Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

3 Vasárnap ÍM4. február 23. Értékelték a szeghalmi asszonyok versenyét Makai Gyutáné vésztői asszony 32 Megyénk többi járásaihoz ha- solóan, február 20-án, Szeghal­mon is értékelték az Országos Nötanács által indított baromfi- tenyésztési verseny járási eredmé­nyeit A nőtanács helyiségében megtartott értekezleten igen szép számmal vettek részt a baromfi- neveléssel foglalkozó asszonyok, .lányok, termelőszövetkezeti ta­gok és egyéni versenyzők. Bálint Istvánná, a járási nőtanács el­nöke beszélt a verseny jelentősé­géről, majd sor került az értékelő bizottság munkájánál^ ismerteté­sére. Az elmúlt évi versenyben a já­rásban 174 egyéni versenyző vett részt, s ennek nyomán együtt 67 mázsa csirkét, 3100 libát, 2670 kacsát, 2974 pulykát és 117 ezer tojást adtak át az asszonyok az államnak. Pénzben átszámítva több mint egymillió forint értékű terméket, baromfihúst és tojást jutbatak a népgazdaság asztalára. A legjobb eredményt Makai Gyuiáné vésztői háziasszony érte el. aki 350 kilogramm csirkehúst, 200 hízott libát, 50 hízott kacsát, 290 pulykát, összesen 32 mázsa baromfit adott át az államnak. Ebből 60 ezer forint jövedelme volt A második helyezést Pákozdi Gézáné érte el, a harmadikat pe­dig Krajcsó Györgyné. Pákozdiné 12 mázsa baromfit és hétezer da­rab tojást adott át a felvásárlók­mázsa baromfit adott át 1962-ban nak az elmúlt évben. Mindhár­man értékes jutalmat kaptak 1963. évi munkájukért Az értekezlet résztvevői közül többen hozzászóltak és elmondot­ták eddigi tapasztalataikat. Győr- fi Istvánná Vésztőről, Nyíri Elek- né Szeghalomról, s Krajcsó Györsyné fö'dművessrövetkezeti üzemágvezető többek között el­mondották azokat a módszereket, amelyekkel jobb eredményeket lehet elérni. Dávid Pál hozzászó­láséban bírálta a SZÖVOSZ-t és a Keltető Állomások Országos j Központját, amiért későn ad'.ák ki a szerződéses nyomtatványokat s így sok olyan lehetőséget szalasz­tottak el, ami elősegítette volna a baromfi fel vásári ást. Szó esett a liba- és kacsahiz­lalásról is, s többen javasolták, hogy már augusztus végén vagy szeptember elején biztosítaná kel- ; lene a 15 kilogrammos kukorica­előleget így a termelők sokkal ! előnyösebb helyzetbe kerülnének és biztosabb lenne a szerződések teljesítése. Hozzászólásaidban többen arról is beszéltek, hogy az 1964. évi verseny sikere érdeké­ben már most meg kellene tartani az ezzel kapcsolatos megbeszélé­seket a községekben, év közben pedig népszerűsíteni azokat a jó módszereket, amelyekkel az asz- szonyok még nagyobb eredménye­ket érhetnek eL Juhász Imre Harmincezer Sorint jutalmat ad az Állami Biztosító a legjobb sertéstenyésztőknek » A termelőszövetkezetek ál­lattenyésztési eredményeit sok­szor jelentősen csökkenti az ál­latelhullásokból eredő veszte­ség. Statisztikai adatokkal bi­zonyítható, hogy a legtöbb ál­latkár éppen a sertéselhullások- ból adódik. A termelőszövetke­zetek közös sertéstenyésztésé­ben előforduló károk megelő­zése érdekében megyénkben az Állami Biztosító megyei igaz­gatósága 30 ezer forint jutal­mat tűzött ki a sertéstenyész­tésben dolgozóknak. A jutalom feltétele: a sertés­elhullásnak az előző évhez vi­szonyított kedvezőbb alakulá­sa, továbbá a kényszervágás és elhullás arányának javítása. A jutalmakat első ízben 1965-ben fizetik ki. a legutóbbi 2—3 esztendőt néz­zük is, jól látható a. munkások, parasztok és értelmiségiek helyt­állása a munkában. A kialakulóban lévő új szocia­lista közvélemény ösztönző hatá­sa ma már jelentős szerepet ját­szik a káros megnyilvánulások visszaszorításában. A közvéle­mény nagy erő, erkölcsi hata­lom. Napjainkban egyre több dolgozó ítéli el a naplopást, a szocialista együttélés szabályai­nak megsértőit, a herdálást, a sógorság-komaságot. Mindez ki­fejezi, hogy a közvélemény is olyan pozitív erő, amelyet a szo­cialista nevelő munkában jól felhasználhatunk. Természetesen az emberek gon­dolkodásának formálódására sok minden van hatással. Vannak tényezők, amelyek a szocializmus irányában hatnak, mások inkább ellenható tényezők. Nem felejt­hetjük el, hogy a múlt maradvá­nyai a gondolkodásban, a szoká­sokban a legmélyebbek, legszi- • vósabbak. Ezeket nem lehet egy csapásra megszüntetni. Lenin sokszor figyelmeztetett arra, hogy a forradalom nem egysze­rűen a régi társadalom koporsó­ba zárása és elföldelése. A ka­pitalizmus te'eme „itt oszlado­zik köztünk, rothad és meg­fertőz bennünket is.” Ezért kell harcolni a visszahúzó fogyaté­kosságok ellen. Ebben a harcban ma már nem ellenséges osztá­lyokkal állunk szemben, hanem olyan ideológiával, életfelfogás­sal, magatartásssal, amelyek tár­sadalmi forrásait felszámoltuk, de megnyilvánulásaival naponta találkozunk a dolgozók cselek­vésében is. Ezt az imperialisták különböző ideológiai behatolási kísérletekkel még táplálni is igyekeznek. A dolgozók szocia­lista nevelése tehát egyben tuda­tos harc a kapitalista környezet, a régi szokások, azok maradvá­nyai ellen. • A szocialista tudatformálás célja és döntő tényezője a tár­sadalom javára végzett lelkiis­meretes munka. Lenin szerint ez az egyszerű igazság ,,a szocia­lizmus kiapadhatatlan erőforrá­sa, végső győzelmének elpusztít­hatatlan záloga”. A munka azért ilyen- nagy jelentőségű, mert nemcsak a környezet alakítója, hanem az embert is formálja. A dolgozók társadalmában a tudatformálásnak lényeges ösz- szetevője a szocialista demokrá­cia fejlődése. Minél több ember vesz részt aktívan a közéletben, az államigazgatásban és más te­Falusi asszonyok hétköznapjai disznótorral, esténként rádióhall­gatással. Az elmúlt évben 290 munkaegysége volt, az idén is meglesz ennyi. Vrubovszki Mlhályné, Elek Jánosné és Pozsár Józsefné a köze­ledő tavaszi munkáról beszélgetnek. Mit csinálnak ilyenkor falun az asszonyok és lányok, hogyan töl­tik napjaikat télen, amikor beszo­Aklnek nem sikerült megszökni a fényképezőgép elől. rulnak a négy fal közé, s kinn a mezőt hótakaró borítja. Erre kap­tunk választ, amikor Medgyesegy- házán jártunk. Az utcán beszélge­rületen, annál inkább kibonta­kozik a'társadalom egészéért ér­zett felelősség, a közösségi érzés. Vagyis a társadalmi politikai ak­tivitás közvetlenül is formálja az emberek gondolkodását. A kommunisták alapvető fel­adata, hogy személyes példájuk­kal élen járjanak, ösztönözzék az aktívabb részvételt pártunk po­litikájának végrehajtásában. Jó szóval, az érdeklődés felkeltésé­vel hozzájáruljanak a dolgozók szemlélete és érzésvilága formá­lásához. A munka új módszerei­nek ismertetésével, a gátló té­nyezők kiküszöbölésével, a kárt okozó cselekmények elleni hatá­rozott fellépéssel ösz'önözzék a szocialista tudatformálást. A marxizmus—leninizmus esz­mei offenztvája nemcsak az or­szágos irányító szervek feladata. Színtere minden üzem, termelő- szövetkezet, állami hivatal, kul­turális, közoktatási intézmény. Ha minden pártszervezet jól mozgósít a termelési, hivatali és más munkára, megfelelően is­merteti a dolgozókra háruló fel­adatokat, fellép az akadályozó tényezők ellen, akkor a legjob­ban szolgálja hazánkban is a marxizmus eszmei offenzívájá- nak kibontakozását. Balló István a * * MSZMP KB Ágit. Prop. oszt. helyettes vezetője tő tereferélő asszonyok csoportjá­hoz csatlakoztunk mindjárt meg­érkezésünkkor. Aki 10 ezer forintot visz a takarékba Vruboszki Mihályné — az Aranykalász Tsz tagja —, a böl­csőde felől jött, ahova 15 hónapod kisfiát vitte. — Ilyenkor télen ugyan marad­hatna otthon is — mondja —, hi­szen én is otthon vagyok, nincs munka odakinn. De jobb, ha a bölcsődében vigyáznak rá, s ta­vasszal, mikor megkezdődik -a munka, nyugodtan mehetek dol­gozni. Az ebéd főzéssel ma nincs mun­ka, tegnap vágtak két hízót, jó lesz a disznótoros maradék is, így hát ráér beszélgetni ismerősei­vel. A hivatalos ügyeket is elin­tézi. Eleik Jánosnéval a földmű­vesszövetkezetben járt a részje­gyek miatt. Így találkoztak össze íz utcán a harmadik asszonnyal, .’ozsár Józsefnéval, a Béke Tsz tagjával, aki pedig az OTP-be vitt tízezer forintot. — A zárszámadás után még nem gondoltunk nagyobb vásár­lásra, hát a takarékba tettük — mondja Pozsámé. A szökevény Horváth Imrén ét-, az Aranyka­lász Tsz kertészeti munkacsapa­tának tagját a testvérénél talál­juk disznótorban. Zsírt süt az ud­varon. A nagy üstöt éppen levet­ték a tűzről, még sistereg a zsír, amikor kiemeli a ropogósra sült aranysárga tepertőt. Amikor meg­tudja, hogy újságtól vagyunk, ijedten menekül a szobába, ne­hogy lefényképezzük. Így akar A kaláka régi szokás falun. Azt jelenti, hogy minden fizetség nél­kül segítenek egymásnak az em­berek — főleg a rokonok, jó ba­rátok — például a házépítésnél vagy más nagyobb munkában. Valami ilyesmit tapasz.alunk az egyik faluszéli házban, csak ép­pen kicsiben. Deák Jánosné a szomszédasszonyhoz ment át se­gíteni. Közeledik a tavasz ós Pi ják Andrásné már a mogyorót fejti, hogy mire vetni kell és mire meg­kezdődik a kertészeiben — ahol mindketten dolgoznak —- a mun­ka, addigra kész legyen a háztáji­ba szánt vetőmag Most Deákné sejp't, s ha itt be­fejezik, Pijákné megy át az ifjú asszonyhoz. A közös munkában a tsz-ben. megerősödött barátság itt folytatódik, az otthonban, s így együtt jobban telik a nap. Apa helyett Farkas Erzsébetet furcsa mun­kában találjuk. Az egyre erősödő napsugaraktól olvad a hó. Tócsák gyűlnek az udvaron. A kicsiny, de ragyogó rendben tartott házikó egyik falát veszélyezteti a felgyü­lemlő hóié. Erzsi ezt meregeti fel a vödörbe, hogy elhordhassa. Édesapja nemrég halt meg, édes­anyja 70 éves, ő végzi hát a ház ura helyett ezt a munkát, mint ahogyan a tsz-ben is az apa he­lyett dolgozik. Bár nem tsz-tag, egyike a legszorgalmasabbaknak. Farkas Erzsébet házkörflli mun­kában. Szabad idejében olvas, rádiót hallgat, kézimunkázik. A téli hétköznapok így lassan telnek, de ha jön a tavasz, a med­Lgyutt a munkában, együtt otthon. | megszökni a nyilvánosság elől. gyesegyházi asszonyokkal és lá- I Ám, nem sikerül. nyokkal akkor már csak kinn ta­I A szövetkezetben még nincs lálkozhatunk a földeken. munka, hát így mennek el az ő Kasnyik Judit |napjai a sógor— koma-látogatással, Fotó: Kocziszky László Kaláka

Next

/
Oldalképek
Tartalom