Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
1964. február 13, 6 Csütörtök 260 eser kémény vár rájuk Beszélgetés a „fekete emberről Azokról beszélgettünk, akik gyakran a magasból tekintenek végig a városon: a kéményseprőkről, a kémények orvosairól. — Hány kéményt tisztítanak rendszeresen Békéscsabán és megyénkben? — kérdeztük Misur Jánostól, a Békés megyei Kéményseprő Vállalat igazgatójától. — Békéscsaba bel- és külterületein, a gyárkéményeket bele sem számítva, összesen mintegy 35 ezret, megyénkben pedig körülbelül 260 ezret, melyeket különböző típusok szerint osztályozunk. i— Hányfajta kéményt tisztítanak? — Hat típusba soroljuk őket, s a termofor a legújabb. Ezekkel az új bérházakon találkozunk. — Hol van Békéscsaba legmagasabb kéménye? — A téglagyár 2-es telepén. 75 méter magas. — A gyárak, vállalatok, üzemek és lakóházak kéményeit egyaránt havonta tisztítják meg a lerakodott koromtól? — Nem. Csak a lakóházakba megyünk havonta, viszont a gyárkéményeket általában évente, az üzemeltetéstől, a füstcsatorna keresztmetszetétől, az üzemanyagtól és még számos más tényezőtől függően seperjük. — Ezt a munkát hányán végzik Békéscsabán? — Mindössze húszán, és nemcsak a seprés, hanem a' kémények évenkénti kiégetése, a koromgyűjtő aknák, üzemi tűzhelyek, ipari kazánok tisztítása, a kályhák javítása és karbantartása is a mi feladatunk. Ezenkívül minden új létesítmény átadásánál meg kell állapitanunk, hogy meg- felel-e a követelményeknek. — Milyen félreértések adódnak a lakosság és a kéményseprők között? — Gyakran panaszkodnak a lakók, hogy néha fél év alatt be- kormolódik cserépkályhájuk, és ilyenkor feleannyira sem melegít, mint azelőtt. Azonban ez az időjárás függvénye. Ha nagy a légnyomás. köd van, akkor jobban lerakódik a korom, és ezért a kéményseprőket nem lehet okolni. Nem mindegy az sem, hogy naponta mennyi szenet tüzelnek el a cserépkályhában. — A kéményégetéseket hogyan fogadja a lakosság? — Sajnos, sok háziasszony ellenzi ezt, de ettől függetlenül szükséges és fontos, mert ezzel megakadályozzuk, hogy télen elduguljon a kémény, ami kellemetlen számukra, s nekünk is nagyobb munkát okoz. — Előfordul a kémények öngyulladása? — Igen. És hangsúlyozni szeretném, hogy teljesen függetlenül a kéményégetéstől. A régi épületeknél építési hiba miatt következik be az öngyulladás vagy azért, mert a kémény közvetlen környezetében éghető anyagot helyeztek' el. — Sok panasz hangzott el már arról, hogy a kéményseprők a frissen mosott, padláson szárított ruhákat bepiszkítják. Hogyan segítenek ezen? •— Általában rendszeressé vált kéményseprőink munkája. Például minden hónap 1—5 napjáig mennek a Bánszki utcai és a vásártéri bérházakba, s ezt előre tudják a lakók. Ekkor nem mosnak, nem szárítják a padláson a ruhát, hiszen munka közben tényleg elkerülhetetlen annak bekormozása. — Hány kéményseprő dolgozik megyénkben, és van-e utánpótlás? — Százh úszón négyen seprik rendszeresen a kéményeket, s évről évre 8—10 ipari tanulót képzőnk. Sajnos nem tudunk kialakítani egy szálláshelyet, ahol együtt nevelnénk ipari tanulóinkat, s ahol eredményesen foglal- kozhatnánk velük. —■ Milyenek a tisztálkodási lehetőségeik a dolgozóknak? — Békéscsabán, Orosházán, Szarvason fürdő áll rendelkezésükre, s nemrég kaptak ilyet Gyulán is. Végül egy „szerencse”-kérdés: — A hagyományos kéményseprő-szerencse igaznak bizonyul-e? — Három évvel ezelőtt négyes találatot ért el a lottón egyik munkatársunk, aki azóta már nyugdíjba ment. Több mint 100 ezer forintot kapott. Azóta nem volt komolyabb nyeremény, bár valamennyi dolgozónk egytől- egyig lottózik. Befejezésül meg szeretném kérni megyénk lakóit — folytatta Misur elvtárs —, hogy több megértéssel fogadják kéményseprőinket, s így munkájuk gyorsabb és kifogástalanabb lesz. hiszen havonta 260 ezer kémény vár rájuk. V. Z. Qo étvágyat! A békési napközisek étterme 1 milliós költséggel épült, nem is olyan régen. Kitűnő, modem konyhájában ízletes ebédeket főznek, bár a főzés előkészítése eléggé nehézkes. Például: nincs burgonyahámozó gépük és 360 iskolás, 250 óvodás, valamint 100 felnőtt számára főzni nem gyerekjáték. Kiss Jánosné konyhavezető 12 éve általános megelégedettséggel végzi feladatát, bár ő is megjegyzi, hogy a konyhát ideje lenne hamarosan teljesen gépesíteni. Baj van a vízellátással is, ez is megreformálásra váró probléma. Az ebéd azonban finom, nincs panasz! A naposok hófehér köpenyben „teljesítenek szolgálatot". A szakács néni egymás után készíti az adagokat és ók viszik, mert éhes az osztály... Meylenner Gyuláné, az 1-es számú általános Iskola napközise ellenőrzi, hogy szépen esznek-e kis tanítványai? A kis óvodásokról is gondoskodnak. Kiss Istvánná átadja aa edényeket Vad Károly bácsinak, aki három békési óvodába szállítja az ebédet és az uzsonnát. s. a Fotó: Kocziszky László ••••••••■•■■•••»•■«••■•■■•■»■•■••••»Ml m Milyen színűek voltak „ősszfileink”?: Dr. Walter E. Lammerts- nek, a Lávermored Tudományos Intézet genetikusának feltették a kérdést: fehér vagy színes bőrű volt-e Ádám és Éva? (Jellemzően amerikai probléma.) A tudós a feltett kérdésre a kaliforniai pedagógiai tanácsnak a következő választ adta: — „Ezt persze pontosan megállapítani nem lehet, de véleményem szerint ős- szüleink mondhatnám félbarnák voltak és hozzájuk képest az emberiség egy részének bőr színe világosabb, másik részéé söté- tebb lett” "...........I 5 A páncélszekrény Az abszolút korszerű vállalati irodaépületben az igazgatónak szupermodem páncélszekrénye volna, de az most konzervdobozvolt, amilyen nincs az egész vá- nál is nyithatatlanabbul állt a rosban! Számkulccsal működött sarokban. Nosza távirat telefon, s a jelszámsor egy-egy része há- nádiógram ment az öregnek, hogy rom ember agyában raktározó- vagy elárulja a harmadik száradott külön-külön: az igazgatóé- részét a jelszámsomak, vagy haben, a helyettesében és a fő- zasiet, de a páncélszekrényt nyit- könyvtároséban. A számrácsot rai kell! A válasz mindig ugyan- csupán egymás jelenlétében old- az volt: — tegyék a bizalmas halták fél, s nyithatták ki a pán- anyagot, ahová akarják, de a célszekrény-csoda csillogó króm- páncélszekrény az ő visszatértéig acél ajtaját. Ha — rendkívüli szigorúan zárva marad. Felnyitá- esetként — mindhármuknak ne- ^ még gondolatban is tilos! tán egyszerre áll meg a szívve- A hírt mindenki ámulattal fo- rése, az ajtó örökre nyithatatlan g^ta. Hogy adhatott a nagy főmarad vagy csak az ekrazit se- nöik:, az az ember, aki a legkisebb gít. hivatalos fecnit is elzáratja, ilyen Történt, hogy az igazgató hosz- könnyelmű utasítást? Futótűz- szabb külföldi kiszállásra távo- ként terjedt el az irodaházban a zott Persze ettől a hivatali élet feltevés, hogy az igazgatói széfnem állt meg. Egymás után ér- be, magasabb parancsra, a Mars keztek be továbbra is a bizalmas meghódításának titkos terve ke- tervek, utasítások, új bélyegzők, rült vagy legalábbis a másolata, hiancocsekk-tömbök és egyéb Ám egyszer minden külföldi olyan dolgok, melyek máskor kiszállás véget ér. A hatalmas apómban a páncélba vándoroltak irodaházban szinte megállt az _ élet a hírre, hogy j* l*" r» most indul az igazgató, a helyettese és a főkönyvelő kíséretében a páncél- szekrény ünnepélyes kinyitására. Az épületben akkora csend honolt, hogy a légy zümmögése ágyúdörejként hatott volna. Mindenki annak a titokzatos küldöttségnek az érkezését leste, amelyik, szerintük, az acélfalak mögött rejtőző titkos iratokért, tervekért kell, hogy jöjjön. Azonban semmiféle bizottság sem érkezett. Ellenben mikor a jelkulcs segítségével a páncél- szekrény csillogó krómacél ajtó- szárnyai kitárultak, a közelben lévő kevesek óriási meglepetésére egy közönséges kávéfőzőmasina bukkant elő. A nagy főnök örömteli mozdulattal nyúlt feléje, kabátujjáva! megtörölgette, magához ölelte s úgy rebegte: — Te kis mindenségem. Lám, múltkori távollétemkor nem zártalak el és máris gumiszagú volt a feketém. Uj Rezső Tücsök úrfi újabb kalandjai Nemrégiben megírtam az első osztályos Lacika, becenevén Tücsök úrfi aranyos esetét az igazgató bácsival. Tücsök úrfi azóta is szorgalmasan jár iskolába. Reggel sir, viert megfázott a keze, lába a havas dű- lőúton. Délelőtt nevet, mert jól felelt, aztán újra könnyekkel telnek meg vagy fekete szemei, mert mesét mondtam és át- érezte a szegény kis nyuszi szenvedéseit a zord téli éjszakákon. Mint az áprilisi szeszélyes idő, úgy változik a kedve, finom idegrendszere, gyors esze azonnal reagál a külvilág minden behatására. Környezetismeret, órán a helyes maga- jiseletről is tanultunk, többek között írről, hogy nem illik a gyermekeknek fejjel, könyökkel behatolni a boltba vagy bárhol várakozók tömegébe, utunkból félrelökni kicsit, nagyot egyaránt, mint az itt a tanyai (de azt hiszem sokszor a városi iskolásoknál is) szokás. S hogy az oktatás szemléletes is legyen, le is játsszuk, hogyan megy helyére az udvarias gyerek. Elállóm a padok között kivezető uíacs- kát, aztán egyenként előjönnek az elsősök a pádból és „tessék szíves lenni egy kis helyet adni” kéréssel elvonulnak előttem, miután én félreállok. Tetszik a játék Tücsök úrfinak, alkalmazza napjában többször. Akár kell, akár nem, elém áll minden szünetben és harsányan bejelenti: „Tessék szíves lenni egy kis helyet adni”. „Szívesen, Lacikám — ez ám az udvarias kisfiú” — mondogatom már tizedszer, és bár én már kezdem unni, ő sose felejti el, mire tanítottam. No, de Tücsök úrfi se angyal, ő is követ el hibát. Egy reggel feláll az útfelelős, és a szokásos „tisztelettel jelentem, hazafelé senki sem volt rossz”. szöveg helyeit esst mondja: „Hazafelé Lacika azt mondta G. néninek, hogy »ne pofázzon!!*’ Tücsök úrfi vörös arccal, könnyes szemmel próbált tagadni: — Nem is igaz, nem is mondtam! — De igaz! — zúgja rá vagy tíz hang. — Hát ez rettenetes, László — mondom zord hangon. Hogy mondhat egy kisfiú ilyet egy felnőttnek? De még e pajtásoddal szemben sem szabad ilyen durva hangot használni! És még ráadásul hazudsz is, letagadod amit tettél! A könnyek most már zápor módjára hullnak, mossák a bársonyos, kreol arcocskát, sötét foltokat hagynak a világoskék blúzon és a sárga pádon is. Aztán hüppög, csuklik, majd dacos hangon megszólal: — Hát igen, mondtam! De saját magamnak mondtam: Ne pofázz! H. I.
