Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

békés A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V 1964. JANUAR 29., SZERDA Ara 50 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM Világ proletárjai* egyesüljetekI NÉPÚJSÁGm Egy nap a sarkadi Dózsa Tsz-ben | Ma hirdetnek ítéletet Sárfalvi Sándor és társa bűnügyében | A labdarúgó nb m. sorsolása | Hideg éjszaka Vágyálom A világpolitikában az utóbbi években nagyon gyakran megtör­tént, hogy a valóság éles és csat­tanói választ adott act amerikai „veszettek” politikai vágyálmaira. Ezúttal a vágyálom nagyobb — és a válasz csattanósabb volt, mint talán bármikor. Persze, nagyabb volt a tét is. Az amerikai titkos- szolgálat, a CIA a Szovjetunió gazdasági helyzetéről készített je­lentést. Márpedig a Szovjetunió gazdasági ereje sorsdöntő világ- politikai tényező, % egyik legfon­tosabb pillére, összetevője a békés egymás mellett élésért folytatott harc 'sikerének. Lenin már a fi­atal szovjet állam első éveiben, a létért folytatott harc hősi és sú­lyos időszakában megmondotta, hogy a munkások állama gazda­sági szervezetének és súlyának fejlődésével gyakorolja majd a legkomolyabb hatást a világhely­zetre. Ügy látszik, ezt a hatást akarta a maga módján gyengíteni az amerikai titkosszolgálat, amikor a minap kibocsátott különös jelen­tésében úgy vélte; a szovjet gaz­daság 1963-ban mindössze két és fél százalékkal növekedett, tehát lassabban, mint az amerikai. Á nemzetközi közvélemény — tót, nyugati közvélemény — fókc érettségét bizonyítja, hogy ez a nevetséges jelentés ott sem talált hitelre. A legnagyobb amerikai la­pok, a New York Times és a New York Herald Tribune vezércik­kei udvarias kétkedésüket fejez­ték ki — a londoni Times pedig egyenesen csúfolódó hangú ve­zércikkben „szúrkálta meg” az amerikai tikosszolgáilat botcsi­nálta gazdasági „szakértőit”. Mindez azonban csak simogatás volt ahhoz a nyakleveshez képest, amelyet a CIA a szovjet gazdaság; A mcigyar kormány válasza Sz. Hruscsov üzenetére élet valóságától kapott. A szovjet statisztikai hivatal a hét végén közzétette az 1903. évre vonatko­zó hivatalos tervtájékoztatóját, amely megállapítja, hogy a szov­jet ipari termelés nyolc és fél szá­zalékkal emelkedett. Ez több mint kétszer akkora, mint az amerikai ipari termelés növekedése. Az 1963. év újabb eltolódásokat ho­zott létre az említett ütemkü­lönbség következtében a nemzet­közi erőviszonyokban. A szovjet ipar össztermelése 1963-ban már több volt, mint az amerikai ter­melés kétharmada — holott 1957- ben még kevesebb volt mint fele, 1953-ban pedig éppen egyhanma- da. Visszatérve ezek után a CIA je­lentésére: fel kell vetni a kérdést; miért próbál zsonglőrködni az amerikai titkosszolgálat a valóság­gal? Fel kell ugyanis tételezni, hogy bőséges információk birto­kában az amerikai titkosszolgálat szakértőinek is tudniuk kellett, hogy kombinációik és számításaik ' teljesen légből kapottak. Meglehe- | tős gyanakvást keltett az is, hogy ; az amerikai titkosszolgálat szoká­sától eltérően kezdettől fogva nyilvánosan kezelte a jelentést, sőt sajtóértekezleten hozta a köz­vélemény tudomására. Ez pedig nem éppen a felderítő szolgálatok szokásos módszere. Kádár János, a Minisztertanács elnöke január 28-án fogadta G. M. Gyenyiszovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét és átnyújtotta a magyar kormány válaszát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a világ állam-, illetve kor­mányfőihez intézett 1963. december 31-1 üzenetére, amelyben a szovjet kormányfő javaslatokat tett a területi viták és a határkér­dések békés megoldására. N. SZ. HRUSCSOV ELVTARSNAK, A SZOVJETUNIÓ MINISZTERTANÁCSA ELNÖKÉNEK MOSZKVA évezredes álmának valóra váltá­sáért folyó harc szerves és elen­gedhetetlen részének tekintjük a gyarmati rendszer teljés megsem­misítését. A gyarmati elnyomás által megalázott, és kiuzsorázott népek harcra keltek szabadságu­kért, a szocialista országok teljés együttérzéssel támogatják nemze­ti függetlenségükért folyó küzdel­meiket. A felszabaduló népek nagy győzelmet aratnak, csapá­sokat mérnek az imperializmus­ra a gyarmatvilág minden térsé­gében. De még vannak gyarmati sorbán országok és országrészek, ezek népei szabadságot követel­nek és szívósan küzdenek érte. Az elnyomott népek harcát az önálló állami létért olyan. ügynek tekint­jük, amelyet minden erővel tá­mogatnunk kell. Üzenetében ön teájes joggal ál­lapítja meg, milyen veszélyt jelen­tenek a békére, milyen sok szen­vedést okoztak már a népeknek a területi viták, a határviszályok. A Tisztelt Hruscsov Elvtárs! Kézhez vettem az állam- és kor­mányfőkhöz intézett üzenetét. Az üzenetet y amit kormányunk és közvéleményünk is nagy érdeklő­déssel fogadott — nagy jelentő­ségű kezdeményezésnek. tartom, mert mindenekelőtt a bélre meg­őrzését célozza. A javasolt nemzetközi egyez­mény egybeesik a Magyar Nép- köztársaság külpolitikai törekvé­sével. Mi, magyarok most az új társadalom felépítésének útján já­runk, népünk nagy sikereket ért el szocialista társadalmunk építé­sében. Népünk és kormányunk alapvető céljaihoz tartozik a béke megőrzése és együtt, összefogva imnden békéBzerető jírővel, szórós egységben á szocialista tábor or­szágaival küzdünk a népek kö­zötti megértés, a szocializmus győ­zelméért Az emberiség békéjének meg­óvásáért, a háború nélküli világ megteremtéséért, a népek e nagy tőkés hatalmak háborús köreinek számításaiban, a katonai összeüt­közések kiváltásában, háborúk ki­robbantásában az ilyen viszályok mindig nagy szerepet játszottak. Az imperialisták mohó területvá­gya az elmúlt ötven esztendőben két világháború szenvedéseit zúdí­totta a világra. A világ különböző térségeiben vannak határviták. S bár ezek jellegükben nagyon eltérőek, ve­szélyes-voltuk nyilvánvaló; elmér­gesítik az érdekelt államok, viszo­nyát, útját állják a népek össze­fogásának, s lehetőséget nyújta­nak az imperialista köröknek ar­ra, hogy kijátsszák a népeket egymás , eilen. Ezért is nagy je­lentőségű lenne az ön által aján­lott nemzetközi egyezmény az ál­lamok közötti határviták kizáró­lag békésen, tárgyalások útján történő rendezéséről. Az ön által javasolt nemzetkö­zi egyezmény segítene lehűteni a szenvedélyeket, nyugodtabbá vál­na a világ. Meggyőződésem, hogy a javasolt egyezmény — amely messze túlhaladja a területi sért­hetetlenségnek áz Egyesült Nem­zetek Szövetsége alapokmányá­ban rögzített elvét — enyhítené a nemzetközi feszültséget, javíta­ná a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok közötti vi­szonyt, elősegítené a fegyveres konfliktusok kiküszöbölését. Komszomolisia vendégeink A magyar nép, amely keresztül­ment mindkét világháború szen­vedésein, kétszer is elvesztette életerős fiatalságának javát, pusz­tult az ország, majdnem megszűnt önálló nemzeti lété. Minden okunk megvan arra, hogy a legha­tározottabban elutasítsuk a béke- bontó kísérleteket, amelyek közül Európa és a világ népei számára, közöttük a magyar nép számára is különösen veszélye® a nyugat­német revansisták és támogatóik kísérlete, amely a területi viták és viszályok teremtésével újra a Há­borúk pusztító tüzót lobbanthatja ki, ez jelenleg, az atomkorszakban minden eddiginél szörnyűbb kö­vetkezményeket rejt magában. Biztosíthatom Önt arról Hrus­csov elvtárs, hogy kormányunk és népünk messzemenően támogatja a béke megóvását célzó kezdemé­nyezését. A népek iránti felelős­ségérzettől vezérelve kijelenthe­tem, mi helyeseljük: köttessék nemzetközi egyezmény, amelyben a kormányok kötelezzék magukat, hogy az államok közti mindenféle területi és határvitákban lemon­danak a katonai erőszak alkalma­zásáról. A Magyar Népköztársa­ság kormánya a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amely elősegítheti egy ilyen egyezmény megkötését. Kérem, fogadja igaz nagyrabe­csülésem kifejezését. Budapest, 1964. január 24. Őszinte tisztelettel: KADAR JANOS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERT DÁCSÁNAK ELNÖKE Vasárnap délután Koros lomol-kQIilö ttség érkezeti Békéscsabán. A szovjet fiatalok az érkezést követé érákban sétát tettek a városban. Képünk a Szabadság tér sarkán készült. Balról jobbra: L. D. Szaroohln, V. K. Tootsc, Varga Ferenc, a KJSZ KB paraaztifjúsági osztályának munkatársa, V. G. Vaszilenko, a küldöttség vezetője, Sáskát József, a megyei KlSZ-blzottság munkatársa, Zsilinszky András, a városi KISZ-bizottság tit­kára és Gábor Miklós tolmács, (Képriport a 4. oädalaaj Fotó: Kocziszky L«aló 1 szövetkezeti szervek 1964. évi költségvetését vitatta meg az Országos Föidmftvesszövetkezeti Tanács Kedden, a Pest megyei Tanács székházának nagytermében a földművesszövetkezeti szervek 1964. évi fejlesztési, beruházási programjának vitájával folytatta munkáját az Országos Földműves- szövetkezeti Tanács. Részt vett az ülésen Fehér La­jos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Tausz János bel­kereskedelmi miniszter, Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának elnöke^ Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának titkára, dr. PáJes Gyula, a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökhelyettese, több minisz­térium, a SZÖVOSZ és a társa­dalmi szervek vezető munkatár­sai. A tanács elé került javaslat sze­rint a földművesszövetkezeti szer­vek 1964. évi beruházásainak ér­téke meghaladja a 680 millió fo­rintot. Ebből több mint 200 mil­lió forint szolgálja a zöldség-, gyümölcsfelvásárlás, értékesítés technikai korszerűsítését. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom