Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

BW. március 3. 3 KeM Szénabetakarítási tanfolyam Felsőnyomáson Mta és holnap lucernaszárítási tanfolyamon vesznek részt a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok dolgozói a Felső- nyomási Állami Gazdaságban. Nem véletlen, hogy ezt a tanfo­lyamot itt rendezték meg. Felsőnyomáson ugyanis komoly ha­gyományai vannak a lucerna gépesített betakarításának és hi­deglevegős szárításának. A tanfolyam résztvevői megismerked­nek a lucernabetakarítás módszereivel, a hideglevegős kazal rakásával, de azzal is, hogy az ilyen módszerrel tárolt lucerna- szénából milyen jó minőségű lisztet lehet készíteni. (Szoó Tibor felvétele) Harmincegy traktoros jelölt tanul Köröstarcsán Január 2-án egy háromhómapos traktorvezetői tanfolyam kezdő­dött a kötröstarcsai Petőfi Tsz- ben. A tanfolyamra harmincegyen jelentkeztek. Ezek közül huszon­négyen tagjai a termelőszövetke­zetnek, a többiek kívülállók. Azaz, hoigy néhányan már kérték felvételüket a gazdaságát mind­jobban gépesítő Petőfi szövetke­zetbe. A közös gazdaság jelenleg húsz traktorral és e.gy tehergép­kocsival "rendelkezik. Az idén azonban két újabb teher- és egy személygépkocsit vásárolnak s az év folyamán az erőgépek többsé­gét két műszakban akarják üze­meltetni. Tehát nagy szükség van a traktorosokra. Bár a tanfolyam a Két egyházi Gépszerelő Szakiskola felügyele­te alatt indult be, mégis „házi” jellegű. Azért, mert az előadók többsége a Petőfi Termelőszövet­kezetből került ki. A politikai és a közlekedési ismereteket iifj. Bartaius Ferenc, a szövetkezet technikusa adja elő. A munkagé­pek kezelését Gyaraki Sándor, a szerelést pedig Kiss István ismer­teti' meg a. hallgatóikkal. A gya­korlati előadó Mező Antal, aki 1952-ben is és 1953-ban is sztaha­novista oklevelet nyert kombájn- aratással, s két évig Komáéiban volt előadó kombájnvezetői tan­folyamon. lelő megoldást, miután a szedési műveletek bonyolultak. Rázó­géppel leszedik ugyan a gyümöl­csöt, ez azonban étkezés céljára nem felel meg. Ezért csupán az aszalnivaló, konzervgvári áruk betakarítása esetén alkalmazha­tók ezek a gépek. Erőgéppel minden farm telje­sen ellátott. A farmerek az uni­verzális traktorokat szeretik, amellyel a talajműveléstől a szállításig minden munkát elvé­gezhetnek. A kűkoricaövezet- ben például mellső ikerkerekes, nagy hasmagasságú univerzális traktorbkat láttunk, amelyek könnyen mozognak a magas nö­vényzet között. A komplett munkagép-garnitúra a traktorra szerelhető vagy függeszthető, s — eltérően a nálunk megszokot­tól — a traktor elején használa­tos. A traktor így a maga járó alváz szerepét tölti be. Az erő­gépek lóerőteljesítménye, gyor­sasága, a munkagépek munka­szélessége fokozatosan növek­szik. (Ez utóbbinak persze meg­vannak a maga korlátái.) Ma a 80—90 lóerős gépeket vásárolják inkább, mert a munkaerőhiány és a beérés szűk ideje miatt szükség van a gyorsabb, terme­lékenyebb munkára. — Jártak-e mezőgazdasági gépgyárakban? Milyennek talál­ták a gyárak és a farmerek kapcsolatát? — Sok mezőgazdasági gépgyár van az USA-ban, de a gépek zö­mét három—négy nagyüzem ad­ja. A teljes gépválasztékot, az erő. és munkagépeket, s a pót­alkatrészeket egy gyáron belül készítik. A verseny az üzemek között igen erős, mert a farme­rek csak üzembiztos gépeket vásárolnak. A gyárak igyekez­nek közvetlen kapcsolatot te­remteni a vásárlóikkal s kedvez­nek vevőiknek. Ingyenes köz­ponti gépkezelé&i tanfolyamo­kat rendeznek számukra. A pót­alkatrészeket rendkívül gyorsan — 24 órán belül — szállítják a rendelőnek. Ezért a gépállás rendkívül ritka, — Miben lehetne összefoglal­ni a mi mezőgazdaságunkra vo­natkoztatható legfőbb tapaszta­latokat? — A mezőgazdaság gépesíté­se nálunk is megfelelő ütem­ben, elég gyorsan halad. Álla­mi gazdaságainkban, termelő- szövetkezeteinkben a géppel bánni tudást, a gépi szakértel­met szélesebb méretekben, kü­lönösen az ifjúság között ,kell kiterjeszteni. Ebben ifjúsági mozgalmunk sokat tehrtne. Helyes lenne a fokozatos áttérés a speciális termelési körzetek­nek megfelelő speciális géppark kialakítására. így könnyebb pó­tolni az alkatrészeket, s jobban növelhető a gépeket kezelők hozzáértése. Természetesen nem szabad vágyálmokat kergetni: nincsen mindent tudó gép. A technika fejlődésének együtt kell haladnia a biológiai, agro­technikai tudományok fejlődé­sével. Az USA-ban egyméteres a kukorica sortávolsága és' sű­rűbb a tőszáma, akár silóra, akár 11 közeljövő terve a sarkadi járásban: Százötvenezer libatojás szállítás évente Jók a liba- és a kacsatenyész­tési adottságok a sarkadi járás­ban, azonban az elmúlt években főként csak a háztáji gazdaságok foglalkoztak vele, mert a közös gazdaságok nem rendelkeztek megfelelő nevelőépületekkel. Jel­lemző erre, hogy a földművesszö- vetkezetek az elmúlt évben a já­rás háztáji gazdaságaiból 17 068 hízott libát vásároltak fel, a közös gazdaságok pedig mindössze 1563- at adtak el a Barneválnak. Az idén, de főleg jövőre előre­láthatólag fellendül a liba- és a kacsatenyésztés a sarkadi járás közös gazdaságaiban is. Most le­hetőség nyílt arra, hogy a járás két termelőszövetkezetében ezer Rajna melléki törzslibát helyezze­nek el. Erre legjobb adottsága a zsadányi Dózsának és a kötegyáni Vörös Csillag Termelőszövetkezet­nek van. Egyelőre azonban ha­boznak a törzsliba átvételével, mondván, hogy nincs takarmá­nyuk és megfelelő nevelőházuk. Sass Attila, a Békéscsabai Barom­fiértékesítő Vállalat agronómusa szerint mindkét szövetkeret kevés beruházással, olcsón, saját erőből is megtudná oldani 500—500 törzs­liba nevelését és tartását. Való­színű, hogy meg is oldják, külö­nösen akkor, hogyha segítséget kapnak jelenlegi takarmányprob­lémáik megoldásához. Sass Attila egyébként elmon­dotta, hogy az idei ezres törzsli- ba-állomány kialakítása csak kez­deti lépés lenne a sarkadi járás­ban egy nagyobb célkitűzés meg­valósítására. Az elgondolás ugyanis az, hogy rövid időn belül ötezerre növelnék a törzsliba-állo- mányt a járás termelőszövetkeze­teiben, ez lehetővé tenné — leg­alább — évi 150 ezer libatojás összegyűjtését és kikeltetését. A szövetkezetek és a háztáji gazda­ságok jövedelmének alakulása szempontjából is jelentős volna ez, hiszen amint fentebb szó volt róla, tavaly a járás háztáji és közös gazdaságai még 20 ezer li­bát sem tudtak értékesíteni éppen azért, mert törzsállomány hiányá­ban a keltetőállomások nem ju­tottak hozzá elegendő libatojás- hoz. A sarkadi járás termelőszövet­kezeteiben most véglegesítik az ez évi üzemtervet, s ezzel párhu­zamosan kötik meg a liba-, kacsa- & csibenevelési szerződést a ba­romfifeldolgozó vállalattal A j múlt hét közepéig a zsadányi Dó- j zsa és Szabadság, a kötegyáni Vö­rös Csillag, a sarkadkeresztúri Egyetértés és a körösnagyharsá- 1 nyi Egyetértés már megkötötte a szerződést. A zsadányi Dózsa 204 mázsa csirkére, a zsadányi Sza­badság Tsz pedig 171 mázsa csir­kére és 124 iházsa pecsenyekacsá ra kötött megállapodást. Ezek a kezdeti eredményei: na­gyon biztatóak, s előreláthatólag ; sarkadi járás termelőszövetkere tei a tavaly értékesített 40 vagon baromfit az idén lényegesen túl szárnyalják. Előzetes terve sze rint az újszalontai Béke az' idén több ezer csirke mellett 5000 puly­kát is nevel. A járás szövetkeze­teinek nevelőházai a tél folya­mán sem voltak üresek: novem­ber elseje óta kereken 65 ezer na­posbaromfit vittek ki, s azok egv részét már át is adták szerződés­re a baromfifeldolgozó vállalat nak. Beszélgetés egy Trabant-tulajdonos jelölttel szemre termelik. Tudják ugyan, hogy agrotechnikailag megfele­lőbb a 70 centiméteres sortá­volság, de ez az engedmény a gépi munka javára kifizetődik, mert így olcsóbb a termelés. Utunk megerősített bennün­ket abban a korábbi helyes cél­kitűzésünkben, hogy mielőbb - rátérjünk a nagy teljesítményű, gyorsabb traktorok s a széle­sebb munkagépek gyártására és alkalmazására. Kevésbé komp­likált, egyszerűbb, de több cél­nak megfelelő, speciális adapte­rékkel és kiegészítő berendezé­sekkel ellátott konstrukciókra kell törekednünk. A korszerű szárítás megoldása is igen je­lentős, mert minimális veszte­séggel terményeket tárolni csak így lehet. Nálunk is meg kell te­remteni azokat az energiafor­rásokat, amelyekkel a szárító- berendezések olcsón üzemeltet­hetők. Végül nagyon fontos ta­pasztalatunk a szállításban a te­herautók nagysága és az áru- szállítás gyorsasága. A nyolc- tonnás teherautók alkalmazása útviszonyaink megjavításával ! együtt nem is olyan távlati cél, mindenesetre nagyon fontos, megoldásra váró feladat. Küldöttségünk hasznos ta­pasztalatokat szerzett — fejezte be az interjút Lehoczky László. — Jelentésünk elkészült, kor­mányszerveink előtt van. Ügy véljük, hogy az abban foglalt tanulságok viszonyainkra alkal­4 közgyűlés már régen vé. get ért. A brigádvezetők mindenkinek átadták a pénztől dagadó zárt bo­rítékot, amelyben a munkaegysé­gek után járó készpénzrészesedés volt. A szövetkezet gazdái hamar szétszéleditek. Ki a sarki kocsmá­ba ment egy fóldecire, ki pedig haza, hogy „szortírozza” a sok ..piroshasút”. A sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz tagjai már jóval a zárszám­adás előtt eltervezték, hogy mire költik a kapott pénzt. A zárszám­adás estéjén pedig az elképzelések mindegyik családban végleges for­mát öltötték. Vajon mire fordítja Puskás Já­nos, a szövetkezet kovácsmestere a pénzt, akinek a borítékjában a legtöbb volt? — ezt kérdeztem a magas, markáns arcú, fekete hajú embertől, amikor a közgyűlés után beszélgettünk. — Valóban, készpónznészesedés. ként a legtöbbet ón kaptam, nyolcezer forintot. Ezerszázihu- szannégy munkaegységet teljesí­tettem. Előlegként minden ledolgo­zott munkaegység után tíz forin­tot, a cukorrépáért pedig kétezret kaptam. A kukoricából az ősszel harminc mázsát vittem haza. Ezen­kívül még ezer forint prémium­ban is részesültem. Mindent egy­bevetve, a múlt évi keresetem harmincezer forint volt. Néhány pillanatig maga elé néz, s aztán hosszasan magyaráz: — Nagyon sokat dolgoztam az elmúlt esztendőben. Rengeteg ko­csit fogast javítottam, hirtelen nem is tudnám megszámolni, hogy hány lópatkót vertem fel. A múlt évben két társam segítségével el­készítettem négy centrifugális mű­trágyaszórót, amely saját újításom volt A kukoricakapálás idején egy kultivátort alakítottam át eke. kapává, amellyel napomként na­gyobb területet lehetett megmun­kálni. A napi teendők mellett a hegesztési munkákat is én végez­tem. Csak azt tudom mondani, hogy a szövetkezet megalakulása óta tavaly dolgoztam a legtöbbet. De megérte! A kovács mester rágyújt. A ciga­rettafüsttel gondolatai is elszáll­nak. Tavaly is megvalósította ter­veit, az idén is vannak elképzelé­sei, vágyai. —* A múlt nyáron a Balatonon Volt a' család és az idén is szeret­nénk elmenni a magyar tenger partjára. Persze van egy „nagy vá­gyam” is. Szeretném a jó öreg Pannóniát egy négykerekűre, ki. cserélni. Minden vágyam egy Tra­bant. A kapott pénz egy részét takarékba teszem, mert a kocsi árából még pár ezer forint hiány­zik. Mely lélegzetet vesz aztán foly­tatja: — Persze, a gyerekeknek is ven, nd kellene valamit De ők is any- nyíra oda vannak a kocsiért, hogy inkább mindenről lemondanak. Puskás Jánossal csak néhány percig beszélgettünk, de megtud­ták, mi a titka annak, hogy a ke­resztúri Egyetértés Tsz kovács- mestere autót vásárol. Végül csak egyetlen mondatot írunk le, amit a sarkadkeresztúri Trabant-tulaj­donos jelölt mondott: „Mindent el lehet érni és minden megvalósít­ható, csak előbb becsületesen én nagyon szorgalmasan kell dolgoz­ni.” Ügy gondoljuk, teljesein igaza van. Dékány Sándor mazva, népgazdaságunkban fel­használhatók. Csákvári János i Az ÜRKI örménykúti kerülete szakképzett bognármestert keres felvételre. Jelentkezés személyesen a kerület köz­pontjában, örménykúton. 66425

Next

/
Oldalképek
Tartalom