Békés Megyei Népújság, 1964. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

1964. Január 18. g SmirM SPORTSPORTSPORT Számadás megyénk sportjáról ■ - -----jimumnwmMMwwnwnayiiw f lUíVt^AOb ÖKÖLVÍVÁS Ü gy gondöljtűc, nem lesz érdem­telen, ha egy pár gondolattal foglalkozunk megyénk ökölvívó­sportjának helyzetével: ez a közked­velt sportág hogyan Is áll jelenleg, vam-é fejlődés, ml az esetleges vissza­esés oka? Az elmúlt 10—12 évvel előbbi Idő­höz viszonyítva azt lehet mondani, visszaesés van. Az 1950-es évek ele­jén élénk ökölvívóélet volt megyénk­ben. Aktív és jól működő szakosztá­lyokat tartottak nyilván (kihangsú­lyozva, többségben Ifjúsági verseny­zőkkel) Gyulán, Békésen, Nagyszéná­son, Szeghalmon, Orosházán, Békés­csabán a Bcs. MAv-nál és a Bcs. Építőknél. Ezek a szakosztályok a me­gyei ökölvívó válogatottba kivétel nél­kül mind adtak versenyzőt. Azokban az Időkben a megyei ököl­vívó-szövetség megszervezte a megyei Ifjúsági ökölvívó-csapatbajnokságot, a középiskolai egyéni bajnokságot a bé­késcsabai gimnáziumban. Ez a jelen­ség különösen figyelemre méltó, hiszen ma Ilyesmivel sajnos nem dicseked­hetünk, holott Iskoláink bővültek, a lehetőségek ma lényegesen jobbak. Volt viszont egy igen lényeges hiba Is abban az időben, ami nem enged­te terebélyesedni a csapatok fejlődé­sét: a csapatbajnokságok az akkori központi általános szervezésben nem szerepeltek. Ez szűk térre korlátozta a versenyzési lehetőséget, ami külö­nösen a vidéket sújtotta. A verseny­zők az amúgy Is sok szakmai hiányos­ság mellett elestek attól a lehetőség­től, hogy színvonalasabb versenyeken tanulhassanak. E nnek ellenére a megyei ökőlvl- 'vó-szövetség tevékeny munkát tudott kifejteni. Minden évben meg­rendezte a megyék közötti válogatott mérkőzéseket, melyeken megyénk sapata Igen eredményesen szerepelt. Volt társadalmi edző- és játékvezetői ■anfolyam Is, Igen Jó eredménnyel, tfofá viszont az egy évvel ezelőtti szervezés-nem., .vezetett eredményre, jelentkezők hiánya, miatt, 'i A múlt rövid értékelése után nézzük meg a mát. Ml la volt a helyzet a múlt évben? S ajnos, amikor megyénk ököl­vívósportjáról beszélünk, ki­zárólagosan megyeszékhelyünk ököl­vívását értjük alatta. A többi egyesületek, mint többek között a Gyulai MEDOSZ ökölvívó-szak­osztálya, nem vett részt rend- .zeresen a versenyeken, így erőviszo­nyaikról képet nem Is tudott nyúj ta­nt Ettől függetlenül tény, hogy né­hány Igen ügyes és tehetséges ököl­vívó bontogatja szárnyalt Gyulán. Az .s nemrégiben Jutott tudomásunkra, íogy a régi, jó hírű gyulai ökölvivó- i sportot Ismét fel akarják lendíteni. Íz azonban még a jövő. Ha a máról ■karunk valamit adni tájékoztatásul a negye ökölvívást Kedvelőinek, akkor azzal kell kezdenünk, hogy 1963 járm­ijában a Békéscsabai Előre és a Bé­késcsabai Kötöttárugyár szakosztályát A Tatabányai Szénbányászati Tröszt összes üzeme munkavállalókat vesz fel 18-tól 45 éves korig. Jelentkezni lehet: a Tatabá­nyai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán, a me­gyei és járási tanács munka­ügyi osztályán. A kereseten kívül a nős és családfenntartó dolgozó évi 58 q illetménysze­net, valamint minden dolgozó munkaruhát díjtalanul kap. Munkába állás esetén kedvez­ményes étkezést és szállást té­rítés ellenében biztosítunk. 363 összevonták, hogy így megerősödve eredményesebben szerepeljenek. Az 1903. évi tavaszi területi csapatbajnok­ság első fordulójában a csapat jól is kezdett, de később a régi (Előre) ver­senyzők lemorzsolódtak. Ettől elte­kintve még Így is megtartotta tisztes helyezését, azonban az egységes veze­tés hiányában a szakosztály a máso­dik fordulóban már nem Indult, vis­szalépett. Ő sszel a Békéscsabai Előrét Ismét egybevonták a Békéscsabára ér­kezett és a már NB H-ben szereplő Honvéd gzalval SE-vel. A jo képessé­gű versenyzőkkel rendelkező Honvéd és az NB Il-es csapatbajnokság Jó ha­tással volt Békéscsaba ökölvivósport- Jára. A fiatal versenyzőknek lehetősé­ge lett magasabb szinten levő ver­senyzésre, ahol — örömmel mondhat­juk — megállták helyüket. A problémák vizsgálatánál legelső­sorban az edzők hiánya és a szakosz­tályok gyenge vezetése mutatkozik. A továbbiakban a tornatermek hiánya és a versenyrendezéshez szükséges helyi­ség hiánya a nagy baj, mert ez Igen nagy gátlója a sportág fejlődésének. M egyénkben vizsgázott és műkö­dő edző kettő van. Vizsgázott bíró ugyancsak kettő, de csak egyik működik. E tények önkéntelenül vált­ják kl a kérdést: régebben voltak vizs­gázott edzők? összesen egy volt! A többi nevelő eredménye annak tudha­tó be, hogy ebben az Időben az ököl­vívás oktatása, tanítása még nem volt a mai tudományos alap* kra fektetve. Az ökölvívás főleg a küzdőszellemre volt alapozva. \ Jövő szempontjából hasznos lenne, sót szükséges a megyei ökölvívó-szövetség munkájának javítá­sa olyan aktívák bevonásával, akik ennek a sportágnak továbbfejlesztését hathatósan támogatni képesek, fűihez viszont az szükséges, hogy az edzők, nevelők kérdése megyén belül meg­oldódjon, és ehhez járuljon még a sportkörök támogatása.- <*» Komoly hiányosságként említhetjük meg azt Is, hogy a Magyar ökölvívó Szövetség 1955 óta szakfelügyelőt egyetlen egyszer sem küldött Ve. A szakfelügyelő lett volna hivatva a szakoktatásban segítséget nyújtani vagy más problémákra a helyszínen támogatást adni. Csak a személyes meggyőződés alapján lehetett volna reálisan felmérni a helyzetet és a hi­bák kijavítására a szakfelügyelő olyan szinten adhatta volna meg tanácsát, ami összhangot teremt azokkal a kö­vetelményekkel az oktatás terén, amit éppen a központtól adtak kJ vagy Ja­vasoltak. Ennek hiányában a vidék sok helyen egy régi versenyző bevo­násával Igyekszik az edzéseket ve­zetni. Ez a mai követelményekkel szemben nem megfelelő, hiszen hiá­nyos felkészüléssel rendelkezik es tel­jesen a saját stílusából kiindulva igyekszik oktatni. ji/1 a már nem elegendő a rutin. A ^-*4. mai edzőnek sokoldalúan kell nevelni a versenyzőiket. Nélkülözhe­tetlenül szükséges a tudományos mun­ka és a pedagógiai ismeret. Ezek nél­kül ma eredményt elérni nem lehet. És ez hiányzik. Nemcsak megyénkben, de országos viszonylatban sem kielégítő az ifjúsá­gi versenyzők nevelése és utánpótlás szempontjából különösen nagy a visz- szaesés. Budapesti szinten az a ked­vező előny van meg, hogy az érdeme­sebb vidéki versenyzők megszerzé­sére megvannak a lehetőségek. A má­sik figyelemre méltó jelenség a Hon­véd szakosztályok megalakulása, ahol a szakosztály gerincét a bevonult kész versenyzők képezik. Az utánpótlás ne­velése tehát nincs arányban a felnőtt versenyzők minőségével és mennyisé­gével. Nem véletlen az az intézkedése a MÖSZ-nek, hogy az NB n-es és az NB I-es csapatoknak Ifjúsági csapat­tal kell rendelkezni, mert ha nem, büntetőpontokat vonnak le attól a csapattól. Ritkaságszámba megy, hogy az utánpótlás nevelése fontosabb, elő- revalóbb lenne valahol, mint az, hogy a csapat bent marad-e abban a bizo­nyos osztályban vagy sem. És amíg egy edzőt nem az a cél fűt, hogy a saját nevelésű versenyzőkkel szere­peljen, hanem a „börzén” mit lehet szerezni, addig meg Is lesznek a prob­lémák. Oékés megyében a megyei ököl- vívó-szövetség látja mindezeket a problémákat és az 1964. év elejére a munkatervébe elsőnek ütemezte be az edzőképző- és játékvezetői tanfo­lyamok megszervezését, hogy minél rövidebb Időn belül képzett nevelők kerüljenek mindazon helyekre, ahol az ökölvívást szeretik, tanulni kíván­ják. Ez az első feltétel. Ettől függ, hogy milyen kezekbe kerülnek a fia­tal sportolóink, különösen ebben a ke­mény, küzdő sportágban. Ezen múlik, hogy az, aki egyszer komolyan elin­dul ezen az úton, lesz-e belőle olyan sportember és ember, hogy öröme le­gyen benne az edzőnek, a nézőnek, a társadalomnak. Prisztavok Mátyás Terem labdarúgó-bajnokság indult a békési járásban A Békési Járási Labdarúgó Szövet­ség kezdeményezésére a békési II. sz. általános iskola tornatermében, 1964. január 11-én beindult a járási terem labdarúgó-bajnokság. A szövetség kez­deményezése támogatásra talált a sportköröknél — főleg a .békésieknél —ahol egy sportkör több csapatot is Indított. Egy csapatban négy fő játsz­hat egyszerre és állandó csere lehet­séges a kosárlabda mintájára. Ezért a Csapatok a 16—18-as keretből több csa­patot is tudnak szerepeltetni. A kisebb községek közül csak három csapat ne­vezett, pedig az a terembajnokság lé­nyege, hogy télen is mozgásban tart­sa a labdarúgókat, ez viszont a kisebb községekben teremhiány miatt nem áll módjukban. Reméljük, hogy ez á kezdeményezés a következő években is támogatásra talál és akkor a mostani tapasztalatok alapján a kisebb sport­körök is részt vesznek labdarúgóik érdekében. Az eddig lejátszott fordulók alapján a bajnokság állása: 1. Békési Spart. II. 3 2 1 — 17:6 5 2. Békési Gimn. 2 2 — — 9:8 4 3. Békési HSC L 3 2 — 1 27:19 4 4. Békési Tanács 3 2 — 1 17:17 4 5. Békési Spart. Üt. 4 2 — 2 17:24 4 (. Békési Kosárüzem 3 1 1 1 14:19 3 7. Körőst. TSZSK 2 1 — 1 7:7 2 8. Békési Hse n. 3 1 — 2 15:18 2 9. Békési Spartak. I. 3 — — 3 13:18 — 10. Csárdasz. TSZSK 2 — — 2 7:9 — 11. Vizesfás — — 0:0 — A bajnokság fordulói minden szom­baton és hétfőn kerülnek lejátszásra. Az utolsó fordulót február 8-án ren­dezik. ÁLTALÁNOS villanyszerelőket FELVESZÜNK. Bérezés megegyezés szerint. ÁLLAMI MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS Békéscsaba, Szarvasi út Párbeszéd Üj magyar Ilim, mely országos sikert aratott. Főszereplői; Sém­ién Anita és Sinkovits Imre. Bemutatja a dobozi Dózsa mozi. január 18—19-ig. Színház műsora Január 18-án, este 7 órakor: OLYMPIA Somlay-bérlet. Január 18-án, 19.30-kor, Gyulán: POTYAUTAS JANUAR 1*. Békési Bástya: Udvart bolond. Bé­késcsabai Brigád: A bűnös visszatér. Békéscsabai Szabadság: Boccaccio 70 I. Békéscsabai Terv: Egy nyár törté­netei Gyomai Szabadság: Négy szer­zetes. Gyulai Erkel s Gyilkosság Szi­cíliában. Gyulai Petőfi: A szél báni ös- nő. Mezőkovácsházl Vörös Október: Nyolcvan nap alatt a föld körül. Orosházi Béke: Hlnlónjáró szerelem. Orosházi Partizán: Boccaccio 70 n. Sarkadl Petőfi: A rendőrfelügyelő. Szarvasi Táncsics: A lány és az állam- ügyész. Szeghalmi Ady: Párizsi ka­land. A tv műsora január 18-án* szombaton 17.50 Hírek. 18.00 Omlás a vn-ea ak­nában. Magyar kisfUm. 18.25 Nagy pil­lanatok — nagy felfedezések. ÜJ Gui­nea. 18.50 A Tenkes kapitánya. Foly. tatásos ifjúsági tv-fllm. II. Az ember- vadászat. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv- Hlradó. 18.45 Hétről hétre. 19.55 Az MRT új tánczenekara játszik. 30.25 Az érem harmadik oldala. 20.35 A te­levízió olvasóterme. 22.05 Hírek, a Tv- Híradó ismétlése. I román te'evfziá mai műsorából 18.00 A televízió híradója. 18.10 Tol­vaj a cirkuszban — film. 18.20 Térkép előtt. 18.35 Doktor Pepike — jugoszláv film. 20.15 Szórakoztató zene. Ionéi Budisteanu a nép művésze; Cleopatra Melidoneanu, Ruxandra Stafanescu és Ludovic Spiess közreműködésével. Be­fejezésül hírek, sport, időjárás jelen­tés. FIGYELEM! FIGYELEM! KEDVEZŐBB FELTÉTELEKKEL FOLYTATJA A SZERZŐDÉSKÖTÉST AZ 1964. ÉVI SERTÉS­HIZLALÁSI AKCIÓBAN AZ ALLATFORGALMI VÁLLALAT. Azok a tsz-tagok és egyéni állattartók, akik sertéshizlalásra kötnek szerződést és a darabonként biztosított 1,5 mázsa takarmányra nem tarta­nak igényt, a szerződés feltételei szerint átadott sertések után, KILOGRAMMONKÉNT 1,50 FT FELÁRBAN RÉSZE­SÜLNEK. A már korábban megkötött, de még nem telje­sített szerződések esetében, ha a termelő a takar­mányjuttatást nem vette igénybe és az állat átvételénél a beváltásra nem került utalványt a felvásárlónak átadja, JOGOSULT A KILOGRAMMONKÉNTI 1,50 FT FELÁRRA. A süldőnevelési akciókból sertéshizlalási akcióba történő átszerződ és esetén is választhat a termelő a takarmányjuttatás, illetve az 1,50 forintos felár között. BÉKÉS MEGYEI ALLATFORGALMI VÁLLALAT I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom