Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-31 / 304. szám
KÖRÖS TAJ lachet, hogy tavaszra úrlcez- ************************************ ****************************************0 nek meg a legjobbak, akkor • viszont nem szóltunk sem- ; Címeket kér- 5 KULTURÁLIS MELLÉKLET Mit ígér az év a mozilátogatóknak? Az elmúlt év során különösen kiéleződtek a viták arról, hogy milyen befolyással van, vagy egyáltalán befolyásolja-e a televízió a mozik látogatottságát. Tény, hogy a televízió gyors térhódításával együtt járt a filmszínházak közönségének megcsappanása, de aztán mégis kialakult valamiféle egyensúly, ez pedig azt eredményezte, hogy a kezdetben olyan hirtelen fellángoló vita is alábbhagyott és ma már inkább a filmek minőségével indokolják, ha félház van a mozikban és nem a televízió hatásával. Mindezt pontról pontra bizonyítja az a beszélgetés, mely Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója és lapunk munkatársa között zajlott le a közelmúltban. A vállalat 1963. évi munkájáról és az tij esztendő első negyedévének terveiről volt szó és olyan problémákról, melyek megvalósítása egyre sürgetőbb. . .... dott arról, hogy a moziban újságíró: A vállalat ter- a népművelő munka nélkü- mjiyen filmet vetítenek. mit... Újságíró: nék! : Igazgató: Kosztolányi re- : gényéből a „Pacsirta”, Do- : bozy forgatókönyvéből a í „Hattyúdal”, a tv filmje: : a „Honfoglalás”. Külföldről! a „Boccaccio 70” olasz, a j „Germinál” magyar—fran- j cia, a „A nap vége” svéd, • „Az utolsó ítélet” Vittorio | de Sica filmje. Különben a • Nem tudták legfigyelemreméltóbb fii- ! mados részibe, még megvalósítani a diffe- mek mondanivalóját anké- • renciált propagandát, több tokon vitatjuk meg közön- ! film többet érdemelne, mint ságünkkel: az első negyed- • ahányan azt megnézik. A évben 25 ilyen filmankét • Hogy állunk, fiatalember? lesz Békés megyében, című magyar film nem egy Újságíró: Gazdagodnak, t rossz alkotás. Városokban, szépülnek a megye filmszíii- ] járási székhelyeken jól is házai 1064-ben? I ment. A kisebb községek- igazgató: Igen! Szarvason, ; ben, falvakban még félház- Körösladányban, Eleken, S 2al sem! Nyilván: a lakos- Újkígyóson, Gádoroson, Ge- : sag nagy része nem is tu- répáson és Zsadányban 1 szélesvásznú filmek veti-; vének teljesítése sok min- lözhetetlen bázisává emel- Több okot is ’ mondhatnék jjíj* 3^ra! dent elárul. Mit mondha- kedett. Huszonöt-harminc még> de engídje meg> hogy tunk erről? filmszínházunk üzemveze- csak egyet említsek: a fa- vásznü filmszínházainak! Igazgató: 1963-as módosí- tője kitűnő propagand sta- lusi moziüzemvezetők mun- száma Különben az isme-: tott tervünket december 13- hálózatot épített ki és rend- kájának javulását nagyban retterjesztő előadások film-1 én teljesítettük. Nem érté- szeresen tájékoztatja akti- elősegítené, ha méltóbb ellátásán is javítani jgyek-1 keljük túl ezt az eredményt, váit a műsor várható esemé- anyagi juttatásban részesít- szünk 1903-ban 200 játék-: az viszont tény, hogy tavaly nyeiről. hetnénk őket, mint jelenleg fiimet közvetítettünk a szol. 5 nem nyilatkozhattam volna Újságíró: Említsük meg a Újságíró: Olyan alacsony noki filmraktárból az igény-! így. ' legjobbakat! a fizetésük? lók számára, reméljük! Újságíró: Bizonyára a tel- Igazgató: Szívesen: Vés»- Igaizgató: A legtöbb üzem- azonban, hogy az új évben; jesítés okait jól ismerik, hi- tő, Tótkomlós, Csanádapá- vezetőnk másodfoglalkozás- már nemcsak játékfilmeket, | szén ebből fakadhatnak az ca> mindkét békéscsabai és ként dolgozik a moziban, új esztendő újabb eredmé- orosházi mozi. Ezek az is- Nem várhatunk tőlük maxinyei. kólákkal is jó kapcsolatot mális odaadást Igazgató: Elsősorban Ja- építették ki, és kívánság Újságíró: Az új esztendő vult a filmátvétel, több szerint rendezik meg az if- talán ezt is megoldja, olyan filmet tűzhettünk mű- júsági előadásokat, a gyere Egyébként, milyen lesz az sorra, melyek valóban vonz- mekék nagy örömére. 1964-es óv első három hózák a közönséget. Érdekes- Újságíró: Miért csak a napjának műsora? ség: ha csak közepes szín- mozik egyharmadára jel- Igazgató: Az első negyedDarázs Endre: hanem szakfilmeket is kér-5, nek tőlünk. Ezekről ugyanis g nagyon élfelejtkeznek az g előadók, pedig kitűnő szak- g filmeket tudnánk biztosíts- g Minden óvünk nagy lépcső- Hová vezet a lépcsősor? ni a mezőgazdaság, az ipar $ [fok, Művelhető csillagokba? Újévi köszöntő vagy, ha úgy tetszik, a mű- • Mit sziklából kifaragtak, vészit bármely területéről. • Azután a mesterei Az újságíró ezután meg- ! Könnyedén csak elénk rakFénylenek a lépcsősorok Alánkcsúszva s magasodva.: kaköszömte az interjút, és az ! lemző az, hogy színvonala- év elé — sajnos — nem évre olvasói nevében is 2 vonalú magyar filmet punk, mar az is siker! aabb munkát végeznek, nézünk valami dús rémé- sók'sikert 'wvtot™a~Békéi ! Ezt a k«*yctlen-nagy kővet Itt ugye máris mint az elmúlt időikben? nyekkel. Úgy érezzük, gyen- megyei Moziüzemi Vállalat- jMagasra majd ki emeli? Igazgató: Ennek több oka gült az ellátás, kevés iga- nak, és a megye filmszínhá- ; aZ, van, és elsősorban a falusi zán jó filmre számíthatunk zainak. • E™s,“> ulesz‘geti? mozik esnek ebbe a kéthar- az első három hónapban. (S) Újságíró kísért a nosztalgia: mi lenne akkor, ha nemcsak közepes magyar filmek születnének, hanem igazán jók, mind több? Igazgató: Akkor a tervteljesítéssel sokkal kisebb gondunk lenne. Mert a közönség igénye fokozódott — és ez nem közhely, emögött tartalom van! Jó fűmre jönnek, gyengére nem. Újságíró: Idézhetnénk az elmúlt év legnagyobb Békés megyei sikereit? Igazgató: Hogyne. A Páre Sok a munkánk, de a lépcsőt Visszük a sor tetejére S már következőért nyúlnánk Kiállva a peremére. i fiát, sái'qcl eseieAőciái..” 141 éve született Petőfi Sándor Nem Kurucz Zsuzsanná- betegsége miatt Sándor ról emlékezem, akit csak- dajkát kapott.” — Ker- beszéd, a Pillantás a hídról, nem mindenki arról ismer nuch Zsuzsanna —• éppen a Válás olasz módra, a Cső- már Magyarországon, hogy "gy, nagy költőnk, Petőfi Sándor testét táplálta születéna — nem szoptatós dajka volt. Korban sem volt sok- kai idősebb Petrovics Sán- héttel dornái e két neves sze- anyatejével, amikor pedig mély funkciójával annyi a kisded gyermek pihenés- párhuzamot nyugodtan von- re hunyta le szemét, vi- hatunk, hogy csaknem gyázott lélegzetére s ál- egyidősek voltak, és való- feladatát. Azt hogy milyen maira • • • ESy egészen fia- ban dajkálták az újszülött módszerekkel dolgoznak, pe- fiú leánykáról szolok most: gyermeket: ez a dajkálás dig még annyian sem. Kemuch Zsuzsannáról, akit azonban csak játszogatás és Igazgató: Ezt naponta ta- évesek ismernek még, de dédelgetés volt Az iroda- pasztaljuk. Sokszor jönnek nem sokkal kisebb a jelentő- hozzánk olyan kéréssel, me- sége, mint a másiknak ... lyek nem ránk tartoznak. Annál bátrabban mondhat- Például nem győzzük eleget juk ezt, mert Kurucz Zsudálatos vagy, Júlia, és az Optimista tragédia. Bocsánat; a csehszlovákok Jáno- , sik-ja is siker volt, különö- “ után néhány sen Békéscsabán. Újságíró: Sokan egyáltalán nem ismerik a moziüze- md vállalat tevékenységét, hangoztatni: azt, hogy milyen filmeket játszanak a megyei mozik, nem mi döntjük él. Mi csak olyan filmea köztudat eddig mindvégig Kurucz Zsuzsanna nevéhez fűzte az igazi dajkaság érdemét, , . , . . akiről úgy szólt az emlézsanna sem volt igazi daj, . . . . . „ , kezés, hogy Petőfi az o ka! Az igazi dajka — a leg- ,,, . .. úiabb kiskőrösi mesállaní- melodláját velte mlndlg újabb kiskőrösi meganap hallani meglett korában is, tás szerint — Kurucz Palket tűzhetünk műsorra, . , ... __.. , . ,__, ne Wrbovszki Anna volt. a milyeneket kapunk. Újságíró: És a munkájuk módszere? Igazgató: Nem valami ör- döngős, de nem is köny- nyű... A mozik üzemvezetőd- nek tartalmi munkáját teamikor szülőföldjére gondolt. A sorok fülbemászó szédságában éltek Kiskőrösön, kikhez nemcsak komasági viszony fűzte őket, hanem rokonsági is, mert Zvarinyi nagyanyja — Kernuch Zsuzsanna — és az öreg Petrovics unoka- testvérek voltak. Zvarinyi arról is számot adott írásban, hogy a költőnél alig nyolc évvel idősebb nagymamája mesélte neki: sokszor eldajkálta a szomszédságban lakó másodunokaöcsi- kéjét, a későbbi Petőfi Sándort... Szerencsére nem veszett még ki teljesen a Zvarinyi család. Ma is él Békéscsabán a 86 éves Zvarinyi Lajosné, Kemény Margit, aki a derék Kemény Károly mezőberényi tanító egyetlen leánya. Kemény Károly arról is nevezetes, Az igazi dajka szerepe dallama ott szünte_ hop testvérei - Pál, Miaz irodalomtörténetben és a köztudatban is egyaránt c' ... ,,, . .. lünkben is: sokáig nagy félreértésre adott okot. Akik később megismerték az ifjú Ker- kintjük a legfontosabbnak, nuch Zsuzsannát, nemegyEnnek színvonalát az üzem- szar összetévesztették szevezető és a Párt, tanács, tér- mélyét Kurucz Zsuzsanmelőszövetkezetek, üzemek náéval. Pedig alakja nem jó vagy rossz kapcsolata azonos vele, de azzal sem, dönti el. Nyolcvan mozink akiről Ferenczi Zoltán Írja: lek, akinek nagyszülei 141 van, ennek egyharmada már „1823 februárjában anyja évvel ezelőtt Petőfiék szómlenül, édesbúsan a mi fü— „Cserebogár, sárga cserebogár ...” Valami nyoma mégis van Kernuch Zsuzsanna emlékének is az írott irodalomban. Zvarinyi Szilárd megemlékezéséről beszéhály, János, Sámuel — Petőfi Sándor legjobb barátai közé tartoztak. A 86 éves matróna, aki egy elköltözött nyugdíjas művész felesége — már évek óta ágyban fekszik, leánya, a régen nyugdíjas rajztanár — gyengéd szeretettel és féltő gondossággal ápolja. Az elfüggönyözött kis sarokban türelmesen pihenő idős, de mindig szép, sima arcú nénike nyomasztó gyengeségében is frissen, élénken, szívesen beszél családi emlékeiről: — „Uramnak nagymamája volt Zvarinyi Lajosné, született Kemuch Zsuzsanna — aki férjemet, mint árván hagyott gyermeket nevelte Szarvason hosszú ideig. Kernuch Zsuzsanna kislány korában Petrovicsék szomszédságában lakott, és csaknem mindennap átjárt hozzájuk Sándorral játszani. Petrovicsék azonban nemsokára elköltöztek mellőlük. Kernuch Zsuzsanna atyja kiskőrösi tanító volt, ő pedig később szarvasi tanító felesége lett. Nyolc évvel volt idősebb Petőfi Sándornál.” Azt hittem meg kell elégednem Kemuch Zsuzsannára vonatkozó eddigi szóbeli és írásbeli megemlékezésekkel, miközben egy rákospalotai krónikában újabb értékes adatokra bukkantam. Az írásos naplójegyzetekből megállapítottam, hogy a költő egykori szárazdajkája és játszótársa később is hűségesen áptolta a Petőfivel kapcsolatos közös emlékeket. A sorokból kitűnik, hogy Petőfi Szarvasra vándorló régi jó ismerősei versenyre keltek, hogy ott tanuló fiát sűrűn vendégül láthassák. Maga Koren István — a költő aszódi tanára — Is kereste erre az alkalmat, Kemuch Zsuzsanna pedig — aki „szív és lélek” volt mindenben —, a naplói jegyzetek szerint legforróbb szeretetét tanúsította a pajkos viselkedésű Petőfi Zoltán iránt: — „Zvarinyi Lajos tanító neje — akinél Zoltán barátaival gyakran uzsonnázott — egyik alkalommal azzal dicsekedett, hogy a fiú atyját, Petőfi Sándort, mikor még gyerek volt Kiskőrösön, sokszor ölében hordozta. Hogyne lett volna tehát kiváncsi annak fiára!” A naplóbejegyzés teljesen hiteles, kifejező és kétséget eloszlató: — ölében hordozta! Igaz, hogy Wrbovszki Anna fogadott dajkája volt Sándornak, emez pedig inkább csak nagyobb játszótársa, Kurucz Zsuzsannával együtt, s ha az idézett vers sorai ezért hivatalosan Wrbovszki Annát illetik, én rendületlenül hiszem a szájhagyomány és a naplói jegyzetek alapján, hogy az alábbi versidézet Kurucz Zsuzsanna mellett Zvarinyi Lajosné Kernuch Zsuzsannának is szól: „Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató nóta hangzik ajkán, Hallgatom s fél-álomban vagyok már.;. Cserebogár, sárga cserebogár..." Irányi István
