Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
BÉKÉS HEGYE! Világ proletárjai, egyesüljetekl A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. MÁRCIUS 29„ VASÁRNAP Ara: 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Fopano npHBeTCTByeM coBeTCKyio napTHHHO-npaBHTejibCTBeHHyio HejieraiüHK) bo rjiaBe c TOBapnn^eM XpymeBbiMÍ Forró szeretettel üdvözöljük a szovjet párt- és kormányküldöttséget, _________________________élén Hruscsov elvtárssal! K öszöntjük drága barátainkat Vannak ünnepek egy nemzet életében, amelyeknek jelentőségét és érteikét nemcsak a szálló éveik fokozzák. A felszabadulás idei évfordulóját a nap történelmi jelentőségén is túlmenően — nemzeti és nemzetközi szempontból egyaránt különös fontossággal ruházza fél a szovjet párt- és kormányküldöttség érkezése, saz, hogy a testvéri küldöttség élén maga Hruscsov élvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lép hazánk földjére. Ügy köszöntjük a Hruscsov elvtárs vezette szovjet küldöttség látogatását, mint újabb megpecsé- telését a szovjet és magyar nép történelmi hagyományokból táplálkozó, mély barátságának. Ezek az erős baráti szálak már akkor kezdtek kialakulni, amikor a magyar munkások és parasztok az 1905-ös orosz forradcflmi eszmékért lelkesedve indultak harcba elnyomóik ellen. A Nagy Október eszméi tovább mélyítették ezt a forradalmi barátságot és a Magyar Tanácsköztársaság, a minden oldalról megtámadott szovjet ország élsó szövetségesévé vált. Magyar vér is hullott az intervenciósok elleni harcban az első, születő szocialista ország szabadságáért. Történelmi igazságszolgáltatás az, hogy szovjet harcosok a maguk véráldozatai árán szabadították fel Magyarországot. Méltán mondotta Hruscsov elvtárs a hat esztendővel ezelőtti operaházi díszünnepségen: „A szovjet katonák szívében ott élt az 1848—49- es magyar szabadságharc és az 1919-es dicsó Magyar Tanácsköztársaság emléke...” A felszabadulás nemzeti jelentősége egyben összekapcsolódott ennék nemzetközi jelentőségével is. A Szovjetunió sokoldalú gazdasági és politikai támogatása tette lehetővé, hogy röviddel a második világháború vérzivatara után a legyőzött „úri Magyáror- szág” romjain megjelenhessék az új, a Szovjetunióval szövetséges népi Magyarország. A hazánk földjére lépő szovjet párt- és kormányküldöttségben, s személyesen Hruscsov élivtárstoan ily módon egy állandóan ható nemzetközi felszabadító erőnek a vezetőit is üdvözöljük. Ezen erő állandó támogatása tette lehetővé a tőkés világ hatalmas — és válságos pillanatokban újra, meg újra felfokozódó — nyomásával szemben a szocializmus megvé- delm^zését és megszilárdítását Magyarországon. Az így kibontakozott együttműködésnek és sokoldalú segítségnek felbecsülhetetlen szerepe volt abban, hogy öntudatos, szorgalmas népünk élni tudott a történelmi lehetőséggel, lerakta a szocializmus alapjait s most a szocialista társadalom teljes felépítésén munkálkodik. Az együttműködésnek és segítségnek ez a skálája annyira sízé- les, megnyilvánulási formái pedig annyira színesek és elevenek voltak, amilyenre az emberiség történelmében először a Szovjetunió és a szocializmust építő országok viszonya nyújtott példát. Gazdaságilag az együttműködés számos fejlődési fokon ment keresztül, míg végre kiteljesedett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának egyre magasabb szintű munkájában. A KGST-ben a szovjet és a magyar gazdaság kétes többoldalú szerződések egész sorával kapcsolódik egymáshoz. Országaink egyenjogú testvéri viszonyára jellemző, hogy szállításainkat a kölcsönös szükségletek szabják meg. Ezen belül ipari nyersanyagszükségletünk nagy részét a Szovjetunió fedezi. Méghozzá olyan hosszú lejáratú szer* ződések keretében, amelyek teljesen szilárdan biztosítják iparunknak a nyersanyagot, termékeinknek a piacot. Másszóval: gazdasági stabilitásunk alapvető pillérei. E szilárd gazdasági alapra az együttműködés valóságos palotája épült: a tudomány új magaslatainak meghódítása, nemzetközi szerepünk és tekintélyünk megnövekedése éppen úgy a testvéri, egyenjogú szovjet—magyar barátságon nyugszik —, mint hazánk biztonságának, függetlenségének és békéjének védelme a Varsói Szerződés keretei között. A szocializmus teljes felépítésének munkája és e munka biztonsága — mind annak a napnak a történelmi jelentőségében gyökerezik, amelyet most népünk együtt köszönhet, együtt ünnepelhet a Hruscsov elvtárs vezette szovjet küldöttséggel. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy a szocialista építés gyakorlatának és a nemzetközi élet nagy kérdéseinek elvi megítélésében is teljes nézetazonosság alakult ki pártjaink, országaink, népeink között. Amióta az SZKP XX. és XXII. kongresszusa az egész szocialista világban hatalmas alkotóerőket szabadított fel, barátságunk ereje megsokszorozódott. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini Központi Bizottsága élén, kiemelkedő szerepe volt e fejlődés elindításában és következetes kibontakoztatásában. Hruscsov elvtárs hallatlan energiát, alkotó gondolkodást és tisztánlátást követelő küzdelrriet vívott és vív a személyi kultusz időszakának káros gyakorlata és öröksége ellen. A XX. és a XXII. kongresz- szus határozatai, amelyekért Hruscsov elvtárs a Központi Bizottsággal együtt olyan hatalmas jelentőségű alkotó munkát végzett — nekünk is felbecsülhetetlen segítséget nyújtottak abban, hogy minden torzítástól mentesen érvényesíthessük a marxizmus— leniniizmus tanításait. Ennek az útmutatásnak a helyességét fejlődésünk messzemenően igazolta. Voltaképpen ennek a fejlődésnek a tapasztalatait fogalmazta meg Kádár János elvtárs, amikor legutóbbi beszédében azt mondotta: „Immár közel nyolc esztendeje töretlen vonalú és következetes politikát folytatunk. Pártunk felelősséggel vette figyelembe a múlt tapasztalatait, a jobb- és baloldali torzítások tanulságait. Számolt adottságainkkal. Munkájában a marxista gondolkodás elveit követi, és hasznosítja a nemzetközi munkásmozgalom, elsősorban az úttörő: a Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi npasztalatait.” A szovjet küldöttségben és vezetőjében a torzításoktól mentes, lenini politika hordozóit és példamutatóit üdvözöljük országunkban! Végül, de nem utolsósorban: a mi számunkra ez a látogatás a közös és következetes békepolitika ünnepe is. A forradalmi munkásmozgalomnak mindig az volt a célja, hogy kiküszöbölje a háborút az emberiség életéből. Az erőviszonyok megváltozása most megteremtette ennek reális feltételeit. Ma a békés egymás mellett élés politikája, a békés verseny az egyetlen járható út az emberiség számára az atomkatasztrófa veszedelmes szirtjei között — s egyben ez a szocializmus fő harci formája a kapitalizmussal vívott világtörténelmi küzdelemben. Mi, magyarok nemzeti érdekeink legteljesebb kifejezését látjuk ebben a nagy programban és mindazokban a közvetlen politikai célokban, amelyet ez magába foglal: az általános és teljes leszerelésért vívott harctól a gyarmatosítás következetes és teljes felszámolásán keresztül a vitás kérdések békés megoldását követelő legújabb szovjet javaslatig. A' Szovjetunió világhatalom. Hruscsov elvtárs és a többi vezetők, akiket most testvéreinkként üdvözlünk, világpolitikai gondokat és problémákat hordoznak vállaikon. Már jelenlétük is a nemzetközi érdeklődés középpontjába állítja Magyarországot fel- szabadulásának 19-ik évfordulóján. És mi — mint Kádár János elvtárs mondotta nemrégiben —, „Nyugodtan tekinthetünk a testvérpártok, a tesvéri országok és népek szemébe”. S hogy ezt dicsekvés nélkül, de teljes öntudattal megtehetjük, abban sorsdöntő részük van azoknak, akiket most vendégeinkként köszöntünk.
