Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
BÉKÉS MEGYEI, /»/dg proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1964. JANUÁR 4., SZOMBAT Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM NÉPÚJSÁGí Fidel Castro beszéde I A sarkadi főmérnök | Egy emberként állni a vártán | A rádió műsora | Hideg éjszaka Az erők Január másodikéval a füzesgyarmati, a vésztői, a gyomai, a kondorosa, a medgyesegyházi és a Tótkomlósi Gépállomás termelésirányító önálló jogkörét a Gépállomások megyei Igazgatósága megszüntette s elrendelte ezek csatlakozását az egyes járásokban kiépítendő gépjavító állomásokhoz. Ezek szerint a jövőben a szeghalmi járásban Körösladány, a gyomai járásban Dévaványa, a szarvasi járásban Szarvas, Orosházán és az orosházi járásban Orosháza, a mezőkovácsházi járásban pedig a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomásra összpontosítják a beruházások jelentős hányadát. Valamennyi helyen rövid időn belül korszerű nagyüzemi gépjavításra rendezkednek be. A kisebb, idejüket jól kiszolgált gépállomások önálló vállalatként való működése nem gazdaságos. A megyei igazgatóságot az egyesítés előkészítésében elsősorban a termelés, vagyis a gépjavítás gazdaságossá tétele vezérelte. Ez gyakorlatilag kedvező helyzetet teremtett: a járásonként szervezett gépjavító vállalatok a korábbinál eredményesebben tudnak majd nagy szériában gépeket javítani. Több traktorosban, szerelőben, adminisztrátorban, könyvelőben és igazgatóban felötlött a „mi lesz velünk?” — gondolat. Napjainkban, amikor a mező- gazdaság gépesítése mindjobban a megvalósulás útját járja, felesleges az aggodalom. A növekvő traktorok száma a fejlődés irányát jól látó emberben azt a tudatot alakítja ki, hogy jó szerelőre, művezetőre, könyvelőre a jövőben fokozottabban szüksége van a gépjavítónak, de szüksége van traktorosokra, brigádvezetőkre is, hiszen a gépjavítóvá egyesített gépállomások csaknem mindegyike traktorparkot is fenntart. Néhány példa a korábbi évekből a helyes következtetés levonására rendelkezésünkre áll. Az Orosházi Gépállomás csak azután növekedhetett naggyá, igazi gépjavítóvá, miután a működési területét kétszáznál több traktorra kiterjesztették, s a körzet gépparkjához mérten felszerelték a gépjavítás nagyüzemi kellékeivel. Körösladány, Dévaványa, Szarvas, Mezőkovácsháza az eddiginél lényegesen nagyobb ütemben fejlődhet, felelősségteljesebben töltheti be a gépja vító állomásnak szánt munkakörét. Vitathatatlan, az egyesítés alapgondolata a termelőszövetkezeti gépek műszaki színvona Iának növelését szolgálja, mert a tsz-ekben ma már jóval több gép van, mint a gépállomáso kon. D. K. A békéscsabai tsz-ek tervezett munkaegység-értéke eléri a 31 forintos átlagot Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága Pénteken tartotta a Békéscsa- tés szerint Békéscsabán, a terme- baj Városi Tanács Végrehajtó Bi- lőszövetkezetekben január 28-ig zottsága ez évi első ülését, ahol a megjelenteket Uhljár Mihály, a vb elnöke köszöntötte. Első napirendi pontként megtárgyalták Kovács Ferencnek, a mezőgazda- sági osztály vezetőjének előterjesztését a békéscsabai termelő- szövetkezetek zárszámadási intézkedési tervéről. Az előtérj eszbefejeződnek a zárszámadások és ezzel párhuzamosan megtartják a közgyűléseket is. A termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodási eredményeként mintegy 31 forint értékű munkaegységet oszthatnak tagjaiknak. A városi átlag azért alakulhatott így, mert az őszi kapásnövények termésátlaga kedlépnek az első automatizált esőz'etö rendszerek, tovább épül a nyugati és a Kiskunsági Főcsatorna 800 millió forint az öntözéses gazdálkodás ez évi építkezéseire A mezőgazdaság, s így az egész népgazdaság ez évi tervében jelentős helyet kap az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A mező- gazdasági termelés előirányzott 4—5 százalékos növelésének egyik fontos eszközeként 548 000 hold — a tavalyinál mintegy 20 százalékkal nagyobb terület — kap mesterséges csapadékot. 1964-ben lépnek üzembe az első automatizált, földbe épített esőz- tető rendszerek, amelyek méreteikben és technológiájukban egyaránt megfelelnek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A nyolc termelőszövetkezet területére kiterjedő 7000 holdas kalocsai telep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500- 4500 holdas balatonaligainak és dunaújvárosinak azonban még csak egy része készül el. Az előbbihez a Balaton vizét vezetik, kifejezetten belterjes kultúrák: szőlő, rózsa, komló öntözésére, az utóbbinál pedig a Dunai Vasmű tartalékszivattyúját hasznosítják. Az öntözéses gazdálkodás ez évi, több mint 800 millió forint értékű beruházásainak 75 százalékát az öntözőtelepek építésére fordítják, de már 1864-ben is jelentős erőfeszítéseket tesznek a későbbi esztendőkben szükséges öntözővíz biztosítására. A hegy- és dombvidékeken kedvezőek a lehetőségek a helyi tárolók építésére. Ily módon 1964-ben további mintegy tízmillió köbméter víz tárolására nyűik lehetőség. Az öntöző főművek fejlesztése során a legjelentősebb munka a nyugati és a Kiskunsági Főcsatorna építésének folytatása. A Nyugati Főcsatorna első része ez évben már üzemel s megépül az első három öntözőfürt, amelyek 1965-ben 12 000 hold öntözését teszik lehetővé. Lényegében befejezik a Kiskunsági öntözőcsatoma, valamint a hozzátartozó tassi öntözőfürt építését, s megtervezik a solti fürtöt, amely a következő évben épül majd meg. 1964-ben elkészül több kisebb öntözőrendszer is, közöttük két tízezer—tízezer holdas a szabolcsi homokon. (MTI) vezően befolyásolta a tervteljesítéseket. Kukoricából — májusi morzsoltban számítva — a termésátlag meghaladja a 24 mázsát, míg a cukorrépa holdankénti átlaga 181 mázsát ért el. A termelőszövetkezetek munkaegység-értéke növekedett azzal is, hogy a 3004-es kormányrendelet alapján termelőszövetkezeteink mintegy egymillió forintos kedvezményben részesültek A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy minden termelőszövetkezetben kellően elő kell készíteni a zárszámadó közgyűléseket és gondoskodni kell az ez évi tervek teljesítéséről is. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság meghallgatta Sipiczki Jánosnak, az építési és i közlekedési osztály vezetőjének ! tájékoztatóját az 1964. évi fásítási tervről. A végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a legközelebbi ülésén nemcsak a .fásítást, hanem a város p'arkosításának tervét is megtárgyalja. A végrehajtó bizottság ezután az előterjesztéseket hallgatta meg, majd befejezte ülését. Új módon tervez huszonkilenc szövetkezet A Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére megyénkben 29 termelőszövetkezet újrakészíti 1964-re a termelési és költségvetési tervét. Az újrakészítést az tette szükségessé, hogy a 29 termelőszövetkezetben ágazati költség- és jövedelemtervezést valósítanak meg. Minden egyes növény összes munkáit előre betervezik, a várható terméseredményt is és bruttó jövedelmet számolnak. Az új módszerű tervezéssel a szövetkezetek szakemberei szinte naponta figyelemmel tudják kísérni a termelés egyes munkafo-. lyamatait, elemezhetik a költségeket. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a tervezéshez a még hiányzó nyomtatványokat január első napjaiban megkapta és továbbította is többek között a füzesgyarmati Vörös Csillag, a tótkomlósi Viharsarok, a békéssámsoni Kossuth, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány, a végegyházi Szabadság Tsz-be és Orosháza város hét termelőszövetkezetébe. Túlteljesítette tervét a kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalat Je1enfés a vendég’ők szilveszteri forgalmáról Harminc százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le szilveszterkor a tanácsi vendéglátó egységeik, mint 1962-ben. A Békéscsabai 15. számú Italbolt például 22 ezer forint értékben árusított, az előző évi hétezer forintos forgalommal szemben. (Ez a forgalomnövekedés nagyrészt a sóik házhozszállításnak tulajdonítható.) A tanácsi vendéglőikben, eszpresszókban, italboltokban az elmúlt év utolsó napján 500 hektoliter bor és 20 ezer liter sör fogyott el (1962 szilveszterkor 350 hektoliter bor és 12 ezer liter sör), ötezer adag ételt rendeltek a vendégek, legjobban a malacsült és a disznótoros vacsora fogyott Virsliből 3 ezer pár, süteményből 11 ezer darab, kávéból 52 ezer szimplának megfelelő mennyiség fogyott él. A tanácsi vendéglők közül tizenöt helyen szilveszter éjjel tombolán élő malacot sorsoltak ki. 16 millió forint értékű gyártmány egy év alatt Az AlfoLd egyik legnagyobb kisipari termelő szövetkezete, a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz szebbnél szebb készítményeivel meghódította a hazai és külföldi piacot. 1962-ben ötmillió 200 ezer forint értékű gyártmányt küldött Angliába, Svédországba, Szovjetunióba, Franciaországba és más államba, 1963-ban pedig 8 millió 300 ezer forint értéket. Export- tervét 103 százalékra teljesítette. A jó hírű ktsz a Szovjetunióba 20 ezer guruló bevásárló szatyort szállított, Angliába érdekes ülőkéket, összekötés lábú székeket, a svédeknek pedig magasított ülőkével készült székeket. 1963-ban egyébként összesen 16 millió forint értéket gyártottak. A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Ktsz gyártmányait annyira megkedvelték külföldön, hogy expor endelésük az új esztendőre máris több hónapi munkát kötött le. Megyénk kiskereskedelmi és vendéglátóipari vállalatai 1963- ban túlteljesítették mind a negyedik negyedévi, mind pedig egész évi tervüket. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat utolsó negyedévi tervét több mint 103 százalékra teljesítette, ami az előző év hasonló időszakához képest 8,5 százalékos forgalomnövekedést jelent. Három százalékkal teljesítette túl évi tervét is a vállalat, s ez az 1962-es forgalomhoz viszonyítva hétszázalékos növekedést jelent. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a negyedik negyedévre előirányzott forgalmat 9,5 százalékkal teljesítette túl és 13 százalékkal több árut adott ed, mint 1962. év utolsó három hónapjában. A vállalat elmúlt esztendei tervét 103,6 százalékra teljesítette, s összesen 8 százalékkal többet forgalmazott, mint 1962-ben. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat negyedik negyedévi, 120,8 százalékos tervteljesítésével országosan is az első helyezettek közé került. A vendéglátóipari vállalat 1963. évi tervét 21 százalékkal teljesítette túl, ami 11 százalékos forgalomnövekedést jelent az 1962-es esztendőhöz viszonyítva. Január 6-án: nyereménybetétkönyv-sorsoJás Az Országos Takarékpénztár | százalékát, egy a száz százalékát. január 6-án Budapesten, a Vörös Csillag Traktorgyár művelődési házában rendezi meg a nyere- raénybetét-könyvek 1963. negyedik negyedévi sorsolását. A húzáson kettő az ötven százalékát, huszonegy pedig a huszonöt százalékát. Ezzel egyidőben tartják a nyeremény betét-könyvek 1963. évi a december 29-ig váltott és a sor- úgynevezett fő sorsolását is, amesolás napján még érvényes betétkönyvek vesznek részt. Minden ezer betétkönyv közül 25 nyer — egy a negyedévi átlagbetét 200 lyen minden tízezer betétkönyv' közül egyet sorsolnak ki az évi átlagbetét ezer százalékával. (MTI)
