Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-03 / 1. szám
UK január 3. 3 Péntek Családi számvetés Csaba Pál tsz-tagnál Takarékba kerül a katonafiú nyári keresete Szikár termete szívósságra, nyílt tekintete becsületességre vall. ötpercnyi beszélgetés elég arra, hogy meggyőződjön róla bárki: Csaba Pál a békéscsabai Kossuth Tsz tagja valóban az édesapák, gondos családfők mintaképe. Családjáról, az 1963. évi jövedelméről így beszél: — Hat gyermeket neveltem fel. Nem volt kis gond, de panaszra nincs okom. Pontosan tíz esztendeje dolgozom a Kossuth Tsz- ben. Azóta szép, nagy kertes házat vásároltam, jól berendezkedtünk, élelemre, ruházkodásra is telik. Ezen a télen négy hízót vágunk, mindegyik súlya meghaladja a két mázsát. Búzát is tartalékoltunk újig. A Kossuth Tsz- ben prémiumon kívül 44 forint körül lesz egy munkaegység értéke. A fiammal együtt 1200 munkaegységet szereztünk. Bárki utánam számolhat, hogy ezzel a keresettel meg lehet egy család elégedve, hisz meghaladja az 52000 forintot. — Persze, prémiumot is kaptunk. A kukoricaföld jó megműveléséért 6 mázsa kukoricát kaptunk, a cukorrépáért néhány száz forintot. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a feleségem igen jól kihasználja a háztáji lehetőségeket. Nálunk egy nyáron 5—600 csirke nő fel. Többségét eladjuk, hisz magunk főleg galambot vágunk és sok a disznóhús is. Tehenet tartunk, tej, túró, tejföl bőségesen áll a család rendelkezésére. Libát, kacsát, pulykát és sok tojást adunk el. Kiszámoltam, hogy a háztáji legalább 15 ezer forint jövedelmet adott 1963- ban. — A családi tanács elhatározta azt is, hogy a fiam nyári keresetéből 16 ezer forintot takarékba teszünk, ö trakoros volt, de az ősszel bevonult katonának. Az ő keresete nélkül nagyszerűen megél a család. Ha hazajön, lesz mivel kezdenie, akár nősülni, akár vásárolni szeretne valamit Amint a fenti beszélgetésből kitűnik, Csaba Pál családi zárszámadása erős termelőszövetkezetről és rendkívül szorgalmas emberekről tanúskodik. Ary Kiváló eredmények a téli csibekeltetéshen Megyénk keltetőállomásaín télen sem szünetel a munka. Hetenként a békéscsabai, gyulai, gyomai, orosházi és a Mezőkovácsházi Kelltető Állomáson összesen mintegy százhúszezer kiscsi- be lát napvilágot. Az 1963-as esztendő utolsó naposcsibéi vasárnap keltek ki a békéscsabai és a gyomai állomáson. A szakemberek úgy vélik, hogy a kiváló eredmények a nagyüzemi gazdaságokban termelt tojásokból születnek. A Sza- badkígyósi Tangazdaság, a gyulai Zöld Mező, a nádudvari Vörös Csillag Tsz, a Hortobágyi Állami Gazdaság és több nagyüzem szállítja a vérvizsgált, friss tojásokat. A nádudvari Vörös Csillag Tsz hetemként ötvenezer forint értékű tojást ad el a Békéscsabai Keltető Állomásnak. A pelyhes kis naposcsibék a tél ellenére veszteség nélkül érkeznek a baromfitelepekre. Gyoméról például petróleummal fűtött gázlámpákkal előmelegítették a kocsikat, a ládákat polcosán helyezték el, mint a pékek a friss kenyeret, így a meleg levegő járását nem akadályozták a csibék között. A csabai állomásról duplán ponyvázott, szalmával bélelt tehergépkocsikkal szállították a kiscsibéket a telepekre. A füzesgyarmati Aranykalász Tsz húszezer Hampshiere fajtiszta naposcsibét kapott Békéscsabáról. A reggel kelt kisállatok este már Füzesgyarmatan tértek pihenőre. A húszezer kiscsibéből törzsállományt nevelnek. szahat a szocialista épitőmunka tökéletesedésére és a fejlődő társadalmi tevékenységből táplálkozik; másrészt a valóságnak és a tudatnak ez a szoros kölcsönhatása azzal jár, hogy a marxizmus— leninizmusnok éppen a lényege, a lelke: a valóság változásai iránti érzékenység és az azokra való helyes reagálás válik a szocializmus építésén munkálkodók vérévé. Az eszmei offensive azt jelenti továbbá, hogy az életben még meglévő káros jelenségekkel, az emberek gondolkodásában, magatartásában, ízlésében ható elmaradottsággal elsősorban pozitív ellenpéldákat állítsunk szembe. A nevelés és meggyőzés legjobb módja az ideológiai munkában is a példamutatás, az új, születő vagy már megerősödött szocialista értékek felkarolása. Az a célunk, hogy elterjesszük a szocialista közgondolkodást. a szocialista életeszményeket, a szocialista erkölcsi normákat. Elvont síkon, általános alapelvek hangoztatásával itt nem sokra megyünk. A munkamorál, a szocialista emberség, a társadalmi felelősség követendő példáiban egyáltalán nem szűkölködünk már, de a marxista gondolat, a szocialista irodalom, művészet is sok olyan értéket hozott már létre, amelynek közkinecsé tétele és felkarolása nemcsak a szocialista gondolkodás, erkölcs és ízlés elterjedését szolgálja, hanem visszahat az ilyesféle példák és értékek gyarapodására is. Ha az eszmei offenzívának mindezekről az alkotó pozitív ösz- szetevőiről nem feledkezünk meg, akkor — és csakis akkor — vehetjük fel az eredményes harcot a köztünk és bennünk élő káros, polgári, kispolgári nézetekkel, megnyilvánulásokkal. Mert helytelen lenne elhanyagolni n marxista— leninista világnézet harcos kritika jellegét, hiszen az offenzíva szó maga is ezt tartalmazza. Az eszmei offenzíva fontos teendője ugyanis a kritikai közszellem, mindenekelőtt pedig a marxista kritika megerősítése. S itt sok még a megoldatlan feladat. Tisztázni kell a kritikai mércék és normák, az irodalmi, művészeti alkotó munka alapkritériumainak értelmezését. Mindenekelőtt kimozdítva passzivitásukból, csatasorba kell állítani az alkotók és a közönség nevelésében olyannyira fontos marxista kritikusi gárdát, arra kell ösztönözni őket, hogy éber figyelemmel kísérve a születő szocialista értékeket, kezdeményezzenek a nézetek tisztázásában, a nem-marxista kritikai és művészeti koncepciók bírálatában. Az eszmei offenzíva nem nélkülözheti a párt által meghirdetett és a gyakorlatban is megvalósult türelmet, baráti szellemet mindNémet szövetkezeti gazdák látogattak Elekre Német szövetkezeti parasztokkal találkoztunk Eleken. Drezda és Lipcse környékéről látogattak el szám szerint tizenöten tíz nap— Sikerült. Itt sokkal jobb borjúnevélés és a marha-hizlalás, mint nálunk. Megítélésem szerint azért, mert jobb, egyenletesebb a Klans Nulde. ián megnézzék a várat, a fürdőt, s tészt vegyenek egy ott rendezett hangversenyen. Klaus Nulde számára is ez volt az első külföldi út. Azt mondja, örök emlék marad számára az a szívélyes vendégszeretet, amelyben Eleken, Békéscsabán és Gyulán részesült. Nagyon tetszik neki Borgye György a vendégek körében. ra a Lenin Tsz-be, egy kis tapasztalatcserére, egy kis pihenésre. Amíg a tolmács elő nem került, igyekeztem összeszedni kevéske német nyelvtudásomat, de hát nem nagyon boldogultam, mert abban a szótárban, amelyből én tanultam, nem szerepeltek az ilyen szavak: nagyüzemi gazdálkodás, munkaegység, prémium, stb. Először Arthur Mepius állattenyésztési brigádvezetővel beszélgettem, természetesen tolmács segítségéved. Elmondotta, hogy az ő termelőszövetkezetükben valamivel több az állatállomány, mint a Lenin Tsz-ben. Száz holdanként 42 számosállat jut. De még ezt is keveslik. Célul tűzték, hogy 1970- ig 72-re növelik száz holdanként a számosállatok számát. E célra, s természetesen a szövetkezet egyéb irányú fejlesztésére évente 400 ezer márkát fordítanak. — Sikerült valami jó tapasztalatokra szert tenni Eleken? . takarmányozás, s alacsonyabb a nevelés és a hizlalás önköltsége is. Nálunk a Walter Ulbricht Tsz- ben azonban sokkal magasabb a tejtermelés. A tehenenként! évi átlag eléri a 4200 litert. Beszélgetés köZben megérkezet t Borgye György, a Lenin Tsz elnöke. ö sorolta, hogy már régebben meleg baráti kapcsolat alakult ki az eleki Lenin, s a Drezda környéki Walter Ulbricht Termelő- szövetkezet között. A Lenin Tsz- ből tavaly is, s az idén is voltak ti zermégyan-ti zennégyen az NDK. ban, s onnan is voltak már- itt. Nagyon örülnek mindkét részről a cserélátogatás lehetőségének, különösen a fiatalok, akik még nem jártak külföldön. Renate Bachmann is most először volt Magyarországon. Azt mondja: nagyon sok szép, kedves emlékkel azok iránt, akik még nem mindenben értenek egyet velünk. Hiszen a szocialista közszéllem alakulása is ellentmondásos folyamat, amelyben a régi és az új elemei állandó harcot vívnak egymással. A szocializmus eszmevilágához közeledő emberek nevelése igen nagy türelmet igényel; a türelmetlenség, főleg pedig a rideg lenézés, a dogmatikus merevség és a liberális engedékenység egyaránt csak kárt okozhat. Az ideológiai egyet nem értés nem lehet akadálya a politikai együttműködésnek, ha ez az együttműködés magába foglalja az idegen nézetek bírálatát. Ennek a bírálatnak azonban csak az szolgáltathat szilárd bázist, ha gondosan megmutatjuk és felkaroljuk mindazt, ami már a mienk a felénk közeledőkben, s közösen örülünk a szocializmus eszméi felé tett minden újabb lépésünknek. Renate Bachmann. tér vissza. A tíznapos látogaitás- ból az eleki Lenin gazdálkodásának tanulmányozása mellett futotta az időből arra is, hogy GyuArthur Winkler.-z Alföld. Az 5 vidékük ugyanis dl mbes-dombos. — Hát ezt a sok jelvényt hol szerezte? — kérdeztük a kabátjára aggatott gyűjteményre mutatva. — Amikor megérkeztünk, akkor volt itt Eleken a szakiskolás lányok tanfdyamzáró ünnepe tánccal egybekötve és annyi jelvényt kaptam, ahány lánnyal láncoltaim-. — Jó-jó, de mit szólnak majd ehhez a német lányok? — A válasz derűs mosolygás volt. A fényképen sem, de az életben sem látszik hatvannégy évesnek Arthur Winkler. Fogatoe. Azt mondja, hogy mint sokan mások, ő is nehezen hagyta ott az egyéni gazdálkodást. Kevés meggyőződéssel, csak azért lépett a szövetkezetbe, mert mások is beléptek. De nem bánta meg. Nyugodt az élete, nem kefll tartani a jövőtől. Egy év múlva nyugdíjba megy. Akkor is annyi nyugdíjat kap, amiből szépen eléldegél. K. I. bOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOO ?I :■> ■ Sikeres finis Az eszmei harc tehát példamu- j tatást, a valóság szüntelen tanul- ; mányozását, elmélyült gondolati j tevékenységet, a szocalista értékek ápolását, aktív kritikai szellemet, ugyanakkor türelmet, bölcsességet követel meg minden pártszervezettől, minden kommunistától, az ideológiai és kulturális fron- minden munkásától. Baranyai Gyula, az MSZMP KB kultúra is osztályának helyettes vezetője. Megyénk téglagyárai rosszul .zdték az 1963-as évet, hiszen a mostoha időjárás miatt csak áprilisban tudtak hozzálátni a nyers tégla és nyers cserép előállításához. A tavaszi kiesést — tízmillió téglát és hatmillió cserepet — a második, harmadik és negyedik negyedévben pótolták. Különösen az utolsó negyedév volt eredményes. A |szép őszi időjárás is segítségükre volt. Most, az év végén arról kaptunk hírt a tégla- és cserépipari vállalattól, hogy az éves tervet sikeresen teljesítették, s ez azt jelenti, hogy 179 millió forint értékű téglát és cserepet készítettek. 1964-ben 15 millió égetett téglával és ötmillió égetett cseréppel kerül ki több a gyárakból, mint 1963-ban.
