Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. FEBRUAR 4., KEDD Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Közeli távlat | Emberek a háttérben... | Hétköznapi utazás | Lottó tárgynyeremény-sorsolás | Sport | Enyhe idő Egyelőre nem fenyeget belvízveszély megyénkben A aard, kemény hideget hirte­len olvadás váDtobta fel az utcá­kon, utakon, s a földeken keske­nyebb-szél eeebb patakokban fo­lyik a hóié. Ezt látva sokakban felmerül az aggódás: vajon nem keletkezik-e most is, mint mér annyiszor az évek során jelentős kárt okozó belvíz? Ezzel a kérdés­sel kerestük fel mi is Gyulán a vízügyi igazgatóság vezetőit. Kérdéseinkre elmondották, hogy az eddig lehullt hótömeg nem fenyeget belvízveszéllyel. Baj csak akkor, lenne, ha az olva­dás, mint már annyiszor, csapa­dékkal, vagyis esővel párhuzamo­san történne. Jelenleg azért nincs veszély, mert jó a talaj vízfelvevő készsége. Egyrészt azért, mert a hótömeg lehullása előtt nem fa­gyott meg a talaj felszíne, s így megmarad* a beszivárgási lehe­tőség. Másrészt megyeszerte sok a nyári és az őszi mélyszántás, még egyszer sem volt ennyi. Ta­valy azért öntött el mintegy húsz­ezer holdat — szerencsére ebből Wántóföld csak mintegy ötezer hold volt —a belvíz, mert a hó előtt eső esett, s alaposan megfa­gyott a talaj. Most a belvíz jelentkezését csökkenti az is, hogy tiszták a le­vezető csatornák. Nemcsak azért, mert nem volt hófúvás, s így nem tömődtek él, hanem azért is, mert a vízügyi igazgatóság kezelésé­ben lévő főcsatornáikat és a víz­gazdálkodási társulások kezelésé­ben lévő mellékcsatomákat év­közben jó részben iszaptalanítot- ták és gyqjrrtalanították. a társu­lások működése lényegesen csök­kenti évről évre a belvízveszélyt. Az elmúlt évben is 224 kilométe­ren újították fel a csatornákat, 238 kilométer hosszan gaztataní­tották és iszaptalanították, s emellett 56 kilométer hosszúságú új csatornát is építettek. A fentiekből az derül ki, hógy az idei olvadás nem jár belvízve­széllyel. Ennek ellenére a vízügyi hatóságok készenlétben tartják az esetleges belvíz elhárításához szükséges eszközöket. A 60 állan­dó szivattyútelepen — kettő ki­vételével — megtörtént a felújí­tás. A két javítás alatt álló szi­vattyútelep mellé is biztosítottak annyi gépi kapacitást, amennyi az esetleges belvíz gyors leveze­tésére elegendő. A telepeken lévő nagy kapacitású gépek mellett 211 hordozható szivattyú és agregátor is áll rendelkezésre. Ezek nagy részét is üzemképessé tették már. Elmondották a vízügyi igazgató­ság vezetői, hogy a szivattyútele­peken annyi szenet, gázolajat, benzint és kenőanyagot tárolnak, amennyi a nagy teljesítményű szivattyúk két-három heti folya­matos üzemeléséhez elegendő. A megyei versenybizottság értékelte a lsz-ek 1963. évi baromfitenyésztési eredményét A múlt évben megyénk terme­lőszövetkezetei közül igen sokan beneveztek a különféle termelési versenyekbe. A megyei verseny- bizottság termelési áganként osz­totta be a munkaverseny eredmé­nyednek felmérését. Elsőnek a ba­romfitenyésztésben élért hozamé, kart vizsgálták felül. A járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai összesen 20, a körzet leg­jobb baromfitenyésztést felmutató szövetkezetét terjesztették megyed értékelésire. A versenybizottság alapos mér­legelés után úgy döntött, hogy az országos versenybizottság elé ter­jeszti a legjobb eredményt felmu­tató ecsegfalvi Egyetértés, endrő- di Béke, szabadkígyós! Szabad Föld, körösladányi Dózsa Tsz i áru baromfi nevelését. Ecsegfaiván többek között 40 ezer pecsenye- csirkét neveltek 3,1 százalékos el­hullással. A csibéket 12 hetes kor­ban 1,3 kilós átlagsúlyban adták él. Egy kiló baromfihúst 3,5 káló takarmányból állítottak elő. A tojástermelési versenyben szintén az ecsegfalvi Egyetértés Tsz ért el legjobb helyezést, öt- százkilencvennyolcezer tojás ter­melését tervezték. Ebből 300 ez­ret adtak át a baromfikeltetőinek, 220 ezer értékesítésére pedig az állammal kötöttek szerződést. Tyúkjaik évi átlagos tojáshoza­ma 119. A tojástermelésben az endnődi Béke Tsz szintén kiváló eredményt ért él. A múlt évben termelt 117 ezer tojásból 20 ez­ret adtak a keltetőálüomásnak, a többit pedig piacon értékesítet­ték. A megyei versenybizottság elte­kintett a mezőkovácsházi járás termelőszövetkezeteiben folyó ba­romfitenyésztés! verseny értéke­lésétől, mert a versenybizottság január 28-i ülésére, január 25-ig keülett volna elküldeni a járási értékelést. Ezzel szemben a me­gyei versenybizottság január 30- án, tehát az értékelés után két napra kapta kézhez a mezőiko­vácsháziak jelentését. Emiatt a dombegyházi Dózsa Tsz kiváló to- jástermdési eredménye — amely az ecsegfaivinál is jobb —, nem kerülhetett a megye legjobbjai kö­zé. Ebben a tsz-ben a sárga-ma­gyar állománytól átlagosan 123 tojást gyűjtöttek, a fehér Plimuth. tói pedig — szintén átlagosan — 162 tojástermelést értek el. Ünnepélyesen megnyitották Szarvason a megyei mezőgazdasági könyvhónapot A már hagyományossá vált me­zőgazdasági könyvhónap idei me­gyei megnyitóját február 1-én, szombaton délelőtt ünnepélyes ke­retek közt Szarvason tartották meg. A mezőgazdasági technikum zsúfolásig megtelt dísztermében jelen voltak a megyei, járási és községi párt-, tanács- és tömeg­szervezeteknek képviselői, vala­mint a szarvasi járás mezőgazda- sági szakemberei. Dr. Kovács Gá­bor, az ÖRKI igazgatója üdvözöl­te a megjelenteket, hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági könyvhó­nap megyei megnyitójának Szarvason való megrendezése el­ismerése annak a mezőgazdasági kutató munkának, melynek úttö­rője a lánglelkű szarvasi tudós: Tessedik volt, s mely munkának méltó követői a községiben jelen­leg is alkotó munkát végző me­zőgazdasági szakemberek. Ezután felkérte dr. Soós Gábort, a Föld­művelésügyi Minisztérium kísér­letügyi és szakoktatása főosztályá­nak főigazgatóját, ünnepi előadá­sának megtartására. Dr. Soós Gábor kifejtette, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésében az anyagi eszközök bizto­sításán kívül az emberek felké­szültségének növelése is elenged­hetetlen és ehhez a legjobb segít­séget a szakkönyvek nyújtják. Legfontosabb feladatunk a mező- gazdasági dolgozók szakképzettsé­gének minél magasabb szintre va­ló emelése. — Ez a magyarázata annak. hogy kormányzatunk sok százmil­lió forintot fordít a mezőgazdasá­gi oktatás fejlesztésére, az iskola- hálózat kibővítésére — mondotta. — Jövőbeni célunk az, hogy elér­jük: az öntözésben, kertészetben, állattenyésztésben jól felkészült munkások dolgozzanak, mert e te­rületeken milliós termelési érté­kek vannak koncentrálva. Ehhez a legrövidebb út a mezőgazdasági szakkönyveken keresztül vezet. Szakkönyvkiadásunk fő célja, hogy a szaktudást ne csak a szer­vezett oktatásban részt vevők, ha­nem kivétel nélkül mindenki megszerezhesse. E cél érdekében mindenkihez el kell juttatni a szakkönyveket és meg kell taní­tani az embereket a könyvek he­lyes hasznosítására. A fejlődésben nincs megállás, ezért a már kész szakembereknek is tovább kell ké­az egyetemekért A KISZ Központi Bizottsága az idén a központi építőtáboro­kon kívül hat, úgynevezett he­lyi építőtábort is nyit, amely­nek lakói Miskolcon, Veszp­rémben, Keszthelyen, Pécsett, Gödöllőn és Budapesten egy- egy egyetem, illetve főiskola bővítésében, fejlesztésében se­gédkeznek majd. Debrecenben az agrártudo­mányi főiskola, Miskolcon a ne­hézipari műszaki egyetem, Körmenden a felsőfokú mező- gazdasági technikum és Veszp­rémben az egyetem bővítésé­nél, építésénél már tavaly is ka­matoztatták segítőkészségüket az ifjúsági szövetség tagjai. Az idén a tervező és kivitelező vál­lalatok KISZ-szervezetei is részt vállalnak a feladatok megoldásából. A középületter­vező intézetben például — fia­tal szakemberekből — új cso­port alakult az egyetemi épít­kezések tervezésére. (MTI) (Fotó: Kocziszky László) Befejeződött a jelentkezés a mezőgazdasági kiállításra Február elsején a járási ta­nácsok mezőgazdasági osztálya­in befejezték az idei mezőgaz­dasági kiállításra jelentkezők összeírását. Az eddigi jelenté­sek alapján már is megállapít­ható: a korábbi mezőgazdasági kiállítás előkészítési időszaká­hoz képest több szövetkezet je­lentkezett országos szemlére. A jelentkezők között van a csor- vási Petőfi, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, a dombegyházi Dózsa, a kevermesi Lenin, az endrödi Béke, a gyomai Zöld Mező, az ecsegfalvi Egyetértés, Dózsa és az üj Élet Termelőszövetkezet. A járási tanácsok szakembe­rei rövidesen ellátogatnak a ki­állításra jelentkezőkhöz, s el­kezdik a minőségi bírálatot, amelyet az előkészület idősza­kában többször is megismétel­nek majd, elismert szakembe­rek bevonásával. pezniük magukat, ami ugyancsak a szakkönyvek segítségével való­sítható meg. Soós elvtárs ezeknek a gondo­latoknak jegyében nyitotta meg az idei Békés megyei mezőgazdasági könyvhónapot, majd a közönség kérésére röviden ismertette a ma­gyar mezőgazdasági küldöttség észak-amerikai tanulmányútját és bemutatták az útról készült kis- filmet is. A jól sikerült ünnepsé­get könyvkiállítás és könyvvásár egészítette ki. Praznóc.zy Iván oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Kovácsműkelyben Fiatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom