Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

február I. 9 Vasárnap &z utóbbi három évben — * még hosszú időre — a párt-, ál­lami és mozgalmi szervek egyik legfontosabb feladatává vált a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszi­lárdítása. E szervek a szövetke­zeti tagsággal és vezetőkkel együtt azon dolgoznak, hogy nö­vekedjék a mezőgazdasági terme* lés, gyarapodjon a termelőszö­vetkezetek vagyona és ennek út­ján tovább emelkedjék a tsz- tngok Jövedelme. Az együttes munka eredménye, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek többsé­ge jó és közepes színvonalon gaz­dálkodik ■ évről évre tovább erősödnek. Ez tükröződik az el­múlt gazdasági év eredményei­ben is. A szövetkezeti tagság szorgalma, munkafegyelmének megszilárdulása jelentősen előse­gítette, hogy a tavaszi, nyári és ősei gazdasági munkákat időben és jó minőségben elvégezték. Ez • magyarázata annak, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére szö­vetkezeteink megyei átlagban ku­koricáiból (májusi morzsoltra át­számítva) 19 mázsát, cukorrépá­nál közel 180 mázsát — 40—45 mázsával többet, mint az előző évben — takarítottak be katasz­teri holdanként. A közös állatál­lomány gyarapodása, fejlődése ♦ette lehetővé, hogy megyénk hí- ■oit sertés felvásárlási tervét 100 százalékon felül, 221 OOO-rel szem­ben 230 OOO darabra teljesítette. A szövetkezeti gazdaságok közös baromfiállománya egy esztendő alatt közel háromszorosára növe­kedett Termelőszövetkezeteink politi­kai és szervezeti megszilárdulását bizonyítja az is, hogy az őszi ke­nyérgabona vetéstervet (180 OCO klh) október 25-ig jó minőségben, megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával teljesítették. Amíg 1962-ben 110 ezer kataszteri hold Ibid szántatlan maradt addig most a 340 000 kh-ból alig néhány ezer nem került felszántásra. Szövetkezeteink erősöctése, gaz­dasági fejlődése folytán állandóan növekszik a termelőszövetkezetek vagyona. 1962-ben összvagyonuk csaknem elérte a két és fél mil­liárd forintot s ez az idén még tovább növekszik. Az 1963-as gaz­dasági évben megyei átlagban az egy dolgozó tagra jutó jövedelem — háztáji jövedelem nélkül — meghaladja a 11000 forintot. Mindezek azt bizonyítják, hogy megyénk termelőszövetkeze­tei is kiállták az élet próbá­ját és egyre jobban élnek a nagyüzem adta lehetőségek­kel, s mind tudatosabban hasznosítják a kollektív gaz­dálkodásban rejlő előnyöket. A Jelentős fejlődés mellett azonban megyénkben is vannak még gyengén gazdálkodó terme­lőszövetkezetek. Ennek döntő oka a kedvezőtlen természeti adottsá­gokban, a veztés, irányítás gyen­geségében rejlik. Békés megye természeti viszonyai és talaj­adottságai általában nem rosszak. A termelőszövetkezetek tekinté­lyes része humuszban gazdag, fe­kete talajon gazdálkodik. A me­gye északi járásaiban viszont — Gyoma, Sarkad és Szeghalom — a termelőszövetkezetek közel 200 000 kh területéből 70 OOO kh szikes, 116 ezer kh erősen kötött talaj. Ez egyik legfőbb magyará­zata annak, hogy megyénkben a ■% gyengén gazdálkodó teinx A gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésére tett intézkedések Békés megyében írta: Klaukó Mátyás lőszövetkezetek 62 százaléka az említett járásokban van. A ter­melőszövetkezeti tagok ezekben a tsz-ekben is egész esztendőn át szorgalmasan, becsületesen dol­goztak. Gazdálkodásuk mégsem volt kellően eredményes. 1962- ben az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredményük 955 fo­rinttal volt kevesebb, mint a me­gyei átlag, és 1238 forinttal ke­vesebb a déli járások átlagánál. Komoly aránytalanságok alakul­tak ki a jobb talajon gazdálkodó termelőszövetkezeti tagok jöve­delmével szemben is. 1962-ben az egy dolgozó tagra jutó közös mun­kából származó jövedelem me­gyei átlaga 10 300 forint volt, a három járásban viszont alig érte el a hétezer forintot, A segítségnyújtást sürgette a párt VIII. kongresszusának a gyengén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek megjavításáról szóló határozata, valamint megyénk mezőgazdasági fejlesztését célzó ötéves tervünk eredményes vég­rehajtása is. Mezőgazdaságunk ötéves tervének megvalósítása — amely figyelembe veszi adottsá­gainkat, megyénk szerepét az ország élelmiszerellátásában — annál inkább is fontos, mert Bé­kés megye az ország mezőgaz­dasági árutermelésének, .csaknem 10 százalékát adja. Ezt figyelem­be véve, az országos 22—23 száza­lékkal szemben a megyében a mezőgazdasági ossz*ermelés ho­zamait ötéves távlatban 25—26 százalékban irányoztuk elő. A kedvezőtlen időjárás és a rossz talaj adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek lassú terme­lési,- gazdasági fejlődése miatt feszítetté vált kötelezettségeink teljesítése. A hátralévő két évben azonban sokat be lehet pótolni a gyengén gazdálkodó szövetkeze­tek gazdálkodásának, vezetésé­nek, irányításának megjavításá­val, a korszerűbb agro- és zoo- technikai eljárásoknak széles kö­rű, a tsz-tagok anyagi érdekelt­ségi formáinak megfelelő alkal­mazásával. Csak egy példát er­re: amennyiben az említett há­rom járásban a gyengén gaz­dálkodó termelőszövetkezete­ket rövid idő alatt a közepe­sen gazdálkodó termelőszö­vetkezetek színvonalára emel­jük, akkor a népgazdaságnak 850 vagonnal több búzát, 400 vagonnal több takarmányt, 100 vagonnal több szemes ku­koricát, 970 vagonnal több cukorrépát, 14 ezer darabbal több árusertést, 100 000 darab­bal több árubaromfit tudunk adni. Természetesen ez nö­veli a szövetkezeti tagok jö­vedelmét is. Az e területeken működő ter­melőszövetkezetek gazdálkodása jelentősen befolyásolja a megye egész mezőgazdaságának fejlődé­sét, a termelőszövetkezeti tagok gazdasági, kulturális helyzetének,) politikai hangulatának alakulá-1 sát. Ezért a megyei pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy ala­pos elemző vizsgálatot folytasson a három északi járásban. A párt- és állami szervek ko­rábban is foglalkoztak a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével. Ez azonban csak az egyes termelőszövetkezetek egyedi problémáinak megoldásá­ra korlátozódott, de a három járás valamennyi, hasonló nehézségek­kel birkózó termelőszövetkezete­inek segítésére átfogó, hosszabb időre szóló, a három járás egészét érintő intézkedések nem történtek. A megyei pártbizottság és megyei tanács az elmúlt év ta­vaszán ezt pótolta és ala­pos elemző munkával a három járást átfogó konkrét intézkedést dolgozott ki a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek segítésére. Mintegy száztagú bizottsággal — több brigádra elosztva — két hó­napon át vizsgálta a három járás termelőszövetkezeteinek gazdálko­dását, politikai, kulturális és szer­vezeti életét. A tapasztalatokat termelőszövetkezetenként, majd a járási vezetőkkel összegeztük és megvitattuk. Ezt követően a me­gyei pártbizottság és a megyei ta­nács együttes ülésén megtárgyal­tuk és elfogadtuk a hosszabb idő­re szóló konkrétintézkedéseket. Elhatároztuk, hogy — a jó talaj- adottságokkal rendelkező járáso­kat nem elhanyagolva — á beruházások és más anyagi javak elosztását, valamint * termelési tervek lebontását megkülönböztetetten kell biz­tosítani a gyenge talajadott­ságú termelőszövetkezetek­nek. Ez már az 1964-es tervi ebontás- nál is érvényesül. Egyszerűsítet­tük például a vetésszerkezetet oly módon, hogy e helyeken csökken­tettük a kevésbé gazdaságos növé­nyek termelését, ugyanakkor nö­veltük a jövedelmezőbb növény- féleségek arányát. Mivel a három járás mezőgazdasági művelés alatt lévő területének túlnyomó része tápanyagokban szegény, erősen leromlott talajokból tevődik ősz- sze, ezért már az ötéves tervünk­ben előírtuk a fokozottabb talaj- javítást. Ennek megfelelően a talajjavítást 1965-ig digó- zással 9 ezer kh-n, kémiai úton 15 000 kát. holdon kell elvégezni. A nehéz, erősen kö­tött talajok művelését segíti az az intézkedés, amely már az 1964. évi gépi beruházás­ból a lánctalpas szántógépek 65 százalékát e három járás számára biztosította. Fokozottabban segítjük a három járás termelőszövetkezeteit az ön­tözéses gazdálkodás kiterjesztésé­ben is. A megye öntözési fejlesz­tése az 1962-es 43 000 kataszteri holdról 1970-ig 120- 130 000 kát. holdra fog növekedni. 1964-ben az öntözési beruházások és berende­zések 48 százalékát az említett három járás területére összponto­sítjuk. Ez minden bizonnyal ked­vezően érezteti majd hatását a terméshozamok növelésében, kü­lönösen a 'szilárd takarmánybázis megteremtésében, amely az adott járások állattenyésztése fellendí­tésének alapja. Ezt szolgálja az az intézkedés ts, amely már az 1964. évi legelöjavítási, öntözési elő­irányzat 65 százalékát a három járásnak biztosítja. Számos javas­lat került megvalósításra már az elmúlt évben az ösztönző jövede­lemelosztási formák alkalmazása terén. Ezek az intézkedések élősegftik a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítását, pénzügyi helyzetének stabilizálá­sát és növelik a tagok jövedelmét. A vázlatosan ismertetett gazdasá­gi támogatás azonban önmagában nem oldja meg a gyenge termelő- szövetkezetek problémáit. Ha ezekkel nem párosul a szövetke­zeti tagok még jobb munkája, az adott terület párt- és állami szer­vek vezetési színvonalának növe­kedése, akkor az intézkedések csak fél sikert eredményeznek. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszö­vetkezeteknek legalább a közepe­sen gazdálkodók színvonalára va­ló emelése nem nélkülözheti a jól felkészült, politikailag, szakmai­lag hozzáértő vezetőket. Ügy vél­jük, hogy a gyengén gazdálkodó terme­lőszövetkezetek politikai, gaz­dasági megszilárdításának kulcskérdése a vezetés, irá­nyítás megjavítása. Mivel ezekben a termelőszövet­kezetekben kevés az egyetemi, technikusi végzettségű szakember, ezért törekedtünk arra, hogy mi­nél több mezőgazdasági szakem­bert nyerjünk meg számukra. 1963-ban a három járás termelő- szövetkezeteiben 39 szakember­nek biztosítottunk állami támoga­tást, s a kormányhatározat adta e lehetőség mellett jelentős azok­nak a szakembereknek a száma, akik résziére új lakást építettünk, vagy vásárlás útján biztosítottunk megfelelő lakást. A szakvezetés javítása érdekében növeltük a le­velező oktatásban részt vevők szá­mát. Jelenleg a három járásban 305 fő tanul kihelyezett levelező technikumi tagozaton. Ezzel egy- időben kiterjedtebbé tettük a szakmunkásképzést is. 1964-ben 47 tanfolyamon 1150 fő vesz részt növénytermesztési, állattenyészté­si, öntözési, stb. szakmunkáskép­zésben. Ezenkívül szakáganként 2—3 hetes bentlakásos tanfolya­mot szerveztünk üzem egy ség veze­tők és brigádvezetők részére. A három járás leggyengébb 15 ter­melőszövetkezetének segítését vál­lalták erős termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői is. Közgyűlésen elnökhelyettesnek, tsz vezetőségi tagnak választot­ták meg őket, s tapasztalataik, tanácsaik hasznosításával ered­ményesen járultak hozzá az el­múlt év gazdálkodásának megja­vításához. A szakvezetést, a gazdálkodás megjavítását segítik a szövetkeze­ti pártszervezetek. Megyénk min­den termelőszövetkezetében mű­ködnek tsz pártalapszervezetek. Munkájukat nehezíti azonban az, hogy gazdasági eredményeik jóval alatta vannak a megyei átlagnak. Ennek következtében a tsz-tagok közötti politikai szervező és ne­velő munka bonyolultabb és ne­hezebb, mint a kedvező talaj adott. Sággal rendelkező termelőszövet! kezetekben. Ezért a megyei és já­rási szervek részéről igyekszünk megkülönböztetett segítséget nyúj­tani e pártszervezetek számára. Előnyben részesítjük őket a kü­lönböző pártiskoláztatásban, és szakmai továbbképzésben. Külön­böző tapasztalatcserék útján tö­rekszünk a vezetés, irányítás elvi és gyakorlati kérdéseit tökéletesí­teni az alapszervezeti titkárokkal. Jelenleg azzal is segítünk, hogy a zárszámadó közgyűléseken és azok előkészítésében megyei és já­rási felelős vezetők vesznek részt Ezek természetesen még koránt­sem elegendők. Több támogatást kell nyújtanunk a szövetkezeti pártszervezetek belső életének megerősítéséhez, a tagjelöltfelvé­tel, a pártoktatás, a termelés párt ellenőrzése, stb. kérdésekben — ugyanakkor küzdenünk kell az egyes pártszervezetekben megnyil­vánuló befelé fordulás ellen. Na­gyobb gonddal kell törekednünk a pártonkívüli aktívahálózat meg­szervezésére és működtetésére. Arra kell ösztönözni a termelő­szövetkezeti pártszervezeteket, hogy konkrét gazdasági szervező és kulturális nevelő munka képez­ze tevékenységüket. Megyénk termelőszövetkezetei a sok pnpbléma, nehézség ellenére a múlt gazdasági évben is tovább fejlődtek és erősödtek. Jelentős részük a jó és közepes színvona­lon gazdálkodik. Lényegesen Ja­vult a három járás gyenge terme­lőszövetkezeteinek vezetése, po­litikai és szervezeti élete, gazdál­kodása. Több szövetkezet nem ma­rad el a jobb adottságú szövetke­zetek mellett. Ez mutatkozik a termésátlagok alakulásában is: Termésidtiak: Gyoma: Sarkad: Szeghalom: Kukorica IMI* 13,7 113 1M 1962. 13,­M3 1M 1963. 1M 1*3 183 Cukorrépa 1961. 87,3 78,1 88,7 1962. »3,2 913 94,— 1963. HM 1283 139,1 A jobb gazdálkodás következté­a megszilárdulás jelei, rövid időn ben csökkent a mérleghiányos ter­melőszövetkezetek száma. Amíg 1962-ben a három járásban 25 tsz volt mérleghiányos, addig 1963- ban ezek száma 7—8-ra csökkent. Szép számmal vannak olyan ter­melőszövetkezetek, mint például a zsadányi Búzakalász, a sarkadke- resztúri Egyetértés, a kötegyáni Vörös Csillag, a körösladányi Ma­gyar—Vietnam Barátság, a déva- ványai Lenin Tsz s mások, ame­lyeknél 'határozottan mutatkoznak belül jól, de legalábbis a közepe­sen gazdálkodó szövetkezetek szín. vonalára zárkóznak feL E néhány tény is azt bizonyítja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének határozatai helyesek, s a rendsze­res segítségadás mellett néhány éven belül a gyenge talajadottsá­gú termelőszövetkezetek gazdál­kodásának megjavítására minden lehetőség adva van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom