Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-31 / 25. szám
W64. január 31. 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról) anyagipar termelése. Az ipar exportszállításának a termelés növekedésénél nagyobb mértékben kell emelkednie. A mezőgazda- sági termelésben 5 százalékos növelést tűztük ki célul. A beruházásokra előirányzott 46 milliárd forint körülbelül 10 százalékkal haladja meg az előző évit, Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka matos munkavégzést is jobban biztosítja. Néhány szót a munkafegyelemről. A dolgozó emberek nem egyformák. Egyesek önmaguktól maximális teljesítményt nyújtaezen belül jelentősen nőnek a; nak, mások átlagosan dolgoznak. mezőgazdasági és a vegyipari be ruházások, valamint a lakásépít kezesek. Tovább növekszik a la kosság reáljövedelme is. E tervelőirányzatokon épül fel 1964. évi költségvetésünk. A költségvetés bevételeinek fő összege 92,9 milliárd forint, 8,5 milliárd forinttal több az előző évi teljesítésnek Hasonló mértékben nőnek a költségvetés kiadásai. A többletkiadásokból beruházásokra 2,7 milliárd forint, a termelőszövetkezeteknek nyújtott hitelek, valamint hozzájárulások növekedésére 1,9 milliárd forint jut. A közületi intézményeik kiadásainak emelkedése 3,1 milliárd forint, amiből a szociális, egészségügyi és kulturális célokra 1,9 milliárd forint jut. Államháztartásunk 1964. évi előirányzatai reális, de nem könnyű feladatokat tartalmaznak. A beruházások és a közületi fogyasztás növekvő igényeivel az elmúlt évben nem tartott lépést állami vállalataink befizetéseinek emelkedése. Szükséges, hogy a költségvetés e legfontosabb bevételi forrását terveinknek megfelelően maradéktalanul realizáljuk. Szükséges az is, hogy a beruházásoknál, valamint az intézmények gazdálkodásában az eddiginél szigorúbban alkalmazzuk a takarékosság elvét. Ezért a kormány takarékossági intézkedéseket határozott el, ame_ lyek szerint a vállalatoknál és a. közületeknél a létszámnövelés mértékét redukálni kell és a beruházásoknál, a közületi kiadásoknál megtakarításokat kell elérni az eredetileg tervezettel szemben — mondotta a miniszter, majd így folytatta: — Államiháztartásunk bevételeinek 81,2 %-át a vállalatok befizetései adják, így a terv és a költségvetés végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele, hogy e bevételeket fokozzuk, hogy az önköltségcsökkentést és különösen a termelékenység növelését jobVannak azonban olyanok is, akik a munkavégzés terén nem dicse- 1 kedhetnek valami nagy öntudattal. Ez utóbbiaknál a vezetésnek határozottabban, kell eljárnia. Ha a nevelő munka, az anyagi előnyök megvonása nem vezet eredményre, végső soron az elbocsátástól sem szabad visszariadni. A népgazdasági terv eredetileg a tárcák Igényei alapján a létszámok növelésére 112 ezer főt irányozott elő. A létszám ilyen méretű emelése azonban azt jelentené, hogy a termelésfelfutás nem kielégítő mértékben táplálkozna a termelékenység növeléséből. Az ismert munkaerőhelyzet is alátámasztja, hogy e téren takarékoskodnunk kell. Ezért határozott a kormány úgy, hogy az összlótszám fél százalékával mérzető, aki megfelelően összefogja kodási módszereink a legtakéleaz emberek jószándékát, milyen eredményeket tud elérni. tesebbek. Ügy véljük, horiy e szervezeti s múdszerbeni f'ormáA költségvetés traktoros, és kát közgazdászainknak aUnposan egyéb szakmunkásképzésre kereken 230 millió forintot irányozott elő. A Földművelésügyi Minisztériumra és a tanácsokra, gépállomásokra és szövetkezetekre vár a feladat, hogy e kétségtelenül nagy és szerteágazó oktató és nevelő munkát megszervezzék. Az 1964. évi tervünk és költségvetésünk célja népgazdaságunk erősítése, az életszínvonal növelése és a további fejlődés előfeltételeinek megteremtése. A lehetőséghez mérten az idén is teszünk néhány lépést a lakosság jövedelmének növelésére. Január elsejével nőtt a MÁV és posta dolgozóinak fizetése. Tervünkben szerepel a kétgyeremékes szülők családi pótlékénak emelése és sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére is. A községfejlesztési alapok ösz- szege körülbelül a tavalyi szinten van. Ott is a legfontosabb sékelni kell a felfutást. Ez sze- feladatokra kell összpontosítani rény követelmény. Meggyőződé- az erőt, orvoslakások, kis-vízmü- szó. elemezniük kell. Helytelen lenne, ha túl sűrűn változtatnánk' e formákat. Egy-egy változtatás helyességének megítéléséhez 'Hosszabb idő kell, mérlegelni kell eredményeit és hibáit, mielőtt a további változtatás szándékával ny'úlnánk hozzá. Az iparirányítás átszervezésével, az új szervezeti formák következtében szükségessé vált a gazdaság irányítási módszerek felülvizsgálata. Meg fyell nézni az irányítást végző minisztériumoknál, hogy a jogszabályok által megengedett keretek között a kötelező tervmutatók köre a valóságban hogyan alakult, hol vannak túlzások e.- tekintetben. Meg kell vizsgálni,, hogyan lehet a tervezésnél fokozott mértékben érvényesíteni a felhasználók szerepét, akár belkereskedelmi, külkereskedelmi szervekről vagy beruházóról van sünk, hogy ennél lényegesen nagyobb tartalékok rejlenek vállalatainknál és ezeket mielőbb felszínre ke1! hozni. A fogta1 korlatot tak száma így is mintegy ki- lencvenhatezer fővel nő. A szoctal'sta munkabrigádnk ragyogó példái bizonyít’ák, hogy milyen teljesítményeket lehet elérni a munka szervezettségében, a termelékenység növelésében. A pénzügyminiszter ezután hanes'í’yorta, hogy a vállalati gazdálkodásban és a termelés irányításában fokozottan figyelembe kell venni a szükségéttel a I felhasználók, a vevők érdekeit. Elsősorban a terméke^ jó minősége és korszerűsége fontos követelmény. Népgazdaságunk fejlesztésének j legfőbb eszközei a beruházások. Ez megköveteli, hogy erőnket a legfontosabb pontokra koncentráljuk. E téren a helyzet nem kielégítő — mondotta Tímár Mátyás. Az áfami énítő'parbon az elmúlt évben pé'dául több mint gaOO. az előző évinél 18 százalékkal több munkahelyen végeztek munkát. Az egy építkezésen dolvek, út, járda építésére, csatornázási célokra, s kerülni kell a sok esetben tapasztalható, kevésbé hasznos, csak látványos megoldásokat. Tímár Mátyás ezután gazdaságvezetésünk néhány módszerbeli kérdéséről beszélt, majd vázlatosan ismertette a fontosabb | gazdasági intézkedéseket, s többek között rámutatott; az árrendszer hiányosságainak áthidalására már széles körben alkalmazzuk az eredményszabályozó ár- kiegészítéseket. A cél az, hogy ott, ahol a vállalati és népgazda- ! sági érdek egészségtelenül ütközik, biztosítsuk e kettő összhangját. Ha egy vá’lalat az árrendszer aránytalanságai folytán — amelyek máról- holnapra nem kü- szöbölhetők ki — érdektelen az olyan termék termelésében, amely export vagy korszerűségi szempontból az országnak érdé- önköltségcsökkentő, termelékenyValószír,ifi, hogy régóta érvényben lévő tervszerződési rendszerünkön egy és más változtatás válik szükségessé. Célszerű megvizsgálni azt is, hogy hol kell feloldani anyaggazdálkodásunk egyes túlzott kötöttségeit Az elmúlt években kialakult j elveknek megfelelően kell, hogy, tovább fejlesszük termelői árrendszerei nket Olyan további intézkedésekre is szükség van, amelyek fokozzák az anyagi érdekeltség ösztönző erejét. E célt szolgálja a bérrendszerünk továbbjavítása a legkiválóbb munkaerők kiemelt fizetési lehetőségének biztosítása útján, valamint nyereségrészesedési rendszerünk továbbfejlesztése. Szükséges, hogy a vállalatok és üzemek, számolva nyereségrészesedés! lehetőségeikkel, gozó átlagos létszám 13.8 fő, ke- ban előtérbe állítsuk. Gazdasági ■ ve«,bb) m,rt az eW7Ő évben. Nem fejlődésünknek ugyanis olyan fo- jobb a h<?)yzet a tanácsi építke-. kára jutottunk el, amikor a mun- beknél sem. Nem eev megyéik aerőgazdáikodá'ban új helyzet ^ 2_j*K) he,yen fo7yi.k berllM_ I bontakozik ki. A mező-gazdaság- ^ egyídőben. E szétaprózódás' ke, ez esetben árkiegészítéssel és ségnövelő, ezen keresztül többletnyereségrészesedéssel ösztönözzük a termelés fokozására vagy a minőség javítására. Ügy véljük, hogy a gazdasági irányítás fejlődése alapjában véve egészséges volt, de korántsem hisszük, hogy a jelenlegi gazdálműszaki fejlesztést előmozdító, konkrét intézkedési terveket dolgozzanak ki — hangsúlyozta a pénzügyminiszter, majd így fejezte be beszédét: — Feladataink nagyok. Az ország népe világosan látja, hogy a termelés növelése, a minőség emelése, a gazdaságosság fokozása bői nyerhető utánpótlás lehetőségei sokkal kisebbek az eddiginél. A termelőszövetkezetek gaz- j dil kod ős-ínak javulásával, a jö- I vedelmek növekedésével egyide- | jűleg számos dolgozó megy vissza i a faluba a városi munkahelyek- I röl. A fiatalokból adódó utánpót- | lás lehetőségei szintén szűkültek,1 mivel ifjúságunk egyre nagyobb t része tanul hosszabb ideig. Ala.p- ! jában véve ezek pozitív jelenségek, de azt jelentik, hogy a termelés növekedését a létszámemelés helyett egyre inkább csak a termelékenység növelésével biztosíthatjuk. A munkaerőhiány az elmúlt évben elsősorban az építőiparban mutatkozott, s a tervezetthez képest a létszám évi átlagban 4—5 százalékkal volt alacsonyabb. Ugyanakkor a nem megfelelő szervezés, anyaghiány és egyéb okok miatti állásidők az össz munkaidő 25—30 százalékát tették ki. Ebből 12 százalék körüli az úgynevezett elkerülhető veszteségidő. A munkát kevesebb növeli az anyagellátási és a mun kaerő gondokat. Erélyes «riitrcAees az eirylúőhen fo’vó éoítk-zések számának csökkentésére, a gyorsabb befejezésre. A beruházóknak mind a minisztériumoknál, mind a tanácsoknál fokozott segítséget kell nyújtaniuk az óV'ócj sze-vek ré^zó-p, mert közös érdek a kevos-hb helyen, gyorsabban folyó építkezés. A mezőffazd-ság központi céllá term '«•zöve*V-7e*e'nk további erősítése, ami egvben szocialista gazd-«águnk teljes kiépítésének is feltétele. A kö'tségvetés a termelőszövetkezeti beruházásokra és hozzájárulásokra 9.6 miH*árd forint hosszú és közép lejáratú hitelt, s egyéb juttatást irányoz elő, 1,9 milliárd forinttal többet az előző évínéL Döntő jelentősége van a termelőszövetkezeti termelés fellendítésében a szubjektív tényezőnek, az embernek. Számos példa mutatja, hogy a gyengén gazdái 4 magasra emelt export mérce helyre kell összpontosítani, ez ; kodó szövetkezetben egy két év n i ttgyeb előnyök mellett a folya-1 belül néhány vagy éppen egy ve Az újságolvasó, rádióhallgató és tévénéző emberek ma már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy mit jelent hazánknak a szocialista munkamegosztás. Ugyanezek az emberek viszont sok esetben értetlenül állnak szemben a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmi problémákkal. Azt látják, hogyan bővülnek kereskedelmi kapcsolataink a nyugati tőkés világgal, és, hogy néha dollármilliókat adunk a behozott árukért. Ugyanakkor felmerül bennük a kérdés: miből fizetjük mindezt? A válasz erre a kérdésre egyértelmű: mindabból, amit megtermelünk. Üzemeink országszerte bizonyítják e válasz igazságát: itt hűtőgépeket, ott telefonkészülékeket, amott tehergépkocsikat adnak a külkereskedelemnek, itt mezőgazdasági szerszámokkal, ott villamossági cikkekkel, amott csapágyak millióival járulnak hozzá exporttervünk telítéséhez. A KGST országai között hazánk Csehszlovákia és az NDK után harmadik helyen áll az egy főre eső külkereskedelmi forgalom tekintetében. Gazdasági partnereink mind a szocialista országokban, mind a tőkés Nyugaton várják termékeinket, elismerik az iparosodó Magyarország gazdagodó eredményeit. A magyar ipar ma már nem azonos a főváros és néhány vidéki bázis iparával. A legutóbbi évekig még ki lehetett mutatni mennyi jut az ipar eredményeiből a fővárosra és mennyi a vidékre. A szocialista ipar átszervezésével, a nagyvállalatok és trösztök kialakításával az eredmények ma összességükben jelentkeznek. A vidéki ipartelepek építéséért, bővítéséért, termelésének fokozásáért az állami szervek határozott lépéseket tesznek, szinte minden megyében 300—500—800 főt foglalkoztató új ipari üzem létesült, illetve létesül. Ipari munkásaink az ország minden táján közvetlenül vagy közvetve részesei a nemzetközi munkamegoszlásnak, az mindannyiunk érdeke. Munkás- oszlá'yunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk munkalendülete és eredményei növekednek. Alátámasztja mindezt az életszínvonal, a kultúra és iskolázottság általános emelkedése, a képzettség, az öntudat egyre magasabb foka. A pártunk politikája iránt megnyilvánuló bizalom hozzájárult eredményeink fokozásához. Ezeket az erőket kell tovább gyümölcsöztetnünk a gyárakban, termelőszövetkezetekben, az államapparátusban és intézményekben, a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kormány 1964. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatot fogadja el. * Tímár Mátyás nagy tapssal fogadott expozéja után az elnök Friss Istvánnak, a terv- és költségvetési bizottság elnökének, az 1964. évi állami költségvetésről' szóló törvényjavaslat előadójának adta meg a szót. A törvényjavaslat feletti vitában elsőnek Bakes István képviselő szóéit fel. Ezután az elnök szünetet rendelt el. A szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Martin János képviselő emelkedett szólásra, majd Kaszás Imre, Gonda György képviselők. Á következő felszólaló Valaska László képviselő volt. Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülést és dr. Varga Pálné képviselőnek adta meg a szót. Ezután Lacsán Mihályné, majd Mázi József, Sergélyi József, Nagy Dániel, Csongrád megye képviselője volt a következő felszólaló, majd Csabai Mihály, Kollár József képviselő szólalt fel. Ezután az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Czinege Lajos vezérezredes, honvédemi miniszter hozzászólásában a védelmi kiadások, a fegyveres erők céljaira 1963-ban előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI) űj szocialista életért vívott nemes harcnak. A kisüzemből, a két-három holdról vagy a fakanál mellől jövő tízezrek nem értik meg azonnal, hogy termelésünkben milyen jelentősége van a határon túlról származó drága importanyagoknak. Az importanyag, a búza, a gép pénzbe kerül, sokszor nagyon kemény nyugati valutába. S akár a szű- kebb családnak egy-egy nagyobb vásárlásnál, úgy kell összeadni a társadalomnak is új termékeit, megtakarított anyagát, újításait, ötleteit, hogy az ország export- termékeit eladva, megvehesse mindazt, amit akar. Ebből gazdagodik tovább a népgazdaság. Kü'kereskedelmi forgalmunk állandóan növekszik. Az 1964. évi külkereskedelmi tervünkben a kivitel 6,8 százalékkal, a behozatal 7,4 százalékkal növekszik. Gép- és finommechanikai termékeinkből 12,1 százalékkal, könnyűipari cikkekből 3,6 százalékkal növeljük exporttervünket. A népgazdaságig fontos behozatali tervet csak akkor tudjuk teljesíteni, ha exporttervünket maradéktalanul végrehajtjuk. Az exportterv teljesítő-
