Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
1964. január 9. 3 Csütörtök Egy szövetkezeti család zárszámadása A tavalyinál is jobb eredmények elérésére törekszenek a Gyulai Állami Gazdaságban Szemenyei Sándor bácsival, az orosházi Szabadság Termelőszövetkezet fogatosával két esztendővel ezelőtt találkoztam először, amikor a közös gazdaság zárszámadási ünnepségén nem éppen lebecsülendő feladatat látott el: közmegelégedésre ízletes paprikást főzött a kollektívának. Tolt munka Két esztendő telt el azóta, s a minap, a vasárnap délelőtt ünnepi békés csendjében otthonában kerestem fel Szemenyei Sándor bácsit S amíg élete párja az ebédet készítette, ő egy kisszéken ülve, testes fahusánggal törte a mozsárban a szárított pirospaprikát Miután Sándor bácsi a Szabadság Tsz tavalyi gazdálkodásának szép eredményeit megrajzolta, az ő „egyéni” zárszámadására is sor került Mindenekelőtt emlékeztettem arra, amit két évvel ezelőtt az elnök mondott róla, hogy Sándor bácsinak alig győznek munkát adni. ■— Az elmúlt esztendőben már volt munka bőven — mondotta Sándor bácsi — letelt az az idő, amikor bizonyos szervezetlenség miatt nem ment úgy minden, ahogy szerettük volna. 1963-ban 525 munkaegységet teljesítettem, ami körülbelül 30 forintos értékkel, elég szép összegre rúg. Erre azonban még sok egyéb apróság is jön, mert nálunk tavaly igazán serkentő prémiumrendszert alkalmaztak. Mint fogatos, egy hold kukorica megművelését vállaltam, Tízmillió forintos forgalom az orosházi bútorboltban Az orosházi bútorboltban az elmúlt esztendő folyamán összesen 9 millió 558 ezer forintos forgalmat értek el. A gazdára talált bútorféleségeknek közel a fele festett, a többi pedig kárpitos- és fényezett áru volt. Az eladott bútoroknak mintegy 60 százalékát OTP-hitelre vásárolta meg a lakosság Az előző évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb volt a választék konyhabútorból, viszont a kárpitos-garnitúrából jóval többet is el tudtak volna adni a bolt dolgozói. gáti politika belső ellentmondásosságát. A rakétakorszakban a vezető nyugati nagyhatalmak politikája minden kétértelműség és ingadozás ellenére addig a felismerésig voltaképpen eljutott, hogy a világháború többé nem lehetséges módszer a nemzetközi konfliktusok megoldására. Az új szovjet javaslat nem tesz egyébét, mint levonja ennek a ténynek logikus konzekvenciáit. A nyugati nagyhatalmi politika azonban visszahőköl, mert „elvileg” kénytelen volt ugyan elismerni az atomkatasztrófa képtelenségét és hiábavalóságát, gyakorlati politikájából azonban távolról sem söpörte ki a nyomás, agresszió, az erőszak maradványait. Legvilágosabb ez a kettősség a német problémával kapcsolatban. Ez magyarázza hogy a nyugati hatalmak kancelláriáiból szüntelenül ömlő visszhang nagyrészt éppen ezzel kapcsolatos. A nyugati állásfoglalás logikai tarthatatlanságát persze legvilágosabban a bonni távírógépek kopogják le. A hamburgi Welt dühös vezércikkban hangoztatja, hogy „az erőszakról való lemondás megkötné a Nyugat kezét” Persze, a Welt szerkesztő-égében is tudják, hogy a bonni szájíz s a 41 mázsás csöves termésnek 10 százalékát megkaptam. A 800 négyszögöl répa után körülbelül 500 forint többletkeresethez jutottam. Azoknak a fogatosoknak, s így nekem is, akik havonta húszszor legalább befogtunk, havi 40 forintot fizettek. Persze volt olyan hónap, amelyikben csak egy napot pihentünk. Bz egy százaiét Sándor bácsi felelevenítette az őszi nagy iramú betakarítást, amelyben a fogatosok is derekasan megállták a helyüket. A szállításnál számukra is biztosított a szövetkezet vezetősége megfelelő anyagi ösztönzést. Sándor bácsi a kukorica betakarításánál egyszázalékos alapon 4 mázsa terményhez juthatott. Nem felej ti el megemlíteni, hogy társaival együtt nagy gondot fordítottak a minőségre is, hiszen tudták, hogy azzal még nincs elintézve minden, ha csak a mennyiség gyarapodására figyelnek. Csurgatja a forintokat A család zárszámadásába természetesen beletartozik a háztáji jövedelem felmérése is. Nos, Sándor bácsiéknál ebből is bőségesen akad. A háztáji föld jövedelmét a hamarosan értékesítésre kerülő, illetve a levágandó három hízott sertésben szám«1 ják. összértékben, 18 Ft-os kg-kénti árral ez 8280 forint. A hízókból egy kerül a család éléskamrájába, kettőt pedig eladnak. A malacokat 1700 forintért vásárolták, s ha ezt az ösz- szeget leszámítjuk, még akkor is szép jövedelemhez jut a Szemenyei család. Csurgatja a forintokat ezenkívül a ház körüli kert is, amelyben Szemenyei néni szerint lehet gazt is termelni, de hasznos növényeket is. Nem kell mondanunk, hogy ő az utóbbit valósítja meg, hiszen csak virágból 700 forintot árult az elmúlt évben. Más vonatkozásban is „segít” a háztáji kert a konyhapénzt előtere"- -ni. — Dicsekvés nélkül kijelenthetem, hogy elégedett vagyok az évi munkánk eredményével, — — mondta végül Sándor bácsi — s ebből táplálkozik reményem a jövőre is, mert úgy érzem, szövetkezetünkben jól összeigazítottuk a lépteinket. szerinti német egység, azaz a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése atomháború nélkül megvalósíthatatlan. Ami nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy mindenképpen megvalósíthatatlan. Ha tehát erőszakkal ezt a kérdést nem lehet megoldani, akkor miért nem minősül természetesnek és logikusnak az erőszakról való lemondás? A válasz: azért, mert a nyílt lemondás az erőszakról feltárná a hivatalos nyugatnémet külpolitika képtelenségét és összeomlását, új társadalmi és politikai erőket szabadítana fel, zavarná a Nyugaton kialakult militarista szövetségek katonai és gazdasági köreit. Amit Londonból, Párizsból vagy éppen Washingtonból hallunk, az voltaképpen nem más, mint ennek a nyugatnémet álláspontnak burkoltabb és szelídebben fogalmazott változata. A lényeg az, hogy az erőszakról való lemondás a békés tárgyalások kötelezettségét jelenti — ez pedig szétbomlaszthatja azt a nyugati akcióegységet, amelyet ma már elsősorban az ellentétektől megtépázott atlanti blokk katonai keretei tartanak össze. A nyugati visszhang negatív elemei mögött ily modor voltaképpen a nyugatnémet poAz ez évi termelési tervekről beszélgettünk a Gyulai Állami Gazdaság vezetőivel. Erről azonban szinte lehetetlen úgy beszélgetni, hogy vissza-vissza ne pillantsunk az elmúlt évi eredményekre. Azokról azqpban nem szívesen nyilatkoztak. Nem azért, mintha szégyellniük kellene bármely növény termésátlagát vagy az állattenyésztési hozamokat Sőt, nagyon is kiválóak voltak, s éppen ezért nehéz nyilatkozatra bírni őket, mert azt mondják: megint ránk fogják a többi gazdaságok, hogy dicsekszünk. No, de kövessük a beszélgetés fonalát úgy, ahogyan lezajlott. Az ez évi tervekről elöljárójában elmondották a gazdaság vezetői, hogy sokkal reálisabbak, mint az eddigiek voltak. Az irányító szervek rájöttek, hogy a túl magas tervből csak számok maradtak év végére, nem tudtak annyi gabonát, tejet, húst átadni a népgazdaságnak, mint amennyire az a tervek alapján számított. Tavaly például búzából holdanként 20 mázsás tervet kapott a Gyulai Állami Gazdaság, ezzel szemben csak 15,64 mázsát tudott betakarítani a kedvezőtlen időjárás és egyéb okok miatt. — Most 18 mázsás holdankénti tervfeladatot kaptunk búzából — magyarázták —, de könnyen megtörténhet, hogy elérjük a 20 máNéhány héttel ezelőtt határozták el magukat a • kevermesi tsz-ek; a Kossuth, a Petőfi és a Vörös Csillag, hogy erőiket egyesítsék. Az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátták és az egyesített szövetkezetben máris munkához láttak. Elsőnek a gazdaságok üzem terveit összesítik, hogy lásIitikának csődjét kell keresnünk. Persze, a visszhang nemcsak sötét és tagadó hangokból áll. Felbukkannak az óvatoskodó tapogatózás félhangjai is. Ennek két magyarázata van: az egyik, a szovjet javaslat általános jellegű, nem a német kérdésre összpontosul, hanem megoldást mutat az összes területi kérdések rendezésére. A nyugati hatalmak, s mindenekelőtt a világpolitikában főszerepet játszó Egyesült Államok pedig nagyon jól tudják: a nemzetközi erőviszonyok napról napra jobban eltorlaszolják az erőszak csatornáit és minél később engednek a valóság nyomásának, ezt annál kedvezőtlenebb feltételek között lesznek kénytelenek megtenni. A másik ok, természetesen maga a nemzetközi légkör, a világközvélemény nyomása. Ez ma már nem enged más kiutat a felelős nyugati kormánykörök számára, mint azt, hogy a Hruscsov- javaslatra „ellen javaslatokkal” válaszoljanak. Helyzetük így is nehéz: aki az erőszak eltörlésének indítványával szemben „ellenjavaslatokkal” él — az a világ szemében menthetetlenül leköti magát az erőszak mellett... Gömöri Endre jól megmunkált talajba vetettük el az ezer holdat, s most olyan buján kerültek a vetések a hótakaró alá, hogy tavaly még májusban sem voltak olyanok. — Kár, hogy csak ezer és nem két-háromszor annyi holdon termel a gazdaság 18 vagy 20 mázsás átlagot — jegyeztük meg elismerően. — Látszólag nagy a gazdaságunk — 6600 holdas —, azonban ebből 2500 hold legelő. A búzavetésterület így is nagyobb a tavalyinál, de nagyobb az őszi árpa és a cukorrépa-vetésterület is, úgy annyira, hogy az idén kevesebb kukoricát vetünk, mint tavaly. — Ha már itt tartunk, akkor szeretnénk hallani néhány szét a kukorica tavalyi termésátlagáról, s as idd előirányzatáról. — Az elmúlt évben 718 hold átlagában 27,2 mázsa májusi morzsolt ban számított kukoricát termeltünk. Ez holdanként 1,2 mázsával több volt a tervezettnél, azért, mert a kukorica egy részét öntöztük, más része pedig nagyon kiváló gépi és kézi munkát kapott. Volt egy 120 holdas öntözés nélküli táblánk, amelyről átlag 35 mázsa májusi morzsolta* takarítottunk be. Az idén átlag 2ö mázsa kukoricatermés a feladatunk. sák, milyen termelési feladatot kell megoldaniuk ebben az esztendőben. Az összesítéssel jó ütemben haladnak. Felépítenek többek között egy nibdem sertéshizlaldát, ahol 3000 sertést hizlalnak. Gondolnak azokra a gazdasági épületekre is, amelyeket a korábbi — apró — szövetkezetekben hasznosítottak. • A sertéshizlalda építésével egy- idóben ki akarják alakítani a nagyüzemi állattartás épületeit is. Az itt működő szövetkezetek a korábbi esztendőkben olcsó épületeket készítettek a szarvasmarha- tenyésztésnek. Most kőépületeket emelnek és úgy rendezik be, hogy a munka könnyű legyen, ugyan- altkor az állatok termelése a jelenleginél lényegesen magasabb szintet érjen el. Volt egy 30 holdas öntözött területünk, amelyen 312 mázsa termett, de Avramucz Mária szocialista brigádja öntözés nélkül egy ötholdas tábláról átlag 330 mázsa termést ért el. Hasonlóan jól sikerült 100 holdon a kender is: a tervezett 35 mázsával szemben 47 mázsát takarítottunk be. Az említett növényekből a terv azonos vagy valamivel kisebb a tavalyinál. A kendert viszont 35 mázsa helyett 40 mázsában állapították meg. Reméljük, sikerül majd túlteljesíteni ezt is. Egyébként a növénytermesztésből az előirányzat szerint 2,4, az állat- tenyésztésből 1, a segédüzemekből pedig 0,7 millió forint tiszta nyereséget kéH elérnünk. — Miért Jóval kevesebb az állattenyésztésből elérendő tiszta nyereség? Talán kevés a gazdaságban az állatállomány? — Kevésnek éppen nem mondható, mert háromszáz a tehén, négyszáz az egyéb szarvasmarha és tízezer a juhok száma. Az elmúlt évben a tervezett 707 ezer liter tejjel szemből 925 ezer liter tejet fejtünk. A tehenenkénti tejhozam meghaladta a 3500 litert. Kovács Károly tehenész például A juhászok is kitettek magukért. Tavaly a gyapjú termelésben a két megye állami gazdaságainak első három legjobbja közt voltunk. A nyírt átlag — a bárányokat is beleszámolva — 4,52 kilogramm volt. De a kosokról 9— 10, az anyajuhoktól pedig 5—6 kiló gyapjú került le. Érdekessége még a juhászainak az, hogy tavaly 2900 bárányt értékesítettünk. Ebből ezer külföldre, vagyis Görögországba és Szenegálba került pecsenyebárányként. Ezerkétszázat a termelőszövetkezeteknek adtunk továbbtenyésztés céljára, hétszázat pedig hazai fogyasztásra. Ezek szerint a Gyulai Állami Gazdaságban minden feltétel megvan ahhoz, bogy az ez évi termelési előirányzatokat túlteljesítik? — Bízunk benne, hogy sikerül. Nagyon szorgalmas dolgozóink vannak. Ennek bizonyítására elegendő azt megemlíteni, hogy tavaly 17 brigád küzdött a szocialista címért Bár munkájuk még nincs teljesen értékelve, úgy látjuk, hogy hét brigád igencsak maradéktalanul teljesítette vállalását, s megkapja a szocialista címet K. I. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—40 éves korig mélyszinti bányamunkára. Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 mázsa ahydrált szenet kapnak térítés nélkül. Útiköltséget felvétel esetén megtérítjük. Felvételhez szükséges: rendezett munkakönyv, két hétnél nem régibb tanácsi igazolás és katonakönyv. Jelentkezni lehet 1964. februárul5-ig a Várpalotai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán. Sz. Farkas Lajos zsát is. Egyrészt azért, mert végre be kell bizonyosodjon, hogy a j ütjük meg. *A holdankénti átlag Bezosztája- és a SanpastOre-fajták 283 mázsa volt. Ügy tudjuk, hogy valóban intenzív hozamra képe- a két megyében egyik állami gaz- sek. Másrészt azért, mert idejében daság sem takarított be ennyit. Egyesültek a kevermesi tsz-ek összesítik az üzemtervet, gazdag elképzelés az első évre két és fél hónappal előbb teljesítette a 13 tehenére eső éves tervét — Milyen jelentősebb növényt | s ezért ezer forint prémiumban rétemnél tek még hasonló jó ered- szesült. Tehenészeink ugyanis ménnyel a gazdaságban? minden kifejt liter tejért 25 fillér — Elsősorban a cukorrépát em- prémiumot kapnak.
