Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

M*L Január H 3 Tisztított hagymát szállítanak a konzervgyárnak Tótkomlósról Tótkomlóson az idén a vártnál nagyobb mennyiségű étkezési hagyma termett a helyi termelő* szövetkezetekben. A Viharsarok Termelőszövetkezet a M ÉK-kel együtt lehetőséget adott arra, hogy a tsz tagjainak nagy részét télen is foglalkoztassák. A szö­vetkezet új hajtatóházában tisz­títják a hagymát a Békéscsabai Konzervgyár részére. Naponta 150—160 termelőszövetkezeti tag és háziasszony kapott így mun­kát. Példás gondot fordítanak az egészségügyi ellátottságra a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Az 1300 tagú kondorosi Dolgo­zók Termelőszövetkezet a közel 7000 holdas területen jól dolgo­zik. A munkából a családtagok KtTonűs úftfárs Árván, elhagyottan áll a hóval betakart szántóföldön, közel a csa_ nádapácai úthoz egy pótkocsi. Gazdái otthagyták, amikor a ka­szapert Lenin Tsz-nek dolgoztak. Azóta ott búslakodik, s már ez­előtt egy héttel is így láttuk. Most ismét arra jártunk, s a kíváncsi­ság — vajon kié lehet, kik a hűt­lenek — közelebb vitt bennünket. Sajnos, sokat nem tudtunk meg. Táblája nem volt. Ám, meglát­tunk egy vadonatúj pótkereket is, teljes felszereléssel. Megsajnál­tuk hát az árválkodó' jószágot, s mivel a pótkocsin nem tudtunk segíteni, legalább a kereket fo­gadtuk magunkhoz. Így lett egy ideig különös úti társunk a War­szawa ülésén, míg megkerestük a gazdáját. . is kiveszik részüket A folyama­tos és eredményes termelésnek egyik fontos feltétele: az egész­ségügyre nagy gondot fordítanak. A közös gazdaság egész területén példás rend és tisztaság uralko­dik. Minden üzemegységben tisz­ta helyiség fogadja a dolgozókat és étkezéskor terített asztal várja őket Az ablakokon függöny, a vázákban virág. Ahol nagy létszámú munkacsa­pat dolgozik vagy állandó jellegű munka folyik, mint például a gépjavító műhelyben, külön be­tegszoba áll rendelkezésre, pihe­nőággyal és elsősegélynyújtáshoz szükséges kellékekkel. A tsz-ben működő Vöröskereszt alapszervezet 120 tagú. Elsősorban az ő munkájuknak, szervezésük­nek, de a tsz-veze*és és az orvos- egészségügy jó hozzáállásának is köszönhető, hogy ebben a szövet­kezetben az egészségügy vonalán ilyen kimagasló eredményék szü­Aranytartalék A zárszámadás a termelőszö­vetkezeti tagoknak valahogy olyasféle, mint amikor az üzemi munkásoknak kifizetik a KST-t. Év közben gyűjtögetik a munka­egységet, melyből élnek is, ugyanakkor c-gy bizonyos része benn marad, s ezt év végen egy összegben megkapják. Ez a tea- tagok aranytartaléka. A végegyházi Szabadság Ter­melőszövetkezet tagjai szorgal­masan gyűjtögettek egész éven át. Még az olyan idős asszonyok is, mint a jobb oldali képünkön látható Faragó Jánosné, aki 63 éves kora ellenére 350 munka­egységet szerzett, s tavaly au­gusztus 20-án a növényápolás­ban végzett jó munkájáért kor- mánykitüntetést kapott. A zár­számadáskor 5417 forintot vet fel. Kábái Lajos sertésfiaztató amióta szövetkezeti tag, jövedel­méből új házat épített, motorke­rékpárt vett, s most a televízió szerez örömet a családnak, mi­vel 6405 forintot kapott zárszám­adáskor. S még jó néhány szö­vetkezeti tag megelégedetten nyugtázza, hogy jelentős össze­get vett fel 1963-as évi munkája gyümölcséül. Faragó Jánosné átveszi a Sajnos, az igazi tulajdonossal nem sikerült találkoznunk — pe­dig lett volna hozzá egy-két sza­vunk —, így hát a kaszaperi Le­nin Termelőszövetkezet fogadta magához elismervény ellenében az ,.árvát”, addig, míg a Mezőkovács, házi Gépjavító Állomás — akié tulaj dómképpen a pótkocsi és a kerék is — át nem veszi. Kasnyik Judit Élő fácánt és élű nyolat fognak Tótkomlóson Az elmúlt évben a tótkomlósi MHS vadásztársaság szerződést kötött a MAVAD-dal, amely sze­rint a tótkomlós! vadászok 700 élő fácánt és 500 élő nyulat szál­lítanak. A nyúlfogásra a MA­VAD biztosította a hálót, mely­nek segítségévéi már sikerült 500 élő nyulat a soproni telepre kül­deni, ahonnan nagy részük kül­földre kerül vérfelfrissítésre. Az élő fácánokat saját készítésű csap­dákkal fogják. A Tótkomlós környéki vadá- j szók most foglalkoznak először élő vadak befogásával, melynek , •eredményeként „világot látnak” a magyar nyulak és fácánok. gazdaságok az általuk termelt hús és húskészítmények 40, a zsír és zsírszalonna 60, a vágott bá­rt mfi 82, a tojás 67, a tej és tejter­mékek 40 százalékát maguk használták fel. A termelői ön­ellátás jelentőségét bizonyítja, hogy ha például a háztáji gaz­daságok sertéshizlalása csak 10 százalékkal csökkenne, akkor ennek pótlására — a jelenlegi fogyasztási színvonal mellett — 4200 vagon húst kellene köz­ponti készletekből biztosítani. Egy háztáji tehén kiesése pedig 14 fővel növelné a központi el­látásból részesülők számát. Nem kevésbé fontos a háztáji gazdaságoknak az az előnyük is, hogy módot adnak a falusi csa­ládok munkaerejének gazdasá­gos hasznosítására. A háztáji gazdaságokban maglévő kispa­raszti termelőeszközök — épü­letek, felszerelések, berendezé­sek — kihasználása is csak ilyen módon biztosítható. Szükség is van ezekre a kisüzemi épületek­re, mert a háztáji állatállomány nagyüzemi koncentrálása nagy­arányú megterhelést jelent az államnak. Bizonyítja ezt az is, hogy amennyiben a jelenlegi háztáji állatállományt közösben kellene el he1 yezni. a szükséges férőhelyek felépítése 18 milli­árd forintba kerülne. Ez mint­egy húszszorosa az évente ilyen célra fordított összegeknek. A háztáji gazdaságok ma még igen fontos szerepet töltenek be a termelőszövetkezeti családok közösből származó jövedelmé­nek kiegészítésében. A tsz-csa- ládok jövedelmének csaknem a féle a háztájiból származik. Ter- mésztesen nagymértékben hoz­zájárul ehhez a közős gazdaság, amely a szükséges takarmá­nyok nagy részét biztosítja. Előnyös a háztáji gazdaság azért is, mert lehetővé teszi nagy mennyiségű, olyan mellék- termék (konyhahulladék, mos­lék sitb.) hasznosítását, ami egyébként kárba veszne. Példa­ként lehet megemlíteni, hogy a háztáji gazdaságokban egy év alatt összegyűlt konyhamoslék- ból 2400 vagon élő sertést lehet felnevelni. A felsorolt adatok és érvek bizonyítják a háztáji gazdálko­dás szükségességét. De nem ad­nak feleletet arra az álláspont­ra, hogy a háztáji gazdaság tá­mogatása akadályozza a közös gazdaság fejlődését. A jól gaz­dálkodó termelőszövetkezetek gyakorlata azt bizonyítja, hogy a háztáji gazdaságok támogatá­sa, termelésük stabilizálása, sőt, nőve’ése is lehetséges anélkül, hogy az hátráltatná a közö6 ! gazdaságok fejlődését. A str.tász- ; tikai hivatal adatai is azt bizo- | nyiják, hogy azokban a szövet- ! kezetekben, amelyekben na- j gyobb a közös gazdaságból szár­mazó jövedelem, ott a háztáji jövedelem is több. Az elmúlt évek tapasztalatai a háztáji gazdaságok termelését támogató politikánk helyességét bizonyítják. Előnyös ez a támo­gatás a népgazdaság, a termelő­szövetkezeti tagok, de a közös1 gazdaságok számára is. Ebből j következik, hogy a törvényes ■ keretek között működő háztáji : gazdaságok támogatása továbbra | is fontos feladat A háztáji állat- I állomány további csökkenésének megakadályozására irányuló ál- | lami intézkedések mellett első- , sorban arra van szükség, hogy a I szövetkezetek termelési terveik 1 kialakítása soríin gondoljanak a 1 háztáji gazdaságok termelési ' szükségeinek kielégítésére is. A j háztáji gazdaságok termelési le- j hetőségeinek kihasználásával, támogatásával kapcsolatos fel­adatok sokrétűek és bonyolul­tak, de a kormány intézkedései nyomán, a közös gazdaságok te­vékeny támogatásával megva­lósíthatók. Dankovits László A legidősebb Kardos György — tizenöt éve tagja a tsz-nek — és Dalicsek Béla, aki mindössze kilenc hónapja dolgozik itt. Mindketten 560 munkaegységnél többet teljesítettek 1963-ban. K. J, Fotó: Kocziszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom