Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-26 / 72. szám

1964. március 26. 5 Csütörtök \)> A Viharsarok fél évszázados múltja“ címmel Codine állandó kiállítást rendeznek be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Egy gyilkos és egy ártatlan kisfiú barátsága: a múlt század roman­tikusainak tollára való téma. Fanait Istrati azonban nem volt romantikus író, és e végletesen ellentmondásos alaphelyzet ná?a a társadalmi realitások aprólékos rajzában és valami furcsán költői lebegésű prózában jelenik meg. Talán ez, az ellentmondó elemek izgalmas harmóniája teszi olyan korszerűvé ezt a román szár­mazású írót, mintha korlársunk lenne. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi, március 26-tól 28-ig.) Színház műsora Március 26-án, 19.30-kor, Dombegy­házán: OLYMPIA Március 26-án, 19.30-kor, Kardoskú- Umi: DANKÓ PISTA A tv műsora március 26-án, csütörtökön 17.25 Hírek. 17.30 Orosz társalgás ha­ladóknak. Az ankét folytatódik... 17.50 A kötelességen túl... Kéikesdi Gyula jegyzete. 17.55 Zenekedvelő gyerekek klubja. Korunk zenéje. 18.40 A jövő hét műsora. 18.55 Teles port. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-Híradó. 19.45 Mai ven­dégünk... 19.55 öt töltényhüvely. Ma­gyarul beszélő NDK-film. 14 éven fe­lülieknek! 21.20 Tv-Híradó. 2. kiadás. 21.40 Az iskola-tv postája. (MTI) MOZI MÁRCIUS 26. Békési Bástya: Hattyúdal. Békéscsa­bai Brigád: Űri muri. Békéscsabai Szabadság: Codine. Békéscsabai Terv: Az orvos felesége. Gyomai Szabadság: Hamu és gyémánt. Gyulai Petőfi: Méhkirálynő. M e ző kov ácsházi Vörös Október: Lázadás. Orosházi Partizán: Az iszákosok utcája. Sarkad! Petőfi: A három testőr. Szarvasi Táncsics: Boccaccio 70. II. Szeghalmi Ady: Ami­kor jön a macska. fl román televízió mai műsorából 19.00 Tv-Híradó. '19.10 Iskolások mű­sora: Nagy zeneszerzők, ifjú előadó- művészek. 19.50 Síelők taplójából. 20.00 A nagy reménység. Angol film. Befejezésül a televízió postája, hírek, ' időjárásjelentés. flki más! a békéscsabai múze. umba akar betérni, hogy napi munkája után kissé felüdüljön, szomorúan kell tapasztalnia, hogy az zárva van. Bent, a falak között azonban serény munka folyik. A készülő kiállításról vallanak a végleges elhelyezésre váró halá­szati eszközök, a dobozi konyha tartozékai, a dalegyletek zászlói, Kulich Gyula varrógépe, a szocia­lizmusban épült megyei középüle­tek, iskolák, üzemek makettjei és a még raktárban levő múzeumi tárgyak, dokumentumok. A komplex kiállítás történeti, nép­rajzi, kultúrtörténeti jellegű lesz, és a megye népének életét, küz­delmét, harcát mutatja be az 1514. es parasztháborútól napjainkig. A kiállítás mondanivalóját természe­tesen azok az események határoz­zák meg, amelyek a megyét a Vi­harsarok egyik munkásmozgalmi központjává tették. Az 1890-es évektől kezdve a ka­pitalizmus magyarországi kialaku­lása megyénket is átalakította. Üj ipari üzemek, gyárak, bankok ' és kereskedelmi részvénytársasá­gok alakultak. A század elején alapították a békéscsabai Huber­tus Kötött- és Szövöttárugyárat, az Excedzior Harisnyagyárat, a Gyu­lai Harisnyagyárat, a békéscsabai Merkur Szövődét. A textilipar erős fejlődésnek indult a megyé­ben, amely a korábbi fejlett céh- szerű szövőipar hagyományaira támaszkodott. Az üzemek működé, séről fotóanyagunk tanúskodik, azonban még teljesebbé tudnánk tenni a kiállítást, ha néhány, az üzemek által gyártott termőiteket kapna a múzeum. Viszonylag gazdag anyag fog­ja Achim L. András, az első or­szággyűlési parasztképviselő te­vékenységét bemutatni, de már itt is jelentkezik, mim a korábbi és főleg a későbbi időre is jellemző tárgyi anyag szegénysége. A leg­Kétszázezer forint kulturális célokra az eleki Lenin Termelőszövetkezetben A tudás hatalom, mondja a köz­mondás. Ezt az igazságot ismerték fel többek között az eleki Lenin Ter­melőszövetkezet vezetői és tagjai is, akik minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy szakmai tudásukat fejlesz- szék, tanuljanak. Ennek köszönhe­tők azok az eredmények, amelye­ket az utóbbi években elértek. Az 1963-as gazdasági évben 42 forin­tot fizettek egy munkaegységre. A zárszámadás idején nem feledkez­tek meg azonban arról sem, hogy a szakmai továbbképzésre, kultu­rális célokra megfelelő összege­ket biztosítsanak. Az ez évi kul­turális alapot nemrég hagytál; jó. vá. Belelapoztunk. Kíváncsiak voltunk, hogy az erre a célra szánt 186 900 forintos összeg, hogyan oszlik meg a különböző területek között? Ismeretes, hogy az eleki kultúr­otthon emeletes, magas épülete nem viseli méltatlanul a nevét: valóban a kultúra otthona, a tu­dás műhelye. Tudják ezt a ter­melőszövetkezetiek és ezért évi 40 ezer forintot szánnak a kultúr­otthon támogatására. Többek kö­zött nagyon népszerű a kultúr- otthonban a mezőgazdasági szak­kör is. A régi gazdakörök korsze­rűbb mai változata ez. Itt a részt­vevők határozzák meg, milyen témákat vegyenek fel a program­ba, s azokat közösen vitatják meg. Külön szerveztek mezőgazdasági szaktanfolyamot is. Ezt Nyisztor Péter agronómus vezeti. A fiata­labbak közül 44 szakmunkás ta­nulója van a termelőszövetkezet­nek, tízen pedig a kihelyezett me­zőgazdasági technikumba járnak. A termelőszövetkezet szakfolyó­iratok, szórakoztató újságok vá­sárlására, a termelőszövetkezeti klub támogatására 7000 forintot szán. Külön mezőgazdasági szak­könyvek beszerzésére 5000 forin­tot. Ezt az összeget a könyvtárnak juttatják, amely több száz olvasót lát ed megfelelő szépirodalmi és szakkönyvekked. A különböző ter­mészettudományi és mezőgazda­ságtudományi, előadásokra, tapasz, talatcserékre 60 000 forintot, szak­mai oktatásra 13 000 forintot ter­veztek. Jó munkája jutalmául sok ter­melőszövetkezeti tag kap ingyenes színházi bérletet is, ebben az év­ben 14 ezer forintért 100 bérletet vett a közös gazdaság. Kondacs Pál Nagy húsvéti vásár CSANÁDAPÁCA ÉS VIDÉKE KÖRZETI FÖLDMÜVESSZÖ VETKEZET szaküzleteiben. NŐI TAVASZIKABÁTOK, KOSZTÜMÖK, FÉRFIÖLTÖNYÖK, GYERMEKRUHÁK, NŐI ÉS FÉRFI DIVATCIKKEK BŐSÉGES ÁRUVÁLASZTÉKBAN! 142 újabb kor papírhalmazát több tár­gyi anyaggal szeretnénk bővíteni és ehhez természetesen a megye lakosságának, a társadalmi szer­vezeteknek a segítségét is kérjük. Az I. világháború, amely mér­hetetlen nyomort hozott a megye lakosságának, 1918 őszén már egy új társadalmi rend kialakulásának jegyében ért véget. Az őszirózsás forradalom volt a kezdete annak a 133 napnak, amelyet a magyar történelem első, XX. századi dicső napjainak nevezünk. A meglevő plakátokon kívül nagyon szemlé­letesen mutatná be a polgári de­mokratikus forradalom győzelmét a megyében néhány korabeli fotó vagy például egy abból az időből megőrzött őszirózsás katonasapka. B Tanácsköztársaság megyei eseményeit gazdagon illusztrálják dokumentumaink. A megye lakói közül sokan lettek a Vörös Hadse­reg katonái, a megye harcos múlt­ja itt is megmutatkozott: sok fényképes anyagunk emlékeztet ezekre a napokra. . A fehérterror eseményeit már nem tudjuk olyan gazdagon ábrá. zolni, nagy érték lenne egy daru­tollas sapka, egy bikacsök, amely a sötét évek emlékét még jobban felelevenítené. fl Horihy-kor$za\ évei alatt a kommunista párt illegalitásba szorult. Erre vonatkozóan is szük­ségünk lenne néhány dokumen­tatív anyagra. Az 1929—33-as gaz­dasági válság a megye agrárpro­letariátusát teljes nyomorba dön­tötte. Megrázóaik azok a kérvé­nyek, amelyekkel a tóíkomlósi, a gyulai, a csorvásd, az orosházi sze. gények fordultak az alispánhoz, vagy a főispánhoz. „Mint munka­képes emberek ki vagyunk téve annak, hogyha éhen elpusztulni nem akarunk, meg sem tudjuk nevezni, hogy milyen eszközökhöz nyúljunk” — olvassuk az orosházi rákóczitelepiek kérvényében. a II. világháború pusztítása sem kímélte meg megyénket. Fény­képes dokumentáció sajnos kevés van erre vonatkozóan, amire tá­maszkodhatunk, az főleg levéltári anyag. A felszabadulás jelentette az új élet kezdetét. A kommunis­ta párt kezdeményezésére megin­duló tömegmozgalom, a különböző demokratikus bizottságok meg­alakulása jelezte a demokratikus átalakulás sikeres véghezvitelét, a fasizmus leverését, a szocializmus felé vezető utat. Ezen időszakot még tárgyi és fotóanyaggal sze­retnénk kibővíteni. A szocialista mezőgazdaság kialakulására val­lanak a gépesítések, új technikai megoldások alkalmazása, a tsz- mozgalom kibontakozása. Az új iskolák, gimnáziumok, művelődési otthonok pedig annak a biztosíté­kai lettek, hogy a megye dolgozód is a szocialista kultúra élvezőinek és fejlesztőinek a sorába léptek. OZ eddig összegyűjtött múzeu­mi anyag felkutatásában már ed­dig is sokat segítettek a pártszer­vezetek, a Hazafias Népfront szer­vei, a szakszervezetek, a tanácsi szervek, a megye veteránjai. Kér­jük, hogy az eddigi támogatásuk­hoz hasonlóan a kiállítás nagyobb sikerét továbbra is segítsék elő. Bogyirka Emil muzeológus Átalakították a szarvasi Árpád-éttermet Szűr vason, a f öldmű vessző ve tlafezetek kezelésében lévő Árpád-étterem és cukrászda átalakítása a közelmúltban befejeződött, s ma már ízlésesen felszerelve fogadja vendégeit. Az önkiszolgáló éttermet is átalakították, amely 6—10 percre hcsökkentétte az átlagos étkezési időt.-vorazerubittítték a konyhát is, amelyben a tüzelést gázolajjal oldották meg. Három tágas előkészítővel, két új főzőüsttel bővült a konyha be­rendezése, s ma már az ételeket elektromos hőpulton tartják melegen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom