Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-31 / 304. szám

1963. december 24. 4 Redd Az 1964. évi népgazdasági terv Kevesebb a legsúlyosabb bűncselekmény, több a közlekedési baleset A közbiztonság helyzetéről tárgyalt a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról) sági lakosság fogyasztásának re­álértéke is. A belkereskedelmi A nemzeti jövedelem mintegy 6—7 százalékkal emelkedik, ebből a lakosság fogyasztási alapjára fordított összeg körülbelül 4,5 szá­zalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad mintegy 10 száza­lékkal haladja majd meg az 1963. évit Ipar Az ipar termelése az ideihez képest 7 százalékkal nő. Az átla­gosnál gyorsabban, 8,2 százalék­kal növekszik a vegyipar, 9,8 szá­zalékkal a villamosenergia-ipar, 10,6 százalékkal a gépipar és 15,1 százalékkal az építőanyagipar ter­melése. Az iparnak körülbelül 8 százalékkal többet kell exportra termelnie, jelentősen nő a belke­reskedelem részére szállítandó iparcikkek mennyisége is. A gépiparnak különösen azok­ból a termékekből kell többet gyártania, amelyek iránt nagy a belföldi és a külföldi igény. Így például a forgácsoló-szerszámgé­pek gyártása csaknem 17 százalék-, kai, a tehergépkocsiké mintegy 15 százalékkal, a vegyipari gépeké 27 százalékkal haladja meg az ez évit; a terv szerint megkétszere­ződik a háztartási hűtőszekré­nyek gyártása. Az építőanyagipar termelésének jelentős emelését le­hetővé teszi, hogy már termel a Dunai Cement- és Mészmű,' a Zsolcai Épületelemgyár, s 1964- ben üzembe helyezik az Orosházi Üveggyárat. A cementipar terme­lése több mint 20 százalékkal, az üvegiparé 22 százalékkal növel­hető. A könnyű- és az élelmiszeripar mintegy 6,6 százalékkal növeli termelését. * Az ipari munka termelékenysé­ge a terv szerint átlagosan 3,6 százalékkal emelkedik. El kell ér­ni, hogy a termelési költségek szintje az iparban átlagosan lega­lább 1,3 százalékkal csökkenjen. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelésének értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalékkal lesz magasabb az ideinél, s mintegy 9 százalék­kal haladja meg az 1962. évit. A terv — a gabonatermelés növelé­sére tett intézkedéseket figyelem­be véve — búzából katasztrális holdanként 11,5 mázsa átlagter­méssel számol. A mezőgazdasági termelés nö­vekedésével összhangban 7,4 szá­zalékkal nő a felvásárolt termé­kek mennyisége. Közlekedés 1964-ben a közlekedés áruszál-1 lítása a terv szerint 6,5 százalék­kal, a személyszállítás 4 százalék­kal lesz magasabb az ideinél. A vasút feladatának ellátásához nagy teljesítményű Diesel villany­mozdonyokat, normál- és speciális tehervagonokat és személykocsi­kat állítanak üzembe. A közúti forgalom fejlesztését 2500 új te­hergépkocsi és 490 autóbusz be­szerzése szolgálja. Beruházás A beruházások 1964. évi elő­irányzata 45 milliárd forint, kere­ken 10 százalékkal több, mint 1963-ban. Jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és vegyipari beru­házások részaránya. 1964-ben — a többi között — üzembe helye­zik a tiszamenti vegyikombinát műtrágyagyárát, megtörténik a áruforgalom várhatóan csaknem 8 százalékkal magasabb a tavalyi­nál. Lenin Kohászati Művek durva­hengerművének rekonstrukciója, befejeződik az Erzsébet-híd épí­tése, tovább folytatódik a Duna- menti Hőerőmű és a Dunai Olaj- finomító építése, a Dunai Vasmű hideghengerművének beruházása. A vegyipar fejlesztését a Borsodi Vegyikombindt műtrágyagyárá­nak bővítése, a kaprolaktám- üzem építésének folytatása szol­gálja. A második ötéves terv eredeti előirányzatához képest körülbelül egymilliánd forinttal több jut a közlekedési, kulturális és kom­munális beruházásokra. 1964-ben is elsőrendű feladat a beruházások koncentrálása. En­nek megfelelően a terv előírja, hogy a nagy értékű beruházások­ra fordított anyagi eszközök 90 százalékát a folyamatban levő és a befejezés előtt álló beruházá­sokra kell felhasználni. Az állóalapok felújítására a terv 21,3 milliárd forintot biztosít, eb­ből 1,6 milliárd forintot fordíta­nak lakóházak felújítására. Külkereskedelem A külkereskedelem forgalma a terv szerint 1964-ben körülbelül 7 százalékkal haladja meg az ez évit. Bővül a kereskedelem mind j a szocialista, mind pedig a nem szocialista országokkal. A teljes forgalom 68—70 százaléka a szoci­alista országokkal kerül lebonyo­lításra. A behozatalon belül leg­erősebben a gépek és a mezőgaz­dasági cikkek importja emelke­dik. Életszínvonal — szociális és kulturális ellátás 1964-ben tovább nő a lakosság életszínvonala. A terv szerint mintegy 3 százalékkal emelkedik Az 1963-as esztendőt úgy köny­velhetjük el, mint a nemzetközi feszültség bizonyos mérték i eny­hülésének évét. Ez az enyhülés a korábbi évek feszültségeihez és súlyos válságaihoz képest állott be, de semmi esetre sem hozta magával a hidegháború teljes megszűnését vagy a háború elke­rülésének abszolút bizonyosságát. Mindamellett tény. hogy a nem­zetközi élet évről évre világosab­ban bizonyítja a kommunista és. munkáspártok 1957 és 1360-as moszkvai nyilatkozatának azt a megállapítását, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetet­len többé. Vitathatatlan, hogy mindinkább valósággá válik a kü­lönböző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élé­sének a szocialista országok által hirdetett és folytatott lenini poli­tikája. A szocialista országok to­vábbi fejlődése, szikadatlan erő­södése, a béke és a leszerelés mel­lett felsorakozó kormányok és népek gyarapodása előbb-utóbb magával hozza majd a békés egy­más mellett élés politikájának tel­jes győzelmét. Él hez természete­sen hosszú harcra van szükség és a bérből, illetve fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme. A pa­rasztság jövedelme is — a terme­lés tervezett növekedésével ösz- szefüggésben — hasonló mérték­ben nő. A kiskereskedelem áruforgal­mának előirányzata az ideinél 5 százalékkal magasabb. Az alapve­tő élelmicikkek emelkedő forgal­ma várhatóan biztosítja, hogy a lakosság keresetét az ideihez ha­sonló színvonalon lehet kielégíte­ni. Húsból és húskészítményekből mintegy 5 százalékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradékból körülbe­lül 6 százalékkal több áll majd a vásárlók rendelkezésére, mint az idén; tovább emelkedik a kon­zervfélék, a cukor- és az édesség­ipari termékek, a zöldség- és gyü­mölcsfélék és a déligyümölcsök forgalma. A felemelt lakásépítési prog­rammal összhangban, állami kivi­telezésben mintegy 23 ezer lakás építését fejezik be. A terv lehető­vé teszi, hogy további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből, na­gyobb részt állami támogatással. Folytatódik a csatorna-, a víz-, a gáz- és a távfűtő-hálózat bővítése. 1964-ben 647 általános iskolai és 282 középiskolai tantermet építe­nek és rendeznek be. Megkezdő­dik további 348 általános iskolai és 284 középiskolai tanterem épí­tése. Az óvodák 5400, a bölcsődék 1000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyak száma 1700-zal nő. Az or­vosi körzetek száma hetvennel gyarapodik. • A terv jóváhagyásával egyide­jűleg a Minisztertanács meghatá­rozta a teljesítéshez szükséges legfontosabb tennivalókat. A kormány felkéri a társadalmi szervekét: ismertessék a dolgozók­kal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaver- seny előmozdítsa a terv megvaló­sítását. A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájúkkal segítsék elő az ország gazdasági erejének, saját maguk és egész népünk jóléténél- további növelését. e harcban elkerülhetetlenek lesz­nek a feszültebb, kritikusabb idő­szakok. A békés egymás mellett élés po­litikájának sikereivel együttjáró eddigi enyhülés is lényegesen ja­vította a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatait. Normalizálódtak, normalizálód­nak és magasabb szintre emelked­nek a szocialista és kapitalista or­szágok diplomáciai kapcsolatai, bővül közöttük a kereskedelem, sűrűbbé válik az emberik, a poli­tikusok és a magánemberek érint­kezése, ide-oda utazása. A kommunista és munkáspártok természetesen harci céljuknak tartják a szocializmus világméretű győzelmét, e győzelmet azonban a két társadalmi rendszer békés versenyével akarják kivívni. A békés egymás mellett élés politi­kája tehát a nemzetközi méretek­ben vívott osztályharc fő formá­ja és célja az, hogy a szocializmus végső győzelmének békés kivívása érdekében rákényszerítse a kapi­talista országokra a békés ver­sengést. Mindez nem változtat ko­runk fő ellentétén, a kapitalizmus és a szocializmus ellentétén, Tegnap, hétfőn tartotta ülését a megyed tanács végrehajtó bi­zottsága, melyen meghallgatta a megyei rendőrfőkapitányság ve­zetőjének tájékoztatóját a köz­rend, közbiztonság helyzetéről, a társadalmi tulajdon védelméről, az önkéntes rendőri hálózat te­vékenységéről. A jelentés egyebek között hangsúlyozta, hogy megyénk köz- biztonsági helyzete a legsúlyo­sabb bűncselekmények tekinteté­ben javult az elmúlt évhez viszo­nyítva. Tízzel kevesebb ember­ölés, kettővel kevesebb rablás és nyolccal kevesebb betörés fordult elő, mint 1962-ben. Egyes bűn­cselekmény-fajtáknál azonban emelkedést mutat a statisztika. Különösen növekedett a szemé­lyi tulajdon sérelmére elkövetett lopások száma, valamint szapo­rodtak a zseblopások, besurraná­sos lopások és az egyéb alkalmi lopások. A börtönből szabadult szemé­lyeik utógondozása területén van ugyan javulás, de még mindig probléma, hogy a rendőri és a ta­nácsi szervek a munkába helye­zéssel lezártnak tekintik a fel­adatot. Márpedig — mint a vitá­ban is hangsúlyozták — nagyon fontos az ilyen emberek utóla­gos nevelése is. Javult a társadalmi tulajdon védelme is. Ezt a jelentést an­nak tulajdonítja, hogy a gazda­sági vezetők mindinkább fontos feladatuknak tekintik a közva­gyon őrzését, melyet a jobb bi­zonylati fegyelemmel, valamint a megelőző munkával bizonyít­ják. Jellemző, hogy a társadalmi tulajdon elleni sikkasztások szá­ma 167-röl 98-ra csökkent, a csa­lások száma pedig 53-ról 26-ra. A rendőrség ez év első háromne­gyedében több mint háromezer személyt vont szabálysértési eljá­rás alá. Gyalogosok és kerékt>áro_ Í sok ellen mintegy 800, gépjármű- vezetők ellen 1400, botrányos ve­Ma már a vezető kapitalista or­szágok kormánypolitikusai között is vannak hívei a békés egymás mellett élés politikájának, őszin­te és botcsinálta hívei. Az utób­biak .azért fogadják el a békés egymás mellett élés politikáját, mert a tények hatása alatt kijó­zanodtak és rájöttek, hogy nincs más út. Nincs tehát arról szó, hogy belenyugodtak volna a szocializ­mus eddigi győzelmeibe vagy plá­ne, további terjedésébe. Azok a burzsoá politikai veze­tők, akik belátják, hogy a háború kockázatos, sőt, eleve kilátástalan számukra, természetesen nem a szocialista országok békés egymás mellett élési politikáját és az az­zal járó békés versenyt fogadják el a háború alternatívájaként, ha­nem pusztán a háborúnélküliség állapotát, a fegyveres harc végle­ges vagy időleges kiiktatását. Ügy hisszük, nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy éppen a burzsoá­zia jól felfogott érdekeinek értel­mesebb képviselői jutottak arra a következtetésre, hogy el kell fo­gadni a békés egymás mellett élés politikáját és ha el kell fogadni, akkor egyúttal új, kifinomultabb módszereket kell keresni a szocia­lizmus elleni aktív harcra. A bur­zsoázia érdekeinek ezen okosabb védelmezői dolgozták ki a szocia­lista országok elleni harc céljából az úgynevezett fellazítási politi­kát. Ennek az a lényege, hogy a rekedés, részegség, fiatalkorúak kiszolgálása miatt pedig mintegy 660 eljárás indult. Külön kiemelte a jelentés a közlekedési szabálysértésekből az ittas vezetést, ami miatt 81 eset­ben indult eljárás. Bár ez a szám viszonylag nem túlságosan ma­gas, az ezekből származó balese­tek azonban igen nagy számban előfordulnak. Az összlközlekedési balesetek száma egyébként túlsá­gosan emelkedik. 1962-ben 173, ez évben pedig 228 baleset tör­tént, melyen belül a halálos bal­esetek száma megkétszereződött. Ez a szám is indokolja, hogy a jövőben egyre inkább szigoríta­ni kell a KRESZ betartását. Az önkéntes rendőri állomány tevékenységéről elmondotta a je­lentés: az egyenlőtlen fejlődésnek az is az oka, hogy egyes társadal­mi és gazdasági szervek ve­zetői nem érzik a társadal­mi rendőri állomány fejlesztésé­nek jelentőségét. Ennek ellenére a különböző szervek többsége se­gítséget nyújt a számbeli fejlesz­téshez. Ebben az évben a csoport­parancsnokok nagyobb önállósá­got kaptak. A körzeti megbízot­tak irányításával ugyan, de egy­re önállóbban vezetik és szerve­zik a szolgálatot. Ebben az év­ben az önkéntes rendőrök bűn- cselekmény elkövetése miatt 21 személyt fogtak el és 92 esetben nyújtottak segítséget bűnözők el. fogásában. Megállapította a je-- lentés, hogy általában ahol a pártbizottság, a tanács, valamint a gazdasági szervek megfelelő gondot fordítanak az önkéntes rendőrök munkájára, ott jobb a szolgálattétel is a közbiztonság megszilárdítása érdekében. A vita után a végrehajtó bízott, ság meghallgatta a megyei légol­talmi törzsparancsnok beszámoló, ját a légoltalmi munkáról, majd tudomásul vette a bejelentése­ket és Papp István, a vb-elnöke berekesztette az ülést. jobb diplomáciai kapcsolatokat, a kereskedelmi, a sűrűbbé vált érintkezést kihasználva, oly irány­ban kell befolyásolni a szocialista országok közvéleményét, hogy za­vart, kétkedést, elégedetlenséget váltsanak ki és ezzel szűkítsék a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak, kormányai­nak, társadalmi rendszerének tö­megbázisát, fokozatosan ,,felpuhít­sák a talajt” ellenforradalmi meg­mozdulások számára. A fellazítási politika fő módsze­re az ideológiai harc, helyesebben az ideológiai kártevés. Azért nem nevezhető ideológiai harcnak, mert az, amit terjeszt, nem egyéb, mint az osztályelnyomás, a tőkés kizsákmányolás, a gyarmatosítás eszmeisége és az e talajon sar­jadt erkölcsi felfogás. Kártevés­nek nevezhető ezért is, meg azért is, mert lábbal tiporja a békés egymás mellett élés politikájának elid: geníthetetlen követelményeit: a népek önrendelkezési jogát és a belügyekbe való be nem avatko­zást. Kártevés azért is* mert a burzsoázia, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és néhány vezető nyugat-európai or­szág burzsoáziája csak dollárok százmillióiban kifejezhető össze­geket fordít úgynevezett lélektani hadviselésre, azaz a szocialista or­szágok társadalmi rendjének nem fegyveres úton való felforgatásá­ra, A népgazdaság 1964. évi tervezett fejlődését az alábbi főbb adatok jellemzik: Amiben nincs békés egymás mellett élés írta DARVASl ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom