Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-13 / 292. szám
IMS. december 13, 5 Péntek vizesek Hitikán volt Békésszentandráson gyűlés, amelyen ne került volna szóba a vízellátás. 1959-ben született egy olyan helyi határozat, amely szerint egy bő vizű és az flz e<nök A számszerű adatok, tények csak azt mondják el, hogy eddig több mint kétmillió forintba van a törpevízmű és ma már egyre több közkifolyó szolgáltatja a vizet a község lakóinak. Békésszent, andráson egy kis utcában féltetős, szürke, kétszobás házikó a törpevízmű irodája. Az egyik szobában találtam Kozák Mártonra. Először neveket sorol. Említi az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, ahonnét szívesen segítették a társulat kezdő lépéseit, a község vezetőit, Laczkó Józsefet, Pálos Andrást, Kozák Jánost, s a tanácstagokat: Győri lm. rét, Sinka Pált, Komáromi Sándort, de azokat is, akik nem viselnek közéleti funkciót, mint Széli Imrét, dicséri a szakaszmérnökség dolgozóit, a tervezőket. Magáról nem beszél. Pedig nem véletlen, hogy éppen Kozák Márton lett ennek a társulatnak az elnöke. Mások mesélték el a tervátadás egyik epizódját. Kozák Márton csak néhány szót mond erről: — Nagyon megható volt. Megható a történetben az volt, hogy Hartyányi Lászlót és Kozák Mártont sok éves munka, s az utóbbi években őszinte barátság fűzi össze. Valamikor az ország különböző részén folyó építkezéseken Hartyányi László volt a mérnök, s Kozák Márton a kubikos. Bejárták az országot. S mikor a tervet átadta Hartyányi László Kozák Mártonnak, bizonyára a régi évekre gondolva, el- érzékenyültak mind a ketten. Először Kozák Mártonról akartam csak írni, de aztán rájöttem, hogy a törpevízmű nélkül nem ír. hatók róla. összetartoznak, minit ahogy a község lakói érzik, hogy maguknak építették ezt a törpe- vízmüvet. S örülnek annak is, hogy hetven év után közös ősz- ' szefogással megoldották a vízellátást. Dóczi Imre A karácsonyi háromnapos és az újévi kétnapos ünnepeken — az előzetes számítások szerint — minden eddiginél nagyobb lesz a forgalom a vasúton s erre a MÁV időben fel is készül. Az előjelek szerint december 23-án, 26-án, 30-án és január elsején utaznak a legtöbben. Az ünnepi forgalom előkészületeként a MÁV elsősorban a menetrendben rögzített közlekedési rendet módosította. Eszerint csak a pénteki napokon indított vonatok — általában — december 20 és 27 helyett december 22-én és 29-én; a szombati napokon indított vonatok december 21 és 28 helyett december 23-án és 30-án; a hétfői napokon indított vonatok december 23 és 30 helyett december 27-én és január 2-án közlekednek. A hét végi távolsági munkásvonatok Budapestről december 23-án és december 30-án délben a nem szabad szombatos heteknek megfelelően indulnak, ellenirányban pedig december 26-ról 27-re és január elsejéről 2-ra virradó éjjel. A vidéki MÁV-igazgatóságok javaslatai és az elmúlt évek tapasztalatai alapján a vasút az idén is a várható igényeknek megfeTéli szünidő: december 22-től január 5-ig December 22-én kezdődik és január 5-ig tart a hagyományos téli szünidő. Az utolsó tanítási nap tehát december 21-én, szombaton, szünet után az első pedig január 6-án, hétfőn lesz. (MTI) lelő számban indít mentesítő vonatokat. Valamennyi fővonalon közlekedik ilyen vonat; a legtöbb a miskolci, a győri és a debreceni vonalon. Az eddigi tervek szerint a karácsonyi forgalomban 133, az újévi forgalomban pedig 87 mentesítő szerelvény szállítja az utasokat. A mentesítő vonatok — természetesen — csak szükségszerűen, a jelentkező utasok számának figyelembevételével indulnak. A MÁV a nagy ünnepi forgalomra felkészül azzal is, hogy a budapesti pályaudvarokon az ünnepek előtt, a vidéki állomásokon az ünnepeket követő hétköznapon mozdonyokat és szerelvényeket tart készenlétben, amelyeket szükség esetén, nagy utaslétszám jelentkezésekor azonnal indíthat. A távolsági vonatok nagy szerelvényeinek fűtésére kazánkocsikat iktat be. A vasút vezetői intézkedtek arról is, hogy a járműjavító vállalatok soron kiviil hozzák rendbe a javításra beadott személykocsikat, hogy a nagy forgalomban azok is közlekedhessenek. Az utasirányítást a budapesti pályaudvarokon a múlt évekhez hasonlóan szervezik meg. A MÁV kéri az utazóközönség segítségét: lehetőleg elővételben váltsa meg a jegyet, így elkerülhető a jegypénztárak előtti torlódás. A budapesti pályaudvarokon és a vidéki állomásokon a MÁV pótpénztárakat állít fel, ezek december 18-tól kezdve különdíj térítése nélkül, a megfelelő napra és viszonylatra kiadják a jegyeket. Sokat segít a forgalomirányításban az is, ha a jegyváltáskor az utasok közlik a pénztárosokkal, mikor kívánnak visszatérni a fővárosba. Békésszentandrási A megye határa melletti község úgy él mindnyájunk emlékezetében, mint a kubikosok, a nincstelenseg, a kiszolgáltatottság hazája. Az elmúlt évek azonban nemcsak múlásukkal, hanem létesítményeikkel is kitörülhetetlen emléket hagytak a faluban. S az évek múlása az embereket is meg. változtatta, megnőttek igényeik, de ezzel együtt megnőtt az a cselekvőképesség is. Ennek a változásnak a bizonyítására érdemes elmondani a község ivóvízellátásának fejlődését 1890-től napjainkig. B virilisták kútja! Kozák Márton, a községi vízmű, társulat elnöke több mint négy oldalon írta le a község ivóvíz- ellátásának történetét. Ebből derült ki az is, hogy a régi adatok szerint 1890-ben csak néhány ásott kút szolgáltatott vizet a falu lakóinak. Az első kutat 1891-ben építőt, ték, amely 255 méter mély volt. Ez a kút a község lakóinak lakásától nagy távolságra volt és ha az esti beszélgetések a kút körül zajlottak is le, a falu ivóvíz- ellátása nem oldódott meg. Később, 1911-ben a jómódú gazdák összefogásából fúrtak egy új kutat, amelynek vizét 4 ezer méteres hálózaton vezették el 42 módos gazda telkére. Így ez a kút természetesen nem szolgálta az egész lakosság ivóvízellátásának javítását, hiszen csak negyvenkettőn élvezték. 1912-ben újabb két kutat fúrtak, de ezt is a falu módosai, a virilisták, többek között Léderer Rudolf földbirtokos, Lúd. vig János bankigazgató, Győri Antal földbirtokos — géptulajdonos — ivóvízszükségletének ellátására. A község ivóvízellátása 1954-ig így is maradt Közös összefogással 1 egészségi követelményeknek megfelelő új artézi kutat kell fúrni. I Ez a határozat 1960-ban már j nemcsak papíron volt, hanem meg I is valósult és a 650 méteres kút ! percenként 950 liter vizet szolgál, tatott. A lakosság örömét most már csak az rontotta, hogy túlnyomó részt távol laktak az új kút- tól, nemigen tudták azt használni. A probléma tehát megmaradt. 1961 májusában a Hazafias Népfront szarvasi járási elnöksége a községben tartotta ülését. Ezen az ülésen a község párttitkára, s a tanácselnök is tovább szorgalmazta az ivóvízellátás megoldását. Itt javasolták először, hogy vízhálózatot kell építeni. A község vezetői ígéretet kaptak, hogy a Hazafias Népfront országos elnöksége majd segítséget ad a községnek. így került a népfront műszaki bizottságához Bókésszent- andrás ügye, ahol társadalmi munkában Balassa András budapesti gépészmérnök hozzákezdett a törpevízmű tervezéséhez. 1961. november 16-án megalakult a Békésszentandrási Törpevízmű Társulat. A lakosságnak mintegy 57 százaléka tagként belépett. A község a helyi erőforrásokból egymillió 250 ezer forintot biztosított erre a munkára, állami támogatás is jutott a községnek, mintegy 500 ezer forint és OTP-hitellel újabb másfél millió forintot biztosítottak. A budapesti tervezőtől a társulat saját kezébe vette a terv elkészítését és a járási népfront mellett működő műszaki bizottságot bízták meg a tervmunkák elkészítésével. A műszaki bizottság Hartyányi László főmérnök vezetésével 1962. január 15- én a kész tervet átadta a községnek. 220 mentesítő vonatot indít a MÁV a% év végi ünnepek idején Á 701-es ügyirat Hat liter sör után téglafal-dömögetés, jaküördelés Válaszolunk Naponta több levél érkezik szerkesztőségünkbe, az egyik panasszal foglalkozik, a másik felvilágosítást kér és van,. amelyik egy-egy eseményről ad rövid tájékoztatást. A levelek egy részét lapunkban közöljük, míg a többi kivizsgálás végett az illetékes szervekhez kerül. Ezen levelek többsége is azonban közérdekű kérdésekkel foglalkozik, s éppen ezért a nyilvánosság előtt válaszolunk néhány olvasónknak. Névtelen levélírónk Méhkerékről arról írt, hogy a községben nincs üzemben egyetlen daráló- malom sem. Levelét kivizsgálás végett a Méhkeréki Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának küldtük. A válasz megérkezett, miszerint levélírónknak igaza volt, azonban a daráló csak más-' fél hétig nem működött, mivel az elromlott és az alkatrészeket nehezen tudták beszerezni. Jelenleg már nem kell más községbe járni daráltatni, mert két darálómalom áll a lakosság rendelkezésére. Pusztai István okányi levélírónk kérdésére válaszoljuk, hogy a kazánkezelői képesítést a Déri Miksa Gépipari Technikumban (Szeged, Kálvária tér 5/b) lehet megszerezni. A felvételi kérelmet írásban kell beadni. További felolvasóinknak világosítást az említett cím alatt a technikumtól kérhet. Több békéscsabai olvasónk érdeklődésére közöljük: Értesülésünk szerint a vásártéri V/4-es épületet még ebben az évben átadják. Bánszki János békéscsabai lakos panaszos levelére válaszoljuk: A levelében említett Franyó János mérlegmestert felettesei az udvariasabb kiszolgálásra kérték fel. Közöljük továbbá, hogy a MÁV dolgozói külön ellátásban részesülnek a tüzelőbeszerzés terén. Vizesfási névtelen levélírók Békésen, az Utasellátó illemhelyét, annak tisztaságát kifogásolták. Levelüket elküldtük a Békési Járási Tanács VB egészségügyi csoportjához. A helyszínen vizsgálatot tartottak és intézkedtek a tarthatatlan állapot megszüntetéséről. Több levélírónk olyan kérdésekkel fordult szerkesztőségünkhöz, ami jogügyi természetű és kivizsgálása hosszabb időt igényel. Az ilyen tartalmú levelekre csak később tudunk válaszolni s addig is szíves türelmüket kérjük olvasó- j inknak. Ilyen levelet küldött: Almást Ferenc Mezőkovácshá- za, Petri Mátyás Gyula, Németh Mária Gádoros és id. Tímár Imre, Sarkad. Befejezte a rendőrség a vizsgálatot a 701-es ügyben. Nem nagy ügy, nem is rafinált bűncselekmény, de mégis bűnügy, olyan, amilyenekből jó néhányat maguk a csabai lakosok is ismernek, s amelyek miatt újra, s újra felháborodnak. Míg előkerül a dosz- szié, mely két fiatalember er- zsébethelyi kártevését „rögzíti”, fel is sorol a nyomozó néhány hasonló garázdaságot. Egyik éjszaka részeg fiatalemberek az ital okozta gátlástalanságukban az Irányi utcai lottózó üvegreklám-tábláján próbálták ki erejüket. Ugyancsak éjszakai „csendélet” volit, amikor egy zenész hazatérőben veszekedő fiatalembereket próbált józan észre bírni. Se szó, se beszéd, nekimentek a zenésznek, összeverték, s otthagyták. Egy fiatalember feljelentést tett a rendőrségen, miszerint öltözőjéből elloptak háromszáz forintot. Nyomozás, vizsgálat, s kiderült, hogy szó sem volt lopásról. A fiatalember a rendőrségi feljelentést alibinek szánta, szülei becsapására — s a pénz elherdálására. Ugyancsak Békéscsabán történt, hogy a pá- linkázó fiatalemberek erejük teljében — amit a szesz árasztott beléjük — lécekkel kutyák elleni hajszára indultak. Ilyen a 701-es ügy is. Mint általában, jól kereső fiatalemberek, megmártva magukat az alkohol mámorában, gátlástalanul, „megerősödve” garázdasághoz folya- j módnak. Itt vannak az okmányok sorban. Feljelentések: „November 3- ra virradóra ismeretlen tettesek Erzsébethelyen, a Gyár utca 4. szám alatt a bölcsőde építés alatt levő téglakerítését és a téglapilléreket ledöntötték. A kár 1100 forint”. Másnap újabb feljelentés érkezett: „November 3-ra virradóra, ismeretlen tettesek, a Gyár utcában 30 darab utcai sorfát kitörtek. A kár 850 forint”, A tettes, illetve tettesek csakis azonos vagy azonosak lehetnek. — A jogos feltevés nem sokáig váratta a bizonyítottságot. Nyakon csípték a két fiatalembert, Flen- der János 20 éves és Vidovenyecz Mihály 19 éves Békéscsaba, tanyai lakosok személyében. Itt vannak az aktákban a személyi adatok is: Flender a géplakatos kisz-be^r dől. gozik, s 1400 forintot keres.' Vidovenyecz 1100 forintért a Békési Nyomda segédmunkása. Hogyan vetemedtek az éjszakai garázdaságra? Nem tagadnak sem. mit, legalábbis feltételezzük, hogy őszintén beszéltek a kihallgatáson. Majdnem azonós a vallomásuk is. — Megittunk a vasútnál négynégy pohár sört, majd a BARNEVÁL kultúrtermébe mentünk táncolni. Itt is leöntöttünk tíz-tíz i pohárral. Innen átmentünk a tég- lagyárhoz táncolni, s meg'uttunk három családi üveg sört... Ha mindent összeadunk, fejenként 21—21 pohár sör, majdnem hat és fél liter! Ebben rejlett tehát „hősködésük”, aminek elmondását így folytatják: — Mikor hazafrlé indultunk, s a bölcsődéhez értünk, egyikünk (Vidovenyecz) kidöntötte az első téglapillért, a másikunk (Flender) a másodikat, majd Vidovenyecz újra a harmadikat. Mikor elhagytuk a vasúti síneket, megkezdtük a sorfákat kézzel letördelni végig, a Kereki utcáig... Arra is fény derült, hogy a két jó barát utána megtárgyalta: „a rendőrség úgysem jön rá, hogy mi voltunk”. Rájött, s nagyon is gyorsan. Most szánják, bánják a bűneiket, hajlandók megfizetni a kárt, s fogadkoznak, hogy soha az életben nem csinálnak ilyet. Nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy kártevésükkel nemcsak a társadalomnak ártottak, hanem gyári munkás, illetve földműves apáiknak is, akik talán éppen társadalmi munkával vagy községfejlesztési hozzájárulással maguk is részesei a kis facsemeték elültetésének meg a bölcsődei kerítés felépítésének. Varga Tibor
