Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
A szennyvízöntözésről | Enyhe ítéletet hozolt-e a bíróság Sárfalvi Sándor és társa ügyében ? | öt perc telefon | Sport Tanulságok az országgyűlés után Munkásosztályunk legnagyobb költője már 30 esztendővel ezelőtt arra tanította a népet, hogy „dől* gozni csak pontosan, szépen, ahogy « csillag megy az égen, úgy érdemes..." Pedig József Attila korában tőkés üzemekben dolgoztak az emberek, s munkájuk pontossága, gyorsasága, minősége a burzsoáziát s vele együtt az egész tőkés társadalmi rendet erősítette. Mégis, a vérbeli vasas vagy könnyűipari dolgozó — akinek már az apja is üzemekben kereste a kenyerét — el sem tudta képzelni, hogy rosszul lássa el dolgát a munkapad mellett Vérévé vált a jó munka. Mióta kialakult ase emberi társadalom, s az ember szerszámokat iktatott maga és a természet közé, hogy mind jobban saját érdekei alá rendelje a természet erőit — dolgozni csak pontosan, céltudatosan, mindig jobbra törően volt érdemes. S még inkább így van ez most amikor már nem más: rabszolgatartó űr, nemes vagy tőkés, hanem saját maga élvezi teljességében, közvetve vagy közvetlenül munkájának gyümölcseit. Arról, hogy így dolgozunk, a számok bizonyító erejének alapján beszélt legutóbb az országgyűlés. Ahogy a csillag útját az égen szigorú természeti törvények határozzák meg, úgy jelölik ki a szocializmust építő társadalom előrehaladásának útját is az ember által felismert gazdasági törvények, az arányos fejlődést meghatározó tervek. Nos, az elmúlt évben sem sértettük meg ezeket a törvényeket, sőt túlteljesítettük a népgazdasági tervet. Biz biztosítja, hogy ebben az esztendőben is a tavalyihoz hasonló ütemben fejleszthessük a népgazdaságot: hétszázalékos ipari és ötszázalékos mezőgazdasági termelési növekedést ír elő az 1964-es terv. Ebből következően a nemzeti jövedelem is arányosan nagyobb lesz, mint tavaly, és tovább emelkednek a reálbérek. Milyen tényezők biztosítják ezt a nagyütemű fejlődést? Hazánk 1964. évi költségvetése, amelyet törvényerőre emelt az országgyűlés. Biszerint az idén, a tavalyihoz képest, 8—10 százalékkal több jut az ipari beruházásokra, s az ipar, mint ismeretes, a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát adja. De ezen belül is a beruházásoknak mintegy háromnegyede « vidék iparosítására kerül. A mi megyénk nem kis összeget kap ebből: az Orosházi Üveggyár, a Békéscsabai Konzervgyár, kötöttárugyár, BARNEVÁL, stb. továbbépítése révén. Ugyanakkor 500 millió forinttal növekedett a tanácsi vállalatok beruházási előirányzata, amelyben az új kenyérgyárak, csempegyár stb. létesítése kapcsán szintén közvetlenül is érdekeltek vagyunk. Nemcsak- az ipar fejlesztésére, hanem a mezőgazdasági, az egészségügyi, szociális és kulturális beruházásokra is ?—8 százalékkal nagyobb összeg jut az idén, mint tavaly. De honnan származnak ezek a beruházások, mi biztosítja, hogy népgazdaságunk vérkeringésébe valóban bekerüljenek s ott mindenki javára kamatozzanak? Maga a munka biztosítja, az okosan és j<54 szervezett munka, amelynek alapján ebben az évben a költségvetési előirányzat nak megfelelően 12,1 százalékkal magasabb összeget szükséges befizetni az államnak a vállalatok részéről, s öt százalékkal nőnek a szövetkezetek befizetései is. Reális, megvalósítható ez a tervezés, ha — még egyszer hangsúlyozzuk — az okosain, jól szervezett munka áll mögötte. Mindenekelőtt az építőipar részéről, amelynek feladata a növekvő termelés „edényrendszerét” biztosítani, felépíteni az új műhelycsarnokokat, épületeket. De ugyanígy a vállalatok részéről is, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy az új épületekben megvalósult beruházások már ebben az évben kamatozzanak. Ha rossz a munka szervezése, ez elodázza az új vagy felújított üzemrészek termelésének megindulását, s rengeteg kárt okoz a népgazdaságnak. A Békéscsabai Kötöttárugyárnak például ebben az évben, az új konfekciós részleg üzembe helyezésével, 17 millió forinttal magasabb termelési értéket kell előállítani. Ám, enyhén szólva gyatrán halad itt az építkezés, ami veszélyezteti a terv teljesítését, nemcsak a gyárban, hanem az építőiparban is. Ugyanez a helyzet az Orosházi Üveggyárnál, ahol az építkezés lassúsága miatt a 2-es öblösüveghuta próbaüzemeltetése egy hónappal eltolódik. A beruházások pontos megvalósítása egyben takarékosságot is jelent anyagi eszközeinkkel, mert nyilvánvaló, hogy ha fél év alatt készül el valami, az többe kerül, mintha negyed év alatt készülne el. A takarékosság pedig egyik legfőbb belső tartalékunk, amelyre különösen felhívta a figyelmet az országgyűlés, amikor a nemzeti jövedelem növelésének módjairól beszéltek a miniszterek, képviselők. A mi üzemeinkben — nem úgy, mint József Attila korában — nincsenek a falra függesztve különböző megfélemlítő táblák. Mégis szükséges beszélni j arról, okos, meggyőző szóval, hogy j az alapanyagokkal, segédanyagok- ; kai, árammal stb. való takarékos-! kodás s mindenekelőtt a munka- | idő jó kihasználása — ami az idő-; vei való jó gazdálkodást jelenti — egyik legfontosabb mutatója saját érdekeink felismerésének, s döntő módja annak, hogy közösen segítsük megteremteni a reálbérek növekedéséhez szükséges anyagi eszközöket. Varga Dezső A szövetkezetek és a háztáji gazdaságok az eddiginél jobban használják ki lehetőségeiket az árutermelés és az értékesítés színvonalának növelésére Ülést tartott a megyei tanáén végrehajtó bixottnága Kedden délelőtt Békéscsabán a megyei tanács épületében ár. Kertész Márton vb-einökhelyettes vezetésével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Megtárgyalta az 1963. évi felvásárlási terveik teljesítésének tapasztalatait és az 1964. évi első féléves terv teljesítésének feltéte. leit, továbbá az ezzel kapcsolatos járási, városi, községi tanácsok munkáját. A végrehajtó bizottság ülésére meghívták a MÉSZÖV elnökét, a malomipari és termónyforgalmi vállalat, valamint az állatforgaimi vállalat igazgatóját A megyei tanács vb-jét a felvásárlási osztály vezetője tájékoztatta az áruértékesítés múlit évi eredményeiről. A népgazdasági terv az előző évi eredményekhez képest a mezőgazdasági termelésben — 1963-ban — 14,8 százalékos, a felvásárlásban pedig 8 százalékos növekedést irányzott elő Békés megyére. A felvásárlási előirányzat növényi terméknél 1962-höz képest igen jelentős volt: 22,5 százalék, ugyanakkor az élő állat és állati termék felvásárlás 2,1 százalékos csökkenésével számolt. A felvásárlási tervet megyénk 96,4 százalékra teljesítette. E tények alapján 1962-höz képest a mezőgazdasági termelés 8,8 szá. zalékkal, a felvásárlás pedig 4,1 százalékkal növekedett. Az árutermelés és felvásárlás eredményei kedvezőbbek is lehettek volna, ha olyan alapvető ókok nem játszottak volna közre, mint az őszi vetések egy részének kipusztulása, a 60 ezer holdnyi tavaszi szántás, s ami ezzel össze- i függésben áll: kétezer vagon ta- ' h.'trmányhiárty, s nem utolsósor- , ban a sertésállományban bekövet- j kezeit csaknem 100 ezres csökke- | nés. A termelőszövetkezetekben 1962- höz képest mindezek ellené- . re növekedett az árutermelés és az értékesítés színvonala. Ez azon- . ban nem pótolta a háztáji és egyéA végrehajtó bizottság behatóan vitatta meg a városi, a járási és a községi tanácsok felelősségét az árutermelés lehetőségeinek kihasználására. Megállapították a beérkezett jelentésekből, hogy az orosházi járásban és Orosházán a járási, a városi, és a községi vezetők nem foglalkoznak megkülönböztetett módon a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok termelési tervébe állított feladatok valóra váltásával. Amíg megyénk többi járásaiban és köztáji gazdaságok megyénkben hízott sertésből az ossz felvásárlás 32 százalékát, vágómarhából 34 százalékát, vágóbaromfiból 46 szá- • zalékát, tejből pedig 26 százalékát adták. A háztáji árutermelésre érvnél lényegesen kedvezőbbek a felté- , telek. Ha figyelembe vesszük, i hogy a megtermett takarmány ! többsége a háztáji gazdaságba ke_ tül (a termelőszövetkezetek takarmányalapja 1963-ban 12 655 vagon, a háztáji gazdaságik készdeni gazdaságok árutermelésében , ségeiben erőfeszítéseket tesznek a bekövetkezett visszaesést. A ház- ! kapott mutatószámok túlteljesítésére, addig Orosháza és a járás évről évre kevesebb baromfit, sértésit, vágómarháit, gabonát, ipari növényt ad a népgazdaságnak. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a felvásárló vállalatok munkája az utóbbi időszakban lényegesen javult. A malomipari és terményforgalmi vállalat, továbbá a termelőszövetkezetek közölt igen jó munkakapcsolat alakult ki. Ezzel egyidőben a végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a közös gazdaságókban beI te pedig 21 ezer 617 vagon), ak- , kor elmondhatjuk, hogy a háztáji hatóbban foglalkozzanak az aru| gazdaságok a meglévő termelési j lehetőségeiket az árubaromfi, a vágósertés, a vágómarha, továbbá értékesítéssel. A végrehajtó bizottság hosszas vita után elfogadta a jelentést, a tejértékesítésre nem használták : majd az 1963. évi beruházások ki megfelelően. Baromfiból a múlt esztendőben 176 vagonnal adtak kevesebbet, mint a korábbi években. , . gazdasági mutatóinak alakulásáról, a műszaki fejlesztés eredményeiről, továbbá a tanácsi építőipar feladatairól tárgyalt. WWWWWNA, ^tfWWVWVWVWWVWWWVWVV\/WWWWWVWVVWVWWWtfV-. Bontják a bmgonyaprízmát Jékésesaba határában száz vagonnál több burgonyát tárol a MÉK. A város burgonyaellátását innen biztosítják. A telep dolgozói a prizmákról öt mázsára is összefagyott földtömböket emeltek le különféle szerszámokkal, hogy a burgonyát zsákba szedhessék. Vantara Pál. <4 Nagy István éppen egy nagy röggel birkózik.
