Békés Megyei Népújság, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

UU. február 21. 4 Péntek Rácz Pál kálváriája A gyári portán csend honol. A reggeli műszakváltás már órákkal előbb lezajlott, a délutáni meg még odébb van. A portás ilyenkor diszkrét-halíkra állítja a rádiót is, a hangosbeszólö megafant is. Még egy mélyet szív a cigarettából, aztán elnyomja. Fél kézzel vógig- simítja dús haját... Igen, fél kézzel... Mert a másik karja, a szívéhez közelebb eső, hiányzik. Rácz Pál Békéscsabán, a kötöttárugyár portása, beszélni kezd, elébem rak vagy negyedkiló. nyi iratot S feltárul előttem egy fiatalember szomorú kálváriája. «<*» Nézem a sárgult új sági aprói rám meredő címbetűkkel: „ötven utassal felborult egy teherautó”. S a Friss Újság 1948. augusztus 11-í száma így tudósít a kataszt­rófáról: „Sajnálatos tömegszeren­csétlenség történt kedden délután a soroksári országúton, a 19-es kilométerkőnél, Pesterzsébet hatá­rában. Négy hatalmas csehszlo­vák teherautó száguldott Cseh­szlovákia felé, amikor az egyik teherautó felborult. Az utasokat a teherautó maga alá temette.” A lap részletesen leírja a szörnyű szerencsétlenséget, majd így feje­zi be tudósítását: „A rendőri bi­zottság megállapította fi kataszt- I rófa okait: a teherautó vezetője az ! országúton haladó teheneket akar­ta kikerülni és letért az útról. A nagy sebességgel haladó kocsi ke­rekei a kilométerkőbe ütköztek, ez okozta a szerencsétlenséget. A vizsgálat megindult.” Az egykori tudósító aligha sej­tette, hogy e vizsgálatnak még tizenöt év múltán is lesznek utóhuiilámai™ Az előttem fekvő irathalmaz­ból megtudom, hogy az akkor ha­zánkban székelő Csehszlovák Áttelepítési Kormánybiztosság or­szágok közötti nyaraltatási akciót bonyolított le. Az említett teher­autókon ennek utasai voltak. A felborult gépkocsi is a csehszlo­vák állam tulajdona volt, vezető­jét, Haradics Ludwig csehszlovák állampolgárt, egy későbbi bírósá­gi eljárás során felelősségire von­ták bűnös gondatlanságáért Az autó 52 utasa közül 3 életét Vesztette, 22 megsebesült. A töb­biekkel együtt került az akkor 20 éves Rácz Pál is a budapesti Ist­ván Kórházba. Karsérülése igen súlyos lehetett, mert a hivatalos kórházi igazolás szerint az augusz­tus 10-i balesetet követően „ron­csolt sebe elgennyedt, a gennyes folyamat egész alkarjára ráter­jedt és többszöri incisió, feltárás ellenére sem sikerült karját meg­menteni, ezért november 15-én a bal felkart felső harmadában amputáltuk”, Pedig a tehetséges és szorgalmas fiatalember két szakmát is tanult, s a tragédia mindössze néhány hó­nappal választotta el a cipész szakmában való felszabadulásától. S egyszerre csaknem két évig teljesen munkaképtelen és egész életére 75 százalékos rokkant ma­radt... Amint a kórházat elhagyta, 1949 januárjában a budapesti törvény, széken keresetet indított, kártérí­tés és életjáradék megítélése érde­kében. Ezzel elindult Rácz Pál nehéz kálváriájának második, ijesztően hosszú szakasza... A törvényszék szegényjogot és ingyenes törvénykezést biztosított neki s az igazolásokkal és egyéb okmányokkal felszerelt kereset akikor együttesen 32 200 forint per­értéket képviselt. Az első meglepetés akkor érte, amikor az említett törvényszék 9. P. 36043/1949. 2. számú végzésé­vel, az 1937. XVIII. te. 1. paragra. fusára utalva, a peres eljárást bi­zonytalan időre felfüggesztette. Fellebbezett, de mindhiába. Nem volt mit tenni, várnia kellett... Közben hónapok, majd évek teltek el. Néhány év múlva újra nekirugaszkodott az igazságkere. sésnek. Hiszen jogtudós és laikus előtt egyaránt világos volt akkor is, nyilvánvaló ma is, hogy joga volt a kártérítési igényre. 1959 decemberében már tisztes paksaméta gyűlt össze a különbö­ző beadványokból, keresetekből, végzésekből. A vaskos Irathalmaz­ból már nehéz nyomon követni, hogy ezekben az években már há­nyadszor próbált érvényt szerez­ni jogos követelésének. Ekkor — a bírósági keresetek mellett — már különböző hatóságokat is fel­keres személyesen, beadványai­val, itthon csakúgy, mint Komar- nóban vagy Prágában. Nem mindennapi ügyét mindenhol megértéssel kezelik, több helyütt még biztatják is, hogy legyen tü­relemmel, ügye belátható időn be­lül elintéződik... Közben ismét telt-múlt az idő, s a nagy ókmányhalmazból meg­állapítható, az ügy érdemi elinté­zésének talán egyetlen akadálya az, hogy ez idő tájt még nem volt erre az ügyre alkalmazható állam­közi jogsegély-egyezmény. Már-már belefáradt a hasztalan utánajárásba és kezdte feladni a reményt, amikor a múlt év decem­berében újabb idézést kapott a komamói népbíróságtól. Újra bi­zakodni kezdett... Már nem egészen fiatal, hiszen közben tizenöt év telt el, de a megpróbáltatások ellenére is ener­gikus. Két, tíz éven felüli gyermek gondos édesapja. A vállalatnál — mint csökkent munkaképességű — havi ezer forintot keres, az SZTK- tól 220 forint rokkantsági járadé­kot kap. Ám, ha számba vesz- szük, hogy két évig teljesen kere­sőképtelen volt, azóta pedig csök­kent munkaképességű, nem nehéz kiszámítani, hogy ez már másfél évtized alatt legalább százezer fo­rint keresetkiesést jelentett szá­márat Beszélgetek vele a december 20-i komarnói tárgyalásról. Szemé­ből reménykedés tükröződik s el­mondja, hogy nagy megértéssel kezelték az ügyét, s most már csupán egy-két igazolás beszerzé­sére utasította a bíróság, hogy az­után — mint elmondották — rövid időn belül, érdemben és Rácz Pál megelégedésére végleg lezáruljon ez a nehéz, hosszú kálvária. Önhibáján kívül elvesztett bal karját többé senki vissza nem ad­hatja. De a kilátásba helyezett er­kölcsi és anyagi kártalanítás is sokat segít majd rajta és család­ján. Persze, akiket illet, azon is él­gondolkozhatnak — nem képtelen gondolat ea! — miképpen lehetne Rácz Pálnak olyan műkart: besze­rezni, amely nagyban fokozhatná életkedvét és munkaintenzitását? Kazár Mátyás Országos szabványokat egységesítenek a KGST ajánlására Egyes magyar szabványokat más szocialista országokban is bevezetnek Hazánkban kereken 11 000 or­szágos és 1.65 000 külföldi szab­ványt tartanak nyilván a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A szo­cialista országok termékcseréjé­nek bővítése, az iparágak terme­lékenységének növelése, a szako­sítás megkívánja az egyes tagor­szágok szabványelőírásainak egy­ségesítését is. A KGST szabvágyügyi állandó bizottsága, a tagországok, így Magyarország szakértőinek bevo­násával is, új szabványajánláso­kat dolgoz ki, amelyek megtelel­nek a tagországok ipari és keres­kedelmi együttműködésének, elő­segítik például az ipari termékek egységesítését, a legkorszerűbb gyártástechnológiák nemzetközi bevezetését. Magyarország eddig 88 olyan KGST szabványajánlást fogadott el, amelyeknek bevezeté­se hazánkban hozzájárul kohá­szati, gépipari, villamosipari és vegyipari termékek minőségének 1964 végére megyénk minden tsz-ében és állami gazdaságában lesz egészségügyi állomás Békés megyében egyre szervezetteb­bé válik a mezőgazdasági dolgozók egészségvédelme. A Vöröskereszt, az egészségügyi szervekkel együttműkö­désben, a felvilágosítás érdekében, a községekben, de kint a '.anyavilágban is, filmvetítésekkel egybekötött előadá­sokat tartat. A TIT a maga részéről előadókkal siet az akció segítségére. Az Idén tovább szélesül az egész­ségügyi állomások hálózata. A terv­nek megfelelően az év végére minden termelőszövetkezetben és állami gaz­daságban megszervezik az egészség­ügyi áMomásokat, és ahol arra lehető­ség lesz, a Vöröskereszt alapszerveze­teit is. javításához és korszerűsítéséhez. A KGST-ajánlások alapján 1965- ig módosítják, korszerűsítik egyes öntödei és vegyipari termékek, továbbá híradástechnikai gyárt­mányok hazai szabványait A KGST-országok szabványügyi szervei több magyar szabványt fo­gadtak el. Átvesznek például he­gesztési szabványokat, háztartási, elektromos berendezésekkel kap­csolatos szabványelőírásokat stb. Kétoldalú megállapodások is születnek a kölcsönös áruforgalom és választékcsere elősegítésére. Magyarország és az NDK például a cipők méreteinek egységes jelö­lését határozta el, hasonló meg­állapodás várható Csehszlovákiá­val is. A KGST-országok azonban nemcsak egymás között egysége­sítik szabványaikat, hanem figye­lemmel kísérik a nemzetközi szabványelőírásokat is, amelyek elősegítik a világkereskedelmi árucserék könnyebb lebonyolítá­sát. A Svájcban székelő nemzet­közi szabványügyi szervezet (ISO) szabványajánlását a kötőelemek, például csavarok egységes mére­teire a KGST-országok is alapul veszik. A szocialista országok te­vékeny részt vállalnak az ISO munkájában, jó néhány bizottság titkárságát is ellátják. A KGST szabványügyi állandó bizottsága és szabványügyi inté­zete, a tagországok szakemberei­nek együttes tevékenységével a jövőben még hatékonyabban se­gíti a szakosítás, a termékcsere le­bonyolítását, s ezzel országaink műszaki színvonalának emelését. A tervtárgyalások alapján az idén újabb 300 egységes, korszerű szabvány általános bevezetésére tesznek javaslatot, s a népgazda­sági tervekkel összhangban a KGST szabványosítási távlati ter­veit is elkészítik. (MTI) A Békés megyei Jókai Színház megvételre keres századeleji fonott, nagy kerekű gyermekkocsit. 105347 Undorítóan remegett. A gör­csös émelygés mindent kido­bóit belőle. Erőtlenül, gondola­tok nélkül hevert a valksötét kamra padlóján. Szeme előtt ál­landóan ott lebegett úti társa pusztulásának képe. Az óriási bundás sárkány és az alóla ki- kandi'káló, mozdulatlan lábak. Émelygése lassan elmúlt, már a remegés sem kínozta. Felült és hallgatózott. Körös-körül csend. Kintről semmiféle nesz sem hal. látszott. „Talán meg is menthettem vol. na? — villant át agyán a félénk gondolat. — Nem, nem, már ha­lott volt”! — sietett megnyug­tatni magát. Felállt és világossá, got gyújtott. Aztán levette az oxigénálarcot s elindult a rakéta belsejébe Hirtelen leküzdhetet­len álmosság vett rajta erőt. Már nem is nézett nyilgvóhely után, fáradtan leereszkedett a padlóra és pillanatok alatt el­aludt Amikor kinyitotta a szemét, már nappali fény áramlott be az ablakon. Bison felült, kezébe te­mette fejét. Elgondolkodott. Hapgood meghalt. Egyedül van a Marson a számára használha­tatlan rakétában. Előtte az elke­rülhetetlen halál. Semmi sem merítheti meg, ha csak... De hogy is reménykedhet abban, hogy a szovjet űrhajó éppen itt száll majd le? A bolygó óriási. Kámov a Mars 150 millió négyzetkilomé. teres felszínének bármely pontján leszállhat. Halvány reménye sincs rá... Vajon mennyi ideig tart majd a haldoklása? A levegő három hónapig elegendő. Három 20. GEORGIJ MARTINOV: Díalatui a Jllavsön Sárközi Gyula fordítása hónapig! Érdemes-e húzni olyan sokáig? Az ablakihoz lépett. Ott van-e még az a szörnyű marslakó? Oda­kint nappal volu A napfényes, szürke-kékes, bozótos és a homo­kos térség, amelyen az űrhajó hevert, kihaltnak látszott A ho­mokban észrevette az este eldo­bott lámpáját Hapgood holttes­tét sehol sem látta. Tekintete most egy sötétt folton pihent meg. Egy emberi láb hevert azon a helyen, ahol az éjjel álltak. A jól ismert cipővott rajta és a ke­zeslábas kék nadrágszárának maradványai. Mellette feküdt az összelapított óra. Bison tudta, hogy a sötét folt — vér, a lábcsonk pedig a mars­béli sárkány által saótmarcan- golt útitársánaik maradványa. Egész teste remegett. Lábait gyengeség fogta el és kénytelen volt a falhoz dőlni. El innen, ebből a borzalmas világból!... Befejezni... azonnal! Erősen megmarkolta a hideg acélt és a következő pillanatban szájához emelte pisztolyát. De hirtelen összerezzent és a karja lehanyat­lott. Alig háromszáz méternyire a rakétától egy csillogó, gyorsan közeledő tárgyat fedezett fel. A napfény meg-megcsillant feiüle- tón, amely valószínűleg fémből lehetett. A növényektől nem tud­ta jól kivenni formáját. Az ab­laküveghez nyomta arcát és sze­me rátapadt a rakétához közele­dő tárgyra. Autótetőre hasonlít — gondolta. — De honnan került volna autó a Marsra? Talán csak nem a marslakók közelednek az űrhajóhoz? Utolsó pillanatban érkezett volna segítség? Bison szíve vadul kalapálni kezdett a váratlan reménytől. Ha a marslakók gépkocsiszerű járműveit tudtak alkotni, techni­kájuk igen fejlett lehet Vagy pedig egy másik marsbeii vad­állat páncélja csillog? Ki tudja, miféle lények lakják ezt a boly­gót? A csillogó tárgy nagy sebes­séggel közeledett Célja nyilván az amerikai űrhajó. Néhány má­sodperc múlva Bison meggyőző­dött arról, hogy nem állat az, amit lát, hanem ember alkotta tárgy. Jól látta, hogy a titokza­tos gépkocsi teteje ragyogó fe­hérre lakkozott. Észlények köze­ledtek a rakétához. A következő pillanatban egy kisméretű, hernyótalpas, hófe­hér színű kocsi növényszárakat tiporva gördült ki a homokos térségre cs hirtelen megállt. Ab. lakaiban emberek látszottak. A kormányrúdnál ülő most előre­hajolt és Bison hátratántorodott, aztán felkiáltott. Felismerte a fényképekről jól ismert Pajcsad. ze arcát. Reggel A naprendszer összes bolygó­ja közül a csillagászok azt a bolygót ismerik a legjobban, amelynek az ókoriak Mars had­isten nevét adták. Azért kapta ezt a nevet, mert színe narancs- sárga-vörös. s ez különbözte­ti meg a többi „bolygó-csillag­tól”. Egyetlen égitest sem váltott ki annyi vitát, feltevést, találga­tást, mint a Mars, s egyik sem játszott oly nagy szerepet a csil­lagászat fejlődésében. A zseni­ális Kepler éppen a Marsot fi­gyelve fedezte fel a bolygók mozgási törvényeit. A Mars kis bolygó. Átmérője fele a Föld átmérőjének. Cse­kély vonzereje miatt légköre na­gyon ritka és sűrűsége megkö­zelíti a földi sztratoszféra hatá­rán találhatót Másfélszer távo­labb van a Naptól mint a Föld és jóval kevesebb hőt és energi­át kap tőle. Két kisholdja van. A Naptól való távolsága miatt pályája .jóval hosszabb, mint a Földé, s lassabban is mozog. 687 földi nap alatt végzi el a teljes fordulatot. De mivel tengelye csaknem ugyanolyan szögben hajlik el, mint a Földé, ugyan­olyan évszakok váltják ott egy­mást, mint a Földön, csak ép­pen kétszerié hosszabbak. A Mars volt eddig az egyetlen égitest, amelyen a csillagászok az elet jelenlétét feltételezték. Egyes részein megfigyelt évad­beli színváltozások ugyanis na­gyon hasonlítottak a földi nö­vények őszi—tavaszi színváltozá­saira. Vitás kérdés maradt: van­nak-e állatok a Marson? S ép­pen a földi lakók óriási érdek­lődése miatt lett az első űruta­zás célja ez a rejtélyes bolygó. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom