket Raktárkész- * létén felül 700 darab új 44 és 24 ! soros gabonavetőgépet szereztünk I be. 300 darab új kukorica sorve- j tő gép áll rendelkezésünkre. És az érdeklődőknek: az első negyedévben 100 darab új szemenként! eu- kornépavető gépeit szállíthatunk. — Milyen segítséget nyújt az Agrotröszt a növényvédelmi feladatok elvégzésére? Április végéig hozzávetőlegesen 1000 darab új, nagy teljesítményű ! motoros permetezőgépet áüitha. j tunk csatasorba és 3500 darab új háti porozógépet — Az aratásra, betakarításra bizonyára már jó előre gondoltak? — Természetesen. 1200 darab új szovjet gyártmányú gabonakombájn üzembe helyezését terveztük, 1900 silákombájrvt és mintegy . 500 darab különféle erőgépet állí- • tunk munkába. A betakarításnál ( jelent majd nagy segítséget az j 1200 darab új szállítószalag. 1 Külön gondot okoz hazánkban, hogy az optimálisnál jóval több géptípus üzemed. Ez idő szerint 27 féle traktor és több mint 320 féle nagyüzemi munkagép, mintegy 40 ezer fajta pótalkatrészt igényel. Súlyosbítja valamelyest a helyzetet, hogy 70 hazai üzem és kilenc ország szállítja a megrendelt pótalkatrészeket. A legnagyobb precizitás mellett is előfordul időelcsúszás. A lehetőségekhez képest már leszállítottuk a szükséges pótalkatrész-mennyiséget a mezőgazda- sági üzemeknek Mindössze 0,5 százalékos a lemaradás. Tanácsadó szolgálatunk fennállásának rövid ideje óta azon munkálkodik, hogy a helyes technológiai előírások betartásaival minél több meghibásodásnak az elejét vegyék. Mert helyes üzemeltetéssel megnövekszik a munkagépek élettartama. Befejezésül Kopácsi elvtárs elmondta még, hogy az Agrotröszt végig figyelemmel fogja követni a mezőgazdasági munkálatokat és gyors, rugalmas intézkedéssel igyekszik segíteni a termelés folyamatos biztosítását. Bár ez nem egyedül az ő munkájuktól függ, szorosan kapcsolódik a külkereskedelem és KGM továbbfejlesztéséhez. Regős István Az idén már 78 ezer tojást értékesítettek a sarkadkeresztúri asszonyok Nap mint nap mind többen keresik fel Torma Imrénét, a Sarkadkeresztúri Földművesszövetkezet egyik baromfiíelvásárlóját, hogy nevelési és hizlalási szerződést kössenek vagy pedig, hogy az összegyűjtött tojást átadják. Porcsin Lajosné, aki tavaly részt vett a megyei baromfinevelési versenyben, s aki 200 forint jutalmat kapott, hatvan libára kötött nevelési szerződést. Rácz Károlyné, aki tavaly mintegy száz pulykát, hetven kövér libát és három mázsa csibét értékesített, s ezért egy karórát kapott jutalomba, az idén is sok baromfit akar nevelni. Az ugyancsak jutalmat kapott Huszár Lajosné előreláthatólag hetven libára, 100 pulykára és ] mintegy ötven kiló csirkére köt ( nevelési szerződést, ötven naposcsibét már ki is vitt a földművesszövetkezettől, amellett, hogy ő is sokat keltet kotlókkal. í Torma Imréné március 4-ig 316 kövér libára és 630 kiló csirkére kötött szerződést a sarkadkeresztúri asszonyokkal. Amint mondja, ez csak a kezdet, mert előreláthatólag a tavalyi 980 hízott libánál, 600 pulykánál, 74 kacsánál, 27 mázsa csirkénél és 160 ezer tojásnál jóval többet értékesítenek az idén. Ezt a bizakodást azzal támasztja alá, hogy az idén már 78 ezer tojást értékesítettek, s csupán március 4-én 10 800 darabot adtak át a sarkadkeresztúri asz- szonyok. Az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsabai és Békés megyei építkezéseihez felvesz építészmérnököket és technikusokat, kőműves, ács, festv-máxo- lő. víz-, fűtésszerelő, villanyszerelő, hő- és vízszigetelő, épület- lakatos, burkoló és parkettás szakmában gyakorlott szakmunkásokat, valamint kubikosokat és segédmunkásokat. Szállást, napi egyszeri étkezésit, védő- és munkaruhát biztosítunk. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy u. 4. 66380
