Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
1K4. február 5. s Szerda A közgyűlés hangja Szó ami szó, a szorgalom jól fizetett. Mindenki tudta, hogy 41 forintot hozott egy munkaegység. Ebből is 30 forint lett a készpénz, 11 pedig a természetbeni; a rozs, a kukorica, a széna meg a bor... A tanyáról jövők már frissen mosott demizsonnal, kis hordóval érkeztek. Beültek a moziterembe, s várták a beszámolókat. No, meg a tömött borítékot. Azután jöttek a szavak, s hogy úgy mondjam, eltűnt a táj jellegzetes levegője Az ízes hangú elnök intenzív búzáról és globális tervről beszélt, a gyors szavú főkönyvelő redukált szántóról és temérdek állami szabályzatról, a főagronó- mus negatív tehénállományról és extrém minőségről értekezett. A tagság mozgolódni kezdett. Kérdeztem a mellettem filő tanácselnököt: értik ezeket a kifejezéseket az emberek? önérzetesen válaszolta: olvasott emberek ezek, kérem... rádió meg televízió i s van nálunk... majd hallgassa meg a hozzászólókat! Nem is indult rosszul. Eleinte egy hórihorgas növénytermesztő kerek perec bírálta az agronó- must (bocsánat, mezőgazdászt...), hogy nem szívelték meg a tagság javaslatait, nem is fogtak elég aprómagot. Aztán felállt egy szép bajuszú öreg magyar és a tehenészek nevében imigyen szólt: „_mcrt az állattenyésztés vonalán....” Híjnye! De tanulékonyak ezek a tagok! Ekkor behozták a három láda pénzt és abbamaradtak a hozzászólások. A továbbiakban — így folytathatnám — a tagság felvette a globális összeget, az extrém minőségű bort, de hagyjuk.Inkább azt tanácsolnám, vessék el ezt a sok válogatott kifejezést, hátha valami új (!?) nő ki belőle a soron következő tervismertető közgyűlésig. Mondjuk, az intenzív hirtelen bővet termő lesz, a globális ö s z - szesítetté válik, a redukált már csökkentett lehet, a negatív betegségmentes, s az extrém jó minőségű jelzőt szerezhet. Hát nem jobban megérti dolgát, feladatát a tagság, ha azon a szép ízes magyar nyelven értenek szót vele? (J. L.) Növelték a borsóvetömag mennyiségét — 22 százalékkal több termés A Felsőnyomási Állami Gazdaságban a múlt év tavaszán kísérletet állítottak be a borsótermesztés eredményeinek javítására. Százötven kiló vetőmagot használtak holdanként a hagyományos 120 kilóval szemben. A kísérleti parcellákat egymás mellett helyezték el, s a betakarítás időszakában megállapították, hogy azonos termelési feltételek között a 150 kiló vetőmaggal vetett terület holdanként 17 mázsa termést adott. Ugyanakkor a hagyományos módon termesztett borsó 120 kiló holdanként! vetőmaggal 13 mázsa termést hozott. A vetőmag növelésével 22 százalékos termésemelkedést értek el. Elbben az évben most már nagyüzemi méretekben folytatják Fel- sőnyomáson a borsó termesztését. Holdanként 160 kiló vetőmagot vetnek 7,5 centiméteres sortávolságra. Holdanként a hagyományos 680 ezer borsótő helyett 900 ezret akarnak elérni. A kora tavaszi vetés előkészítéséhez talpas fogasokat szerkesztenek — ezeket a gazdaság gépműhelyében már készítik —, mert ezzel a szerszámmal a kultivátornál jóval korábban tudnak a termőföldre lépni, s ott kár nélkül jó vetőágyat készíteni. A tavaszi vetésekhez szükséges összes vetőmag rendelkezésre áll A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a megye termelőszövetkezetei részére biztosította a tavaszi vetésekhez a szükséges vetőmagot. A tsz-ek az igényelt összes mennyiséget megkapják, melyet már folyamatosan szállítanak a központi készletből. Megyénkben a tavaszi vetésekhez szükséges 217 vagon hibrid kukorica, 36 vagon tavaszi árpa, 20 vagon lucerna, tíz vagon borsó, kilenc vagon zab, négy és fél vagon vöröshere már rendelkezésre áll. / Elkészült az új békéscsabai sörraktár Sörfejtő versenyt rendeznek az avatás napján Kétmillió forintos beruházással korszerű sörraktárt építettek Békéscsabán, az Erzsébet-malom tő- szomszédságában. A Kőbányai Sörgyár lerakata 15 év után higiénikus, tágas termekbe költözik át a Szigligeti utcából. Az új helyen modem irodaház készült és korszerű világításé, csempézett falú termeket alakítottak ki. A Kőbányáról szállított sört automata géppel töltik a 4,5, valamint 6,5 decis üvegekbe. Óránként kétezer üveg megtöltésére méretezett a gép, s szükség esetén annyi palackot képes megtölteni, amennyi megközelítően kielégíti a lakosság palack-sör igényét. Az üvegmosás idejét jelentősen lecsökkenti a korszerű mosógép. A próbaüzemelés e hét végén indul meg. Az avató ünnepségre február 24-én kerül sor. Ezen a napon nagyszabású sörfejtő versenyt rendeznek. Ilyen verseny Békéscsabán még sohasem volt. A nyíregyházi, egri, szarvasi, szegedi, bajai, esztergomi és váci sörfejtő csapatok mérik össze gyorsaságukat, ügyességüket. Mintegy hetvenen vesznek részt a versenyben. A ttsenny vízön tözénről Évente 100 ezer forint értékű műtrágya a Sarkad! Cukorgyár répamosó vizében A kormány gazdasági szerve” ző funkciójának egyre erő- | teljesebb kibontakozása nyomán a lakásépítési program, a lakó-1 telepek vízellátása, csatornázása,' továbbá az iparosítás a vízgazdálkodást irányító szervek központi feladatává tették a keletkező szennyvizek célszerűbb elhelyezését A vízfolyások öntisztító képességét már a múltban — a vizek tisztaságának megóvására közzétett 1/1961-es kormányrendelet és végrehajtási utasítása életbelépése előtt is — csak addig lett volna szabad igénybe venni, amíg a bekerülő különböző mennyiségű szennyvizek káros hatását a vizek élővilága közömbösíteni tudja. Sajnos, idők folyamán ezt a határt csaknem valamennyi vízfolyásnál átlépték, ami a halállomány pusztulásán kívül az ipari és egyéb célú vízfelhasználást is körülményessé tette, s nem utolsósorban közegészségügyi ártalmakat is okozott. Czámos mechanikai, vegyi és ** mesterséges biológiai tisztítási módot dolgoztak ki — de ezek a jó alapfeltételek mellett' költségesek. A különböző csepeg- ■ tető-testes és eleveniszapos eljá- ( rásnál a tisztítási hatásfok szem- , pontjából eredményesebbnek bi- ] zonyult a talaj természetes tisztí- tóképességének felhasználása. Ennek igénybevételére tágabb tér nyílott. Az utóbbi időben alkalmazott mélyszántással félti'# ték az évek óta kialakult eketalpat. A 60 centiméter mélyen lazító vagy helyben forgatható ekékkel ma már a kötött talajok vízfel- yevő képességét is jelentősen fokozni lehet. Mivel a szennyvíz öntözéses hasznosításához — az alapfeltételek megléte esetén is — a legkülönbözőbb tényezők összehangolása szükséges — az optimális termeléstöbbletet csak a pontos számítások alapján adagolt szennyvízmennyiség esetén lehet elérni — itt a tervezőknek és a kivitelezőknek különösen ügyelniük kell olyan megoldási lehetőségre, hogy megközelíthessék a szennyvízfelhasználás legjobb hatásfokát A szennyvízöntözés használatában Békés megyében — a működési területünkre eső részen — a legszélsőségesebb határesetekkel találkozunk. Egyes helyeken befogadásra alkalmas vízfolyások hiánya parancsolóan előírja a talaj természetes tisztítóképességének felhasználását annak ellenére, hogy több mellékkörülmény nem áll rendelkezésünkre. Más helyen a népgazdasági előny és kedvező egyéb tényezők indokolják alkalmazását Egyelőre Békéscsaba és Gyula szennyvizeinek mezőgazda- sági hasznosítása mellett olyan ipari szennyvizek elhelyezéséről van szó, amelyek minőségüknél fogva tápanyagban gazdagok. Ilyenek a Sarkad i Cukorgyár és kendergyár, a békéscsabai és Pósteleki Konzervgyár, továbbá a békéscsabai sertéshizlalda szennyvize. , Ezek közül jelentős gondot okoz a békéscsabai helyzet. Az 1/1961-es kormányrendelet életbe lépte előtt a MÉLYÉPTERV javaslata alapján elkészültek a vá- I rosi csatornahálózat első ütemére vonatkozó elgondolások Ezért — átmenetileg — a kormán>rendelet előírásait Békéscsabán nem hajtottuk végre. A helyzet súlyosbodott, amikor a konzervgyár szennyvizének elhelyezésére igénybe vette a város ideiglenes szennyvíztisztító telepét. A konzervgyár szennyvize immáron két év óta körülbelül 2—í napig terjedő tartózkodási idő után nye-s állapotban jut a kis vízhozamú Élővíz-csatornába. A rothadási és bomlási folyamat a vízfolyásban zajlik le Békés térségében, ami halpusztulás!, a község belterületén a közegészségre káros ’evegő- szennyeződést okoz. Éppen ezért már első fokú határozatunkban — az Élővíz-csatorna szennyeződésének elkerülésére — megoldási módként a költséges mesterséges ■biológiai berendezések helyett elfogadhatóan a víz öntözésre való felhasználását felvetettük. Az iparnak tiszta minőségű és ” megfelelő mennyiségű vízre van szüksége — amit az Élővíz-csatorna ez idő szerint biztosítani nem képes: jelentéktelen a vízhozam. A víz rendkívül szeny- nyezett. A vízhozam a béke * duzzasztó megépítése és a már megvalósult szaregyházi csatorna útján a kívánalmaknak megfelelően 'növelhető. Továbbra is sürgős feladat a szennyezettség megszüntetése. Ez a körülmény is a csatorna körzetében az öntözéses gazdálkodók fejlesztését sürgeti. Véleményünk szerint ez az adott nehéz helyzetben is megvalósítható. A környék öntözésre alkalmas szennyvizével a város délnyugati részén, a Kossuth Tsz homokos területén öntözhetnének, a Bartók Béla úttól a „B” jelű átemelőig már a várható terhelésre méretezett csöveket kellene lefektetni — a konzervgyár szerves anyagban gazdag szennyvizét a városi szennyvizektől külön kellene kezelni, s így öntözésre használni még a békési Október 6 Tsz közelfekvö, jobb vízbefogadású területein is. A csökkentett mennyiségű szennyvíz a Kulich Gyula Tsz mélyszántással előkészített kötött talaján az egészségügyi követelményeknek megfelelően elhelyezhető. Egyidejűleg természetesen meg kell oldani a téli szennyvíz elhelyezését is. A fentieket az ideiglenes tisztítóteleppel — az Egészségügyi Minisztérium által engedélyezett ötéves türelmi idő alatt — feltétlenül meg kell kísérelni. A sikertelenség esetén viszont meg kell építeni . Békéscsaba végleges, megfelelő hatásfokú, korszerű tisztí t óberendezését. |^|ezőgazdaságilag hasznosít* 1 ható szennyvizet termel a Pósteleki Konzervgyár is. Mégis a gyár közelében a gerlai Magvető Tsz-nek tervezett és kivitelezett barázdás öntözőtelepnél javaslatunk ellenére sem számoltak a gyár szerves anyagban gazdag szennyvizével. A közelmúltban elkészült Gyula szennyvizének öntözéses fel- használásáról a tanulmányterv. Minden reményünk megvan ahhoz, hogy az itt megvalósuló szennyvízöntözés példaszerű létesítmény lesz. A város szennyvizét földmedencékben megfelelő előkezelés után a Gyulai Állami Gazdaság csaknem 350 hold homokos vályogtalaján öntözik el. Itt a talajvíz, körülbelül 3 méter mélyen van. Esős időkben a környező, téli időszakban pedig a szintén közelfekvő, jelenleg csaknem értéktelen Péli legelő hozamainak javítására használják a szenny- vi, et. Biztonságot ad a telepnek a mellette, valamint a telep és a legelő szélein kiképzésre kerülő bakhátas nyárfatelepítés. A végére hagytam a Sarkadi ” Cukorgyár szennyvizének hasznosítását. A cukorgyár szennyvízmennyisége 9000 köbméter naponta. Ez minőségileg tápanyagban gazdag, hordaléka talajjavító jellegű. A kampány — szeptember első felétől január második feléig — 120 napig tart. Az összes szennyvíz mennyisége egymillió köbméter. A szennyvizek elhelyezése 30 éven át úgy történt, hogy 3 havi rothasztás után az évi viszonylatban körülbelül 100 ezer forint értékű műtrágyát jelen-tő szennyvizet « Fekete-Körösbe emelték és így minden év februárjától májusig zavarták a halak ívását a Fekete-, a Kettős- és a Hármas-Körösben. A Magyar Föld Rt. azután kapitalista módon oldotta meg a kérdést, — bérbe vette a Körösök egész területének halászati jogát és zavartalanul pusztította tovább a folyó valamikor híres és bő halállományát. A cukorgyár szennyvize táp” anyagokban gazdag hordalékával együtt talajjavító hatású. A szomszédos Lenin, a Dózsa és a Haladás Tsz területére juttatható és bizonyos idő után azok kötött talaját, — a cukorgyári tározóknál tapasztalt módon konyhakerti minőségűvé változtathatják. A víz szállítóképességét kihasználva minden külön rakodási és fuvarköltség nélkül ezzel a módszerrel a környező tsz-ek területe fokozatosan megjavítható. Az ezzel kapcsolatos elgondolás újításként is beadásra került. A felsőbb szervek ezt mindenben helyeselték, a megvalósítást országos viszonylatban alkalmasnak ítélték, s mégis csak annyi történt, hogy a cukorgyár költségére a sarkadi Lenin Tsz területére öntözéses terv készült, a kivitelezés azonban késik. Két év óta a cukorgyárral és a környező tsz-ekkei együttműködve a szövetkezetek területén helyezzük el — minden jelentősebb műszaki létesítmény nélkül — a szennyvizeket, így a tápanyag termőtalajra juttatása mellett sikeresen és eredményesen óvjuk a Körösök halállományát is. Tapasztalataink alapján rend- 1 kívül időszerű lenne végre ezt a több oldalon népgazdasági előnyt biztosító, talajjavító szennyvízöntőzó-telepet a műszaki és agronómiái követelményeknek megfelelően megépíteni, újabb területekre kiterjeszteni. A Sarkadi Kendergyár április 1-től október 1-ig körülbelül 100 ezer köbméter értékesíthető szennyvizet termel, amely a megfelelő terjedelmű tározókba kerül elszikkasztásra. Kézenfekvő megoldás lenne, ha ezeket a cukorgyár öntözési célra tárolt szennyvizével ugyancsak a mezőgazdaság hasznosítaná. A szennyvizekkel kapcsolatban területünkön fennálló káros állapotoknak hasznos állapotokká alakítása széles teret nyit az újnak, az alkotó kezdeményezésnek. Az előttünk álló feladatok ismeretében az egészségügy, a mezőgazdaság és a műszaki dolgozók együttes feladata, hogy ezt a munkát a népgazdaság javára mielőbb megoldjuk. Dr. Márki-Zay Lajos főelőadó Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság
