Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
február I. 9 Vasárnap &z utóbbi három évben — * még hosszú időre — a párt-, állami és mozgalmi szervek egyik legfontosabb feladatává vált a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdítása. E szervek a szövetkezeti tagsággal és vezetőkkel együtt azon dolgoznak, hogy növekedjék a mezőgazdasági terme* lés, gyarapodjon a termelőszövetkezetek vagyona és ennek útján tovább emelkedjék a tsz- tngok Jövedelme. Az együttes munka eredménye, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek többsége jó és közepes színvonalon gazdálkodik ■ évről évre tovább erősödnek. Ez tükröződik az elmúlt gazdasági év eredményeiben is. A szövetkezeti tagság szorgalma, munkafegyelmének megszilárdulása jelentősen elősegítette, hogy a tavaszi, nyári és ősei gazdasági munkákat időben és jó minőségben elvégezték. Ez • magyarázata annak, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére szövetkezeteink megyei átlagban kukoricáiból (májusi morzsoltra átszámítva) 19 mázsát, cukorrépánál közel 180 mázsát — 40—45 mázsával többet, mint az előző évben — takarítottak be kataszteri holdanként. A közös állatállomány gyarapodása, fejlődése ♦ette lehetővé, hogy megyénk hí- ■oit sertés felvásárlási tervét 100 százalékon felül, 221 OOO-rel szemben 230 OOO darabra teljesítette. A szövetkezeti gazdaságok közös baromfiállománya egy esztendő alatt közel háromszorosára növekedett Termelőszövetkezeteink politikai és szervezeti megszilárdulását bizonyítja az is, hogy az őszi kenyérgabona vetéstervet (180 OCO klh) október 25-ig jó minőségben, megfelelő agrotechnikai eljárások alkalmazásával teljesítették. Amíg 1962-ben 110 ezer kataszteri hold Ibid szántatlan maradt addig most a 340 000 kh-ból alig néhány ezer nem került felszántásra. Szövetkezeteink erősöctése, gazdasági fejlődése folytán állandóan növekszik a termelőszövetkezetek vagyona. 1962-ben összvagyonuk csaknem elérte a két és fél milliárd forintot s ez az idén még tovább növekszik. Az 1963-as gazdasági évben megyei átlagban az egy dolgozó tagra jutó jövedelem — háztáji jövedelem nélkül — meghaladja a 11000 forintot. Mindezek azt bizonyítják, hogy megyénk termelőszövetkezetei is kiállták az élet próbáját és egyre jobban élnek a nagyüzem adta lehetőségekkel, s mind tudatosabban hasznosítják a kollektív gazdálkodásban rejlő előnyöket. A Jelentős fejlődés mellett azonban megyénkben is vannak még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek. Ennek döntő oka a kedvezőtlen természeti adottságokban, a veztés, irányítás gyengeségében rejlik. Békés megye természeti viszonyai és talajadottságai általában nem rosszak. A termelőszövetkezetek tekintélyes része humuszban gazdag, fekete talajon gazdálkodik. A megye északi járásaiban viszont — Gyoma, Sarkad és Szeghalom — a termelőszövetkezetek közel 200 000 kh területéből 70 OOO kh szikes, 116 ezer kh erősen kötött talaj. Ez egyik legfőbb magyarázata annak, hogy megyénkben a ■% gyengén gazdálkodó teinx A gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésére tett intézkedések Békés megyében írta: Klaukó Mátyás lőszövetkezetek 62 százaléka az említett járásokban van. A termelőszövetkezeti tagok ezekben a tsz-ekben is egész esztendőn át szorgalmasan, becsületesen dolgoztak. Gazdálkodásuk mégsem volt kellően eredményes. 1962- ben az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredményük 955 forinttal volt kevesebb, mint a megyei átlag, és 1238 forinttal kevesebb a déli járások átlagánál. Komoly aránytalanságok alakultak ki a jobb talajon gazdálkodó termelőszövetkezeti tagok jövedelmével szemben is. 1962-ben az egy dolgozó tagra jutó közös munkából származó jövedelem megyei átlaga 10 300 forint volt, a három járásban viszont alig érte el a hétezer forintot, A segítségnyújtást sürgette a párt VIII. kongresszusának a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megjavításáról szóló határozata, valamint megyénk mezőgazdasági fejlesztését célzó ötéves tervünk eredményes végrehajtása is. Mezőgazdaságunk ötéves tervének megvalósítása — amely figyelembe veszi adottságainkat, megyénk szerepét az ország élelmiszerellátásában — annál inkább is fontos, mert Békés megye az ország mezőgazdasági árutermelésének, .csaknem 10 százalékát adja. Ezt figyelembe véve, az országos 22—23 százalékkal szemben a megyében a mezőgazdasági ossz*ermelés hozamait ötéves távlatban 25—26 százalékban irányoztuk elő. A kedvezőtlen időjárás és a rossz talaj adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetek lassú termelési,- gazdasági fejlődése miatt feszítetté vált kötelezettségeink teljesítése. A hátralévő két évben azonban sokat be lehet pótolni a gyengén gazdálkodó szövetkezetek gazdálkodásának, vezetésének, irányításának megjavításával, a korszerűbb agro- és zoo- technikai eljárásoknak széles körű, a tsz-tagok anyagi érdekeltségi formáinak megfelelő alkalmazásával. Csak egy példát erre: amennyiben az említett három járásban a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteket rövid idő alatt a közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetek színvonalára emeljük, akkor a népgazdaságnak 850 vagonnal több búzát, 400 vagonnal több takarmányt, 100 vagonnal több szemes kukoricát, 970 vagonnal több cukorrépát, 14 ezer darabbal több árusertést, 100 000 darabbal több árubaromfit tudunk adni. Természetesen ez növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét is. Az e területeken működő termelőszövetkezetek gazdálkodása jelentősen befolyásolja a megye egész mezőgazdaságának fejlődését, a termelőszövetkezeti tagok gazdasági, kulturális helyzetének,) politikai hangulatának alakulá-1 sát. Ezért a megyei pártbizottság szükségesnek tartotta, hogy alapos elemző vizsgálatot folytasson a három északi járásban. A párt- és állami szervek korábban is foglalkoztak a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek megerősítésével. Ez azonban csak az egyes termelőszövetkezetek egyedi problémáinak megoldására korlátozódott, de a három járás valamennyi, hasonló nehézségekkel birkózó termelőszövetkezeteinek segítésére átfogó, hosszabb időre szóló, a három járás egészét érintő intézkedések nem történtek. A megyei pártbizottság és megyei tanács az elmúlt év tavaszán ezt pótolta és alapos elemző munkával a három járást átfogó konkrét intézkedést dolgozott ki a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek segítésére. Mintegy száztagú bizottsággal — több brigádra elosztva — két hónapon át vizsgálta a három járás termelőszövetkezeteinek gazdálkodását, politikai, kulturális és szervezeti életét. A tapasztalatokat termelőszövetkezetenként, majd a járási vezetőkkel összegeztük és megvitattuk. Ezt követően a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésén megtárgyaltuk és elfogadtuk a hosszabb időre szóló konkrétintézkedéseket. Elhatároztuk, hogy — a jó talaj- adottságokkal rendelkező járásokat nem elhanyagolva — á beruházások és más anyagi javak elosztását, valamint * termelési tervek lebontását megkülönböztetetten kell biztosítani a gyenge talajadottságú termelőszövetkezeteknek. Ez már az 1964-es tervi ebontás- nál is érvényesül. Egyszerűsítettük például a vetésszerkezetet oly módon, hogy e helyeken csökkentettük a kevésbé gazdaságos növények termelését, ugyanakkor növeltük a jövedelmezőbb növény- féleségek arányát. Mivel a három járás mezőgazdasági művelés alatt lévő területének túlnyomó része tápanyagokban szegény, erősen leromlott talajokból tevődik ősz- sze, ezért már az ötéves tervünkben előírtuk a fokozottabb talaj- javítást. Ennek megfelelően a talajjavítást 1965-ig digó- zással 9 ezer kh-n, kémiai úton 15 000 kát. holdon kell elvégezni. A nehéz, erősen kötött talajok művelését segíti az az intézkedés, amely már az 1964. évi gépi beruházásból a lánctalpas szántógépek 65 százalékát e három járás számára biztosította. Fokozottabban segítjük a három járás termelőszövetkezeteit az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésében is. A megye öntözési fejlesztése az 1962-es 43 000 kataszteri holdról 1970-ig 120- 130 000 kát. holdra fog növekedni. 1964-ben az öntözési beruházások és berendezések 48 százalékát az említett három járás területére összpontosítjuk. Ez minden bizonnyal kedvezően érezteti majd hatását a terméshozamok növelésében, különösen a 'szilárd takarmánybázis megteremtésében, amely az adott járások állattenyésztése fellendítésének alapja. Ezt szolgálja az az intézkedés ts, amely már az 1964. évi legelöjavítási, öntözési előirányzat 65 százalékát a három járásnak biztosítja. Számos javaslat került megvalósításra már az elmúlt évben az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazása terén. Ezek az intézkedések élősegftik a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítását, pénzügyi helyzetének stabilizálását és növelik a tagok jövedelmét. A vázlatosan ismertetett gazdasági támogatás azonban önmagában nem oldja meg a gyenge termelő- szövetkezetek problémáit. Ha ezekkel nem párosul a szövetkezeti tagok még jobb munkája, az adott terület párt- és állami szervek vezetési színvonalának növekedése, akkor az intézkedések csak fél sikert eredményeznek. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezeteknek legalább a közepesen gazdálkodók színvonalára való emelése nem nélkülözheti a jól felkészült, politikailag, szakmailag hozzáértő vezetőket. Ügy véljük, hogy a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek politikai, gazdasági megszilárdításának kulcskérdése a vezetés, irányítás megjavítása. Mivel ezekben a termelőszövetkezetekben kevés az egyetemi, technikusi végzettségű szakember, ezért törekedtünk arra, hogy minél több mezőgazdasági szakembert nyerjünk meg számukra. 1963-ban a három járás termelő- szövetkezeteiben 39 szakembernek biztosítottunk állami támogatást, s a kormányhatározat adta e lehetőség mellett jelentős azoknak a szakembereknek a száma, akik résziére új lakást építettünk, vagy vásárlás útján biztosítottunk megfelelő lakást. A szakvezetés javítása érdekében növeltük a levelező oktatásban részt vevők számát. Jelenleg a három járásban 305 fő tanul kihelyezett levelező technikumi tagozaton. Ezzel egy- időben kiterjedtebbé tettük a szakmunkásképzést is. 1964-ben 47 tanfolyamon 1150 fő vesz részt növénytermesztési, állattenyésztési, öntözési, stb. szakmunkásképzésben. Ezenkívül szakáganként 2—3 hetes bentlakásos tanfolyamot szerveztünk üzem egy ség vezetők és brigádvezetők részére. A három járás leggyengébb 15 termelőszövetkezetének segítését vállalták erős termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői is. Közgyűlésen elnökhelyettesnek, tsz vezetőségi tagnak választották meg őket, s tapasztalataik, tanácsaik hasznosításával eredményesen járultak hozzá az elmúlt év gazdálkodásának megjavításához. A szakvezetést, a gazdálkodás megjavítását segítik a szövetkezeti pártszervezetek. Megyénk minden termelőszövetkezetében működnek tsz pártalapszervezetek. Munkájukat nehezíti azonban az, hogy gazdasági eredményeik jóval alatta vannak a megyei átlagnak. Ennek következtében a tsz-tagok közötti politikai szervező és nevelő munka bonyolultabb és nehezebb, mint a kedvező talaj adott. Sággal rendelkező termelőszövet! kezetekben. Ezért a megyei és járási szervek részéről igyekszünk megkülönböztetett segítséget nyújtani e pártszervezetek számára. Előnyben részesítjük őket a különböző pártiskoláztatásban, és szakmai továbbképzésben. Különböző tapasztalatcserék útján törekszünk a vezetés, irányítás elvi és gyakorlati kérdéseit tökéletesíteni az alapszervezeti titkárokkal. Jelenleg azzal is segítünk, hogy a zárszámadó közgyűléseken és azok előkészítésében megyei és járási felelős vezetők vesznek részt Ezek természetesen még korántsem elegendők. Több támogatást kell nyújtanunk a szövetkezeti pártszervezetek belső életének megerősítéséhez, a tagjelöltfelvétel, a pártoktatás, a termelés párt ellenőrzése, stb. kérdésekben — ugyanakkor küzdenünk kell az egyes pártszervezetekben megnyilvánuló befelé fordulás ellen. Nagyobb gonddal kell törekednünk a pártonkívüli aktívahálózat megszervezésére és működtetésére. Arra kell ösztönözni a termelőszövetkezeti pártszervezeteket, hogy konkrét gazdasági szervező és kulturális nevelő munka képezze tevékenységüket. Megyénk termelőszövetkezetei a sok pnpbléma, nehézség ellenére a múlt gazdasági évben is tovább fejlődtek és erősödtek. Jelentős részük a jó és közepes színvonalon gazdálkodik. Lényegesen Javult a három járás gyenge termelőszövetkezeteinek vezetése, politikai és szervezeti élete, gazdálkodása. Több szövetkezet nem marad el a jobb adottságú szövetkezetek mellett. Ez mutatkozik a termésátlagok alakulásában is: Termésidtiak: Gyoma: Sarkad: Szeghalom: Kukorica IMI* 13,7 113 1M 1962. 13,M3 1M 1963. 1M 1*3 183 Cukorrépa 1961. 87,3 78,1 88,7 1962. »3,2 913 94,— 1963. HM 1283 139,1 A jobb gazdálkodás következtéa megszilárdulás jelei, rövid időn ben csökkent a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma. Amíg 1962-ben a három járásban 25 tsz volt mérleghiányos, addig 1963- ban ezek száma 7—8-ra csökkent. Szép számmal vannak olyan termelőszövetkezetek, mint például a zsadányi Búzakalász, a sarkadke- resztúri Egyetértés, a kötegyáni Vörös Csillag, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság, a déva- ványai Lenin Tsz s mások, amelyeknél 'határozottan mutatkoznak belül jól, de legalábbis a közepesen gazdálkodó szövetkezetek szín. vonalára zárkóznak feL E néhány tény is azt bizonyítja, hogy a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes ülésének határozatai helyesek, s a rendszeres segítségadás mellett néhány éven belül a gyenge talajadottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavítására minden lehetőség adva van.
