Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-19 / 66. szám

1981. mlrcfttt 19. 6 CsiitörtBUc Az influenzáról Beszélgetés Dr. Szentkereszty Lászlóval, a KÖJÁL igazgatóiéval Amióta olvastunk a sajtóban a jugoszláviai járványról, sokakban {elmerült a kérdés: nem terjedhet át az hazánkra is? Általában meg­elevenedett az érdeklődés az influ­enza, ve mindennapi, de mégis fur­csa betegség iránt, mely sokszor évekig elkerüli az embert, hogy az­tán egyszer csak rátörjön, s napo­kon át kínozza. Mi is az influenza? Mi okozza a tömeges influenzás megbetegedéseket? Hogyan véde­kezzünk a járvány ellen? — Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel dr. Szentkereszty Lászlót, a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás igazgatóját. — Az influenzát a laikusok ál­talában összetévesztik a megfá­zással, pedig kórokozói a víru­sok, melyek a levegőn keresztül, cseppfertőzés útján támadják meg a szervezetet. Az orvostudo­mány különböző influenzavíru­sokat ismer, amelyeknek fajtáit az ABC betűivel jelöli meg. Maga a betegség három stádi­umból áll, a két-három napos lappangási időből, amelyet rossz közérzet jellemez, az utána kö­vetkező pár napos lázas rosszul- lértből, és a nem minden esetben bekövetkező szövődményekből, például tüdőgyulladás stb., ame­lyeket olyan egyéb kórokozók idéznek elő, amik a legyengült szervezetet könnyebben megtá­madják. Ritka esetekben az inf­luenza szövődménye halálos ki­menetelű is lehet, de ez általá­ban a más betegségben is szenve­dőknél következik csak be. — Mi okozza a néhány évenként ismét'ödő influen­zajárványokat? —- Az, hogy tömegesebb meg­betegedések esetén, a vírusok el­szaporodásával az influenza hat­ványozottan terjed. Egy influen­zás ember, akiben a betegség még esetleg csak a lappangási stádi­umban vafl, például elméletileg W\A^WWWWWWWWVSAW\A'V WVWSAA/VW\ V\AA/WV^WWWWWWVWVWW egy egész mozi közönségét meg tudja fertőzni. A nagyobb járványok, amelyek főleg ősszel és tavasszal követ­keznek be, általában a lakosság egyharmad részét érintik (van­nak, akik nem is tudják, hogy át­estek a fertőzésen: kicsit rossz volt a közérzetük, de lábon ki- hordták a betegséget.) A fiatalok kedvéért megemlítem az 1918— 19-es influenzajárványt, a ttspa- nyolnáthát”, amely több ember­életet pusztított — szám szerint húszmilliót, főként nőket —, mint az első világháború. — Hogyan védekezzünk influenzajárvány esetén an­nak elszigeteléséért, meg­szüntetéséért? — Az elmúlt hónapokban me­gyénkben 2600 kísérleti védőol­tást adtunk be, főleg a gyengébb szervezetű embereknek, csökkent erejű öregeknek, gyerekeknek, a szociális otthonok, intemátusok lakóinak. Ezt a szérumot az Á és B Influenzavírus ellen készítet­ték, s most a megyében a kerü­leti orvosok figyelik a kísérleti oltások eredményét. A védőoltá- sos és a megbetegedés utáni im­munitás is azonban csak egy évig Gondok —örömök Békésen — Tessék helyet foglalni, van egy kis dolgom még. — Vámom kellett tehát türelmesen. Jó szív­vel ücsörögtem: sorra kerülésemig meggusztáltam a képeket a falon: a szép reprodukciókat, az érthető, modem fametszeteket. Ezt meg­unva, figyelni kezdtem. Egy gyász­ruhás asszonyka előzött meg gondjával: nemrég elhalt ura örökségének bonyolult helyzetét mondta él kemény arccal, de könnyeit nyelve... Két gyermekén látszott: először vannak ilyen he­lyiségben... Mereven ültek a fotel­ben, s csak a kisebb merte meg- lóbázni néha a lábát.. Minya János Békés község vb- élnöke türelmesen hallgatta vé­gig az asszony panaszsorozatát, a tárgyhoz szorosan nem tartozó részleteiket is. — Tessék... — fordul hozzám, amikor a felvilágosítástól és a jó szavaiktól megerősödött asszony két gyermekét kézen fogva elkö­szönt. Bemutatkoztam, s kérdez­tem. i — Hát gondunk, az van elég. A községünket átszelő Élővíz-csator­nából a konzervgyár napi három­ezer köbméter vizet vesz fel,-s ezt szennyezetten csorgatja vissza. Sajnos, így csatornánk nemcsak ! a szennyvizet — mielőtt a csaitor- 1 nába folyna — tartályokba gyűjt­sük és öntözésre használjuk fél. Persze, a tartályok megépítése is költséges, de legalább tiszta ma­rad a csatornánk vize! — Hallottam hírét, hogy szeret­nék várossá nyilváníttatni közsé­güket... — Békés — Európa legnagyobb községe, bár egyelőre még nem eléggé városias. Megint az Élővíz­csatornához lyukadok ki: álmodo­zunk füzes partokról, amilyent Gyulán láttam — csónakázó fiata­lokról, akik a tiszta víz tükrében bámulják magukat... Kellene, na­gyon kellene, hogy a felsőbb szer­vek a kontinens legnagyobb köz­ségének szívvel adjanak segítsé­get! Meg kéll ezt oldanunk — a fejlődés kívánja; s akkor, ha ez sikerül, jobban merjük szorgal­mazni községünk várossá nyilvá­nítását... — Eddig csak a gondokról be­szélt, csak ez található községük­ben? — Olyan az életünk itt, hogyha áll ellen az influenzának, ezért, nyáron, hanem télen is bűzlik, ha a kísérleti szérum beválik, akkor sem jeleníthet megsemmi­sítő fegyvert az influenza ellen... Gyakori influenzás megbetege­déseknél a lakosság is sokat te­het, hogy akadályozza a fertő­zést. Zsebkendő használata köhö­gésnél, tüsszentésnél, gyakori kézmosás, fokozott tisztaság, betegek elkülönítése, a be­tegápolásnál arc elé kötött kendő használata, C-vitámindús ételek fogyasztása, a meghűlések elleni védekezés, minden hozzá­járul, hogy elszigeteljük, csök­kentsük vagy éppen elkerüljük az influenzajárványt. P. A. fertőzi a levegőt. A község lakos­sága és a tanácstagok minden al­kalommal ezzel á — szerintem is jogos — panasszal kezdik mondó- kájukat. Redőzött homlokkal néz maga dé.­— Elnök dvtárs, a szavaiból kiderül, hogy ez a helyzet így to­vább már nem maradhat. Gon­doltak-e valamiféle változtatásra? — A szűrő-derítő megépítése, amit Békéscsaba város vállalt, nem oldotta meg ezt a gondun­kat. Kicsire sikerítették, tűlfo. lyik... Most azon fáradozunk, hogy Tavaszodik. Ol­vad a hó, a sáros, piszkos lé utat ta­lál magának min­denütt. Apró kis patakocskák csör­gedeznek kifelé a házak udva­ráról, s a kerítés alatt vígan fut­nak az útszéli árokba. A falu utolsó házsorának abla­kai arra néznek, ahova ezek a kis patakok összefutnak. Az árok már kiszélesedett, összefüggőnek tűnő tengerré dagadt. Amerre a szem ellát, víz és víz, csak imitt- amott — ahol vastagabbra hordta a szól a havat — emelkedik ki egy-egy jeges hóbucka. Libák gágognak, veszekednek egymással, s mit sem törődve a fagyos, piszkos vízzel, zajosan lu­bickolnak. Távolabb, teljesen kü­lön a falutól, apró kis házikók kéményei füstölögnek. Az a „Pá­rizs”. A szeghalmiak is így hív­ják a cigánynegyedet. A zsombé- kos, hóbuckás téren át egy asz- szony igyekszik arra. Bár ismer minden dombocskát, óvatosan lép­ked, nehogy megcsússzon és bele- pottyanjon valamelyik mélyedés jeges vizébe. Kenyeret visz az éhes apróságoknak. Az utca végén új, piros tető® ház néz farkasszemet a teleppel. A takaros kis konyhában Erna, a legidősebb lány fogad. Nagy fe­kete szemével csodálkozva néz, majd kedvesen — hófehér fogait kivillantva —, mosolyogva kalau­zol beljebb. A szobában két ágy egymás mellett. Jobbra és balra éjjeli­szekrény. Az asztalon kockás te­rítő, friss kenyér és fogkrém... Erna most tért haza a boltból. A heverőn fekete hajú, vékony ■fcroomy. ... ___ LEN özvegy Vadász Ferencné, alig 35 éves. Azok közé az asszonyok közé lehetne sorolni, akiről nem tudják megállapítaná a korát. Férje halála után egyedül fordult szembe az árral, amely visszahúz­ta a cigánytelep lakói sorába. Mindkettőjük álma és vágya volt, hogy házat építsenek — akármi­lyen kicsit is — és kikerüljenek a telepről. A fiatal férjet elvitte egy váratlan betegség. Az asszony egyedül is hű maradt közös ál­mukhoz. Nem volt könnyű. De olyan el­határozással indult el és olyan szi_, vóssággal küzdött, ahogyan csak azok az asszonyok, édesanyák tudnak, akik gyermekeik boldogu. lását tartják életük legfőbb cél­jának. fcegelőször az előítéletekkel kel­lett megküzdenie. — Mert tetszik tudni, a cigányt azt csak „romá”-nak mondják. Egy kalap alá vesznek minden­kit, s ezért nehéz volt munkát kapni — mond ja, aztán még hoz­záteszi: Azért most már más­képp van, mióta felépült ez a ház. Valóban. Amióta felépült a ház, más az élete is. Megbecsülik, ez érződik további szavaiból. Férje halála után nagyobb ősz- szeget kapott. Ennek egy részét, hatezer forintot, a takarékba tet­te. Azután dolgozott hajnaltól ké­ső estig. Fő munkája a gyógynö­vény-gyűjtés. Ebbén segítettek a gyerekek is. Ezenkívül mosást, ta­karítást és min­ién olyan mun­kát elvállalt, ame­lyért fizettek. Az így keresett összegből mindig lecsípett valami keveset a ház­ra. A pénzt azonnal vitte a taka­rékba a többihez. Így szaporodott szinte fillérről fillérre a takarék- betét két éven át. Amikor már 15 ezey forint gyűlt össze, jött a se­gítség. Az OTP-fiók vezetője: Tó­kai Sándomé javaslatára kölcsönt vett fel. Tokainé maga sürgette az engedély megadását az illetékes szerveknél. Az ötgyermekes édes­anya meg is kapta a 32 ezer forin­tot Az anyagot az első téglától az utolsó szögig maga vásárolta, járt egyik szervtől a másikig, s emel­lett* dolgozott. — Nem akartam, hogy az én gyermekeim tovább is ott éljenek a telepen. A nagylányomat isko­láztatom. Elsős gimnazista. A ki­csik négyes és ötös tanulók. Ezt viszont csak úgy érhetik el, ha nyugodt, rendes, egészséges ott­honban élhetnek. Ezt akartam. Sikerült... Tudja milyen érzés volt beköltözni az új házba? Még ma is úgy érzem, hogy ez csak álom — mondja Vadászná. A fárasztó munkáról, az álmat­lan éjszakákról, melyeket gondok­tól terhelve virrasztott át. nem so­kat beszél. Csak az emberekről, akik segítettek; az OTP, a párt és a tanács vezetőiről és másokról. Ezek az emberek áterezték gond­ját, megértették és tisztelték, ami­ért oly kitartóan küzdött gyerme­kei boldogulásáért, a felemelke­désért. Nem hiába küzdött! Kasnyik Judit nagyon elkeseredünk a csatorna szennyes vize miatt, akkor vízmű- vesítésünkre, épülő hídjainkra gondolunk. Víztorony épül ná­lunk, s egyre szaporodnak közku- tadnk. Két hónapon belül a tervek szerint 200 kutat fogunk bekap­csolni. — Hidakat is említett... — Végére hagytam az igazi vi­gasztalást... Nagyon szeretjük a Gyulai Vízügyi Igazgatóságot., — ?? — Négymillió 300 ezer forint költséggel felújítják Békés község hídjait S ami igazi büszkesége lesz szeretett községünknek, az ország egyik legszebb hídját épí­tik meg főterünkön... Szélessége 22 méter lesz — mint a Margit- hídé — költsége pedig pontosan kétmillió-hatszázezer forint­örömök... gondok. — Mégis áit- sugárzik az optimizmus. Minya János, a községi tanács­elnök bízik, az épülő hidak alatt a víz „szénáját” is rendbe hozzak azzal, hogy megszüntetik szennye­ződését. Temyák Ferenc 1963 statisztikájából: Harminchárom halálos közúti baleset történt megyénkben A balesetek közül mind számu­kat, mind súlyosságukat tekintve nagy figyelmet érdemelnek a közutakon* történt közlekedési balesetek. A közúti forgalom nö­vekedésével számuk évről évre emelkedik. Megyénk területén a múlt évben 1962-höz képest a köz­lekedési balesetek száma 81-el szaporodott, tavaly 254 közleke­dési baleset fordult elő. A balese­tek természetét vizsgálva megál­lapítható, hogy a legtöbb esetben a különböző mozgó járművek ösz- szeütkögése, a gyalogosan közle­kedők elütése, valamint a jármű­vel való felborulás, fának és osz­lopnak való ütközés fordul elő. A balesetek túlnyomó többségét a járművezetők okozzák, ami a gondatlan vezetésből, gyorshajtás­ból, szabálytalan előzésből, az el­sőbbségi jog meg nem adásából ’adódik. Igen sok esetben tapasz­talható az is, hogy a gépjármű­jogosítvánnyal rendelkezők nem tartják be a KRESZ szabályait. Jó lenne, ha a gyalogosan köz­lekedők is nagyobb körültekintés­sel közlekednének, továbbá, ha gyermekeik utcai viselkedését is figyelemmel kísérnék. Hány eset­ben lehetne ugyanis felelőssé ten­ni a szülőket is gondatlanság mi­att. Hány esetben fordul elő, hogy a már bekövetkezett balesetekért felelősséggel tartozók nem nyerik el méltó büntetésüket. A sze- mélygázolásos balesetek kéthar­mad részénél a gyalogosok voltak a hibásak. Nagyon sok esetben a balese­tek előidézője az ittasság. A személyi áldozatokon kívül igen jelentős a baleseteknél ke­letkezett anyagi kár is. Az Állami Biztosító Békés megyei Igazgató­ságának jelentéséből kitűnik, hogy a múlt évben 40 esetben 138 801 forintot fizettek ki köz- lekedési balesetekből kifolyólag. Bár az anyagi kár egy része is megtérült, de az a harminchárom haláleset, valamint a súlyos bal­esetekből keletkező rokkantság, fel nem mérhető veszteséget je- j lent nemcsak a közvetlen hozzá- I tartozóknak, hanem az egész kö­zösség számára. I Minden gyalogost és gépjármű- J vezetőt kérünk a közlekedési | szabályok betartására, fokozott óvatosságra intjük saját és mind­annyiunk érdekében. Szabó András a Megyei Balesetelhárítási Tanács tagja Életbiztosítás, balesetbiztosítás támasz a bajban! A Biztosítási és önsegélyző Csoport pagy összegű élet- és balesetbiztosítást nyújt tagjainak. ÉRDEKLŐDJÉK ÜZEME, HIVATALA BIZTOSÍTÁSI MEGBÍZOTTJÁNÁL! 145

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom