Békés Megyei Népújság, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-03 / 52. szám

v I fllág proletárjait egyesüljetek I MEGYEI PÁRTBIZOWFSÁ*G ÉS NÉPÚJSÁG 1964. MÁRCIUS 3., KEDD Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM A fehér csend világa... | A hisz párttitkára \ Öt perc le’efcn | Lottó tárgy nyeremény-sorsolás | Sport | Hitlej éjszaka A célszerű mun és emberi érdek: Társadalmunk átalakulása | Egyrészt a hiányzó férfimun- magával hozta a gyorsabb üte- kaerő pótlására, másrészt a je­mű gazdasági fejlődést, aminek egyik »kifejezője, hogy növe­kedtek a munkalehetőségek is. Békés megyében 1949—1960 között 20 ezerrel nőtt a keresők száma, s ez azóta hatványozó- dik. A munkaközvetítő irodák­hoz bejelentett minden tíz munkahelyre 1960-ban még 34 lentkező női munkaerő mind nagyobb foglalkoztatására több intézkedést tettek néhány üzemben. A férfiakat igyekez­nek felszabadítani az olyan munka alól, amit a nők testi al­kata is elbír. A Sarkadi Cukor­gyárban az ősszel, a szezon be­. , ,, „ . , indításakor 24 ilyen munka­jelentkező jutott 1962-ben 13, helyre vettek fel nőt> a kender_ és tavaly, 1963-ban már csak 11. A változást az is jelzi, hogy a munka keresők nagyobb ré­sze nő volt; tavaly a férfimun­kaerőt igénylő minden 10 mun­kahelyre megyei vonatkozás­ban csak hat férfi jelentkező jutott. Természetesen helyen­ként ez változik, Békéscsabán a női munkaerőt igénylő minden 10 helyre 13, a férfimunkaerőt igénylő helyre pedig 8 jelentke­ző esett. Orosházán az olajbá­nyászat fejlesztése, valamint az üveggyár építkezése következ­tében már csak négy jelentkező jutott 10 bejelentett férfimun­kahelyre. Az is nyilvánvaló, hogy a helyi ipari természetű munkalehetőségek szűkebbek a városnak is beillő községekben, .mint Szarvas vagy Békés. A gazdasági fejlődés velejá­rójaként olyan gondjaink van­nak most már, hogy a munkára jelentkező nők közül kevésnek van szakképzettsége. Tavaly a csaknem 17 ezer jelentkező kö­zül csak 925-nek volt, s többen ezek közül is olyan képzettség­gel bírtak, mint a fodrászat, a fényképészet, a női szabászat, ahol korlátozott az elhelyezke­dési lehetőség. Továbbá olyan gondjaink is vannak, hogy pél­dául Békéscsabán nyár utolján és az őszi hónapokban női mun­kaerőből is hiány van. A mun­kaerő-kiegyenlítődés miatt, va­lamint, hogy a nők ne csak egy-egy üzem szezonja alatt dolgozzanak, néhány békéscsa­bai üzem, ahol a szezonális idő­szakok nem esnek egybe, koo­perál. A konzervgyár és a hű­tőipari vállalat novemberben a baromfifeldolgozó vállalatnak adott ét szerződött női munká­sokat, akik januárban a do­hánybeváltóhoz és a MÉK-hez mentek dolgozni. A munkaerő­gyárakban ezelőtt a férfiak te­regették a kenderkórót, most már a nők. A csabai konzerv­gyárban olyan elgondolások vannak, hogy a jövőben üzem­be helyezendő 40 elektromos targonca vezetőit a nők közül képezik ki. Ezek még nem teljes megöl-1 llaza^eiett Moszkváé! a KGST végrehajtó Irzotiságának ülésén részivel! magyar küldöttség Hétfőn hazaérkezett Moszkvá­ból a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa végrehajtó bizottsá­gának ülésén részt vett magyar küldöttség, amelyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságé-' nak tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese vezetett. A delegá­ciót a Keleti pályaudvaron dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Trautmann Rezső építésügyi miniszter, továb­bá az Országos Tervhivatal, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium képviselőd fogadták. Ott volt a fogadtatáson G. A. Gyenyiszov, budapesti szov­jet nagykövet is. (MTI) Tavaszvórás az Élővíz- csatorna mentén... Még időnként ijeszt­get a tél, de már egyre nagyobb az ereje a napsugár­nak. Várjuk a ta­vaszt, nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is. Képün­kön dr. Zékány fő­orvos gyermekei is a tavaszt ízlelgetik az ébredező parton. A szövetkezetek idei beruházási programja 240 millió Sn°dénSZ£SfeSván2at’ f5 í 0roshi”n palántanevelő és primőrtelep, Dévaványán öntözőrendszer épül — Elkészültek a tervek, április végén kezdődnek az építkezések minden üzem, vállalat felül vizsgálná a munkaerőhelyzetét, és kezdeményező lépéseket ten­ne. Külön szót érdemel a szak­munkásképzés, hiszem több szakmában nem tudják kielé­gíteni a szakmunkás-igényt. Ez különösen érezhető az építő­iparban. Nehezíti az igények kielégítését, hogy szakáganként elkülönítve végzik ezt, nincs olyan szerv, amely ezt össze­hangolná, koordinálná, a szük­ségleteknek megfelelően irányí­taná. Legcélszerűbb volna, ha a tanácsok munkaerővel gazdál­kodó szerveire lenne ez is bíz­va. Ez tudná legjobban befo­lyásolni többek közt, hogy a nők megfelelő arányban és ne­kik legmegfelelőbb szakmai képzésben vegyenek részt. Ez egyaránt vonatkozik az iparra, a mezőgazdaságra. Ami a me­zőgazdaságot illeti, a belterjes gazdálkodás bővitésével különö­sen a konzervgyári, a hűtőipari szakképzést szükséges növelni a nők körében. Előreláthatóan a kertészetben foglalkoztatot­tak száma az 1960. évi 7000-ről 18 ezerre növekszik. Mindebből az következik, hogy az üzemek, vállalatok a szakmunkáskép­zést jobban az igényeknek meg­felelően irányítsák,/s az ilyen A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán a Földművelésügyi Minisztérium jóváhagyása alap­ján összeállították a termelőszö­vetkezetek idei beruházási prog­ramját. Ebbén külön kitértek az építkezést és beruházás műszaki lehetőségeinek kiaknázására. Ebben az évben a termelőszö­vetkezetek 137,7 millió forintot fordíthatnak építkezésre. Az ed­digi gyakorlattól eltérően, az idén kerül sor először a beruhá­zások koncentrálására. Ebinek megfelelően egy-egy termelőszö­vetkezet épületeit teljesen el­készítik vagy a távlati tervnek megfelelően szakaszosan teszik lehetővé a termeléshez szükséges összes épületek, berendezések, fel. szerelések tervszerű építését és vásárlását. A beruházás összegéből 90 mil­lió forintot'az ÉM Békés megyei vállalata kötött le. Számottevő az öntözéses gazdálkodás továbbfej­lesztése is. Terv szerint új telepek építésére és öntözőgépek, felsze­relési tárgyak vásárlására 47,7 millió forint jut. Gyümölcsös te­lepítésre 150 holdon 2,8 milliót, digózásoe talajjavításra 4500 hol­don 9 millió forintot, tervezésre 7,2 millió forintot irányoztak elő. Az orosházi Szabadság Tsz-ben többek között egy 10 605 négyzet­méter alapterületű palántaneve­lőt és primőrtelepet építenek, s lyes borjúnevelő készítése, hat ag_ ronémusi lakás, 94 gépszín, 17 fúrott kút és 87 tsz-major belső villamosítása. A korábbi hetekben rendelet jelent meg, amely a szövetkezeti építkezések elkezdését csak ápri­lis végétől engedélyezi. Az ÉM Békés megyei vállalata is csak akkor láthat munkához, noha a tervek készen vannak, s az anyag, beszerzésre is mód és lehetőség nyílik. A szövetkezetek gépesítésre 77,5 millió forintot fordíthatnak. Ebi­ből 156 univerzális traktort és 19 nagy teljesítményű lánctalpas traktort, 403 pótkocsit vásárol­hatnak. Silókombájn 95, Orkán- szártépő 40, Rapidtox permete­zőgép 112 és hideglevegős széna­szárító 35 kerül a szövetkezetek kezelésébe. Ebben az évben tovább javul a szövetkezetek bekötőút-hálózata is. Tizenegy tsz összesen 14 millió forintot fordít erre a célra. Bekö­tőutat kap többek között a szarva­si Táncsics 5,1, a kondorosi Lenin 1,2, a gyulavári Lenin Hagyatéka 2 és a békéscsabai Petőfi Tsz 1,2 kilométeres szakaszon. Rekordüzemeltetés a Sarkadi Cukorgyárban gazdálkodás ilyen módja is se- f dási szervek hatáskörét bővite- gíti, hogy az eddig csak szezon- i munkájukat operatívabbá ban dolgozók, egy évben 9—10 j tenni, hónapig kereshessenek. Nagy­lehetőségeket minél teljesebben _ innen látják él majd Orosháza és használják ki. Továbbá szüksé­ges volna a munkaerőgazdálko­szerű kezdeményezés az is, hogy a konzervgyár tavaly az alapanyagokat a járásokban készíttette elő, ezzel a vidéki asszonyok, lányok, nyáron pe- . .. , . „ / dig — a szünetben — a diákok nJ»lre érnénk fel a célszerű | A társadalmi átalakulás íme ilyen gondokat hozott magával. Ennek megoldása nagyban függ attól, hogy a különböző szer­vek, üzemek, vállalatok meny­a járás szövetkezeteit palánták­kal A dévaványaá Aranykalász Tsz-ben 1686 holdon, továbbá a mezöberényi Vörös Csillag Tsz- ben 1039 holdon öntözőtélep épí­tését kezdik el és ezt 1965-ben adják át rendeltetésének. A tanácsi tervező vállalat és a tsz beruházási iroda dolgozói el­készítették a beruházási terve­ket. Létesítmény-jegyzék ükön 414 épület szerepéi. Ezek közül leg­A Sarkadi Cukorgyár eredetileg az 1910. február 24-én megalakult Alföldi Cukorgyár Ré zvénytársa- ság gyára volt, amely 1962-ben ünnepelte 50 éves jubileumát. Az ország 11 cukorgyára közül a na­gyobbak közé tartozik és üzem- biztosságát az 1948. március 25-én végrehajtott állami tulajdonba vé­tel után nagyarányú felújítások­nak köszönheti. Az 1963/64. idényben 19 471 kh szerződött területről kapott fel­dolgozásfa cukorrépát a Sarkadi Cukorgyár, ami holdanként 171 mázsa átlagtermésnek felel meg. Mivel a szolnoki és a mezöhegye- si cukorgyárak hamarabb leáll­tak, a sarkadi gyár tőlük is vett át cukorrépát feldolgozásra a sa­ját területén termett 333 030 ton­nán felül, és így végeredmény­ben 342 180 tonnát kellett a hosz- szabbított üzem alatt feldolgoz­nia. A cukorgyártásban 1534 dol­gozó vett részt: 1963. szeptember 2-től 1964. február 19-ig tartó kampány alatt. 2 008,9 tonna volt a napi feldolgozási átlag. A 17,22------ . .. ,... ,, , , számottevőbb a 16 százas szarvas. „ aim*, n. u,« i s keresethez juthatnak, vala- tounkaerogazdalkodás népgaz- - .»rha-istálló, az öt egyenként 50- . százalék cukortartalmú répából minta gyár munkaerőigénye dasagi, embert voltat. I cs szarvasmarha-istálló bővítése, | végeredményben 47 104,3 tonna is megoldható. 1 Cserei Pál • tejházépítés, három 126 íérőhe- | fehér cukor készült. — Nagyon örülünk, hogy ez az óriási kampány sikerrel, és baj nélkül zárult — emlékezik visz- sza Leel-Össy Kálmán igazgató a hat hónap alatt megvívott terme­lési csata sok nehéz percére. — Felújított gyárunk 'kapacitását meghaladó cukorrépa-mennyiség feldolgozása hárult reánk nem­csak a jó termés, de á szomszé­dos gyárak leállása folytán. Ez a nyújtott kampány megerőltető volt gépre s emberre egyaránt. A jó gyári kollektíva érdeme, hogy üzemzavar nélkül, folyamatosan dolgozhattunk. Ez volt a trösztö- sített cukoripar első erőpróbája. Nincs időnk pihenésre, mert itt a szerződéskötések és a vetőmag­elosztások ideje, s így már most készülünk az új üzemévre. Ahogy elbúcsúzunk a nagy múl­tú gyártól, az a meggyőződés ala­kul ki, hogy a cukorgyáriaknál nemcsak jelszó, hanem eleven valóság: „Miénk a gyár és ma­gunknak termelünk!” Ez a szel­lem sarkall csúcsteljesítményre öreget, nyugdíjast és fiatalt egy­aránt. Dr. Afárut György

Next

/
Oldalképek
Tartalom