Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

1961. március 24. 3 Kedd Az exportszállítás a múlt év de­cember 31-én fejeződött be. Lu­cernamagból 28 vagon került Len­gyelországba és Svájcba, borsóból 40 vagon Svájcba, Ausztriába és az NDK-ba, cirokmagból öt vagon a Szovjetunióba és Csehszlovákiá­ba. A többi magot kisebb-nagyobb tételekben termelőszövetkezetek kapják. A tisztítás egy-két napon belül befejeződik. A karbantartás, fertőtlenítés március 15-én kezdő­dött meg és június végéig tart. A telepen egy új, 200 vagonos magtár épül, amely júniusban ké­szül el. Tavaly bevezettek egy újí­Napirenden a termelőszövetkezetek egészségügyi ellátottsága Az Egészségügyi Minisztérium legutóbbi, termelőszövetkezetek­kel kapcsolatos rendeletére a ta­vasz folyamán a megyei Köz­egészségügyi-és Járványügyi Állo­más munkatársai megvizsgálják a megye valamennyi termelőszövet­kezetében az égészségügyi köve­telmények kielégítettségét. \ A vizsgálat végén termelőszö­vetkezetenként a járási főorvossal, a járási tanács mezőgazdasági osz­tályával és az illető termelőszö­vetkezet elnökével, valamint egészségügyi felelősével közösen megállapítják az egyes tsz-ek anyagi teherbírásától függően a hiányosságok megszüntetésének sorrendjét és határidejét. Megkezdték a karbantartási munkákat a szarvasi magtisztítóban A Vetőmagkeltető és Ellátó Vállalat szarvasi telepén az elmúlt évben 113 vagon borsót, valamint 81 vagon lucerna-, két vagon olaj­len- és 9 vagon cirokmagot tisztí­tottak meg. Fémzároltan felvásá­roltak: borsóból 35, lucernából 26, szemes cirokból 32, szudáni fűből 5,5, napraforgóból 2,5 vagon árut. tást a lucerna tisztítására. Négy gépet összekapcsoltak. Ezzel a módszerrel az áru minősége egy­öntetűvé válik és a költségek mázsánként 1,57 forintról 73 fil­lérre csökkennek. Az újítók: Ka­locsai István telepvezető, Pekárik János és Gombos Jenő. Csobán Györgyné egy jókora törzskacsával. A tájékoztató után felkerestünk néhányat a legtöbb baromfit ne­velő háztáji gazdaságok közül. Marosán János legelőször Sztán Demeterekhez vezetett el ben­nünket. A háziasszony tavaly 53 kiló csirkét és több mint ezer tojást értékesített. Ezzel Kétegy- házán az ötödik legtöbb baromfit adó helyezést érte el, s a helyi Korszerű munkaszervezés a termelőszövetkezetekben A jövedelmező gazdálkodás kö­vetelménye szükségessé teszi ter­melőszövetkezeti gazdaságaink­ban is a munkaszervezés korsze­rűbb módszereit. Sürgős feladat ez, már csak azért is, mert a szövetkezetekbe egyre több mo­dem és nagy teljesítményű ter­melőeszköz kerül. Ezeket megfe­lelő hatékonysággal kihasználni csak fejlett munkaszervezéssel le­het. Kizárólag a jó munkaszerve­zés biztosíthat ja az egyes munkák időben és jó minőségben történő elvégzését Szövetkezeteink már meglévő gépparkja lehetővé teszi, hogy egy-egy munka elvégzésére na­gyobb erő, tehát több traktor és munkagép összpontosuljon. En­nek különösen nagy jelentősége van az egyes munkacsúcsok ide­jén, amikor egy-egy feladatot gyorsan, jó minőségben kell meg­oldani. Központosítani kell az erőket a tavaszi és őszi, vetések idejére, a növényápolás! és nö­vényvédelmi munkák elvégzésére, főbb növényeink (gabonafélék, szálas takarmányok, kukorica stb.) termésének betakarítására. De még a silózásra, szerves trágyá­zásra is érdemes ugyanilyen gon­dot fordítani. Biztosítani kell a legcélszerűbben felhasználható erők üzemeltetését, megfelelő ki­szolgálását olyanképpen, hogy a munkák közvetlen helyszíni ál­landó szervezése és ellenőrzése biztosítva legyen. Fontos eleme a helyes munka- szervezésnek az is, hogy a szö­vetkezet vezetősége mindig meg­keresse és kiválassza az egyes fel­adatok közül azt, amelyhez a töb­bi munkák csatlakoznak. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erők elosztásánál minden esetben annak a munkának az elvégzését részesítik előnyben, amelytől a többi munka sikeres elvégzése függ. így nem célszerű például a tavaszi vetések idején nagyobb erőt a vetésekre fordítani, mint amilyen erő a talajelőkészítést végzi, mert a gépek teljesítményét leronthatja, ha nem áll rendel­kezésre elegendő vetéshez előké­szített terület. De ez fordítva is érvényes, hiszen, ha a talajelőké­szítés előzi meg túlságosan a ve­tést, akkor esetleg eső következ­tében ismételt talajelőkészítés vá­lik szükségessé, amely többlet- költséget és agrotechnikai kárt okoz. Valamennyi munka megszerve­zésénél először annak a munka­folyamainak az ütemét kell meg­tervezni és megszervezni, amely­hez a többi láncszerűen csatlako- i zik. A kapcsolódó munkafolya­matok elvégzésének ütemét pe­dig mindig ahhoz a munkához kell méretezni, amelyhez közvet­lenül csatlakozik. Példánk eseté­ben a talajelőkészítés ütemét* majd ennek megfelelően a vetést, végül a vetés utáni közvetlen ta- lajelmunkálást (fogasolást, hen- gerezést) keld láncszerűen megter­vezni és megszervezni. Ugyanígy nagyon fontos más munkákat is munkafolyamataira bontani és sorrendiben megszervezni. Ilyen módon gazdaságosan, az üzem adottságainak megfelelő módon lehet a rendelkezésre álló gépeket, kézi munkaerőt és foga­tokat elosztani, a feladatok nagy­ságrendjével és sorrendjével ész­szerűen összehangolni. A helyes munkaszervezés alap­vető követelménye az erőgépek lehető legjobb kihasználása. Ezt elsősorban azzal lehet elérni, hogy olyan munkagépeket és a munkájuk végzéséhez szükséges olyan kiszolgáló kapacitást bizto­sítunk, amely megteremti a fel­tételét a gépek folyamatos, opti­mális vonóhorog teljesítményű működésének. Itt nagy jelentősé­ge van a munkagépek sor­ba kapcsolásának és ahol a munka minőségének a ro­vására nem megy (pl. a szán­tás esetében) a traktor sebessége növelésének. Ugyanígy megvan­nak az ésszerű kihasználás növe­lésének lehetőségei a gabona- kombájnok és a szállítóeszközök esetében is, ha azok üzemelteté­sét, munkaszervezését megfelelő körültekintéssel és kellő gazdasá­gossági szemlélettel végezzük. A korszerű munkaszervezés leg­főbb követelményei tehát a kö­vetkezők: a) biztosítsa a rendelkezésre ál­ló technikai eszközök legkedve­zőbb kihasználását, b) oldja meg a munkaerő, a munkaidő teljeses folyamatos kihasználását, c) tegye lehetővé az időszerű munkák op­timális időben, jó minőségben való elvégzését, d) a termelésnö­velésének és a jövedelmező gaz­dálkodásnak szilárd alapja le­gyen. Termelőszövetkezeteinkben ér­demes és szükséges a munkaszer­vezés korszerű módszereivel be­hatóbban foglalkozni, mert ezek körültekintő alkalmazása nélkül nincs jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás. dr. Gergely István az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa — Ilyen súlyú nyulakkal nagyon meg leszek elégedve — mon­dotta Marosán János Számfira Györgynének. K. I. zettségnek, hiszen az állatok ne- természetesen baromfit és heten- velése, hizlalása a háziasszonyra ként 120—150 tojást is átadnak vár, mivelhogy Szitán Demeter a földművesszövetkezetnek. \ , Körséta a kétegyházi háztáji gazdaságokban Sztán Demeterné lucemaszéna etetésével is sietteti a hízó ser­tések fejlődését. lyi földművesszövetkezetnek. S nem is akármilyen. Tavaly í>18 mázsa baromfit, 27 ezer tojást és 700 házinyulat vásárolt fel a ház­táji gazdaságokból. Munkáját ta­valy november 7-én a Földmű­vesszövetkezet Kiváló Dolgozója jelvénnyel és ezer forinttal jutal­mazták. Rászolgált a kitüntetésre is, a jutalomra is. S az idén is rá akar szolgálni. Március 18-ig fá­radságot nem ismerő, sok utána­járással 2350 kiló csirkére, 2030 libára, 1620 pulykáira és 920 ka­csára kötött nevelési, hizlalási szerződést. Leszerződték' a ház­táji gazdaságok eddig 175 liba és 30 kacsa tollára, meg 1000 házi­nyúl értékesítésére is. hízott bikára kötöttek szerződést Sztán Demeterek. Nem lesz köny- nyű eleget tenni a vállalt kötele­Számfira Györgyök főleg nyúl- tenyósztésre rendezték be háztá j i gazdaságukat. Tavaly kezdtek ezzel foglalkozni, s akkor 70 sü!- dőnyulat adtak át Marosán Já­nosnak. Most, erre az évre 14 anyától 150 nyúl értékesítésére kötöttek megállapodást, emellett nap mint nap a Béke Tsz-ben dolgozik. Csobán Györgyné tavaly 153 kiló csirkét, 80 pulykát, 70 kövér libát és 30 kövér kacsát, meg 2053 tojást értékesített. Ezzel meg­nyerte a gyulai járásban kürt ba­romfinevelési és értékesítési vei seny első díját, egy ezer forint ér­tékű étkésizletet. Az idén a tava­lyinál is több baromfi nevelésére, és hizlalására törekszik Csobán Györgyné. Már megkötötte a szerződést 90 kiló csirkére, 100 pulykára, 100 hízott libára, de azt mondja, hogy még szerződni akar kacsáira is és legalább 150 kiló csirkére. Marosán János bennszülött Két- földművesszövetkezet egy vizes­egyházán. Már ezért is ismer készlettel jutalmazta meg. Az mindenkit a községben, de azért idén 40 hízott libára, 25 hízott ka- is, mert 10 éve felvásárlója a he- csára, hat hízott sertésre, és két A BÉKÉSCSABAI KERTÉSZETI ÉS KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT ÉRTESÍTI BÉKÉSCSABA LAKOSSÁGÁT, HOGY 1964. ÉVI MÁRCIUS HÓ 25-TÖL A SZT. ISTVÁN TÉR, SZABADSÁG TÉR, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜTŐN • REGGEL 4—7 ÓRÁIG, A TÖBBI ÚTVONALON 6—11 ÓRÁIG VÉGZI A NAPI SZEMÉT ELSZÁLLÍTÁSÁT. 66676

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom