Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA $ U NÉPÚJSÁG 1964. FEBRUÁR 22., SZOMBAT Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Még elevenebb pár'munkát a Békéscsabai Konzervgyárban | Lábadozik a vésztői Aranykalász Tsz is | A megyei I. osztály Nagyobb sikerre törekvőén Egy kicsit jobban! Az elmúlt éveikben többször hangzott el pár. tünk, s államunk vezetőinek ez a biztatása. S ezek a biztató szavak nemcsak az üzemi, vállalati és hivatali, hanem a mezőgazdaság­ban dolgozók körében is megér­tésre, visszhangra találtak. Ért­hető ez, hiszen az ő érdekük, hasznuk elsősorban az, ha az adott és kapott lehetőségeket mi­nél jobban kihasználva termel­nek. Az egy kicsit jobban biztatás most, az új gazdasági év kezde­tén, a tavaszi munkák küszöbén sem árt. Megyénk termelőszövet­kezeti gazdái általában szorgal­masan dolgoztak, jól alkalmaz­ták a termésátlagokat növelő módszereket, eljárásokat az el­múlt évben. Mindennek a hatá­sa nemcsak abban mutatkozik meg, hogy tavaly egyik-másik növényből — például kukoricá­ból, cukorrépából — együttesen megközelítették vagy elérték azt a holdanként! átlagot, amelyet második ötéves tervünk célul tű­zött ki, hanem lényegesen növe­kedett az áruértékesítés, s a szö­vetkezeti gazdák egyenkénti és együttes jövedelme is. A múlt év főbb célkitűzései közül elértük azt is, hogy a termelőszövetkeze­tek zöme anyagilag és erkölcsileg megerősödött, s az 1962. évi 37 helyett csak 7—8 zárta mérleg­hiánnyal az esztendőt, s a hiány összege szövetkezetenként meg sem közelíti az egy évvél korábbi összeg nagyságát. A nemrég lezajlott zárszám­adási közgyűlések alaposan ele­mezték a múlt évi gazdálkodás jó és gyenge mozzanatait, s levonták a megfelelő tanulságokat. Minden bizonnyal újra levonják még — ahol erre még nem került sor — az ez évi termelési tervet jóvá­hagyó közgyűlésen is, amikor még élesebben vetődik fel mi, miért sikerült jól vagy rosszul. De még a tervtárgyaló közgyűlés után sem lehet napirendre térni a múlt évi gazdálkodás tapasztalatai felett. Nem, mert egész évben sok apró mozzanattól, módszertől, sok változatos szorgalmú és felfogású embertől függ az, hogy ebben az esztendőben mindenből több te­remjen, minden szükséges termék­ből elegendő jusson a népgazda­ságnak, s több jövedelem a szö­vetkezeti gazdáknak. A múlt évi gazdálkodás, a megso­kasodott gazdasági épületek, gépek, felszerelések, de főleg a jobb ve­zetés, a kielégítőbb számú szak­ember, a szövetkezeti gazdák nö­vekedett tudásának, a nagyüzem­ben szerzett jártasságuk hatására — a késői kitavaszodás és a nyá­ri szárazság ellenére — általában sókkal jobb, eredményesebb volt a korábbi évinél. De ha az általá­nos megállapítás után egyenként vizsgáljuk a szövetkezetekben a talajművelés, a vetés, a növény- ápolás, a betakarítás minőségét, az ismert agrotechnikai módszerek alkalmazását, akkor nagyon is tarka képet kapunk. Egyes szövet­kezetben holdanként 12—15 má­zsa kukorica, 70—130 mázsa cu­korrépa, s hasonlóan alacsony ter­mésátlagú egyéb növényt találha­tunk, más szövetkezetekben vi­szont ezeknek általában a duplá­ját. Az alacsony és magas ter­mésátlagok közti különbségnek nem a földek minősége közti kü­lönbség a fő oka, hanem az agro­technikai módszerek, a vetés ide­je, s a növényápolás minősége közti különbség. Sok példa felso­rolásával bizonyíthatnánk ezt, de talán elég, ha megemlítjük, hogy a vésztői Aranykalász Tsz-ben egy táblában tavaly volt 30 mázsás és 150 mázsás-répa termést adó, mű­velésre kimért parcella is, asze­rint, hogy idejében vagy késve egyelték, megkapálták-e elégszer, vagy egyszer sem becsülettel. A szövetkezetek által termelt növényfajtáknak egyforma a ter­mőképességük, a hozamok termé­szetesen nem lehetnek egyenlőek, a nagyon jó és a nagyon rossz fo­galom széles skálájában váltako­zó talajok minősége miatt. A nap­ról napra szóló szorgalmat és igyekezetei s az agrotechnikai módszerek alkalmazását azonban egyenletessé lehet és kell Is tenni mindenütt. Rendelkezésre áll me­gyénkben most már annyi műtrá­gyaszóró & permetezőgép, annyi kultivátor, tárcsa, simító, henger és egyéb felszerelés, hogy idejé­ben megfelelő ápolást, gyomirtást kapjanak az őszi vetések, s a le­hető legjobb magágyat a tavasn­ak. A szövetkezeti vezetőkön és gazdákon múlik az, hogy az őszi mélyszántások — amint lehet — simítózást, a gyomtalanításhoz elegendő számú kultivátorozást kapjanak, s az is, hogy a növé­nyek tőszámát holdanként ne déd- nagyapáink korabeli felfogás, ha­nem a talaj terrnőállapota és az öntözés lehetősége határozza meg, Hány meg hány helyen csök­kent a kukoricatő-állomány a kí­vánt 17—18 ezerről 14—15 ezerre, a cukorrépa 55—60 ezer helyett 40—45 ezerre az elmúlt évben is, csak azért, mert vagy a maradi felfogás vagdalta ki, vagy pedig az ekekapa, mert girbe-guiba so­rokba és nem megfelelő mélység­be vetették ei. A tavalyi tapasztalatok és ta­nulságok azt követelik minden szövetkezeti vezetőtől és gazdától, hogy saját jövedelmük növelése érdekében, de a népgazdaság szük­ségleteinek kielégítése érdekében is az idén az eddigieknél jobban készüljenek fel a tavaszi és az ez évi munkára. Alkalmazzák jobban az agrotechnikai eljárásokat, ide­jében és jó minőségben ápolják a növényeket. A tavaszi munka kezdetén, de később a növényápo­lás és a betakarítás idején se fe­ledjék, hogy az eddiginél valami­vel jobban és lelkiismeretesebben végzett munka mindenből maga­sabb termésátlagot eredményez, s a magasabb átlagok több tíz. és százezer forinttal növelik a szö­vetkezetek közös vagyonát, s az ív végén osztható jövedelmet. • Kukk Imre Tíz év alatt 25 millió forintról 134 millió forintra emelkedett a tanácsi ipar termelése Több vállalat túlteljesítette múlt évi tervét Bár már régen elmúlt január elseje, de az elmúlt évi tervek teljesítcséről csak most készültek el a megbízható statisztikai ada­tok. Megyénkben a tanácsi ipar egyre nagyobb részt vállal a la­kossági igények kielégítéséből, s ezért nem érdektelen a tanácsi ipar fejlődéséről, eredményeiről szólni. Az elmúlt évben tervüket 112,9 száza’ékra teljesítették. Ez pedig azt jelenti, hogy 15 421 000 forinttal termeltek többet a terv előirányzatánál. Az 1962-es év termeléséhez viszonyítva pedig 25 263 000 forinttal termeltek töb­bet a Békés megyei tanácsi ipari vállalatok. A tervek túlteljesítése abból adódik, hogy minden vállalat a tervek teljesítésének időszakában a belkereskedelem és a külke­reskedelem igényeit tartotta szem' előtt, így a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat 3 700 000 forinttal teljesítette túl termelési értékét belföldi és közvetett kül­földi exportigények alapján. Aa Orosházi Faipari Vállalat 3 207 000 forint termelési érték túlteljesítése fejében 525 Erzsébet festett hálóval adott többet a ke­reskedelemnek. A közkedvelt hálógamitúrák mellett erejükből futotta még 460 konyhagamitúra gyártására is. A Gyulai Kötöttipari Vállalat 1 078 000 forint túlteljesítésében gyermekkesztyűk és harisnya­nadrágok szerepelnek, amely többségében exportra került. Az Orosházi Vas- és Kályha ipari Vállalat 1 204 000 forint túltelje­sítéssel dicsekedhet és ebben je­lentős helyet foglal el a Buda­pesti Kismotor és Gépgyár részére készített járműfejlesztési cikkek, amelyeket az exportra kerülő vasúti kocsikba építettek be. Sajnos, a tanácsi ipari vállala­tok tfervteljesítését befolyásolta az a körülmény, hogy nem minden esetben rendel­keztek megfelelő anyaggal. Így például a belkereskedelem igényeit ezért nem tudta kielégí­Termelőszovetkezeti asszonyok találkozója Békéscsabán három kerületi nő­tanács, az I., IV. és a III. kerületi, közösen rendezi meg vasárnap délután a termelésben élenjáró termelőszövetkezeti asszonyok ta­nácskozását a III. kerületi párt­székházban. A tanácskozás napi­rendjén szerepei a többi között az Országos Nőtanács felhívása, ame­lyet a termelőszövetkezeti asz- szonyokhoz intézett a baromfine­velésről. A vendéglátók a három kerület termelőszövetkezeteinek asszonyait a tanácskozás után teá­val vendégelik meg. teoi sem a szőrmeipar, sem a kötöttárugyár. A tanácsi ipar tervteijesítéséről érdemes elmondani még azt, hogy a Gazdasági Bizottság határozata alapján már három tanácsi válla­lat minisztériumi irányítás alá ke. rült, s így 49 400 000 forinttal csökkent a tanácsi vállalatok ter­melési értéke. Ennek ellenére a vállalatokat irányító megyei ta­nács arra törekedett, hogy az így kiesett termelési értéket a meg­maradt tanácsi vállalatokkal, a rendelkezésre álló kapacitás teljes kihasználásával, több vállalatnál második műszak bevezetésével pó­tolják. Az ipari vállalatok számának csökkenésével azonban a termelé­si érték mégis növekedett, mert jellemző, hogy 1950-ben 25 millió forint volt a termelési érték, 180 fővel, s 1963-ban a tanácsi ’ válla­latok már 134 850 000 forint ter­melési értéket értek el, 1433 mun­kással. Biztatók az 1964. évi tervek ÍS, hiszen termelési értékük, a teljesítés esetén eléri a 149 400 000 forintot. Továbbra is feladata a tanácsi Iparnak, hogy a belkereskedelmi igé­nyeket minél jobban kielégít­se, de segítse az exportigé­nyek kielégítését is. így a Gyulai Bútoripari Vállalat nyugati exportra bárszekrényeket, három, és négyfiókos kontótokat gyárt. A Gyulai Kötöttipari Vál­lalat gyermekkesztyűket és a nagy sikert aratott harisnyanad­rágokat szállítja a külkereskede­lem részére. A belkereskedelmi igények kielégítésére növeli az Orosházi Faipari Vállalat a Béke garnitúra gyártását, amiből há­romszázat szállítanák le. Emelke­dik a Gyulai Bútoripari Vállalat­nál a kombinált szekrények szá­ma. Az elmúlt évi 3450-nel szem­ben az idén 4909-at készítenek. Nagy népszerűségnek örvend az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat hordozható cserépkályhá­ja. Kívánatos lenne a keresett cikkből minél többet termelni. A megyei tanács vb még az elmúlt évben hozott határozatával máT foglalkozott a vas- és kályhaipari vállalat csemperészlegének fej­lesztésével, amelyre a minisztéri­um részéről ígéret is hangzott el. Remény van arra, hogy az új csempeégető kemencék terve­zésével, megépítésével már az 1966. évi termelés emelkedik. Ugyanilyen gondot jelenteti a Bé­késcsabai Kézmű- és Szőrmeipari Vállalat továbbfejlesztése — kon­fekció-termelésének növelése. A megyei tanács vb javaslata alap­ján most a2 önköltségcsökkentési hitelek igénybevételével már eb­ben az évben biztosítják a hitel­fed ezetet»a vállalat fejlesztéséhez szükséges terület kisajátítására. (—czi) Itatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom