Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

(Mi .február 27. 4 Csütörtök Megtelték, amit emberileg megtehettek... Most hallottuk egy ember, egy család tragédiáját, de így is fáj­dalmas az... Fülöp Géza, a kondoros! Dolgo­zók Tsz egyik tagja mankóra szo­rult: amputálták a bal lábát Nem baleset, a nem is gondatlanság ennek az oka. 1961 január elején lépett be a termelőszövetkezetbe, a növénytermesztőként kezdett dolgozni. Áprilistól kezdve időn­ként görcsös fájdalmak gyötörték a lábát Júniusban borsóaratás kö2feen hátrabicsaklott bal lába egyik ujja és feketedni kezdett Kórházba ment vele Békéscsa­bára. Ott azt mondták: amputálni kell a beteg lábujjat ö azonban hallani sem akart róla. Menteni, ami menthető, Budapestre ment Ott sem tudtak, s nem tehettek mást: amputálták lábfejének egy részét. Mikor hazakerült a kór­házból, s egy kicsit megerősödött, a Dolgozók Tsz vezetői összedug­ták a fejüket, hogyan segítsenek Fülöp Gézán. Bár lábfejének csak egy része hiányzott, a növényter­mesztésben csak nagy erőfeszítés árán tudott volna dolgozná. Csak­hamar megszületett az elhatáro­zás: Koszti Andrást, az addigi pénztárost az anyagkönyveléssel bízták meg Fülöp Gézát pedig a pénztárosi teendőkkel. Bár egy ideig szálastakarmány-felvásárló volt a Kondoros! Földművesszö­vetkezetnél, mégis szokatlan volt számára a pénztárosság ahova a véletlen sodorta. Azonban, bárcsak annyi baja történt volna, hogy meg kell is­merkednie különböző kimutatá­sokkal, összesítőkkel és bizonyla­tokkal. Egyre jobban fájt a lába, s tavaly augusztus elején a szege- Gézán. Amikor ő Szegedre ment, di klinikára ment vele. Szeptern- feleségét, aki addig nem dolgo- ber elején fél lábbal került haza, izott, de a zöldségárusítást még a s október elsején újra elfoglalta szülői háznál elsajátította, a tsz helyét a szövetkezet pénztárában, zöldségesboltjába helyezték. Ok- Távol lakik az irodától, szokatlan tóber 1-ig állandóan, aztán mi­volt a mankóval való járás, de után a férje hazakerült, csak a Jogi tanácsadó A jogszabályok és eljárási szabályok összhangjáról azért jött, ment lakása és a tsz központja között nap, mint nap, mindaddig, amíg jeges, síkos nem lett a járda. Akkor is elindult, de csak egy sarokig bírt menni, s ott várt mindaddig, amíg Ladnyik Mihály, az elnök kocsit nem kül­dött érte. Azóta reggel szán, hintó vagy autó viszi be az irodába, este pedig haza. De nemcsak járművel segített a kondorosa Dolgozók Tsz Fülöp Fizetett szabadnap Kondoroson Az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti gazdák gyakran az év minden munkanapját ledolgozzák. Néhány szövetkezetben már vál­tósokat is munkába állítottak, hogy az állattenyésztők minden héten egy szabadnapot kapjanak. A kondorost Dolgozók Tsz-ben a múlt évben az állattenyésztésben foglalkoztatottak minden 30 — munkával eltöltött — nap után egy fizetett szabadnapot kaptak. A szövetkezet gazdái valamennyi­Víztoroni és újabb kutak készülnek el az idén Gyulán » A gyulai vízmű építése során elké­szült a nyolcadik mélyfúrású kút, mely a városi vízmüvet fogja táplál­ni. A kővetkező években még hét ha­sonló kutat fúratnak. A nagy hidegek elmúltával már megkezdték a vízmű íökörvezetékének építését is. Még ez évben megépül a 42 méter magas, 1000 köbméter kapacitású víztorony és a vízmű központi telepe. A vízmű összesen 52 millió forintba kerül és előreláthatólag 1968-ban fejezik be építését. Országos Söripari Vállalat azonnal felvesz férfi segéd­munkásokat és kocsikísérőiket. Munkásszállás van. Természetbeni juttatás napi két liter sör. Jelentkezés: Bp. X. kér. Maglódi út 17. Munkaerógazdálkodás. 1557 en igénybe vették, letöltötték a szabadnapot. A szabadnapon lévő dolgozók rmínkáját a növényter­mesztésből odakerült váltós látta j eddig is a szövetkezet el. piaci napokon dolgozott. Több íz­ben különböző összegű segélyben is részesült Fülöp Géza. De ezek­nél, s a még várható segélyeknél sokkal többre értékeli azt, hogy dolgozhat, s úgy segíti a szövet­kezet ahogyan egy emberen se­gíteni lehet El lehet képzelni az 6 és felesége, testvérei és ro­konai nagy kétségbeesését. Mikor hírül vették tragédiáját nővérei, Gönczöl Kálmánná és Gogh Im- réné, fáradságot nem kímélve jöt­tek meglátogatására Csehszlová­kiából. Most, amikor ott jártunk, éppen a két sógor: Gönczöl Kál­mán és Gogh Imre volt nála. Mondani sem kell milyen nagy megelégedettséggel hallották, hogy milyen sokoldalúan segítette K. I. Az egyéni és társadalmi érdek ( összhangjának az élet minden te­rületén, így az ítélkezésben is ér­vényre kell jutnia. A szocialista törvényesség együk fő jellemvoná­sa éppen az, hogy a társadalom- I politikai irányelvek figyelembe­vételével megszünteti a két érdek összeütközéséből felmerülő prob­lémákat és megteremtik a kettő közötti összhangot. A jogviták el­döntéséhez rendelkezésre álló ér­demi jogszabályok mellett az eljá­rási szabályok is eszközül szolgál, nak a viták helyes és törvényes elbírálásához. A társadalom és az egyéni ér­dek összeütközése merült fel az alább ismertetett — és a megyé­ben eldöntésre került — jogeset­tel kapcsolatban. Felperes, aki rendes tagja volt az alperesi termelőszövetkezet­nek, levélben bejelentette a tsz vezetőségének, hogy betegsége miatt, valamint kiskorú gyerme­kei gondozására tekintettel, nem tud részt venni a közös munká­ban és ezért kéri, hogy minősítsék át pártoló taggá. A vezetőség e ké­relmet kilépés iránti kérelemnek tekintette és azzal a javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, hogy az járuljon hozzá a felperes kilépéséhez. A közgyűlés ehhez hozzájárult, azonban az ezzel kap. csolatosian felmerült kérdésekben, példáiul a háztáji föld használata kérdésében, nem határozott. Felperes a korábban kapott 800 négyszögöd háztáji földjébe tenge, rit vetett. A termést azonban már nem takaríthatta be, mert a veze­tőség tőle a háztáji földet vissza­vonta és ugyanakkor megtagadta a tengeritermés kiadásét is. Ezért a felperes keresetet indított a bí­róság előtt és 15 mázsa csöves tengerit követelt a tsz-től. A bíró­ság ítéletében a szövetkezetét ar­ra kötelezte, hogy a felperes ré­szére 85 forintot fizessen meg résziben munkadíj, részben vető­mag címén. Az üggyel kapcsolatosan a Leg­felsőbb Bíróság a következő meg­állapításokat tette: A jogszabályi rendelkezések ér­telmében — kilépés esetén — a kijelölt háztáji föld használata a gazdasági év végéig tart, tehát a termelőszövetkezet eljárása jog­talan volt, amikor erről a terület­ről a termést betakarította. A tengeritermés kiadása felől a tsz-közgyűlésmek kell határoznia és ez ellen a határozat eilen le­het a bíróság előtt keresetet indí­tani. Az első fokon eljárt bíróság helytelenül, az ügy érdemi tár­gyalásába bocsátkozott anélkül, hogy beszerezte volna a közgyű­lési határozatot. Ugyanis, ha a tsz közgyűlése a kár megtérítése fe­lől még nem határozott, a bíróság — hatáskör hiányában — a felpe­res keresetét nem tárgyalhatja, azt át kell tennie a követelés el­bírálására jogosult tsz-közgyűlés- hez. Ha pedig az nyer megállapí­tást, hogy ezen igény felől a köz­gyűlés már határozott, akkor a beszerzett határozat alapján kell az ügyet elbírálni. Mindezen felül az ügyben ho­zott ítéleti döntés törvénysértő is. Ugyanis a felperest megillette a háztáji föld használata, jogosan számított a termésre. S mivel jogtalan földelvonás történt, ettől a terméshozamtól elesett. Mind­ezekre figyelemmel a kár na­gyobb, mint a vetőmagnak és az általa végzett munkának az ellen­értéké. A fentiekből kitűnik, hogy akár az anyagi jogszabály, akár az eljárási rendelkezés helytelen al­kalmazása törvénysértést eredmé­nyez, de kitűnik az is, fiogy csak valamennyi jogszabály együttes betartása vezethet a törvényes egyéni érdek és a társadalmi ér­dek összhangjának megteremté­séhez. Dr. Szöllősi Klánt (25) Bison ezalatt szaporán meg- hányta-vetette magában helyze­tét. Az elsőség babérkoszorúi el­úsztak: az oroszok megelőzték őket. A vereség teljes. Mi vár rá? Gúny. Kinevetik a póruljárt űrhajóst. Jól tudta, milyen kö­nyörtelen az amerikai sajtó. ».Lám, ha fordítva lenne. Ha az amerikai űrhajó térne vissza a földre, az orosz meg elpusztulna. Milliomos lennék!” Itt van Ká- mov. Tudja vezetni az űrhajót. El keli rabolni... Kényszeríteni, hogy a Földre repüljön! Az orosz űrhajó Kámov és Pajcsadze nél­kül elpusztul. Ki hiszi el, hogy a dolog nem úgy történt, ahogy ő, Bison, az orosz tudós meg­mentő je elmeséli? Ha a szovjet­ben nem is, de Amerikában őt, Bisont fogják dicsőíteni. Gaz­dagsága pedig alaposan biztosít­va lesz. Ha elfogadja Kámov ajánlatát, szégyent hoz fejére, mindent elveszít. Meg keli pró­bálni az előbbit. Kámov megint odajött hozzá. — Vissza kell fordulnunk — mondta. — Mintegy 150 kilomé­ter választ el bennünket űrha­jónktól. Vegye magához holmi­ját. — Gyorsan összeszedem, fe­lelte Bison. — Jöjjön fel az űr­hajónkra és nézzen körül benne. Kár itthagyni, de hát mit te­gyünk, ha egyszer a parancsnok elpusztult... A magukén akad számomra is hely? GEORGIJ MARTINOV: 3CaLcutd a Jda^L&n. Sárközi Gyula fordítása — Akad — nevette el magát Kámov. — Még tíz ember fór el benne. — Aztán elindult az űr­hajóhoz. Megragadta a gép alsó peremét, felhúzta testét és köny- nyedén beugrott az ajtón. Az amerikai követte és becsukta maga mögött az ajtót. A szűk kamrában alig fértek el ketten. Kámov letette fejéről az oxigén­álarcot s nyomban érezte, hogy a levegőt nem cserélték, fullasz. tó volt a hőség. A vezérlőpulthoz ment s figyelmesen megvizsgál­ta. Meg akart fordulni, de hirte­len azt érezte, hogy szíj csavaró, dik teste köré. Kezét szorosan a combjához kötözték. A szíj még egyszer körülcsavarodott tes­tén. Nem vesztette el önuralmát: — Mit jelent ez, mister Bison? — kérdezte nyugodtan­Az amerikai nem válaszolt, ha­nem felöltötte álarcát és sietve távozott A ki járati kamra ajtaja becsapódott mögötte. Kámov megfeszítette izmait, de a szíj erősebbnek bizonyult nála. Bison Pajcsadzéhoz ment. Mit forralt a fejében? Mi a célja ért­hetetlen támadásával? Kámov megpróbált az ablakhoz menni, de az acéltartály megakadályoz­ta. Az amerikai egyenesen a te- repjárcJhoz indult. Már döntött: megöli Pajcsadzét Kámovnak pedig nem marad más hátra, mint az amerikai űrhajóval el­repülni a Földre. Visszalépni most már késő. Az oroszok nem bocsátják meg neki Kámov el­leni támadását. Pajcsadze türelmesen várako­zott a gépben. Közelgett a meg­beszélt időpont, amikor összeköt, tetősbe lépnek az űrhajóval és tudta, Hogy parancsnoka nem szalasztja el ezt a pillanatot Mindjárt kilép az űrhajóból, közli barátaival a váratlan ta­lálkozást, aztán visszafordulnak. Észrevette, hogy nyílik az ajtó és Bison ugrik le a „földre”. De Kámov csak nem akart feltűnni. Bison közelebb jött és megállt. Arckifejezése nem tetszett Paj- csadzénak. Enyhe izgalmat ér­zett és felemelkedett az ülésen. — Mi van? — kérdezte. Az amerikai felemelte karját. A ritka levegőben halkan dör- rent a lövés. A zuhanó test sú­lyától kinyílott az ajtó és Paj­csadze legurult a homokba. „Kész” — gondolta Bison és remegett az izgalomtól. Az émelygés megint a torkát fojto­gatta. Közelebb ment. Be kell fe­jeznie a dolgot. Meg kell rongál­ni a terepjárót, hogy elvágja Kámov minden szökési lehetősé. gét. A pisztolyt gyorsan zsebre vág­ta. Csavarkulcs után nézett. A szerszámládában kell lennie Bi­son lehajolt. — Fel a kezekkel! — hangzott a háta mögött. Az amerikai gyorsan megfor­dult, Két lépésnyire tőle Paj­csadze állt. Bal kezében pisz­toly, amellyel Bison fejére cél­zott. — Hol van Kámov? — kér­dezte Pajcsadze. — Ha baja tör­tént, lelövöm, mint a kutyát! Feleljen! — Csak összekötöztem — fe­lelte Bison. — Ha igaz. szerencséje van! — Pajcsadze megkönnyebbülten sóhajtott fel. — Hátra arc! Pisz­tolyát dobja a földre! Bison engedelmeskedett. Imén­ti izgalma eltűnt. Akarata meg­tört. Pajcsadze rálépett az eldobott fegyverre. Majd másodpercnyi tétovázás után pisztolyát övébe dugta és bal kezével megtapo­gatta az amerikai zsebeit — Forduljon meg — mondta. — Induljon az űrhajóra. A legki­sebb gyanús mozdulatra lövök. Én nem tévesztem el a célt, mint maga. — Hagyjon itt engem — kö- nyörgött Bison. — Nem akarok visszatérni a Földre. (Folytatjuk) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom