Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
filóg proletárja egyesüljetek I NÉPÚJSÁG a megyei pártbizottság és á megyei tanács lapja 1964. JANUAR 15., SZERDA Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Akik nem váltak cinkossá I Van-e kiüt? | Szarvasi diákélet I 1 tizenharmadik tél | sport | Párás, ködös idő Beszeljük meg a terveket Megyei művelődési aktívaértekezlet Békéscsabán Az első dekádon túl vagyunk az új tervévben, s míg az üzemi adminisztrációk összesítik a múlt év végleges eredményeit, egyúttal kiszámítják azt is, hogyan sikerült 1964 indulása. Persze, mesz- szemenő következtetéseket nem lehet levonni ez utóbbi adatokból akkor sem, ha pozitívak és akkor sem, ha negatív előjelűek. Nem éppen szerencsés a hasonlat, de érthetővé teszi a mondanivalót: akik néha römiznek, tudják — egy buli nyolc partiból áll, s aki megnyeri az első partit, a játszma végéig még az utolsó helyre kerülhet. Következésképpen, aki rosz- ezul indul, még behozhatja hátrányát a negyedév végéig. Szó sincs azonban arról, hogy valamiféle hátránnyal indultak üzemeink az új tervév feladatait tekintve. Vannak ugyan olyan vállalatok a megyében, amelyek tavalyról adósak maradtak, s ez bizonyos hátrányt jelent. Az építőipar helyett például nem végz k el a szőrmések vagy a vasasok a tavaly már átadandó, de el nem készült épületeket. Ezek munkái áthúzódtak erre az évre, s tetőzik ez év tennivalóit. Am, ha gyors áttekintést teszünk, megállapíthatjuk az építőiparról is, hogy a hideg idő ellenére biztosítani tudják a munka folyamatosságát, s a tavalyról áthúzódó feladatok megvalósítása mellett jól startoltak az évei terv első hété. ben is. A hét elején beköltözhettek a lakók a békéscsabai vásártéri új lakásokba, s egyben terv szerint (!) megkezdték egy újabb épülettömb alapozását. Hasonlóan lehetünk derűlátóak egy másik, a múlt évi tervteljesítésben igen elmaradt üzem, a Férfifehéme- tnűgyár békéscsabai gyáregységének év eleji indulását sz mlélve is. Százegy százalékra teljesítet, ték a dekádtervet, s ha nem éri őket a .kártyások balszerencséje”, ez évben már nem lesz baj náluk sem a terv tel j es í t ésseL. Tudatosan választottuk a „kártyás” hasonlatot e súlyos feladatok kontrasztjaként. Éppen azért, hogy még szembeötiőbb legyen, nem szabad kártyások módjára: vagy nyerek, vagy nem nyerek alapon nyúlni a termelés irányításához a legkisebb üzemben sem. Lehet, hogy ismét durvának tűnik a fenti intelem, s kérdezhetnék: ki az, aki nálunk .kártyások” módjára látja el feladatát, főleg az irányítók közül!? Valójában nem is ilyen nagyfokú felelőtlenségre gondolunk. Ám, sajnos tapasztalat a vállalati összevonások után (s ez megyénkben több mint 30 üzemet érint), hogy egyes kisebb termelőegységek vezetői, akik most már egy központhoz tartoznak, csökkent felelősségérzettel látták el tavaly helyi irányító munkájukat, gondolván, a fontos dolgokban úgyis a központ dönt Felettébb káros dolog, ha ez a felfogás eluralkodik, mert bénítóan hat az adott vállalat egész tér. melésére. Olyan ez, mintha egy egészséges törzsön valamely szerv megbetegedne. A beteg rész — amíg meg nem gyógyítják — rossz, rendellenes működésével befolyásolja az egész törzset, megbontja annak belső harmóniáját Nos, ennyire egészségtelen egy termelő szerv esetében is valamely egységének rendellenes működése. És vajon, mi a módja a gyógyításnak? Az, ami tekintet nélkül kisebb vagy nagyobb üzemeinkre, megpezsdülheti a vérkeringést, friss lendületet adhat a munkához: a tervfeladatok teljes és minden vonatkozásban pontos ismerete. Az elmúlt napókban írt már a megyei sajtó néhány nagyobb üzem évi feladatairól. Ezek a tudósítások dióhéjban foglalták ösz- sze, mit kell elérni a téglagyári egyesülésnek, a konzervgyárnak, a felvonógyárnak, stb. az év végéig. Irtunk arról is, hogy a megy« tanácsi könnyűipari vállalatai tízmillió forint termelési értékkel túlszárnyalták 1963-as tervüket, az idén azonban a tavalyihoz képesít 20 millió forint értékkel magasabb tervet kell megvalósítaniuk. Hogyan, miként lehet mindezt elérni, úgy, hogy egész megyei iparunk az ötéves népgazdasági terv előírásainak megfelelően, ez évben hét százalékkal növelje a termelését? Ügy, hogy minden egyes dolgozó előtt ismertetni szükséges az adott üzem és benne az egyes személyek tennivalóit. A gyáregységek központi vezetői megosztják ezeket a gondokat i telepek vezetőivel, a helyi üzemek vezetőj pedig meg kell, hogy oldják a dolgozókkal a feladatok végrehajtásának alapos megvitatását. Ez különböző fórumokon: üzemi tanácsüléseken, termelési megbeszéléseken, brigádértekezie- teken, párt- és szakszervezeti gyűléseken stb. történhet. A célok és a kézzel fogható tennivalók ismerete nélküli illúzió csak tudatos, egységes törekvés a tervek végrehajtására, mini ahogyan óhaj marad csupán a szocialista munkaverseny kibontakozása, a szocialista brigád műhely és üzem címért küzdők kollektíváinak kialakulása, gyarapodása. Sót, visszatérve a fenti gondolathoz, ahal elmulasztják megbeszélni az idei feladatok végrehajtásának hogyanját a dolgozókkal, ott valójában kártyások módjára, a vak véletlenre, a szerencsére bízzák azok megvalósulását. Ahol viszont a gazdaságvezetők megosztják gondjaikat a munkásokkal, mint a békéscsabai és orosházi ruhagyárban is, ahol munkásgyűlésen tárgyalták meg az idei tervet, ott a dolgozók a saját ügyüknek tartanák minden termelési feladatot és teljes szívvel tevékenykednek is végrehajtásáért Nem utolsósorban ennek eredménye, hogy a ruhagyár 101 százalékra teljesítette első dekád tervét Tusa Dezső Tegnap délelőtt 9 órakor »megyei pártbizottság tanácskozótermében megyei művelődési aktívaértekezletet tartottak. Az értekezleten megjelent Zalai György elv- társ, a megyei pártbizottság titkára, dr. Kertész Márton elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese és Nagy Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A kulturális élet különböző részterületének képviselői előtt Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője mondott referátumot. Beszámolójában három kérdéscsoportot érintett; beszélt a megye közoktatásának helyzetéről és feladatairól, a falusi népművelés problémáiról, valamint a párt-, állami és mozgalmi szervek tevékenységéről és feladatairól a művelődési célkitűzések végrehaj fásában. — Az egész szocialista, művelődési munka tartalmát a párt művelődéspolitikai irányelvei foglalják össze — mondotta többek között, majd mégállapította, hogy kulturális forradalmunkban meghatározó szerepe van a közoktatásnak. A jelentőségében megnövekedett oktatásügy továbbfejlesztése, a szocialista iskola teljes megvalósítása csak a társadalom mtenzív közreműködésével mehet végbe. Ez már megyénk közokta- ‘ásónak fejlődésében is tükrözőnk. Ezu*án az általános iskolák és a középiskolák helyzetét ismertette, hangsúlyozva a tartalmi munka fontosságát. Az oktatási kérdések részletes elemzése iVán a -«énművelési munkának a megye ötéves művelődési tervében meghatározott célkitűzéseivel foglalkozott. Fő feladataként a színvonal emelését és a hatókör böví- ‘ését jelölte mec, mely nélkül a felnőttek általános és szakmai műveltségét gvaranítani, a dolgotok politikai és világnézeti neve- 'ését elősegíteni nem lehet. — Alaove'ően meg kell javítani a művelődési házak, otthonok működését — mondotta. — Mindegyikben biztosítani kell a munka megtervezését, a tartalmi felada- ‘ok kimunkálását és a legszükségesebb feltételek megteremtését. Különösen javításra szorul a szakköri munka, elsősorban úgy, hogy a szakkörök számát — főként a mezőgazdaságban — növeljük, s tevékenységüket tartalmasabbá tesszük. El kell érni, hogy nőst már valóban a falu kultu- ális központjává tegyük a mű- ■elődési házakat. A referátum befejező részében párt-, állami és mozgalmi szerek tevékenységével és feladataiul foglalkozott, melyeket a mű- elődési célok végrehajtásában forgalmazniuk szükséges. Itt elsősorban a feladatok összehangolásának nagy jelentőségét emelte ki és részletesen szólt a segítség- adásnak olyan módjairól, amelyek az oktatás és a népművelés munkájában a párt-, az állami és a mozgalmi szervekre hárulnak. Befejezésül megállapította, hogy az emberek szocialista tudatformálása, a termelés fellendítésének végrehajtása még hosszú és nagy munkát követel azoktól, akik a művelődésügy különböző területein dolgoznak. A hozzászólások során az a felismerés jutott kifejezésre: ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni a lakosság életkörülményében és igényeiben beállott változást. A város és falu közti különbség megszűnése nem terv és elképzelés többé, hanem mind erőteljesebb valóság, gyakorlati tény. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, hogy még a tanyákon élők is kulturáltabbak, mint 10—15 évvel ezelőtt. Tudnak a világ dolgairól és már bizonyos fokú kulturális igénnyel költöznek városba, községbe. Nem hagyható figyelmen kívül megyénk átfogó és mély ipari, mező- gazdasági változása, mely mind több szakmunkás bekapcsolódását követeti a termelőmunkába. Mindez az iskolai és felnőtt lakosság oktatásának, művelődésének még fokozottabb kiteljesítését követeli. Tanulmányozni kell minden dolgozó réteg, csoport élet- körülményeit, változását és céltudatosan ehhez igazítani a népművelő munkát. A kulturális feladatot a gazdasági vezetés részéről nem különálló valaminek, hanem közös feladatnak kell tekinteni. A párt- és állami szervekben a mezőgazdasági osztályok részéről a kulturális élet támogatásának sokkal hatásosabb formáit lenne szükséges megtalálni. Ez országos, egyetemes érdek. A megyei művelődési aktívaér- tokezlet a közeljövőben bizonyára jelentősen érezteti hatását megyénk közoktatásában és népművelő munkájában. /Megmentettek 200 millió forint értékű terméket A Békés megyei Növényvédő Állomás szakemberei, a megyei tanács növényegészségügyi előadójával együtt számba vették az 1963-ban felhasznált növényvédőszer mennyiséget, továbbá a megmentett mezőgazdasági termékek becsült értékét. Alapos mérlegelés után arrq a következtetésre jutottak, hogy 1963-ban a termelőszövetkezetekben az előző évhez képest 4 —5 millió forinttal fordítottak többet vegyszerre a növényi kártevők elleni védekezésre. Az összesen felhasznált 25— 30 millió forintot érő növényvédőszer időbeni és szakszerű kiszórásával 200 millió forint értékű mézőgazdsági terméket I mentettek meg a népgazdaságnak. . ,.'i' Az épülő üzletház Telekgerendáson A téli időjárás miatt egyelőre szünetel a munka, de még ebben az évben elkészül az üzletház, amelyben szakosított iparclkk- és vegyesbolt nyílik. Az építkezésre mintegy egymillió forintot fordítanak,
