Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-21 / 16. szám

mi. január 21,

2

Kedd

SZÁZMILLIÓK TANÍTÓJA

Az emberiség történetében nem gály” a kizsákmányolás, az elnyo- volt forradalmár, tudós, politikus, más talaján születik, mint egyet- akinek tanításait annyi ember sa- len, hatékony védekezés.

játította volna el, követte, alkalmazta és valósította volna meg, mint L>enin tanításait „Az egész világ — mondotta Lenin 1910-ben, a Kommunista Internacionáié II. kongresszusán — nagyszámú elnyomott népre és elenyésző sauuá elnyomó' népre oszlik, lia a tőid lakosságát egy és háromnegyed milliárdra tesszük, az egy és egynegyed milliárd löt számláló óriási többség, azaz a Föld lakosságának kb. 10 százaléka az elnyomott népeknez tar.ozik.”

Mi sem bizonyítja jobban Lenin tanításainak jelentőségét és szerepét a világ megváltoztatásában, mint az, hogy ma, amikor halálának 40. évfordulóján meghajtjuk

„A kommunizmus — írta Lenin — a társadalmi életnek kivétel nélkül minden területén „kicsírázik”, hajtásai megvannak kivétel. ' nélkül mindenütt, ez a „ragály” igen tartósan hatolt be a szervezetbe és átitatta az egész szervezetet. Ha az egyik kijáratot különös gonddal betömik, akkor a ragály talál magának más, néha teljesen váratlan k’vezető utat. Az élet eléri, amit akar”.

A szocialista tábor, amelyben az élet elérte, amit akar, a gazdasági építőmunka, a szocializmus és kommunizmus teljes győzeiméért folyó harc területe. A szocialista országok -kommunista és

fejünket emléke előtt, a Föld há-1 munkáspártjai, Lenin tanításait

rommilliárdra tehető lakosságának harmadrésze, egymilliárd ember, a szocializmust építő országokban él. Egy másik, majd har- madot kitevő rész három földrészen, az imperializmus gyarmati uralma alól felszabadulva, saját,

daláróL Ezek az országok gazdasági, társadalmi és kulturális téren óriási feladatok előtt állnak. A gyarmati uralom mélységes nyomort, hihetetlen elmaradottságot hagyott örökbe az új független államoknak. Felemelkedésük útja nehéz és fáradságos. Lenin tanításai ezeknek az országoknak is utat mutatnak. Lenin rámutatott:

„Nem helytálló az a feltevés,

hogy a fejlődés tőkés szakasza

az elmaradott népeknél elkerülhetetlen.”

A nemzetközi helyzetet befolyásoló mindezen tényezők nem maradnak hatás nélkül a vezető tőkés országok életére sem. A kommunista és munkáspártok feladata ezekben az országokban nagyon nehéz, mert hatalmas bur- zsoá államgépezettel, jól megszervezett tőkés gazdasággal és óriási ideológiát befolyásoló apparátussal állanak szemben. Mindezekkel

Johnson válasza Hruscsov üzenetére

követve, országaik feleme’ kedésének és az egész dolgozó emberiség felszabadulásának ügyét szolgál- j szemben és mindezek ellenére ják, amikor a különböző gazda- i kell kikovácsolni a dolgozó rété- | sági és társadalmi rendszerű or

Washington

Washingtonban közzétették Johnson elnöknek Hruscsov szovjet miniszterelnök újévi üzenetére adott válaszát. Hruscsov üzenetében azt indítványozta, valameny- nyi ország kormánya mondjon le arról, hogy vitás területi kérdések megoldására fegyveres erőt alkalmazzon.

Johnson válaszában hangsúlyozza, egyetért azzal, hogy Hruscsov oly nagy jelentőséget tulajdonít a béke megszilárdításának és fenntartásának. Szükségessé vált *— hangoztatja —, hogy új erőfeszítéseket tegyenek a súrlódások okainak felszámolására és azoknak az eszközöknek a megjavítására, amelyek a véleményeltéréseik békés megoldását szolgálják. Johnson elnök indítványozza, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió a genfi lőszeré1 ési értekezleten újabb javaslatokat terjesszen elő az alábbi kérdésekről:

szágok közötti békés versenyre irányítják a figyelmet. Az új tárnem tőkés fejlődési útját keresi.. g^álom építőmunkájának ered

Ezek az országok az ed nem kötelezettség külpolitikáját folytatják és szemben állnak az imperialista agresszió politikájával. Egy sor kisebb kapitalista ország szintén az el nem kötelezettség álláspontján áll. A-még gyarmati sorban vagy félgyarmati függőségben élő népek elkeseredett harcban állnak az imperializmussal. Csak a nyugat-európai kapitalista országok, az Észak-amerikai Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada és a Dél-afrikai Köztársaság, az emberiségnek összesen mintegy 15 százalékát kitevő lakossággal állnak szilárdan az elnyomó országok agresszív táborában. Az elnyomó országok még óriási gazdagsággal és hatalmas katonai erővel rendelkeznek, de az erőviszonyok alapvető megváltozását megakadályozni nem tudták és nem tudják. Mint ahogyan nem tudják felszámolni sem belső ellentéteiket, sem az őket egymástól elválasztó ellentéteket.

A világ mai képét döntő módon a leninizmus győzelmes előretögek legszélesebb összefogását, a I a nuldeáris fegyverek rcatkciós rendszerek, a fasiszta provokációk, a háborús Uszítás ellen, a demokratikus szabadságményei érvelnek legmeggyőzőbben a szocializmus mellett.

„Most gazdaságpolitikánkkal gyakoroljuk a legnagyobb befolyást a nemzetközi forradalomra”

— mondotta Lenin. A szocialista tábor, amely ma a világ ipari termelésének már 37 százalékát adja, eredményesen fejleszti a szocialista közösség országainak együttműködését. A Szovjetunió és más szocialista országok katonai erejének megfelelő színvonala féken tartja az imperialista kalandOrpolitdkusok agresszivitását. A szőri ál ista országok a béke biztosításának és a leszerelésnek a követelésével alapot' Fé- remtenok i a nemzetközi politikában á békés egymás mellett élés gyakorlati megvalósítása számára. Nekik köszönheti az emberiség, hogy a második világháborút nem követte a harmadik világháború.

A béke megőrzésiért folytatott harcban a szocialista országok egyre aktívabb segítséget kapnak,

rése, a szocia1 izmus győzelmei alakították ki. Korunk egyetlen elsősorban a volt gyarmata orsza- többé-kevésbé jelentős nemzetkö- Sok, az uj független államok ol- zi, társadalmi, gazdasági és kulturális eseménye sem érthető és magyarázható helyesen annak a befolyásnak a figyelembevétele nélkül, amelyet a szocialista világrendszer gyakorolt a világra. E rendszer kialakulása, gazdasági, politikai és katonai erejének gyarapodása gigászi változást idézett elő a világ népeinek sorsában. A szocialista világrendszer növekvő mértékben az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az emberiség történetében első ízben az erőviszonyok terén a szocializmus a kapitalizmus fölé kerekedett.

Napjaink eseményei világosan és egyértelműen bizonyítják az

| anyagok katonai célokra történő J gyártásának megtiltása, hasadó. _ , ,, .... , anyagok békés célokra való feljogok védelméért, a béke megvé- i . , ,

____. ,-é

v o „„„„ j használása; valamennyi atomrobbantási kísérlet megszüntetése; a nukleáris fegyverzet korlátozása; a véletlen vagy szándékos háború

dóséért. Ez a nagy néptömegek mozgósításának és harcba vezetésének útja a tőkés országokban. És ezen az úton is Lenin tanításai vezetik a dolgozókat. Lenin azt tanította, hogy a tőkés rendszer megdöntése bonyolult, nehéz feladat, amelyet nem lehet sablonosán megoldani, de amely nem oldódhat meg a munkásosztály vezető szerepe nélkül. Halálának 40. évfordulóján az emberek százmilliói gondolnak hálával és határtalan tisztelettel Leninre, aki megtanította az embereket a világ megváltoztatásának tudományára. Leninre és pártjára, a Szovjetunió Kommunista Pártjára, a lenini tanítások folytatójára, a béke, szabadság és szocializmus legnagyobb harcosára tisztelettel tekint az egész dolgozó emberiség. Ez a párt tette a legtöbbet az egész emberiségért és ezzel érdemelte ki, hogy az emberek világszerte Lenin pártjának nevezik.

Komor Imre

kérdésére, a területi viták békés megoldására térve az elnök kijelentette, hogy üdvözli Hruscsov- nak az erő alkalmazásának kiküszöbölésére vonatkozó elgondolásait, majd négy általános alapelvet terjesztett elő. Ezek között szerepel: egyetlen kormány se alkalmazzon erőszakot nemzetközi határok megváltoztatására; egyetlen kormány se törekedjék arra, hogy erőszakkal növelje területét, más, „már meglevő hatóságok” megdöntésével. Johnson harmadik irányvonalként azt is javasolja, hogy a kormányok mondjanak le a „félforgatásról” és „titkos fegyverszállításokról”, függetlenül az indokolástól, az elismeréstől vagy a diplomáciai kapcsolatoktól. Az elnök indítványozza, a kormányok törekedjenek arra, hogy az ENSZ és más eszközök, vagy területi szervezetek révén békésen oldják meg a vitás kérdéseket és növeljék a világszervezet „békefenntartó szerepét”.

Johnson befejezésül azt a reményét fejez} ki. hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok nem csupán arra korlátozza tevékenységét, hogy hangsúlyozza a fennálló nézeteltéréseket, hanem ké- kockázatainak csökkentése; az ál- j pes arra, hogy különböző terü- lalános leszerelés megvalósítása. j leteken megállanodásokat kössön Hruscsov üzenetének központi I egymással. (MTI)

Katonaság vette át a hatalmat a tanganyikai fővárosban

Dar Es Salaam

Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a tanganyikai hadsereg néhány egys-ége a hétfőre virradó éjszaka folyamán fellázadt és átvette a hatalmat a fővárosban. Az utcákon katonai teherautók cirkálnak, barrikádokat állítottak fel, sőt, megszállták a város repülőterét és a főposta épületét is.

Julius Nyerere tanganyikai elnök hivatalának épületét ugyancsak katonaság veszi körül. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy az őrség kihez csatlakozik. Ny-rere sorsa nem ismeretes, egyes jelentések szerint azonban » kormány le is mondott.

A tanganyikai események alig néhány nappal a zanzibári kormány megdöntése után következtek be. A tanganyikai kormány, éppen vasárnap küldött 130 rendőrt Zanzibárba, hogy- segítse a rend helyreállítását. Okello tábornagy, a zanzibári felkelés egyik v:zetője jelenleg éppen Tanganyikában tartózkodik. Okello — az angol sajtó jelentése szerint — „meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült Nyerere elnök részéről”. (MTI)

Gondolatok a falusi verssnymozgalomról

tanácsi szervek törődő munkájának köszönhető.

A politikai előrelépést is számos jó dolog fémjelzi. Az anyagi érdekeltség fontosságának felismerése és helyes alkalmazása nyomán nőtt a munka kedv, szigorodott a munkafegyelem. A szövetkezetek tagjai nagyobb felelősség, érzettel dolgoztak, mint korábban. A közösségi tulajdon iránti min,

__ ______________________ ____ dennapos aggodalom mind több

n

agy tudományos szerepét és tár-, ^ mindenütt szóba kerül ember gondolatvilágában vert gyö_

Most kezdődött meg termelőszö. vetkezeteinkben a zárszámadási közgyűlések évadja. Egy változatos, nehézséget, sikert egyaránt bőven tömörítő gazdasági év értékelése hangzik el minden tagság előtt.

A gazdasági számvetés nem képzelhető el falvadnkban politikai számvetés nélkül. A terméseredmények, áruértékesítések, bévé tealkotó marxizmus leninizmus j jei- ^ kiadások számainak taglasadaimi hatékonyságát. Csak a leninizmus az az elmélet, amely elutasít minden dogmatikus merevséget, amely le tudja vonni a társadalmi jelenségekből adódó általános érvényű tanulságokat, elemezni tudja a történelmi fejlődés folyamán bekövetkező változásokat és a történelmi valóságból helyes következtetéseket von le, képes megvilágítani az emberiség harcos, nehéz, de felemelő útját a szocializmus világába. Az imperialista reakció és mindenféle fullajtárja, rendőre, terroristája és kútmérgező tollnoka, a világ nem szocialista részében végbemenő, haladó megmozdulásokat „a kommunista ragállyal” magyarázza és nem látja vagy nem akarja látni, hogy ez a „ramost a tagság munkaerkölcse, a paraszti egység formálódása, a falusi pártmunkások sok okos szavának foganatja, a politikai nevelő munka hatásossága, a munkaverseny haszna és még jó néhány tényező, mely a mai falu politikai légkörének befolyásoló eleme.

Ami a gazdasági eredményeket, a tavalyi gyarapodást illeti, nincs különösebb ok a szégyenkezésre. Bár az időjárás kellemetlenségeket okozott, szövetkezeteink túlnyomó többsége jól zárt, tovább csökkent a mérleghiápyoe gazdaságok száma. Ez a reális tervezésnek, a vezetés izmosodásénak, a munkához való viszony alakulásának, a fa’usi kommunisták meggyőző, a járási, megyei párt- és

keret. Az öntudat formálódását igazolja az a tény, hogy a legtöbb helyen megszólták a lógósokat, fél erővel húzókat, nyolcórás munkát vallókat, bátran ostorozták a vezetés fogyatékosságait, tájékoztatást kértek a szövetkezet gazdasági helyzetéről, szóval, jobban magukénak érezték az emberek a szövetkezetei. Az őszi betakarítás gyorsasága, a vetés, szántás eleddig egy évben sem tapasztalt gondos elvégzése, értékes gazdasági és politikai győzelemnek számít megyénkben is. Bebizonyosodott, hogy közös gazdaságaink népe át- erzi az ország boldogulásának fontosságát és képes időben jól megtenni kötelességét.

kálóm arra, hogy szóba hozzuk a falusi verseny mozgalom ügyét. Annál is inkább praktikus az idő. pont, mert a határ még csendes, az emberek ráérnek töprengeni, szomszédolás közben kötetlenül beszélgetni arról, amit tavalyelőtt és tavaly is kevés helyen hoztak szóba.

Mi tagadás, a versenymozgalomnak tavaly is rosszul állt a szénája a mai gazdaságban, akárcsak

1962-ben. Vajon ml volt az oka annak, hogy nem alakult ki eleven, pezsgő versengés szövetkezeteinkben, illetve szövetkezeteink között? Egyrészt a furcsa szemléletek elleni érvelés erőtlensége, másrészt a nemtörődömség, harmadjára pedig a hozzá nem értés miatt.

Szövetkezeteink kétharmada ma már azon a fejlettségi fokon áll, hogy versenyképes. Nagyon sok brigád, munkacsapat tagjai éveken át együtt dolgoznak. Több faluban vannak hasonló kvalitású szövetkezetek, melyek kihívhatják egymást egész éves versenyre. A gazdasági, szervezeti lehetőségek adottak, csupán a tettek hiányoznak a legtöbb faluban. Az igaz, hogy szövetkezeteink egy része benevez az országos versenybe, de az is igaz, hogy ez a versenyforma nem olyan buzdító, biztató, mint a helyi versengés Azok a

A zárszámadások évadja jó al- szövetkezetek, melyek kimondottan jó adottságokkal rendelkeznek, mindig előnnyel indulnak országos viszonylatban. A megyei versenynyel is hasonló a helyzet. Nem ad hű képet arról, hogy a győzteseknek vagy helyezetteknek nagyon meg kellett-e küzdeni a helyezésekért, vagy csak tavalyi, tavalyelőtti formájukat tartották és ölükbe hullott a babér...

Nem arról van szó, hogy az országos és megyei verseny rossz, elvetendő. Szükség van rá, szükség van a legjobbak munkájának elismerésére, népszerűsítésére, jutalmazására, de a falusi, helyi szövetkezeten belüli versenyre még inkább szükség van.

Akadnak gazdasági vezetők, akik azzal érvelnek ellene, hogy „megbontja a békességet, ne erőltessük”. Még példával is szolgálnak: ha két cséplőcsapat versenygyőztesének egy hordó sört ajánlanak fel, s eldől a verseny, akkor azok. akik alulmaradtak, becs- mérlik a győzteseket, s mindjárt odavan a békesség. Hát szükség van erre? Ezt mondják ezek a vezetők, s nem veszik észre, hogy milyen furcsa felfogásuk van a versenyről. Vajon megmagyarázták-e értelmes szóval a versenyre- kelő embereknek, hogy mi a célja, haszna a versenynek, megmondták-« azt, hogy a közösség ügyéről van szó, a gyors, jó munkáról. s nem néhány ember sör-